Asztrológia

Titus Burckhardt - Muszlim ​asztrológia
Titus ​Buckhardt könyve bepillantást enged abba, hogy az asztrológia, mint a modern Nyugatra csak legjárulékosabb alkalmazására redukálódva eljutott tudomány, miként áll összefüggésben a metafizikai princípiumokkal, s ezek révén egy önmagában tökéletes tudással. A hermetizmus ősi szimbolizmusának aspektusait megőrző muszlim ezoterizmussal foglalkozó munka - a Muszlim asztrológia - bemutatja a kozmosz kvalitatív szemléletét, illetve azt az archaikus mentalitással összefüggő képességet, amely az érzékvilág pillanatnyi jelenségeit az időtlen archetipusokkal azonosítja.

Hildegard von Bingen - A ​megváltás tüzes műve
Hildegard ​von Bingen, a 12. századi rupertsbergi prófétanő a fényben nemcsak képeket lát, hanem szavakat, tetteket és erőket, ˝a fény hangzik˝, vagy ˝a ragyogás kézként megérint˝, ˝olyan ez, mintha az érzékek határvonalai elmosódnának, mintha az Ő megismerését is egy testetlen szellemlény érzékelné... Amit ezekben a látomásokban látok vagy tanulok, sokáig emlékezetemben tartom és ahogy látom vagy hallom, azonnal tudatosul bennem. Látok, hallok és tudok egyszerre és mintha csak egyetlen szempillantás alatt fognám fel, amit tudok...˝

Dubravszky László - dr. Eörssy János - A ​tradicionális asztrológia tankönyve
A ​könyv az asztrológia ezoterikus tudományán vezet végig bennünket az alapoktól a haladó szintig. Áttekinti az asztrológia kislakulásának és fejlődésének történetét, a bolygók és csillagok hatásait, a különböző házak jelentéseit. Az író külön fejezetet szentel az egészségügyi asztrológiának, mely az önismeret fejlesztése mellet az egészség megőrzésében is fontos szerepet játszik. A kötet az asztrológia 6000 éves tudományának részleteit ismerteti, annak mélységébe hatol. Dubrovszky László (1905-1999) az asztrológia és a szellemtudományok terén összesen több, mint tízezer oldalas életművet hagyott hátra - jelen könyv egyik legfontosabb alkotása, melynek e második, javított és bővített kiadásának lektorálását halála előtt néhány nappal fejezte be. Egyszerűen AZ ALAPKÖNYV

Aleister Crowley - Liber ​Al Vel Legis - A Törvény könyve
A ​Törvény Könyve Aleister Crowley 1904-es kairói tartózkodása idején került lediktálásra. Egy Aiwass nevű szellem, magasabb intelligencia, aki magát Hoor-paar-krat - a Hallgatás Ura miniszterének nevezte - mondta tollba az új korszak, Horus korszakának törvényét. A Liber Al Vel Legis - A Törvény Könyve nemcsak mágikus-kabbalisztikus, filozófikus és prófétikus tartalmat rejt, hanem divinatorikus karaktert is, ezért a Vízöntő korszak emberének I-Chingje, útmutatója és a személyes döntéseknél fontos útmutatást biztosít.

Rákos Péter - Humanisztikus ​asztrológia
Rákos ​Péter nagy sikerű könyvét most megújult formában adjuk olvasóink kezébe. A ma már tankönyvként keresett kötet a humanisztikus asztológia alapjait foglalja rendszerbe, pszichológiai megközelítésű, determinizmuson túlmutató szemlélete gazdagítja a hazai asztrológiai irodalmat. A mű nemzetközi összehasonlításban is kimagasló jelentőségű : elsőként ad részletes ismertetést e korszerű irányzat horoszkópértelmezési technikájáról. Kreatív, logikus, könnyen elsajátítható módszert kínál, amely a legalapvetőbb asztrológiai elveknek szerez újra érvényt. A szerző az ismertetett humanisztikus tételeket a legszigorúbb gyakorlati próbának veti alá : a példahoszroszkóp részletes kifejtése - akár egy matematikai tétel bizonyítása - pontról pontra nyomon követhetően vezet egy eseményekben gazdag élet sorsfordulóihoz és egy sokoldalú személyiség legrejtettebb mozgatórugóihoz. Mert e könyv, egyedülálló módon, élő klasszikust választ elemzése tárgyául : Szepes Máriát, aki nemcsak idézett művei által, hanem személyes reflexióival is igazolni tudta a humanisztikus ábrafejtés univerzális érvényességét. Rákos Péter író, asztrológus, a hazai Humanisztikus Asztrológia Iskola alapítója. Az ősi tudományok korszerű megközelítésének témakörében eddig megjelent munkái : az Égi jelek, az Érzelmes asztrológia, a Titkos név könyve, a Gyermekasztrológia, valamint a Jegyek és játszmák.

