Laterna ​magica

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Werner ​Herzog
A ​gyakran a német filmművészet romantikus látnokának nevezett Werner Herzog a kalandor, csavargó és fenegyerek rendező jelképes figurája lett. A róla készült dokumentumfilmek - melyek közül a leghíresebb a Les Blank-féle Burden of Dreams ("Az álmok terhe", 1982) - egyaránt megszállott, félőrült művésznek ábrázolják, aki képes kockára tenni az életét egy filmért. Főszereplői, a lázadó álmodozók és eretnekek, fanatikusok és mániákusok mind a független rendező alakmásolatai, aki minden nehézség ellenére megpróbálja valóra váltani elképzeléseit. Minden filmje a másságot kutatja és engedi érvényesülni; a legtöbb egzotikus tájakon játszódik, például a dél-amerikai dzsungelben, mint az Aguirre, Isten haragja (1972) vagy Afrikában, mint a Cobra Verde (1987). Még szűkebb pátriája, Bajorország is mint a modern kor előtti, távoli vidék jelenik meg (Üvegszív, 1976). Az, hogy filmjei felölelik az egzotikus és primitív tradíciókat, egyben azt is jelenti, hogy radikális, gyakran apokaliptikus kritikát gyakorolnak a nyugati civilizáció és a benne uralkodó racionalitás felett.

Andrzej Wajda - A ​film és más hívságok
A ​kötet átfogó képet ad a lengyel - és az egyetemes - filmművészet egyik legmeghatározóbb alkotójának pályájáról. A Lódzi Filmfőiskolán folytatott tanulmányaival kapcsolatban részletesen leírja pályatársainak indulását, valamint Cybulskival, Polanskival létrejött szoros munkakapcsolatát. Külön fejezetet szentel a lengyel filmiskola kialakulásának, bemutatva történelmi és filmtörténeti hátterét. Részletesen elemzi a háború utáni színészgeneráció játékstílusát. A kötet időrendben haladva mutatja be a Wajda számára legfontosabbnak ítélt filmek megszületésének körülményeit. Nem törekszik ugyanakkor teljességre, nem monográfiát ír önmagáról, inkább a rendezői pálya meghatározó állomásait járja körül: a témaválasztás motívumaival, a színészekkel folytatott közös munkával, a forgatás körülményeivel ismerteti meg az olvasót. Terjedelmes részt szán a "Hamu és gyémánt", a "Menyegző", "Az ígéret földje", a "Márványember", a "Vasember" forgatására való visszatekintésnek. A színházi rendezéseinek ("Ördögök", "Bűn és bűnhődés") szentelt fejezet bepillantást enged a híres krakkói Stary Teatr életébe. A kötet végén a mai lengyel filmművészet helyzetét mutatja be.

Ismeretlen szerző - 1001 ​film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
Minden, ​amit tudni akarsz a filmekről, amelyeket feltétlenül látni kell - mind az 1001-et. Ha kedvenc mozidról szeretnél többet megtudni, vagy azt eldönteni, mit nézz meg ma este, az 1001 filmhez bátran fordulhatsz. Itt mindent megtalálsz: az alapműveket, amelyeket talán kihagytál, éppúgy, mint a klasszikusokat, amiket nem lehet elégszer megnézni. Bárhol ütöd is fel a könyvet, egy nagyszerű filmről olvashatsz, a legfontosabb adatokkal és néhány meglepő ténnyel együtt. Ha DVD- vagy videogyűjteményt állítasz össze, itt megtalálod a nélkülözhetetlen segítséget. De még az alkalmi mozinéző is élvezetét lelheti a szórakoztató kötetben. Filmszakosok, mozibolondok, lelkes rajongók és régi filmemlékeiken nosztalgiázni vágyók - itt a helyetek! Több mint egy évszázad legemlékezetesebb mozgóképeiről találtok információkat és ismertetéseket.

