A ​kapitány leánya

Ismeretlen szerző - Démonhercegnő
Aldyr ​Dou'narr, a nyughatatlan drow-mágus már hónapok óta rója Asslanthas rengetegét. A gnómok fogságában elszenvedett megpróbáltatások kisebb pihenőre kényszerítik, a kegyetlen téli évszak viszont már a sarkában lohol. Mielőbb maga mögött kell hagynia a fehér óriásokként útját álló Godor'o'Gharam bérceit, ha a majd' fél évig lappangó éjszakát már emberlakta vidéken akarja tölteni. Álmában sem gondolná, hogy Mystrea démonhercegnő fogja rövidesen megismertetni vele a rettegést, a halálfélelmet, a gyűlöletet és a szerelmet... Jarry Hekkir kalaposmesternek szörnyű bánata van. A felesége és fia után most a kislányát is széttépte a városban garázdálkodó farkasember. S a fenevad ráadásul épp az idős mesterben öltött testet... Malruth Gordon kiment a szorult helyzetéből egy kicsiny manót, és hamarosan rádöbben, milyen kevés is tud lenni egyetlen kívánság... Shard Hargonnak még épp sikerül lenyelnie aranygyűrűit, mielőtt az orkok fogságába kerül. A gond csak az, hogy az emberi gyomor nem igazán fogadja be az ork ételeket...

Vaszilij Suksin - Vörös ​kányafa
_Vörös ​kányafa_ - olvassuk a címet, s máris magunk előtt látjuk a szerzőt, amint a maga rendezte azonos című filmben Jegorként a nyírfákkal beszélget. Suksin az új szibériai írónemzedék tagjaként a hatvanas évek elején jelentkezett lírával és iróniával átszőtt elbeszéléseivel. Negyvenöt éves korában bekövetkezett halála tragikusan lezárta életművét, így csak találgathatjuk, hány jelentős művel maradt adósunk. Magyarul először 1968-ban jelent meg elbeszélése, kiadónk 1972-ben _Kígyóméreg_, 1977-ben pedig _Harmadik kakasszóra_ címmel tette közzé Suskin elbeszéléseinek gyűjteményét. Mostani kötetünk a két előző legszebb írásait tartalmazza. Reméljük, hogy új válogatásunk - akár egy kaleidoszkóp - a szerző új arculatát villantja az olvasó elé. De bárhogy csoportosítsuk is Suskin műveit, erős írói egyéniség sugárzik belőlük. Írásainak segítségével jobban megismerhetjük az emberi lelket, az embert. S van-e csodálatosabb az embernél?

Pentti Haanpää - A ​megélhetés furfangjai
A ​finn proletárirodalom kiemelkedő egyénisége, a finn elbeszélés sajátos hangú mestere, ma már klasszikusa. Haanpää 1905-ben született; egyszerű, de gazdag művészi tehetséggel megáldott, feltörekvő paraszti családból származott, és maga is megmaradt családja, szűkebb környezete körében egész életen át. Erdőmunkával, földműveléssel kereste kenyerét, és autodidaktaként szerezte azt a tudásanyagot, amit gazdag élettapasztalatai mellett írásra ösztökélte. Műfaja a sajátos finn "juttu" - az anekdota, a karcolat és a novella különös ötvözete. Ösztönös antimilitarizmusa már korán jelentkezik. A hadsereggel, a katonáskodással, a háborúval foglalkozó műveiben a katonai egyenruha többnyire a "kényszerzubbony" szerepét játssza. Novelláinak, regényeinek éles társadalombírálata, hadseregellenessége, baloldalisága miatt a harmincas években a polgári kiadók nemzetietlen írónak bélyegezték, és egy időre elzárkóztak kiadása elől. Később azonban, és különösen a második világháború befejezése után, elnyerte méltó helyét a finn irodalomban, megkapta a jogos elismerést. A 30-as évek novellái, melyek közül kötetünk is sokat merített, paraszt- és munkásemberek, gyakran erdőmunkások életét, nincstelenek sokszor tragikomikus tengődését örökítik meg. A nagy gazdasági világválság csak fokozza a novellák társadalombíráló, olykor drámai feszültséggel telített, néha pesszimisztikus hangját. Stílusát sajátossá teszik a tájszavak, illetve a népi szófűzés természetes alkalmazása - s ez, többek között - gyakran rendkívül megnehezíti hiteles fordítását. 1955-ben halt meg. Összegyűjtött műveit 1956-58 között tíz kötetben adták ki. _Fontosabb munkái:_ Szél fúj felettük (novellák, 1927); Gyakorlótér és kaszárnya (novellák, 1928); Gazdák és árnyaik (regény, 1935); Kilenc férfi csizmái (regény, 1945); Az atomkutató (novellák, 1950); Boszorkánykör (regény, 1956) és Sato őrmester esete (regény, 1957).