Julius Evola - Frithjof Schuon - Zen ​- A szamurájok vallása
A ​kötet szerzői, Julius Evola (1898-1974) és Frithjof Schuon (1907-), a tradicionális létszemlélet - mások mellett - legkiválóbb mesterei a távol-keleti buddhizmus, a Zen mélységeibe engednek bepillantani. A "szamurájok vallásaként" is ismeretes Zen az ezoterikus buddhizmus egyik legjelentősebb vonulata, amelybe bizonyos taoista elemek (kiváltképp a Lao-Ce féle "Üresség" tana), illetve a kínai lélek egyes jellemzői (elsősorban a természetszeretet) is szervesen beépültek. Maga a "Zen" szó a szanszkrit Dhyana és a páli Jhana kifejezések kínai-japán megfelelőjének rövidítése - tulajdonképpen az "Üresség" jegyében kiteljesedő meditációt jelöli. Az itt szereplő tanulmányok a szemléletmód és a téma azonosságának szempontja alapján, különböző művekből kerültek összeválogatásra.

Reynold A. Nicholson - Az ​iszlám misztikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Brigitte Hamann - A ​tizenkét archetípus
Az ​állatöv és a személyiségstruktúra. A szerző minden archetípust, azaz állatövi jegyet igen sokoldalúan mutat be. Leírja fejlődési feladatát, pszichológiai megfelelőjét, szimbólumát és mitológiáját, kapcsolatát a tarot-val és a Ji Chinggel, színeit, növényeit, ásványait, és tájait.

Carl Gustav Jung - Emlékek, ​álmok, gondolatok
A ​modern pszichológia egyik igen jelentős, sokat vitatott vezéralakja, Freud tanítványa - ellenlábasa - és művének, részben, folytatója, a svájci Carl Gustav Jung memoárjaiban számos belső - lelki - "emléket", megfejtett-megfejtetlen "álmot", gondolkodásra serkentő "gondolatot", néhány izgalmas esettanulmányt, valamint természeti népek körében szerzett úti élményt hagyott az utókorra. Dr. Buda Béla írja a kötethez csatlakozó, Jung munkásságát a mai lélektan tükrében elemző tanulmányában: "Jung - ez nem kétséges - európai örökségünk része. Hatása a pszichológián, a pszichoterápián túl a művelődéstörténetben, a társadalomfilozófiában, az irodalomelméletben, sőt kiváló szépírók alkotásaiban is lemérhető. Elég, ha a Svájcban letelepedett Kerényi Károly munkásságára utalunk. [...] Visszaemlékezéseinek most megjelenő gyűjteménye plasztikusan mutatja személyiségét. Olyan ember áll az olvasó elé, aki mélyen átélte egyedi sorsát, igyekezett megérteni önnön lényegét és megvalósítani önmagát; a szó legteljesebb értelmében európai volt. Élete - az említett buktatókkal is - példázatos és keresésre sarkalló. Bízunk benne, hogy itt közreadott gondolatai fölkeltik majd az olvasó érdeklődését a szerző többi műve iránt is, s hogy ezek ismeretében maga is tehet néhány lépést előre az objektív önmegismeréshez vezető úton."