Marx József - Szabó ​István - Filmek és sorsok
Szabó ​István rendezői névjegye 1960-ban 1 Koncert című vizsgafilmje volt. Azonnal feltűnést keltett. Egy olyan korszakban, amikor Magyarországon a rendezőktől elvitatták az írókkal, képzőművészekkel és zenészekkel egyívású művész rangját. Még az olyan jelentős rendezőktől is, mint Szőts István, Radványi Géza vagy Bán Frigyes, Gertler Viktor, Fábri Zoltán és Máriássy Félix. Ők csak "mesteremberek" voltak, akiket egy hatalom mézesmadzaggal vagy szigorral saját céljai érdekében használt fel. A filmesek azonban már ekkor is ravasz emberek voltak: hiába íratták le a cenzorok ötvenszer-százszor, hogy mi hangozzék el a filmben, a képekre, a színész arcára és az őt körülvevő környezetre nem tudták ráerőszakolni egyébként önmaguk előtt sem mindig világos elvárásaikat. Már amikor Szabó István gimnazista volt, ami pedig az 50-es évek első felére esett, a magyar film több lett, mint lehetőség. Fábri Zoltán Körhintája, benne Törőcsik Mari és Soós Imre tiszta arca, magasan fölébe emelkedett a történetnek, amelynek egyébként a szövetkezetesítést kellett volna propagálnia. Amikor Szabó István pályát választott, elmúlt egy felfedezők kora: tudta már, hogy mi a film, arról azonban fogalma sem volt, hogy miként készül. Ez szerénységre ösztönözte, és Mestere, Máriássy Félix iránti tiszteletre. Holott túlcsorduló öntudata is lehetett volna: akit 1956-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolára felvettek, fejjel magasabbnak érezhette magát korosztálya átlagánál. Nem, a híres Máriássy-osztály nem a látszatok híve volt, hanem a munkáé. Továbbá rájöttek arra, hogy a zárt szakmába együtt könnyebben tudnak bekerülni, mint egyenkint. Felismerésüknek 1960-ban szervezeti kereteket is teremtettek: ez volt a Balázs Béla Stúdió, amely ugyan a kulturális politikai játszma egyik alapja volt, de többre vitte, mint létrehozói gondolták. Felemelkedését olyan művek is elősegíteték, mint Szabó István itt készített két filmje, a Variációk egy témára és a Te. A tehetség utat tört, és Szabó István - nemzedékéből elsőként - játékfilmet rendezhetett. 1966. február 11-én, a rendező huszonhetedik születtsnapja előtt néhány nappal, a közönség elé került egy figyelemre méltó film, az Álmodozások kora, amelyet például Locarnóban is jól fogadtak. Elindult egy pálya... ...Ó, ha ilyen egyszerű lett volna! Ha figyelmen kívül lehetne hagyni, hogy Szabó István az "apátlan nemzedék" tagja, ha nem kellene foglalkozni azzal, amit a kritikusok olykor mint Szabó István "magánmitológiáját" boncolgatták, ha nem tudnánk, hogy Szabó István már első filmjéig több rendszerváltást élt át, ha első filmjeinek újdonsága nem éppen a magyar filmben szokatlan személyesség lenne, nos akkor tényleg problémátlannak lehetne látni a pályakezdést és magát a több mint négy évtizedet átívelő és korántsem lezárt pályát. Akkor elég lett volna, ha feljegyzem mindazt, amit Szabó Istvánról a személyes munkakapcsolat révén tudok, és fölkérem az Olvasót, elemezzük együtt a filmeket, hiszen azok nemcsak a magyar, hanem a világ filmtörténetének is kihagyhatatlan alkotásai. Aztán rájönnénk, hogy elemzésünk száraz és féloldalas lett, mert - adatok hiányában - nem fordítottunk figyelmet az alkotói karakter és a körülmények gondos mérlegelésére. Hiába, neki kell veselkedni a kor és benne a Szabó Istvánra ható "filmszakmai ártalmak" föltárásának. Látnivaló ugyanis, hogy Szabó István egyszerre van bent a bennünket is körülvevő világban, és kint, egy olyan virtuális valóságban, amelyet a filmszalag rögzít, és a mozik sötétjében elevenedik meg. Választ kell keresni még egy olyan egyszerűnek látszó kérdésre is, hogy Szabó István miért csinál filmet. Az alapos kutatás végén magam is meglepődtem, hogy mennyire közhelyes az a kép, amely az "Oscar-díjas" Szabó Istvánról alakult ki, és mennyire eleven és összetett az a személyiség, amely egyik legjelentősebb kortársunkról talán a könyv lapjain is megszületett. 2002. március Marx József Marx József, kritikus és esztéta. 1971 és 1990 között a Budapest Stúdió dramaturgja, az Objektív Stúdió vezetője, a Magyar Filmintézet igazgatója volt. A Vince Kiadó jelentette meg 2000-ben Jancsó Miklós két és több élete című életrajzi esszéjét.

