Foglaltház

Bartók Imre - A ​patkány éve
Mintha ​ezt a helyet már kezdettől fogva azért építették volna, hogy kísértetvárossá váljon. Lehetséges, hogy a történelem óramutatója milliókat söpörjön el ilyen hirtelen, ilyen elképzelhetetlenül rövid idő alatt? Lehetséges, hogy ez az egész hormonburleszk, ez a kicsinyességből, félelemből és szeretetfoszlányokból összeálló biofiziológiai nagyüzem egy csapásra semmivé váljon? New York, a „világok keresztútja” hamarosan egy globális bioapokalipszis kiindulópontjává válik. Az örökké nyüzsgő városban azonban ez egyelőre csak egy magányos, megkeseredett rendőrfelügyelőt aggaszt, aki hiába próbál valami rendszert felfedezni a növénnyé változtatott családok, brutális csonkolások és megmagyarázhatatlan terrorcselekmények kavalkádja mögött. Ám a rendszer létezik, és legfőbb motorjai Karl, Ludwig és Martin, a három különleges képességekkel rendelkező óvilági gondolkodó. Miközben egyre közelebb kerülnek vezetőjük, a csábító és titokzatos Cynthia terveinek megvalósításához, kétségbeesetten próbálják leplezni egymás és a világ előtt saját elméjük széthullását – de vajon meddig sikerülhet ez egy olyan világban, ami nekik köszönhetően épp most fordul ki önmagából? Bartók Imre könyve szédületes sodrású akcióregény, költői szépségű próza, kozmikus látomás a világvégéről, egyúttal megejtő diagnózis a barátság erejéről és a személyiség totális kiszolgáltatottságáról.

Háy János - A ​mélygarázs
Három ​szereplő. Egy történet. Mindhárom áldozat, mindhárom elkövető, és azok is ők hárman, akik véletlen keverednek az eseményekbe. Egy, ki a mesék világa felől szemlél, egy, ki az okokat kutatja, egy, ki vádakat olvas a világra, hogy mért olyan, amilyen. Egy férfi és két nő. Mindhárman ki akarnának keveredni a napvilágra, mégis ott bolyonganak valahol a mélygarázsban. Három, szerelem utáni élet és egy valahai szerelmi viszony három sarka, s egy készülődő titokzatos bűntett. Mit jelent élni, érezni, kötődni, sorsot építeni? Mit jelent egy olyan világban lenni, ahol minden élet egyedi és autentikus, de az életek közös világa telis-teli van hamissággal? Számvetés azzal, ahogy élünk és éltünk, s egyben sors és korkritika A mélygarázs. Sodró monológok, meghökkentő gondolatfutamok, a múlt és az életépítés kendőzetlen feltárása. Szembesítés képzeteinkkel és tévképzeteinkkel. Három ember különálló és közös sorsa, három monológ, ami egy pillanatra sem idegen tőlünk, mert rólunk beszélnek, mert belőlünk vannak összerakva. Fogják a kezünket, és végigjárják velünk a földmélyi termeket, nemcsak az ő világukat, hanem a miénket is. Csípni fogja a szemünket a füst, néha úgy fog tűnni, teljesen elfogy a levegő, és fájni fog, nem csak a fejünk. De mégis érdemes végigjárni a föld alatti világot, mert így van esélyünk, hogy elérjük a napsütötte sávot. Mi kiléphetünk, míg a szereplőink visszafordulnak, hogy kézen fogják, s a félhomályos termeken végigvezessék az újabb vándort.