Farkas Attila Márton - Az ​alkímia eredete és misztériuma
Talán ​egyetlen archaikus tudományt, egyetlen ősi művészetet nem értettek olyannyira félre, mint az alkímiát. Amikor a múlt században újra felfedezték az elfelejtett alkímiát, annak megítélésében nagyjából kétféle szélsőséges nézet uralkodott, és ritka kivételektől eltekintve uralkodik a mai napig is. Az egyik álláspont szerint az alkímia nem más, mint amolyan kezdetleges, kísérletező kémia, s ennélfogva a modern vegyészet primitív elődjeként kell tekintenünk. A múlt század elejétől mostanáig változatlanul ez a nézet uralkodik a kémiatörténetet illetően, ezt tanulják meg a gyerekek az iskolában, ezt olvashatjuk bármely ezzel foglalkozó ismeretterjesztő könyvben vagy tanulmányban, erről hallhatunk az idevágó előadásokon. Persze ezen igazán nincs mit csodálkoznunk, hiszen egy vegyész miféle más szempontból is közelíthetné meg a kérdést, mint a sajátjából? Az viszont már kevésbé érthető, hogy a témával találkozó-érintkező-foglalkozó bölcsészek egy tekintélyes része szintén így vélekedik. Sőt, ezt a felfogást képviselte a kiváló múlt századi francia kutató, az ókori alkímia egyik újrafelfedezője, Berthelot is. Neki viszont elévülhetetlen érdeme a korai alkímiai irodalom legnagyszerűbb opusainak, a késő antik alkimisták görög nyelvű iratainak a publikálása. A másik felfogás - amely pszichoanalitikusoké, illetve azok kulturális holdudvaráé - azt vallja, hogy az alkímia voltaképpen egyfajta archaikus lélektan, amolyan ősi, primitív szimbólumokra épített önismereti rendszer, s mint ilyen, a mai pszichológia nagymértékben miszticizált elődje. E felfogás legnagyobb - és egyben legismertebb - képviselője C. G. Jung, akinek köszönhetjük az évszázadokig lenézett alkímia lélektani mélységeinek és intellektuális gazdagságának a bemutatását, s ezzel bizonyos fokú tudományos rehabilitációját. Ő fogalmazta meg az e körökben immár paradigmatikussá vált gondolatot, mely szerint a különféle alkímiai műveletek a tudattalan tartalmakra irányuló önismereti tevékenységként foghatók fel. Meg kell azonban említenünk, hogy nem Jung volt az első pszichológus, aki felfedezte az alkímiát a modern lélektan számára. Már évtizedekkel őelőtte ugyanis könyvet írt a „Királyi Művészetről" a tragikus módon és fiatalon elhunyt bécsi pszichoanalitikus, Herbert Silberer, igaz ugyan, hogy tárgyát ő még freudista szemszögből vizsgálta.

Jankovics Marcell - A ​Nap könyve
A ​mítoszkutató új kötete széles körű adattárat és kultúrtörténeti kommentárt nyújt arról a kiterjedt képzetkörről, ami a Naphoz kapcsolódik. Jankovics természetesen elsősorban a görög, a római, a zsidó-keresztény mítoszok és vallások fogalmi és szimbolikus ábrázolási anyagában leli meg a napkultusz megannyi vonását, de kutatói figyelmét nem kerülik el az afrikai, amerikai (azték, maya, indián) törzsi kultúrák leletei, az ezekkel kapcsolatos antropológiai, etnográfiai kutatási eredmények sem. A legkorábbi emberek is az idő rendjét a Nap járása szerint szabták meg, ezért A Nap könyve igen részletesen tárgyalja az asztrológiai vonatkozásokat, a naptárkészítés sok-sok változatát, a naiv kozmológiát. Az egyiptomiak, a bibliai idők zsidó népe, a nagy mediterrán kultúrák a legfontosabb istenalakokat, illetőleg az egy istent a nap jelenségeivel hozták kapcsolatba, s az ünnepeknek is megvolt a maga fényszimbolikája. Jankovics különös gonddal dolgozza ki a fejezeteken belül az ősmagyar hitvilágra vonatkozó adatok értelmezését. Manapság, amikor az asztrológia iránti érdeklődés felélénkülni látszik - felettébb hasznos, ha e nagyon sokirányú vallástörténeti-mitológiai kommentár tényanyagával megismerkednek az emberek. A főként rajzos illusztrációval kísért munkát sok esetben a kötet végén adott fogalmi mutató szerint lehet felhasználni: bizonyos témák, vonatkozások nemegyszer különböző fejezetekben jelennek meg a könyvben.

