Ajax-loader

Oszlopos ​Simeon (1960)

Sarkadi nemzedékének legjobb drámaírói közé tartozott. Utolsó két darabjának témája a tudatos-ösztönös önpusztítás. Az Oszlopos Simeon főhőse, Kis János festő a dráma kezdetekor elveszíti állását, kikapcsolják a telefonját, társbérlőket kap, mert nem tudja kifizetni a teljes lakbért, és elhagyja a szerelme, Mária is. A szakmai és magánéleti sikertelenségéből fakadó belső kiürülését Oszlopos Simeon, az 5. századi szíriai remete aszkéziséhez és Oblomov világához érzi hasonlónak, fatalistának, aszkétának vallja magát, akire nem vonatkoznak a világ törvényei. Elhatározza, hogy a körülmények pártjára áll, és segít a világban felismert rossznak, a világ öngyilkos törekvéseinek az emberrel szemben, hogy mint Simeon, megértse az igazságot. A rossz erő groteszkül elementáris megtestesítője a takarítónő, Vinczéné, aki egy női Jágó és a tipikus magyar feljelentő lelkületével akarja tönkretenni Kist és az új társbérlőket is. A megváltást a női figurák hozzák. Az áldozatnak kiszemelt Zsuzsi késsel megszúrja Kist, és megjelenik Mária is, akinek Kis elmondja, hogy az aszkétaság korszaka a késszúrással elmúlt. Sarkadi kiválóan formálja meg figuráit, az abszurd példázatban a dialógusok szellemesek és meglepőek, és nyitva marad a dráma végpontja is, túléli-e Kis a támadást.

Elveszett paradicsom (1961)

A dráma egy korábbi szereplő, a Bolond és szörnyeteg c. regényből ismerős vidéki orvos, Sebők Zoltán sorsát ábrázolja, aki a maga immorális életét semmivel sem tartja rosszabbnak a környezete filiszteus szürkeségénél. Zoltán az apja házában jelenik meg, végzetes hibát követett el: illegális abortuszt hajtott végre a szerelmén, és a nő belehalt a műtétbe. Sebők először az öngyilkosságot fontolgatja, hogy ne jusson börtönbe, de olyan emberekkel találkozik, akik igazán értelmes életet élnek, ezért újra kell gondolnia döntését. Komolyan beleszeret egy nála tíz évvel fiatalabb lányba, és halvány esélye van, hogy a börtönből szabadulva felér hozzá. Ám a darab nosztalgikus hangvétele jelzi azt a távolságot, amely elválasztja Zoltánt ettől az értelmes élettől: az ő Paradicsoma már elveszett, és a néző nem tudhatja, hogyan dönt majd a hős. A darabból Makk Károly 1962-ben sikeres filmet reendezett.

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

-
átlagos pontszám
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
kívánságlistán
0
folyamatban lévő rukk / happ
0
lezárult rukk / happ

Címkék

Kollekciók