Robert Schnakenberg - Híres ​filmrendezők titkos élete
Fellini ​szellemektől várja a sikert! A pedofil csavargó! Chaplin egy csinos tinit vesz el! Hitchcock sokkoló titka napvilágot lát! A Híres filmrendezők titkos élete című könyv botrányos és cenzúrázatlan beszámolói lerántják a leplet kedvenc rendezőink sötét titkairól, D. W. Griffithtől elkezdve egészen Quentin Tarantinóig. Miért nem fürdött hetekig Chaplin? Hitchcocknak valóban nem volt köldöke? Disney holttestét valóban felébreszthető állapotban tartják? És vajon mi vihette rá Francis Ford Coppolát arra, hogy egy 3D-s pornófilmet rendezzen? Mostantól kezdve más szemmel nézhetjük a filmvászon legendáit! Drogfüggők, nőimitátorok, lábfetisiszták és más, legendás filmrendezők különös, mégis igaz története.

Ismeretlen szerző - Az ​Ember-lépték
"Én ​nem hiszek azoknak, akik fognak egy felvevőgépet, egy magnót, pár ezer méter nyersanyagot, s elindulnak forgatni, hogy majd a valóság kinyílik előttük, s minél többet forgatnak, annál inkább kinyílik, s annál inkább valóság. Manapság nem oly kacér a lét, hogy csak úgy magától feltárulkozzék. S gyanítom, hogy soha nem is volt. Koncepció nélkül nem lehet filmet csinálni. Nem az a baj, hogy valakinek prekoncepciója van, hanem hogy milyen az a prekoncepció: múlt századi, század eleji, közepei, mai vagy a jövő századig érő. Merev, görcsös vagy elég rugalmas ahhoz, hogy a forgatáson bekövetkezett, az előre elképzelthez mért változásokat, másságokat be tudja építeni. De ha nincs meg előre az a valami, ha nem dolgozott ki többféle verziót, amihez képest a dolgok elmozdulnak, átalakulnak, visszájukra fordulnak, akkor csak a stagnálást észleljük, s elhisszük magunknak, hogy a világ áll, a Föld nem forog."

Nicolaus Schröder - 50 ​híres filmrendező - A filmművészet legnagyobb mesterei
Az ​egyes esszék nemcsak az adott rendező művészi tevékenységét méltatják, hanem bepillantást nyújtanak a filmes eszközök alkalmazásának mikéntjébe is. A filmkritikusoktól származó idézeteket külön mezők emelik ki. Az összefoglaló oldalak a rendezők rövid életrajzát, a színészekkel, a producerekkel, az operatőrökkel és a filmek zeneszerzőivel kapcsolatos tudnivalókat, valamint film- és könyvajánlót tartalmaznak. A könyvet a filmnyelv e kötetben előforduló szakkifejezéseinek tömör glosszáriuma, valamint részletes személy- és filmmutató zárja.

Ismeretlen szerző - David ​Lynch
Fontosabb ​filmjei: Inland Empire David Lynch-Rövidfilmek (szín.-ff., am. dokumentumf., 2002) rendező, forgatókönyvíró A sötétség útja - Mulholland Drive Straight Story - Az igaz történet Lost Highway - Útvesztőben Twin Peaks - Tűz, jöjj velem! Twin Peaks (szín., am. tévéfilm sor., 1990) Veszett a világ Kék bársony Az elefántember Radírfej

Ismeretlen szerző - Wim ​Wenders
Wim ​Wenders (1945) német filmrendező a kortárs filmművészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja. Filmjei - A dolgok állása; Párizs, Texas; Berlin felett az ég; A világ végéig; Lisszaboni történet; Az erőszak vége - a legutóbbi években figyelemre méltó szereplői a leghíresebb filmfesztiváloknak és a világ moziműsorainak. Kevésbé ismert azonban, hogy Wenders, aki Fassbinderrel és Herzoggal együtt indult, kezdettől rendszeresen írt kritikákat, reflexiókat, tanulmányokat a filmről és a rockzenéről. Írásaiban mindenekelőtt a képek logikáját és a filmnyelvi elbeszélés új lehetőségeit keresi, de érdeklik az új, elektronikus technikák éppúgy, mint a film, az európai film sorsa változó, naponta új arcát mutató vizuális környezetünkben.

