A ​lelkipásztor fekete fátyla

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/

Patrick Süskind - Sommer ​úr története
A ​bűvöletes, feledhetetlen könyvecskék mindig nagyon egyszerűek. Holott ki ne tudná, a gyerekkor megíratlanul is ilyen. Jó esetben! Még jobb esetben fényei, mókái, könnyei és fanyar szomorúságai vannak, melyeket a mesteri toll úgy örökít meg - mint itt Patrick Süskind jóvoltából -, hogy azt se tudjuk, nevessünk-e, sírjunk-e. Olyan szép könyv ez a bizarr kis dolog, melyet kezében tart az Olvasó, mint a "Summer"-nóta a Kamaszkorom legszebb nyara című filmből. Csak itt a 2. sz. főhőst hívják Sommer (Nyár) úrnak, és ahogy ködképként bolyong a történeten át, mintha azt is súgná: "Én Vagyok Elmúlás Úr, várj, nemsokára te is követsz." Egyik legkedvesebb fordításom, igaz, számos közül. Süskind itt igazán nagy volt! (Tandori Dezső)

Edgar Allan Poe - Edgar ​Allan Poe legjobb elbeszélései
Edgar ​Allan Poe (1809-1849), az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a „sötét” irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. A sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg. Jelen gyűjteménnyel Poe munkássága előtt kívánunk tisztelegni. És ugyan minden válogatás elkerülhetetlenül szubjektív valamennyire, a kötetbe beválasztott rövidebb-hosszabb elbeszélések egytől egyig a rajongók által legkedveltebb, a kritikusok elemzéseiben legnagyobbra tartott művek közül kerültek ki, és együttesen vitathatatlanul a poei életmű esszenciáját képviselik. A könyv az alábbi írásokat tartalmazza: 1. Palackban talált kézirat, 2. Berenice, 3. Morella, 4. Árny – Parabola, 5. Pestis király, 6. Metzengerstein, 7. Csönd, 8. Ligeia, 9. Az Usher-ház vége, 10. William Wilson, 11. A Morgue utcai kettõs gyilkosság, 12. A Maelström örvényében, 13. Az ovális portré, 14. A vörös halál álarca, 15. Marie Rogêt titokzatos eltûnése, 16. Eleonora, 17. Az áruló szív, 18. A kút és az inga, 19. Az elsietett temetés, 20. Pár szó egy múmiával, 21. Dr. Kátrány és Toll professzor módszere, 22. Monsieur Valdemar kóresete tényszerû megvilágításban, 23. Az ellopott levél, 24. Mellonta tauta, 25. Bice-Béka, 26. Monos és Una beszélgetése, 27. Eiros és Charmion párbeszéde, 28. Négy fenevad egy testben, 29. A perverzió démona, 30. Tündérsziget, 31. Az elveszett lélegzet, 32. Delejes látomás, 33. A szavak ereje, 34. Három vasárnap egyvégtében, 35. Csupa X bekezdés

Lázár Ervin - Csillagmajor
Lázár ​Ervin (1936) a mai magyar prózairodalom talán legeredetibb hangú elbeszélője, s ez a méltán megcsodált eredetiség valóban az "írói hang" varázslatos tulajdonsága, amivel az író "megénekli" a világát. Ebben a kötetében a valaha volt pusztát és embereit, ahol gyerekkorát töltötte. Lázár Ervin ugyanis a Tolna megyei Alsórácegrespusztán nevelkedett, ez volt az ő gyerekkorának az Édenkertje, s nem is titkolja, hogy a nagyvárosból, ahol évtizedek óta él, "állandó nosztalgia húz vissza falura, isten háta mögötti helyekre". Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is, mert ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a teljes fényű létezésnek, mint a metropolisok vagy a megalopolisok kavargó-nyüzsgő élete, s az ember, akinél - Szophoklész szerint - "nincs csudálatosabb", szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén.