Vaszilij Suksin - Harmadik ​kakasszóra
Suksin ​lírai és szatirikus kisregényeiben és elbeszéléseiben - mindegyik egy-egy ballada - szibériai parasztok, nagyvárosi emberek, közönséges bűnözők, rafinált "organizátorok" és a népmesék alakjai kelnek életre. A lebilincselő, drámai feszültségű írásokat lankadatlan érdeklődéssel olvassuk végig.

Mari Saat - Katasztrófa
Mari ​Saat hazánkban 1981-ben mutatkozott be A szélőrlő című észt kispróza-antológiában megjelent elbeszélésével. Ha volna írói receptje, alighanem ekként hangzana: fiatal, hétköznapi, viszonylag kiegyensúlyozott hőseidet helyezd számukra szokatlan szituációba, próbált nyomon követni gondolataikat és átváltozásaikat, és döbbenetes, az esetek többségében katartikus élményben lesz részed. Valamennyiük számára elegendő egyetlen találkozás valami eddig ismeretlennel, hogy egész előző énjük, világlátásuk sorsdöntő módon megváltozzék, emberségük elmélyüljön, kiteljesedjék. Mari Saat hősei eredendően nem érzik jól nyomasztónak a világot, amelyben élnek, mégis mindegyikük elvágyik egy másik, számára ismeretlen világba, ahol - úgy reméli - boldog lehet. A vágyak és a nosztalgiák világa ez, ami talán gyermekkoruk egyes szakaszaiból sejlik fel a maga legteljesebb harmóniájában, és ami az Éden elvesztése óta alighanem örök hiányként van jelen az egész emberiség kollektív tudatában.

Stephen Crane - A ​bátorság vörös kokárdája
A ​hideg jó darabig kapaszkodott a földbe, aztán fölszállt a köddel, s pihenő hadsereget hagyott a dombokon szanaszét. Amint a barna táj zöldbe fordult, felébredt a had, s a hírek keltére nyüzsögni kezdett, kimeresztette szemét az utak kátyús vápái és száraz földnyelvei felé. A parti bozót árnyában borostyánkő színű patak locsogott a had lábánál, és éjjel, mikor gyászosfeketére változott a színe, túlpartján, a messzi hegyek alacsony ormain, ellenséges tábor piros őrtüzei pillogtak. Egy szálas közvitéz meg akarta mutatni, hogy ő tudja, mi a rend, és lement az ingét kimosni a patakra. Rohant vissza nemsokára, s már messziről lobogtatta az ingét, mint a zászlót a szélben. Az oldala majd kirepedt attól a hírtől, amit egy szavahihető cimborájától hallott, aki egy igazmondó tüzértől vette, aki a jól értesült bátyjától tudta, a hadosztály törzsének egyik csicskásától. A szálas közvitéz úgy fújta a hírt, mint egy bíborba-aranyba öltözött udvari herold. Holnap fölkerekedünk, ne feledjétek...

Alekszandr Szergejevics Puskin - A ​kapitány lánya
Puskin ​korszakos jelentőségűt alkotott minden műfajban. Dosztojevszkij "vezérlő teremtő szellemnek" nevezi őt, Belinszkij az orosz élet "enciklopédiájának" minősíti az Anyegin-t, a későbbi méltatók Puskin "irodalomalapító" életművétől számítják az új orosz irodalmat, az egységes irodalmi nyelvet s a Belinszkij, Dobroljubov és Csernisevszkij munkáiban kiteljesedő esztétikai gondolkodás kezdetét. "Puskin mindig az egész határt nézte" - írta róla Németh László. Kötetünkbe tíz kisregényét, illetve elbeszélését válogattuk.