Ismeretlen szerző - 101 ​sci-fi film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
Tudja, ​mi a különbség a Dagobah és Delos között? Tudja-e segítség nélkül értelmezni a 2001: Űrodüsszeiát? A szerény költségvetésű, klasszikus Flash Gordon meséktől a Mátrix pazar kiállítású CGI-világáig a tudományos-fantasztikus mozi már régóta jeleskedik a képzelet határainak kitágításában. A 101 sci-fi, amit látnod kell, mielőtt meghalsz végigvezet a népszerű műfaj történetén. Kritikusok, filmtörténészek és tudósok járultak hozzá szakértelmükkel a könyv anyagához, amelyben több, mint egy évszázad harmadik típusú találkozásai, távoli bolygói, időutazásai, fekete lyukai, fura jelmezei, futurisztikus technikája, titokzatos erői, különös űrjárművei, fluoreszkáló italai és földalatti társadalmai elevenednek meg.

Michael Korda - A ​szerencse fiai
Kellner ​Henrik uradalmi tiszttartó három fia, Sándor, Vince és Zoltán Túrkeve mellől, egy tanyáról vágott neki az országnak, majd a világnak. Már a kezdet kezdetén kiderült, hogy a határozott, erős egyéniségű Sándor a legtehetségesebb köztük. Az 1910-es években Budapesten tevékenykedett filmkritikusként, később rendezőként. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért októberben el kellett hagynia Magyarországot. Ausztriában, Németországban, Hollywoodban dolgozott, majd 1932-ben megalapította a London Films céget, s az angol filmipar legmarkánsabb alakja, felvirágoztatója lett. (Ezért is kapta meg, a filmvilágban elsőként, a lovagi címet). Testvéreit maga után hozatva rendkívül összetartó, közös és nagy sikerű munkákra,de családi perpatvarokra is mindig kész együttest szervezett maga köré. A festőnek készülő Vincéből ötletes díszlettervezőt faragott, a függetlenebb természetű Zoltán pedig a maga tehetségéből (de természetesen bátyja támogatásával) lett kiváló filmrendező. Barátaik, közeli munkatársaik között tarthatták számon Winston Churchillt, H. G. Wellst, Graham Greene-t, Charles Laughtont, Laurence Oliviert, Vivien Leigh-t és másokat, akikről e könyv szerzője, Michael Korda, mulatságos, érdekes adomák egész sorozatát jegyezte föl. Filmjeik - a VIII. Henrik magánélete, a Lady Hamilton, a Szép Heléna szerelmei, Az eszményi férj, a Négy toll, a Sanders, a folyam ura, a Kiáltsd, ez kedves vidék! - a mozitörténet klasszikusai. Michael Korda, Vince fia, aki a három testvér mesébe illő karrierjének történetéből eleven, színes, információgazdag biográfiát írt, más téren, az irodalom területén tett szert hírnévre. Egy patinás könyvkiadó vállalat igazgatóhelyettese és több sikeres könyv szerzője.

Ismeretlen szerző - 1001 ​könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy ​remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.

Megyeri Lili - Rainer ​Werner Fassbinder
Rainer ​Werner Fassbinder (Bad Wörishofen, 1945. május 31. – München, 1982. június 10.) német filmrendező, producer, színműíró, az anti-színház (Antitheater) megalapítója.