Oscar Wilde - A ​boldog herceg és más mesék
Egy ​csalogány halálra sebzetten dalol egy szerelmes ifjúért. Egy köztéri szobor arcán könnyek gördülnek alá, leveti aranyköpenyét, drágakődíszeit, és a szegényeknek ajándékozza. Egy gyerek megtagadja az anyját, s ezért sorsa mindaddig bünteti, amíg keservesen meg nem bánja vétkét... Oscar Wilde, a ragyogó tollú, irónikus dandy ezekben a gyönyörűen szomorú mesékben a másik, a nagyon sebezhető oldaláról mutatkozik meg. A boldog herceg több mint száz éve jelent meg először, olvasói mindmáig felnőttek és gyerekek egyaránt.

Truman Capote - Mozart ​és a kaméleonok
Az ​1970-es évek végén, majd' másfél évtizeddel a Hidegvérrel világsikere után a beteg, kábítószeres és alkoholista Capote írt még egy utolsó nagyszerű könyvet: egy dokumentarista elbeszélésekből és irodalmi riportokból komponált, helyenként megrendítően szép kötetet. S talán az ebben szereplő írások némelyikében jutott legközelebb eszményéhez: hogy olyan egyszerűen, tisztán írjon, "amilyen a hegyi patak". Régóta tudta, hogy különbség van nemcsak a rossz és a jó, hanem a nagyon jó írás és az igazi művészet között is, s "ez a különbség bonyolult, de kíméletlen". Istentől kapott korbácsnak nevezte ezt a tudást, amely gyakran megbénította - s mégis hálás volt érte s a remekművekért, melyeket e korbács alatt alkotott. Az életmű ilyen kiemelkedő darabjai közé tartozik a "Bűvölet", egy gyerekkori emlék fölidézése, amikor Truman a varázserejű Mrs. Fergusonnak mondta el legféltettebb titkát; vagy a "Gyönyörű gyermek", melyben az olvasó szinte együtt eteti a sirályokat Marilyn Monroe-val, aki "olyan, mint egy menekülő kolibri"; vagy a "Faragott koporsók", egy kisvárosi gyilkosságsorozat története; vagy a "Kedves idegen", melynek főhőse levelezni kezd egy soha nem látott tizenkét éves kislánnyal, s ez földúlja az életét... S még számtalan furcsa, felejthetetlen alakkal ismerkedhetünk meg: egy martinique-i idős arisztokrata hölggyel, akinek zongorajátékát kaméleonok hallgatják, Mrs. Kellyvel, aki a mélyhűtőjében tartja halott macskáit, mert képtelen örökre elveszíteni őket, egy gyilkossal, aki semmi rosszat nem lát abban, amit tett... s magával Truman Capote-val is, aki a kötet utolsó írásában önmagával készít interjút.

Jorge Luis Borges - A ​tükör és a maszk
"Repülnek ​az évek, s annyiszor meséltem el ezt a történetet, hogy már magam sem tudom, igazából emlékszem-e rá, vagy csak a szavak jutnak eszembe, amelyekkel elmesélem" - mondja Borges egyik elbeszélője, aki néhány röpke óra leforgása alatt megismerte a szerelmet, és szembenézett a halállal. A szerelem, a halál, a gyilkosság, a bűn, az idő, az emlékezés, a felejtés, a világ megismerhetősége... szóval az élet nagy titkai izgatják Borges legtöbb elbeszélésének hőseit, magát az írót pedig leginkább az a kérdés, hogy ezek a titkok szavakkal megragadhatók, kifejezhetők-e. "A kép és a nyomtatott betű valóságosabb volt, mint maguk a dolgok" - mondja egy olyan elbeszélésének hőse, amely egy jövőbeli, utópikus világot ír le, s egyúttal keserű gúnnyal ábrázolja a mi huszadik századunkat. A mértani pontossággal szerkesztett, páratlanul tömör írások egy-egy emberi sorsot, egy-egy kort, egy-egy kultúrát felvillantva az írót egész életében foglalkoztató filozófiai kérdéseket jobbára "csak" felvetik, ám ez a "csak" egyúttal minden, amit az irodalom tehet. Borges, akinél műveltebb, olvasottabb író talán sohasem létezett, az összes választ is ismeri, amit az ember valaha kieszelt - tudja, hogy amit csak mondani tudunk, az "minden idézet" -, s talán éppen ezért neki már nincsenek véglegesnek hitt válaszai. De történetei vannak, s ezek a történetek immár éppúgy valóságunk részei, ahogy valóságosnak vesszük a világmindenséget is, "ami pedig talán csak kozmikus tréfa". Borges-sorozatunk második elbeszélés gyűjteményében az író négy kötetének: Az aljasság világtörténete (1935), Brodie jelentése (1970), Homokkönyv (1975), Shakespeare emlékezete (1983) - teljes anyaga szerepel.