Kubiszyn Viktor - Drognapló
„Drogosnak ​lenni nem érdem. Leszokni a drogokról sem különösebben az. Ne várd, hogy meghajoljon ezért előtted a világ. Viszont beszélni a kalandról hasznos lehet. Ha ezt izgalmasan teszed még élvezetes is. Viktor könyve ilyen: hasznos és élvezetes.” Kiss Tibi, zenész, képzőművész, a Quimby zenekar frontembere „Volt egyszer egy anyagos, aki a történetei végére tiszta lett; minden jó, ha a vége jó. Ha ezt elhisszük, gondtalanok és elégedettek lehetünk. Ha nem, és az író kétségei bennünk élnek tovább, akkor akár szabadok is.” Prof. Dr Rácz József, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia igazgatója „Aki elmegy a határig, vagy nem jön vissza, vagy nem képes beszámolni a tapasztalatairól. Kivételes esemény, mikor valaki nyelvet talál legsúlyosabb élményeinek a leírásához, tiszta és erős mondatokat. Ez a könyv ilyen: hiteles beszámoló a földi mennyországról és pokolról.” Garaczi László, író, költő A könyv egy tizenhat évig tartó elhúzott, kacskaringós drogkarrier története. Annak minden lelki, szellemi, egzisztenciális és fiziológiai vonatkozásával együtt. Drogmátrix és pszichomátrix. Az egész sztori, ahogy alakult, csak döntés kérdése volt. No nem úgy, hogy felkelt tizennégy évesek, és azt találta a legszimpatikusabbnak, hogy, "hú, majd ha huszonkilenc leszek, egy csomó trével a hátam mögött, milyen jó lesz egy nyolcadik kerületi dzsankipecóban ébredni, ahol egy éve nincs se meleg víz, se egy eladható cucc, nincs egy ember, akire számíthatnék, igaz, valaki alszik lent a galéria alatt, de hirtelen nem ugrik be ki az, mit keres itt, miért van itt, nem is fontos; csak az a fontos, hogy remegek, izzadok, ráz a hideg és fájnak a végtagjaim, hallucinálok, aludni nem tudtam, csak delirálni; a kezem, ahol átvágta az ablaküveg, lüktet mint az állat, és nincs semmi, csak dzsuva a pecóban mindenhol, meg dzsuva bennem kívül-belül, de már pörög az agyam, hogy kéne újítani valamit, elpasszolni valamit, lehúzni valakit, de kizárólag 200 méteres körzeten belül, ennyire saccolom az erőm, de lehet hogy vizet inni se tudok, az a két méter is fáj, ami a csaphoz vezet. Basszus, ki tudja hányadik ilyen nap már, ami így kezdődik." Hogyan lesz az ember drogos, függő, a drogtól megszabadulni akaró, visszaeső, újra tisztulásra vágyakozó? Mindent elmond - szlengszótárastól kábítószerlistáig - ez a drámai, letehetetlen könyv.

Grecsó Krisztián - Pletykaanyu
Az ​Isten hozott szerzője ezzel a novelláskötettel robbant be a kortárs magyar prózába. Életszaga, szemtelen éleslátása áttört bizonyos gátakat, és próbára tette Grecsó Krisztián szűkebb környezetének tűréshatárát. A Pletykaanyu olyan mélységekből hoz friss híreket, ahonnan ritkán kapunk valódi tudósítást. A kötet persze jóval több annál, mint amit a pletykasajtóból, televízióból megismerhettek, és elevensége, újszerűsége nem azon múlik, hogy magukra ismertek-e az olvasók az elbeszélések hús-vérfiguráiban vagy sem. A novellákat sokkal inkább valami autentikus tudás mozgatja; Grecsó nem kutat, nem kérdez, csak figyel. Mint aki bennszülöttből lett "etnográfussá". Ízes humora, nyers ereje valóban minden pátosztól mentes, de hogy ez árulóvá teszi-e a szerzőt, döntse el Ön. Miközben szórakozik, ítélkezhet!

Tim Burton - Karácsonyi ​lidércnyomás
Kinek ​jutna eszébe Télapót és az egész karácsonyt csak úgy ukmukfukk elrabolni? Természetesen Tim Burtonnek, no meg az általa írt és illusztrált könyv főhősének, Csontvázy Izsáknak. Izsák a rémület őshazájában, Halloweenföldén éli frászhozással teli, izgalmasnak tűnő életét, amikor egyszeriben azt veszi észre, hogy már igencsak unja a vérfagyasztást, a velőtrázást és a hátborzongatást. Elindul hát világgá, és egy elvarázsolt erdő közepén egy csudás világra lel. Egy szempillantás alatt rabul ejti a szeretet ünnepe, majd viszonzásul ő ejti rabul a szeretet ünnepét. Mindenki fedezékbe, kezdetét veszi az Izsák főszereplésével megtartott karácsony! A Karácsonyi lidércnyomás filmváltozatát már sokan ismerhetik, de Tim Burton eredeti rémes-rímes meséjét most először fedezhetik fel maguknak a felnőttnek látszó gyermekek és a gyermeknek látszó felnőttek. Kötelező olvasmány a morbid és abszurd humor kedvelőinek. Fontos tudni, hogy Burton most megjelenő verses horror-meséje ihlette a rajongók által jól ismert azonos című kult-bábfilmet. A később készült film szövege azonban nem azonos ezzel az eredeti vers-változattal, csupán az alaptörténet, néhány figura és a hangulat közös! Az eredeti vers éppen ezért kihagyhatatlan az igazi rajongóknak, akik a RÍMBÖRTÖN kötetnek köszönhetően korábban már megismerhették a kult-rendező verses vénáját is!