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

Csák Gyula - Vallomás
Apró-cseprő, ​kötelező, illendően elvégzendő napi tennivalók sűrűjében élek. Vagyis szinte észrevétlenül folydogálnak el napjaim, akár a belvíz a mocsári fű alatt. Sokszor csak ülök, bámulok, szuszogok és nem jár a fejemben semmi. S ha foglalkoztat olykor valami, és már-már írásra sarkall, menten megbénít a gyanú, hogy a velünk élő események talán már kívül estek azon, ami szavakkal még megnevezhető... Legfeljebb az igáslóról vágyok még valami szépet írni... Jött egyszer a szomszéd és kérdezte a fiamtól: "Hát apád?" Mire a fiam: "Dolgozik". S a szomszéd összefoglalója: "Megérdemli a sorsát. Igavonáson kívül másra úgyse jó."

Anton Pavlovics Csehov - A ​kutyás hölgy
"Elbeszéléseiben ​mindig több tartalom van, mint szó.... mint stilisztika az egyetlen korunk művészei közül, aki az írás művészetét olyan tökéllyel sajátította el, hogy a szavaknak szűk lett a tér, a gondolatoknak pedig tágas....Nem lehet tolmácsolni elbeszéléseinek tartalmát... mert azok mindegyike, mint drága, finom csipke, óvatos bánásmódot követel, és nem tűri a durva kezek érintését, amelyek csak összegyűrhetik azt... " - írja nagy példaképéről Gorkij, aki a legközelebb rokona, közvetlen utóda Csehovnak az orosz és világirodalomban.

F. Scott Fitzgerald - Benjamin ​Button különös élete
F. ​Scott Fitzgerald (1896–1940) 20. század egyik legjelesebb és legnagyobb hatású amerikai modernista regény- és novellaírója, aki az első világháború utáni évek generációjához, az úgy nevezett „Elveszett nemzedékhez” tartozott. Az 1922-ben íródott elbeszélés Benjamin Button életét mutatja be, születésétől halála napjáig, aki 1860-ban látta meg a napvilágot egy különleges rendellenességgel: aggastyánként született és előreláthatóan újszülöttként fog majd távozni a világból. F. Scott Fitzgerald megrendítő és elgondolkoztató novellája a másság elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról szól, s érzékletesen mutatja be, hogyan változnak meg az ember kapcsolatai, amikor már kevésbé van rá szükség. A történet 2008-ban a három Oscar-díjjal jutalmazott azonos című film alapjául szolgált, melynek főszerepét Brad Pitt és Cate Blanchett alakították. A kötetben nem csupán a magyar fordítás, hanem az eredeti angol nyelvű elbeszélés is olvasható.

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Patrick Süskind - Sommer ​úr története
A ​bűvöletes, feledhetetlen könyvecskék mindig nagyon egyszerűek. Holott ki ne tudná, a gyerekkor megíratlanul is ilyen. Jó esetben! Még jobb esetben fényei, mókái, könnyei és fanyar szomorúságai vannak, melyeket a mesteri toll úgy örökít meg - mint itt Patrick Süskind jóvoltából -, hogy azt se tudjuk, nevessünk-e, sírjunk-e. Olyan szép könyv ez a bizarr kis dolog, melyet kezében tart az Olvasó, mint a "Summer"-nóta a Kamaszkorom legszebb nyara című filmből. Csak itt a 2. sz. főhőst hívják Sommer (Nyár) úrnak, és ahogy ködképként bolyong a történeten át, mintha azt is súgná: "Én Vagyok Elmúlás Úr, várj, nemsokára te is követsz." Egyik legkedvesebb fordításom, igaz, számos közül. Süskind itt igazán nagy volt! (Tandori Dezső)