Itojama Akiko - A ​tengeren várlak
Itojama ​Akiko, a kortárs japán irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb képviselője 1966-ban született Tokióban, jelenleg Gunma megyében él (a főváros viszonylagos közelségében, de csendes helyen). A patinás Vaszeda Egyetem politikatudományi és közgazdasági karának elvégzése után egy iparvállalatnál kapott állást, megtapasztalta tehát a japán vállalatok működését, sőt áthelyezésben is bőven volt része: dolgozott Fukuoka, Nagoja és Takaszaki városában is. 2001-ben azután kilépett, és 2003-ban már íróként debütált, a kötetünkben is szereplő Csak duma az egész című elbeszéléssel, amelyért megkapta a Bungakukai folyóirat új felfedezetteknek járó díját, és rögtön jelölték a legrangosabb japán irodalmi díjra, az Akutagavára is. Utóbbit többszöri jelölés után, 2006-ban kapta meg, kötetünk címadó elbeszéléséért. Itojama Akiko műveit számos ázsiai nyelvre lefordították, néhány írása angolul és franciául is olvasható, de válogatott kötete magyarul jelenik meg először. A kötet ötletét és a fordító munkáját Itojama Akiko végig lelkesen támogatta, amiért hálás köszönet illeti. E sodró erejű, élvezetes elbeszélések közül kettő (Hálaadás a munkáért, A tengeren várlak) a japán vállalatok világába enged betekintést: hogyan tudja vagy nem tudja megtalálni a helyét egy nő az eredetileg csak férfiakra tervezett rendszerben, és hogyan határozza meg a vállalat a munkaidőn kívüli életet és kapcsolatokat is. A Hálaadás a munkáért emellett egy informális házasságközvetítés szórakoztató leírását is tartalmazza. A NEET egy Japánban egyre nagyobb méreteket öltő jelenséget mutat be: a NEET-ek olyan fiatalok, aki kivonulnak a társadalomból, nem járnak iskolába, nem dolgoznak - és nem is próbálnak változtatni ezen a helyzeten. Az elbeszélés egyik szereplője már kilépett ebből az állapotból - hogyan próbál segíteni barátjának, aki még mindig a NEET-fiatalok táborát gyarapítja? A Zsákutcás eset egy talán egyoldalú szerelmen alapuló, de bizonyosan elszakíthatatlan, felemás férfi-nő kapcsolat alakulását ábrázolja, a Csak duma az egész pedig egy sor nehezen definiálható férfi-nő kapcsolatot vázol fel, a középpontban egyetlen nővel, aki körül egyebek mellett depressziós jakuzát, merevedési zavaros önkormányzati képviselőt és internetes oldalon ismerkedő szatírt is találunk. (interbook.hu)

H. G. Wells - A ​bűvös bolt
Egy ​kis cseléd meg egy urasági kertész - később szatócs - negyedik gyermekeként látta meg Herbert George Wells 1866-ban Bromley kormos napvilgát. Tizennégy éves kortól volt posztókereskedő-inas, gyógyszerésztanonc, segédtanító, Huxley professzor lelkes biológus-hallgatója a londoni egyetemen, bukott fizika-geológia szakos diák, fábiánus- és szocialista-szimpatizáns, vese- és tüdőbajos nagybeteg, tanár - majd huszonhét esztendősen végleg kikötött az írásnál. Több, mint félévszázados írói munkássága során tömérdek műfajjal kísérletezett, ő maga legszívesebben "tudományos" szerzőnek tartotta magát, kritikusai Dickenshez és Jules Verne-hez mérték, az utókor elsősorban mint a tudományos-fantasztikus irodalom atyját tiszteli. elbeszéléseinek nagy része fantasztikus-utópisztikus; de van Wellsnek más írói arca is. A sokat próbált, sok nélkülözés, megaláztatás közt íróvá - és jómódú polgárrá - lett Wells életének nagy réme az elszegényedés, a társadalmi süllyedés, a nehezen megszerzett létbiztonság elvesztése. Ez a szorongás fantasztikus novelláiban is fel-felbukkan, de ebből született Wellsnek néhány szinte dickensi figurája is. Kötetünk huszonegy elbeszélése méltán reprezentálja a közelmúltnak ezt az érdekes íróegyéniségét; a tudományos-fantasztikus irodalom egyik nagy előfutárától, Az időgép-től a kispolgár éles rajzain át Wells humoros novelláiig.