Nádas Péter - Párhuzamos ​történetek I-III.
A ​Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze. Az elbeszélésnek ez a csomópontról csomópontra haladó mozgása vetíti ki aztán a rekonstruáló képzeletbe a történetek szövegen túli valósággá összeálló szövevényét, mely így gyakorlatilag és elvileg egyaránt kimeríthetetlen, és ezért képes egy semmiből megteremtett, társadalmilag és történelmileg mégis szigorúan meghatározott, az általunk ismert vagy ismerhető reáliáknak akkurátusan megfelelő, szövegen túli világot alkotni. Ahogy ez létrejön, az ennek a regénynek a legnagyobb titka és egyben világirodalmi teljesítménye. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása, a századelő újító kísérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.

Tóth Krisztina - Akvárium
Ebben ​a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Erdős Virág - Ezt ​is el
Az ​év egyik legjobban várt könyvében a közéleti témákra reagáló, a magyar költészeti hagyományt játékosan használó, szociálisan érzékeny verseket olvashatunk. Berzsenyi-remix és József Attila-rap.

Grecsó Krisztián - Isten ​hozott
A ​Klein-napló egy titokzatos titkárnő irománya, mely arra emlékezik, ami majd csak ezután lesz. Mindenki mást olvas ki belőle, a falusiak többsége azonban úgy véli, hogy a saját haláluk időpontját jósolta meg benne - nem tudni, ki. Vagyis a Klein-napló egy halottaskönyv. Talán a múltban elkövetett, talán a jelenben és a jövőben megeső bűnökért, esetleg mindkettőért: ez a büntetés. A kétely, a bizonytalanság, a nézeteltérések és az irracionális események sora, melyeket a szöveg rájuk szabadít. Sáraságban életre kelnek az árnyékok, „felkötik magukat" a kutyák, aztán holtukban mégis életet kölykeznek. Gyermekek születnek steril apáktól, akiknek a múlt árnyai adnak útmutatást. Fiatal lányok őszülnek meg csoportosan, egyik napról a másikra, és az emberek torka folyton száraz, szomjuk csillapíthatatlan. Gallér Gergely gimnazista, a fantasztikus Klein Ede Egylet vezetője, megszállottan kutatja a közös múlt csodáit, a falu védőszentjeinek örökségét, egészen addig, míg végül teljesen magára marad. El kell hagynia gyermekkora helyszínét... hogy aztán visszatérjen kideríteni, mi történt, s miért. Felkutatja a csodákat és hogy ő kicsoda. A 2002-ben Bródy Sándor-díjat nyert, Pletykaanyu című könyv szerzőjének új regénye krimiszerűen örvénylik, A közelmúlt titkai megülik benne a jelent, átírják emlékeinket, eltávolítanak és közel hoznak, elfednek és megmutatnak. Az Isten hozott egy önmagát és közösségét elveszítő, aztán újra megtaláló tinédzser története. Vagyis mindannyiunké. Vele kalandozunk, örömünket, vágyainkat leljük meg benne, és józanító pillanataiban önmagunkra ébredünk.

Tóth Krisztina - Magas ​labda
Nyugodt ​szívvel ki merjük jelenteni: Tóth Krisztina az elmúlt két évtized egyik legjelentősebb költője, aki néhány éve markáns hangvételű és jelentős közönségsikert arató rövidprózáival is beírta nevét a magyar irodalmi életbe. Most a Magas labda újabb fontos állomás költészetében, mely egyszerre mutat finom továbbérlelődést és radikális újrateremtést: a könyv egyik fele a gazdag magyar vershagyomány újragondolása, hol komoly, hol játékos formában; másik felében pedig olyan kiélezett élethelyzetekkel találkozunk, melyek mindennapiak ugyan, de megismételhetetlenségükben mégis magukban hordozzák a tragédiát, s ezen keresztül a katarzist is. Ezekben a csodálatos és megrázó szövegekben a lírai én a legdrámaibb helyzetekben is összpontosítani tud a lényeges mozzanatokra, melyek létünk titkait tárják föl.