Tordai Vilmos - Okkult ​elemek a magyarság életében
Nincs ​nép, amelynek történelmében, folklorisztikájában, hagyományaiban, vallásában, irodalmában és társadalmi megnyilvánulásaiban kezdettől fogva bőségesen ne találnánk oly gondolatokat, megfigyeléseket, sőt gyakorlati élményeket, amelyek a természetnek és az emberi léleknek bizonyos ismeretlen, misztikus hátteréről lebbentik fel egy-egy pillanatra a fátylat és amelyekből, az elvont vallásos okoskodásokkal mintegy párhuzamosan, konkrétabb fogalmak és meglátások alakultak ki a halhatatlanságról és a túlvilági életről. Legyen ez a könyv tanúbizonysága annak, hogy megvan ez a természetes okkultizmus a magyarság életében is éppen úgy, mint e Föld minden más népénél, és hogy az okkult dolgok iránt való érdeklődés nálunk sem pusztán külföldről importált áru, hanem eredeti gyökéren termett, kipusztíthatatlan élő fa. Ennek a fának ágait, leveleit, lombját mutatom be a következő lapokon. Hiszen tudnunk kell, hogy a természetnek még sok ismeretlen törvénye van, tudnunk kell, hogy még a babonának is van reális magva. Oly rejtélyek, melyeknek végleges megmagyarázására talán ezután sem lesznek elegendők a csupán fizikai érzékszerveink útján megismert természeti törvények s melyeknek megoldása, úgy lehet, egykor igazolni fogja azt a feltevést, hogy csakugyan körülvesz bennünket még egy másik, érzéken túli, láthatatlan világ, épp oly élettel és törvényekkel teljes, mint ez a mi fizikai világunk. Tordai Vilmos lebilincselően érdekes könyvét 60 évvel ezelőtt, az akkori hatalom a betiltás és a bezúzás bélyegével sújtotta, de könyve életre kelve újra megtalálja olvasóit...

Hildegard von Bingen - Égi ​harmóniák / Az Isteni Erők játéka
Hildegard ​von Bingen (1098-1179) a középkor kimagasló nőalakja - látnok és misztikus, ég és föld titkainak tudója. Egyházi tekintélyek által is autentikusnak elfogadott látomásai alapján korának jelentős, nagyhírű személyisége lett, aki prédikációs utakon is hirdette világi és egyházi hatalmasságok számára egyaránt megszívlelendő tanításait, intelmeit. A napjainkban iránta megnyilvánuló fokozott figyelem legfontosabb oka éppen ez az egyedülálló szerep és életút, illetve az, hogy mindez egy asszonnyal történt, mikor pedig kora szemlélete szerint a nők feladata csakis a feltétlen engedelmesség lehetett. Kötetünkkel szeretnénk az olvasóközönség figyelmét felhívni e rendkívüli személyiségre.

G. S. Frater P. A. X. - A ​mágikus tarot
Kétségtelen, ​hogy a Tarot átörökítőinek vélt bölcsek és látnokok igen mély jártassággal rendelkeztek az ősi asztrológiai, numerológiai és kabbalisztikus tanításokban, ezért mindezek a hatások tükröződtek a kártyalapokon is. Mindazonáltal a Tarot megmarad egy páratlan és független tudománynak a saját jövendölő erejével és szellemi tartalmával. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Tarot, bármilyen alakban is maradt ránk, szentkönyv.

Friedrich Schwickert - Asztrológiai ​elemek
Az ​elmúlt évtizedekben az asztrológia inkább a tiltott, mintsem az épphogy megtűrt kategóriába tartozott Magyarországon.