Ismeretlen szerző - Pokolkő
Antológia ​mai angol elbeszélők írásaiból. A szerzők közül egy pár név : Samuel Becket, John Wain, Jean Rhys, Margaret Drable, Allan Sillitoe, Doris Lessing, Muriel Spark, Malcolm Lowry... Az angol novella konzervatív műfaj. Modellje mindmáig: a jól épített történet, a tökéletesen megragadott helyzet- és jellemrajz, a pontosan kidolgozott életkép. Samuel Becket kegyetlen képzelete egy halottat üldöz ki sírjából; Malcolm Lowry keserves látomása elevenen taszítja az embert a sírba, vagy a pokolra... A kötet huszonhárom elbeszélést tartalmaz. Az olvasó, ha belelapoz a gyűjteménybe, szeszélyes egymásutánban találja az ismert és kevésbé ismert neveket, a született briteket és a bevándorlókat, a fájdalom hangját és a kellemes hangulatokat - akárcsak az élő angol irodalomban.

Ismeretlen szerző - Az ​elátkozott kert
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roald Dahl - Meghökkentő ​vidéki mesék
Roald ​Dahl meghökkentő meséi e kötetben egytől-egyig a vidéki élet élményeiből születtek. Orvul fácánra vadászni, kézzel pisztrángot fogni valamint flappingelni járni, mind megannyi kellemes izgalommal járó szórakozás, s kiváló táptalalja a könyvben szereplő novelláknak.

Fukadzava Hicsiró - Zarándokének
Akkor ​halt meg, amikor már azt mondták róla, hogy a cérnát sem tudja befűzni a tűbe. Testvérei együtt temették el, szinte boldogan, hogy nem sínylődik tovább. O-Tome biztosra vette, hogy a túlvilágon jó dolga lesz, míg O-Fude éppen az ellenkező véleményen volt, az örök kárhozatra gyanakodott. Okoskodásának az adott alapot, hogy amikor a sírgödröt ásták, feltört a talajvíz, és koporsója mintha lebegett volna a vízen... Fukadzava Hicsiró novellái mindig ilyen természetes egyszerűséggel érnek véget, s nyugtalanítóan zengenek tovább az olvasóban, mint a népdal. Nem véletlenül: zenei formák mintájára szerkeszti műveit. "Furcsa író vagyok és egyszersmind szörnyű író is - írja magáról. - A Zarándokének és a Hömpölygő Fuefuki két olyan mű, amely mélyen a Kósu-vidék hagyományaiban gyökerezik, s átszakítja a modern japán irodalomban kialakult elbeszélésformák szálait. Ezért azután nem vagyok írószerű író sem. Voltam a Music Hall gitárosa, a Csuó-kóron folyirat új tehetség pályázatának győztese, csavargó menekült, azután földművelő.... Az irodalmi életben hasonló nincsen." A japán világ, múlt és jelen, mélyrétegeibe alászálló író novellái több mint egy évtizede Magyarországon is nagy sikert arattak.

Muraszaki Sikibu - Gendzsi ​regénye I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Entrópia
"Korunkban ​az író - az olyan író, aki pontosan érzi az életet, amelynek maga is része - kénytelen újra a semmiből kezdeni: számára nem létezik sem a realitás, sem az idő, sem pedig a személyiség" - írja Ronald Sukenick, a hatvanas években feltűnt, új és sok tekintetben újat is hozó amerikai prózaíró-nemzedék egyik legérdekesebb alakja A regény halála és más elbeszélések című s már címében is programot hirdető kötetének egyik tanulmányában. Élcsapatnak - "avantgarde-nak" - vagy utóvédnek, a modernizmus utolsó rajának kell-e tekintenünk ezt a nemzedéket? Hogyan értelmezzük kísérleteiket? Az irodalom megújításának vagy éppenséggel az irodalom felszámolásának? A vita még nem dőlt el, kötetünk írásaiban - melyeket a szó hagyományos értelmében "novellának" aligha nevezhetünk - mindkét álláspont találhat érveket.