Ljudmila Ulickaja - Médea ​és gyermekei
Minden ​nyáron összegyűlik a rokonság a krími görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve. Médea addig a napig egy és ugyanazon a helyen élte az életét, ha nem számítjuk ide egyetlen moszkvai utazását Szandrocskával és elsőszülöttjével, Szergejjel, és ez az állandósult élet - amely egyébként önmagában véve viharosan változott: forradalmak, kormányváltás, vörösök, fehérek, németek, románok, egyeseket kitelepítettek, másokat - a menekülteket, a hontalanokat - meg betelepítettek, eredményezte végül is Médeában az olyan fáéhoz hasonlatos szilárdságot, amelyik belemélyeszti gyökereit a köves talajba, fölötte ugyanaz a nap süt, és nap mint nap, évről évre ugyanaz a szél éri, és hoz évszakhoz kötött illatokat, amelyek hol a parton száradó vízi hínárból, hol a nap alatt rothadó gyümölcsből, hol meg a keserű ürömből származnak.

Lionel Shriver - Beszélnünk ​kell Kevinről
Eva ​soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával. A regény egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat keltő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik.

Chuck Palahniuk - Cigányút
A ​szerző negyedik regénye újabb lázálomszerű mélyrepülés az amerikai pszichébe, a Harcosok klubja anarchisztikus lázadója helyett azonban az oldalakon ezúttal egy passzív-agresszív szenvedélybeteg szenvedéstörténete pereg. Victor Mancini szexmániások csoportterápiáin táplálja nemi éhségét. Reménytelen szerelem hevíti Alzheimer-kóros édesanyja csinos kezelőorvosa iránt, miközben estéről estére megöli magát, hogy fedezni tudja a kórházi költségeket: éttermi vacsorák alatt szándékosan félrenyeli ételét, hogy a megmentésére sietők a későbbiekben elkötelezett pártfogókként támogassák.

Gergely Ágnes - Két ​szimpla a Kedvesben
„Teljesedjék ​be a sorsunk: elmondom neked ezt a történetet. Az éjjel egy gladiátorral álmodtam. Ide teszem az álmot a történet elejére. Tudod, bátorítanom kell magamat. _A gladiátor fölnéz. A magasban, emeletnyi vagy csillagnyi távolságra innét csak egy kezet látni, a kéz egyetlen ujját, az ujjmozdulatot. Fölfelé vagy lefelé? A hüvelykujj lassúdva mozdul. Eljön a rettegett pillanat, amikor már mindegy. Az ég tiszta, élesen látszik a látóhatár. Még nincs fönn a hold. A nép üvölt. A nép mindig üvölt. A kegyelem feltétele az volt, leteríti-e az oroszlánt. A vadállat kinyúlva fekszik mellette. Nem mondta neki: recipe ferrum, a vadak nem tudnak latinul. Megfeneklett az idő. Fáradtság önti el, időn kívüli hála. Most már minden jöhet. Bevárja itt a csillagokat._ Álmomban fenn ültem a tribünön. Nem üvöltöttem. Semmi közöm ahhoz, ami történik. De ha nincs közöm hozzá, miért fáj?” Az új könyv szavai az aranyfényben ragyogó alföldi gyerekkorról, a háborúról és az üldöztetésről, az identitásdilemmákról, a kora ötvenes évek gyári, színi és bölcsészvilágáról, majd a tanári és végül a költői pálya kezdeteiről szólnak. Memoár ez tehát, csakugyan. Szólni azonban ennél sokkal kevesebbről és sokkal többről szól. Arról, ami volt, és nincs már, és arról is, ami mindig van. Egy nagy szerelemről. Gergely Ágnes elliptikusan érzékletes, közvetlenségükben is elegáns mondatokból megszerkesztett, tökéletesre csiszolt, költőileg ihletett prózája rég várt újdonság, mely szerzőjének, a kortárs magyar irodalom egyik legjelesebb alkotójának nyolcvanadik születésnapjára jelenik meg.

Chuck Palahniuk - Harcosok ​klubja
Chuck ​Palahniuk bemutatkozó regénye egy új generáció valóságos bibliája lett. Névtelen kisember hőse lélekölő hivatali munkáját és fogyasztói rabszolgalétét megelégelve lázas ámokfutásba kezd, fészekrakó életmódját előbb önpusztító párharcokra, majd nagyvárosi terrorakciókra cserélve, a háta mögött hagyott nagy amerikai Álmatlanságból mind közelebb sodródva a totális tagadás tébolyához. A Harcosok klubja egyszerre adrenalindús akciófolyam, csavaros thriller és szívszorító románc, de mindenekelőtt egy kíméletlen önvizsgálat története: kis anarchista szakácskönyve nem a jóléti társadalom felszámolásához kínál kétes hitelű recepteket - oldalain inkább a menekülés lehetőségeivel, majd lehetetlenségével történő szembesülés revelatív erejű krónikája pereg másodpercenként 24 filmkockás sebességgel. Nem csoda, hogy a kultuszkönyvből - 1999-ben, David Fincher rendezésében - ragyogó kultuszfilm is készült.