Ismeretlen szerző - Pedro ​Almodóvar
Pedro ​Almodóvar napjaink egyik legszínesebb, legsikeresebb filmalkotója (Oscar-díj, négy César-díj, cannes-i kitüntetés, két Európa-díj), akinek majd mindegyik új filmje vitákat vált ki, heves ellenérzéseket és lelkesült csodálatot egyaránt keltve mind a közönség, mind a kritikusok körében. 1980-ban mutatják be első játékfilmjét (Pepi, Luci, Bom és a többiek), azóta szorgalmasan készíti filmjeit, mind ez ideig tizenötöt. Legtöbb filmjét a magyar közönség is ismerheti - visszafelé haladva az időben -, a Rossz neveléstől kezdve a Beszélj hozzá!, Mindent anyámról, Titkom virága, Kika, Tűsarok, Kötözz meg!, Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, Matador című filmeken át egészen az 1982-ben forgatott Szenvedélyek labirintusáig. Szenvedélyek labirintusa? Igen, talán e filmcím jellemzi leginkább hőseinek útvonalát, nyugtalan lelkük, felizzó drámáik sorsvonalát. A szenvedélyek és a nemi identitás, a végzet és a véletlen egymásba kapaszkodó, jószerivel kibogozhatatlan kapcsolódásai jelennek meg filmjeinek feszült képsoraiban, kegyetlen őszinteséggel leplezve le az álszemérmet, a hazugságot, de mindig érzelemcentrikusan, már-már szentimentálisan. Frédéric Strauss, a kitűnő francia kritikus és szerkesztő kérdéseivel épp a legilletékesebbet, magát Pedro Almodóvart ostromolja tiszteletre méltó kitartással és lendülettel.

Nemes Károly - Jean-Luc ​Godard
Godard ​azon kevés filmrendező közé tartozik, akik képesek újra és újra megújulni. Nem csak a hatvanas évek nagy korszakának volt meghatározó alakja, de a mostanában készült filmjei is a filmművészet élvonalába tartoznak, nem csupán halovány utánérzései a régieknek. Godard késői filmjei legalább olyan izgalmasak, frissek és újszerűek, mint a hatvanas években rendezett munkái. Egy régi anekdota szerint az egyik cannes-i filmfesztiválon egy hosszas vita végén Henri-Georges Clouzot a következőt kérdezte Jean-Luc Godard-tól: – Azt ugye azért Ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége?! – Hát persze! Csak nem feltétlenül ebben a sorrendben. wikipedia

Bradányi Iván - James ​Dean
James ​Dean arca először egy Pepsi Cola reklám révén vált híressé. Pár éven belül ugyanolyan ismert lett, mint az ital, amit reklámozott. Filmkarrierje mindössze néhány hónapig tartott. 1955 tavaszán mutatkozott be az "Édentől keletre" c. filmben, és még abban az évben, szeptember 30-án autóbaleset áldozata lett, amikor Porsche kocsijával Salinas felé száguldott, hogy egy versenyen részt vegyen. 18 éves korában próbálkozott Hollywoodban, de nem sikerült betörnie a filmvilágba. A következő állomás New York volt, ahol egy ideig eszményképét, Marlon Brandót utánozta, amíg saját egyéniségét ki nem alakította. Sikeres színpadi szereplései után Elia Kazan rábízta Cal szerepét a Steinbeck regényben. Az Ok nélkül lázadó egy minden ellen lázadó James Deant mutatott be, és az ötvenes évek nyugtalan fiatalsága könnyen azonosult Jimmy szorongásaival. Ez a film néhány nappal a fiatal sztár halála után került a mozikba, és ez csak fokozta a hatást. Sokan nem tudták,vagy nem akarták elfogadni a tényt, hogy James Dean nincs többé. Így született egy legenda, mely később kultusszá vált. A kopott, kék farmernadrág és a tűzpiros anorák, amiben Jimmy szerepelt, egy lázadó generáció jelképe lett. Jimmy óriássá nőtt a fiatalok szemében, pedig egy vézna, zavarodott kisfiú volt, akinek nem volt ideje felnőni. Rövid élete harc volt önmaga ellen. Vágyai börtönébe zárva, hasztalan próbálkozott azzal, hogy homoszexuális hajlamait legyőzze. Halála pillanatában Jimmy egy szimbólum volt, és a mai napig az maradt. A tragikus sorsú Marilyn Monroeval együtt, James Dean rövid élete is azt bizonyítja, hogy a sztárok egy illúzió hullámlovasai, és ha belelndülnek, rendszerint pusztulás vár rájuk, hiszen az illúzió tengerének nincsenek partjai.