Ismeretlen szerző - Legendák
A ​kötetünkben olvasható kisregények szerzői világszerte olvasók millióival szerettették meg a fantasy világát. Az írók - Stephen King, Raymond E. Feist, Terry Goodkind, Ursula K. Le Guin, Orson Scott Card és Tad Williams - most e nagyszabású kiadásban visszatérnek már ismert világaikhoz, hogy tovább gazdagítsák a történetüket, és fényt derítsenek az eddig homályban maradt részletekre. Néhány mese egy-egy korábbi időszakba viszi el az érdeklődőt, míg mások, bár illeszkednek a már kialakított eseménysorhoz, mégis azok fősodrán kívül maradnak. A hősök egy része talán ismeretlen a magyar közönség előtt, ezzel együtt biztosak vagyunk abban, hogy az írások így is valódi csemegét jelentenek minden fantasyrajongó számára.

Fehér Gábor - Fehér ​Gábor válogatott elbeszélései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Oscar Wilde - Lord ​Arthur Savile bűne
Oscar ​Wilde, a századvég híres angol írója életmódja miatt kétes hírnevet szerzett ugyan saját korában, ám az irodalomtörténet ezért nem vethette ki magából, nem tagadhatta le géniuszát. Már oxfordi egyetemi évei alatt kitűnt klasszika-filológusként, társasági emberként és költőként is. Pályáját döntően befolyásolták itáliai és görögországi utazásai, valamint oxfordi tanárai. Ezek révén lett az angol pre-raffaelita és a francia szimbolista költők követője, a századvég angol l'art pour l'art irányzatának vezéralakja. Már ekkor mindenben a másságot, a gondolkodás-, viselkedés- és öltözködésbeli különbségeket kereste. Londonban gyorsan az előkelő társaságok kedvence és az irodalmi élet egyik központi alakja lett, elegáns, művelt társasági figura, a dandy mintaképe. Újságot szerkesztett, kritikákat, meséket, novellákat, drámákat és társasági vígjátékokat írt, melyek elképesztő sikert arattak a színpadokon. Wilde nyelvi bravúrjai mellett a jellem- és helyzetkomikumokat remekül kiaknázó, a színpadi hatásokhoz nagyon értő szerző volt. Színes előadásaival, melyekben a szépség, a dekadens életélvezet filozófiáját hirdette, nagy sikert aratott az USA-ban és Kanadában. Szellemes, csípős aforizmái ma is rendkívül találóak, és a Dorian Gray arcképével beírta magát a dekadens irodalom lexikonába. Műveinek állandó motívumai a titkos bűn és a megszégyenülés, melyek később az író életében is fontos szerepet kaptak. Oscar Wilde valamennyi kisregényét és elbeszélését tartalmazza a kötet, az ismertebbek (A canterville-i kísértet, Lord Arthur Savile bűne, A mintamilliomos) mellett azokat is, melyek csak a francia és a spanyol Wilde-kiadásokban szerepelnek. (Oscar Wilde börtönből való szabadulása után mindörökre elhagyta Angliát, Franciaországba költözött, és megfogadta, hogy soha többé nem ír angolul.) Az elbeszéléseket prózaköltemények egészítik ki.

Mészöly Miklós - Alakulások
Közel ​harminc év novellatermésének legjavát foglalja magába Mészöly Miklós kötete; legkorábbi elbeszélése 1942-ben keletkezett, az utolsó 72-ben. A kötetben vannak kisregények, elbeszélések, groteszk történetek, mesék, pillanatképek. A hangvétel gazdag; az írások hangütése is, jellege is nagy átalakuláson ment keresztül az évek során. Mi az, ami mégis azonos maradt, mi foglalkoztatja Mészölyt? Az ember természetrajza - a legkülönfélébb embereké -, magatartás és viselkedésformák. Az alkalmazkodásra való képesség. A megbúvó komisz ösztönök s az ellenük vívott harc. Az a keserű megalázottság, szégyen, ami az emberben - a nagyjából emberben is feltámad egy időre, ha alulmarad ebben a küzdelemben. A szerelem szépsége és csapdája. A magány szorítása. Indulat és ráció gyakran ellentétes irányú mozgása. "Mészöly - írta többek között tanulmányában egyik legavatottab ismerője, Béládi Miklós - az elsők között próbálkozott a magyar elbeszélés határainak kitágításával; az irreális, groteszk, abszurd elemek fölhasználásával; egy jelentésekkel, utalásokkal telített, összetett ábrázolási módszer kikísérletezésével... Novelláiban a részletek nem a magáról értetődő logika közvetlenségével fűződnek egymáshoz. Az írói figyelem ide-oda kalandozik; a tárgyi világ leírását váratlanul a legbensőbb lélekrezdülések rajza követi, az aprólékoskodóan szabatos környezettanulmányt titok lebegi körül, az írói figyelem ide-oda vibrál közeli és távoli, életteli és elvont között. E novellák világvíziója azt sugallja, hogy az egyéni sors mindennapi és véletlen helyzetei elrendelten érintkeznek a külvilág embertől függetlennek és fölfoghatatlannak tetsző törvényeivel. Mészöly ezt a fölfoghatatlanságot igyekszik élővé, azaz mégis megfoghatóvá tenni."