Czapáry Veronika - Megszámolt ​babák
Czapáry ​Veronika regényében a babák nem Meseország idilli játékai, hanem a rémület és a kiszolgáltatottság ellen menedéket kínáló szövetségesek egy kislány mindennapjaiban. A gyereket a családi erőszak, részvétlenség és a szülői aberráció a kényszeresség és önpusztítás felé sodorja, személyiségvesztéssel fenyegeti. Múló évei összemosódnak, kamaszkora végéig szinte egy helyben kavarog az idő. A Megszámolt babák sokkoló olvasmány, az írónő a magyar irodalomban elsőként tör meg egy tabut. Műve azonban nem pusztán látlelet: a balladák konok ritmusában megírt költői próza, az élethez való jog túlélő éneke. A nagy feltűnést keltett korábbi Czapáry-regény, az Anya kacag után a szerző második kötete.

Bartis Attila - Kemény István - Amiről ​lehet
Bartis ​Attila és Kemény István írók és barátok. Miről beszélgethetnek, ha négyszemközt vannak? Mondhatnak még újat egymásnak? Az Amiről lehet című könyv három interjút tartalmaz: először Bartis Attila kérdezi Keményt családról, költészetről, mindenről. Majd Kemény István faggatja két ülésben is Bartist: először mint írót, másodszor mint fotográfust. Az irodalombarát olvasókat nem kell meggyőzni, milyen csemegét vehetnek a kezükbe, de akiket a szakmai titkok nem is, az Élet Nagy Kérdései bizonyosan érdekelnek.

Alessandro D'Avenia - Fehér, ​mint a tej, piros, mint a vér
A ​tizenhat éves Leo átlagos kamasz: jól elvan a haverokkal, szeret focizni, motorozni és iPod-ozni. Iskolába csak muszájból jár, a tanárokat afféle kihalásra ítélt furcsa fajnak tekinti, és alig várja, hogy ezt az új történelemtanárnak is a tudomására hozza. Az új tanár azonban más, mint pedagóguskollégái. Szemében különös fény gyúl, amikor magyaráz, és különös, lelkiismeretébresztő hatással van diákjaira. Leóban hatalmas erők feszülnek, csak a fehérség fog ki rajta. A fehérséggel, a hiány, a veszteség színével Leo a szerelem, a szenvedély és a vér színét, álmainak szerelme, Beatrice haja vörösét fordítja szembe. Amikor azonban megtudja, hogy Beatrice beteg, s hogy betegségének valamiképpen a gyűlöletes fehérséghez is köze van, Leo önvizsgálatra kényszerül. Hogyan tovább? Mihez kezd eztán az álmaival, és mihez az erejével? A Fehér, mint a tej, piros, mint a vér – a harmincas éveinek elején járó középiskolai tanár, Alessandro D’Avenia első regénye – az elmúlt év talán legnagyobb könyvsikere volt Olaszországban, és tucatnyi nyelvre lefordították már. Megható, de egy cseppet sem érzelgős, könnyű, de egy cseppet sem súlytalan mű – nagyszerű olvasmány.

Klebniczki Barbara - Drog
A ​meglehetősen jó anyagi körülmények között élő Fills család elhanyagolt gyermekeként, Anabell szürke és hétköznapi élete fenekestül felfordul, mikor találkozik a nyomorúságos sorsú Lionellel, aki egy utcán randalírozó banda főnökeként közismert az alvilágban és nem mellesleg drogfüggő. Bár a fiú észérvek birtokában kapcsolatukat kezdettől fogva ellenzi, szerelmük villámgyorsan kibontakozik. Lionel környezete olyan életvitelt és a városnak olyan sötét oldalát tárja fel főhősnőnk szeme előtt, amit eddig még csak filmekben látott. A késő éjszakákba nyúló vad partikon és a banda „hadiszállásán” különös emberekkel és még meghökkentőbb szokásaikkal ismerkedik meg, felrúgva a létező összes szabályt – folyamatosan hazudik, még szeretett dajkáját is félrevezeti, iskolajegyei leromlanak és rendszeresen elszökik otthonról. „Barátságot” köt a városba rejtélyes okból visszatért Sarah-val és kedvese figyelmeztetése ellenére vakon megbízik a képmutató, cselszövő nőben, aki látszólag segít neki a beilleszkedésben.

Takami Kósun - Battle ​Royale
Valahol, ​valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.