Ismeretlen szerző - Filmrendezőportrék
A ​Magyar filmrendezőportrék című kötet pontosan azt tartalmazza, amit a címe ígér. Nem akar filmtörténet lenni, nem akar a kortárs magyar film szisztematikus feldolgozása lenni. Azokat a jelentős magyar filmrendezőket akarja bemutatni, akik aktívan részt vesznek a kortárs magyar filmélet alakításában, akiknek alkotásai figyelemre méltók, nemegyszer vitára ingerlők. A kötet ily módon kíván értékeket közvetíteni, s nem tekint semmilyen protokoll-listára. Az írások összessége reményeink szerint emlékezetes lenyomatát adja majd a kortárs magyar filmnek.

Ismeretlen szerző - Alfred ​Hitchcock
Alfred ​Hitchcock (1899-1980) munkásságát meg-megújuló legendák, kifürkészhetetlen titkok, megfejthetetlen rejtélyek övezik. A feszültségteremtés elsőszámú mestere a filmvásznon, s immáron klasszikus lélektani-bűnügyi filmek alkotója. Ez a kötet Hitchcock írásaiból, interjúiból - Sidney Gottlieb állhatatos kutatómunkájának eredményeképpen - nyújt át egy csokorra valót az olvasónak. Hitchcock, akinek "a nyilvánossághoz való érzéke Salvador Dalíéval vetekedett", tiszteletben tartja olvasóját: nem bocsátkozik látványos elméleti fejtegetésekbe, írásainak értéke tapasztalati jellegükbõl fakad. Olykor anekdotikusan, de mindig érdeklõdést keltve elemzi saját filmkészítési gyakorlatát, olykor saját filmjeit. Nem tér ki a kor kihívásai elõl sem: érzékletesen világítja meg az angol, az amerikai, a német filmgyártás erényeit és hibáit, a producer és a rendezõ változó viszonyát, a közönség és a cenzor rendezõre gyakorolt hatását vagy éppen a hatáskeltés, a filmes fogalmazásmód legkülönfélébb variációit. Magas fokú szakmai tudás, intelligencia s iróniával elegyített derű jellemzi írásait, újságírói kérdésekre adott válaszait Egy ismerõs arc (eddig) ismeretlen vonásai tűnnek fel e könyv oldalain - megerõsítve nagyrabecsülésünket a mester-rendezõ, Alfred Hitchcock iránt.

Kovács András Bálint - A ​modern film irányzatai
A ​Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.

Ismeretlen szerző - Magyar ​filmrendezőportrék
A ​Magyar filmrendezőportrék című kötet pontosan azt tartalmazza, amit a címe ígér. Nem akar filmtörténet lenni, nem akar a kortárs magyar film szisztematikus feldolgozása lenni. Azokat a jelentős magyar filmrendezőket akarja bemutatni, akik aktívan részt vesznek a kortárs magyar filmélet alakításában, akiknek alkotásai figyelemre méltók, nemegyszer vitára ingerlők. A kötet ily módon kíván értékeket közvetíteni, s nem tekint semmilyen protokoll-listára. Az írások összessége reményeink szerint emlékezetes lenyomatát adja majd a kortárs magyar filmnek. A kötetben szereplő rendezők: Almási Tamás, Enyedi Ildikó, Fehér György, Fekete Ibolya, Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Jancsó Miklós, Janisch Attila, Szabó István, Szomjas György, Tarr Béla. Az egyes írások szakértelemmel, érzékletesen megformált esszék, amelyek egyszerre nyújtanak hasznos ismeretet és élvezetes olvasmányt az olvasóknak. A kötet szerzői jeles kritikusok, írók: Báron György, Bikácsy Gergely, Forgách András, Gelencsér Gábor, Gervai András, Györffy Miklós, Kelecsényi László, Schubert Gusztáv, Stőhr Lóránt, Tarnay László, Vincze Teréz, Zalán Vince. A portrékat természetesen filmográfiák egészítik ki.