Darvasi László (Szív Ernő) - Összegyűjtött ​szerelmeim
Szív ​Ernő, a közismert hírlapíró, elbeszélések, regények és színpadi művek alkotója-szereplője, tárcarovarok vezető munkatársa ebben a könyvben saját életének történetét mondja el, mégpedig különleges szempontból: egyetlen nagy gyűjteménybe foglalta azokat a nőket (fiatal lányokat és érett szépasszonyokat, világhíres ragyogó szépségeket és a szürke hétköznapok megkerülhetetlen részeseit, tisztességben megőszült családanyáktól a névtelen utcalányokig), akiket szeretett, és akik szerették őt. Összegyűjtötte szerelmeit, néha szabályos elbeszéléssel, néha tárcával, néha egy mondattal, néha csak egyetlen jelzővel adózott nekik - ám mindegyikükről megemlékezett, és hosszabb-rövidebb ideig mindegyiküket főszereplővé léptette elő. Történhet-e ennél több? Az Összegyűjtött szerelmeim írásai választ adnak erre a kérdésre.

Jules Barbey d'Aurevilly - A ​karmazsin függöny
Ördögi ​dolgok - ez a címe Barbey d'Aurevilly kötetének, melyből a három legjobb írást nyújtjuk át az olvasónak, a kitűnő műfordító, Jékely Zoltán tolmácsolásában. Barbey d'Aurevillyt elsősorban a nő és a férfi viszonya érdekli, az a harc, mely a szerelmesek között és a szerelmesek körül dúl; a szenvedélyes szerelem, a groteszk és fantasztikus helyzetek, a szerelem gyötörte és hevítette emberi lélek lebilincselő ábrázolása minden elbeszélése. Történeteinek az ad maradandóságot, hogy írójuk fölülemelkedik a társadalmi és szokásbeli elfogultságokon, és a minden akadályon, kicsinyes erkölcsön keresztülgázoló nagy érzelmek jogát hirdeti, még akkor is, ha a vágy beteljesülésének olykor borzalmas áldozat, nemegyszer bűncselekmény az ára. Barbey d'Aurevilly nagyszerű elbeszélő. Történeteinek szerkezete, klasszikus tisztaságú, ódon zamatú nyelve a legjobb francia prózaírók sorába emeli.

Lázár Ervin - Kisangyal
Nem ​mindennap fordul elő a modern irodalom életében, hogy az írói eredetiség, a magas esztétikai minőség egybeessen a nagyérdemű olvasóközönség körében kivívott népszerűséggel. Hogy az olvasók kedvtelve és évtizedeken át nem lankadó, szíves érdeklődéssel olvassák is egy kortárs elbeszélő képzeletünket fellobbantó "meséit"; mert közben ösztönösen érzik, hogy nem mese az, amit a kezükben tartanak, hanem egyfajta halálosan komolyan veendő látlelete a közös emberi létnek, amit az író, a lélek ősi természetgyógyásza azért vetett papírra, hogy szívünkben megtisztulva elviselhessük azt, amin változtatnunk egyébként nem lehet. Válogatottan jó írások Lázár Ervin e kötetbeli elbeszélései.