Ismeretlen szerző - A ​kereszt ősi szimbólumának elfeledett értelme
A ​kereszt, mint szimbólum egyidős az emberrel. Átível korszakokon, népeken, vallásokon és többféle ezoterikus jelentést is hordoz. Mást jelent Egyiptomban ankh, vagy füles keresztként, mást a zsidóságnak, mást a dél-amerikai indiánoknak, de a különböző vallások is más-más értelmet adnak neki. A következő oldalakon az olvasók részletesen megismerkedhetnek a kereszt előfordulásával és alkalmazásával az egyes kultúrák történetében, továbbá annak fejlődésével, átalakulásával, különféle alakjaival és eltérő jelentésével. Tehát minek is a szimbóluma a kereszt? Erre a kérdésre igyekszik választ adni e tanulmány.

Hildegard von Bingen - A ​természet patikája
A ​középkori apátnő, Hildegard von Bingen az elsők között összegezte az évszázadok alatt felhalmozott tudást a természetes gyógymódokról. Minden későbbi követője, például Maria Trében is az ő ismereteiből meríthetett. Hildegard összefüggő egésznek látta a természetet, melyben a kövek, a fémek, a növények, az állatok és az ember egyetlen nagy egység részei. Szerinte az ember harmóniája csak akkor valósulhat meg, ha minden más lénnyel összhangban van. A betegségekről, azok okairól azt vallja, hogy a léleknek kell elsődlegesen egészségesnek lennie ahhoz, hogy a test is egészséges legyen. A lélek egészségének biztosítéka a megtisztulás, a Teremtővel alkotott összhang. Jelen könyve e szellemben ad útmutatást az egészség megőrzéséhez, az egyes betegségek gyógyításához.

Ismeretlen szerző - Demonológia ​és boszorkányság Európában
A ​kötet egy, a magyarországi boszorkányüldözés forrásainak feltárását és feldolgozását végző néprajzos-történész munkaközösség kutatási eredményeit mutatja be. A tanulmányok felölelik a kora újkor egyházi demonológiájának, a boszorkányüldözés bírósági eljárásainak és a korszak népi boszorkányhiedelmeinek kérdéseit és mindezek kölcsönhatásának vizsgálatát. Az újkori európai néphit témái közül kiemelt szerepet kapnak a változatos illusztrációkat is tartalmazó kötetben a közép- és kelet-európai népi boszorkány és ördög fogalmai, továbbá a megszállottság és ördögűzés, valamint a boszorkányszombat képzetei.

John Frawley - A ​valódi asztrológia alkalmazása
A ​szerző második könyve mélységekbe menően tárgyalja A valódi asztrológia címen korábban megjelent mű tételeit. Írónk, a régi módszerek modern követe, ezúttal a gyakorlati alkalmazás világába kalauzolja az olvasót, miközben rávilágít a mesterség filozófiai hátterének alapgondolataira is. Külön említést érdemel a Temperamentum meghatározásával foglalkozó fejezet, valamint a házakról szóló sorozat. A válogatás két cikke, a Varázsvesszőnk: A kölcsönös recepciók és a Belső király az Astrological Association Journalban került először az olvasóközönség elé. A valódi asztrológia szelleméhez híven az író itt is bizonyítja különleges adottságát a bonyolultnak tűnő összefüggések közérthető és világos bemutatására.

Bernard King - A ​rúnák titkai
A ​rúnaírás i. e. 200-tól a középkorig élte fénykorát. Mivel mágikus és világi célokat egyaránt szolgált, a rúnamesterek és -faragók megbecsült tagjai voltak a társadalomnak. Az utóbbiak tudták metszeni és olvasni a rúnákat, az előbbiek pedig mindezeken túl mágikus hatalmukat is birtokolták. Ez a könyv rengeteg ismeretet tartalmaz nem csupán a rúnákról, azok jelentéséről és használatáról, de bemutatja az északi isteneket is. Megtudhatjuk, hogyan hozhatjuk létre saját rúnakészletünket, mi a rúnavetés módja, hogyan függnek össze a rúnasorok a számmágiával, s hogyan él tovább napjainkban e hagyomány.