William Faulkner - Rózsaszál ​Emily kisasszonynak
Az ​életmű-sorozat újabb darabja az író elbeszéléseiből nyújt átfogó válogatást, melyek nem kevésbé izgalmasak, mint regényei, és cselekményükben ezer szállal kötődnek azokhoz. Az 1968-ban megjelent Hajnali hajtóvadászat kötetből ismert elbeszélések mellett újabb remekekkel is megismerkedhetünk, Géher István nagyszerű válogatásában és szerkesztésében.

Lőrincz L. László - A ​sámán átka
Hétföldi ​Rudolf családi címerének vizsgálata közben végzetes titokra bukkan. Mi okozza a család minden hetedik generációjában bekövetkező tragédiát? Véletlen-e, vagy pedig a történelem ködös mélységeiben kell keresnünk a magyarázatot? Hétföldi nyomozást indít a családi titok megfejtésére, s eközben maga is a tragédia áldozatává válhatna, ha… A kötetben a regény mellett néhány elbeszélést is találhatunk, köztük a Szeméttelep címűt, melyet több ,,szocialista” ország nyelvére is lefordítottak, de az utolsó pillanatban betiltották a közlését.

Joseph Sheridan Le Fanu - Fogadó ​a Repülő Sárkányhoz
Kétszáz ​éve a krimi épp úgy jelen van a világirodalomban, mint a görög dráma vagy az európai nagyregény, legyen ez bár a krimiszerzők és a minden bűnügyi történetet hálásan befogadó nagyközönség közös érdeme vagy bűne. E könyvsorozat pedig tanusítsa, hogy a krimi, mint irodalom a 20. században csakúgy megnyerte a maga esztétikai háborúját, mint a fotográfia, a film, a dzsessz és az avantgárd képzőművészet. Van is valami tiszteletreméltó abban, ahogy a krimi közel két évszázadon át dacolt a polgári szalonokból és néha egyetemi katedrákról szivárgó derűs és finom megvetéssel. És abban is, ahogy túlélte kritikusait.

Louisa May Alcott - Jo ​néni kincsesládája
Karácsony ​ünnepének közeledtével mi sem lehetne aktuálisabb téma éppen a szeretetnél, amelyre, mint vezérfonalra fűzi fel a kötet elbeszéléseit a romantikus széppróza mestere, Louisa May Alcott. Egy nagymama számára mi más lenne a legszebb karácsonyi ajándék, ha nem az, hogy az egész családja köréje gyűlik ezen a szent napon; egy kisfiú töretlen reménnyel várja elveszettnek hitt tengerész édesapját; egy kislány tündért keres és rá is lel; karácsony szent éjszakáján valósággá válik egy legenda, miszerint éjfél után az állatok egy órára megkapják a beszéd képességét… Megannyi érdekes és szívet melengető történet annak az írónőnek a tollából, akinek többek között a Kisasszonyok című regényt is köszönhetjük. A Kisasszonyokban Alcott saját gyerekkorából merített ihletet, és ezen írásai is e gyermekkor szivárványszínében ragyogó világába visznek. "Nincs mesekönyv, amely feleolyan csodálatos lehetne, mint körülöttünk ez a szép világ, ha tudjuk, hogyan kell olvasni" - mondja Jo néni, akinek kincsesládájából most kedvesebbnél kedvesebb, felemelő históriák kerülnek elő, örömére, épülésére felnőttnek, gyermeknek, korhatár nélkül.

Thomas Ligotti - Teatro ​Grottesco
This ​collection features tormented individuals who play out their doom in various odd little towns, as well as in dark sectors frequented by sinister and often blackly comical eccentrics. The cycle of narratives that includes the title work of this collection, for instance, introduces readers to a freakish community of artists who encounter demonic perils that ultimately engulf their lives. These are selected examples of the forbidding array of persons and places that compose the mesmerizing fiction of Thomas Ligotti.