Mítoszok, ​legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története
A ​Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

John Keegan - Az ​amerikai polgárháború
Az ​amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​az első világháborúban
A ​Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.

Romsics Ignác - Volt ​egyszer egy rendszerváltás
Romsics ​Ignác a tudós precizitásával és távolságtartásával közelít közelmúltunk meghatározó eseményfolyamához, a rendszerváltáshoz. A kiváló történész-akadémikus bemutatja a legfontosabb okokat és előzményeket, kitérve a gazdaság állapotára, a társadalom kőzérzetére és a nemzetközi összefüggésekre. Ugyanazon folyamat két oldalaként érzékelteti az állampárt szétesését és az ellenzék megerősödését, pártosodását. Az átmenet jelentős állomásai közt tűnnek fel az első nagy tüntetések,1956 átértékelése vagy 1989 nyarának két temetése. Ám 1990, a demokrácia első éve a sorsdőntő választások mellett újabb tűntetésekkel, botrányokkal folytatódik. A privatizációval járó problémák és a gazdaségi-szociális válság elmélyűlése jelzi, a politikai folyamat lezárható, a társadalom átalakulása azonban még hosszabb távon folytatódik. A kötet lapjain megelevenedő eseményeket a kitűnő sajtófotós, Prohászka Imre 200 felvétele teszi még érzékletesebbé.

Hermann Róbert - Az ​1848-1849-es szabadságharc nagy csatái
Hermann ​Róbert könyvével indul a Zrínyi Kiadó Nagy csaták című új sorozata. Célunk az, hogy a magyar történelem egy-egy háborús korszakának csatáin és ütközetein keresztül mutassuk be a magyar történelem egészét. Természetesen a hadieseményekre összpontosítunk, de miután a háborút társadalmi jelenségnek – vagy ahogy a neves porosz katonai teoretikus, Karl von Clausewitz fogalmazott, a politika más, erőszakos eszközökkel történő folytatásának – tekintjük, a kor tágabb politikai körülményeit ismertetve szólunk a háborúk történetéről. A kötet nem a forradalom és szabadságharc története, sőt nem is teljességre törekvő hadi krónikája. A szerző arra vállalkozott, hogy elemezze a szabadságharc legjelentősebb összecsapásait, s ezáltal a magyar hadtörténelem egyik legdicsőségesebb időszakát idézze fel a mai olvasó számára. A korszak politikatörténete, valamint a hadszíntér és a közlekedési lehetőségek ismertetése után a szembenálló haderőket mutatja be, majd ezt követi a szabadságharc 11 csatájának és 28 ütközetének leírása – számos illusztrációval, világosan eligazító térképekkel, az összecsapásokban szemben álló erők vezetőinek életrajzával, és a fennmaradt jelentésekből, visszaemlékezésekből, levelekből vett részletekkel. A kötetet részletes, áttekintő bibliográfia zárja.

Mészáros László - Száraz Miklós György - A ​történelmi Magyarország
Elhatároztam, ​hogy bejárom a Kárpát-medence minden zegét-zugát, s ami szépet és nevezeteset látok, azt megörökítem - írja a kötet fotográfusa. Ez a szép képeskönyv egy már nem létező országról szól - olyanról, amelynek egykori területéből csak harmadnyi maradt. 87 évvel ezelőttig magas hegyek ölelték körül, bővizű folyók öntözték mezőit, ősi várak, városok hirdették lakóinak kultúráját, civilizációt teremtő erejét. Az egykori Nagy-Magyarország gazdagságáról szól ez a könyv, amelyet fellapozva kincsei most ismét a mieink lehetnek - hacsak a több száz fotó és a színvonalas írások révén is. A Felső-Tisza-vidéki Rahótól Újvidékig, Kézdivásárhelytől Kőszegig megismerhetjük a 64 vármegye legszebb, a magyar történelemhez ezer szállal kötődik emlékeit, s felvillannak neves emberek, a tájak szülötteinek portréi is. Szívvel készült ez a könyv. Reméljük, így is olvassák. A bevezetőt és a 64 vármegyét bemutató esszéket Száraz Miklós György írta. A csaknem 900 fénykép a több nemzetközi díjjal is elismert fotográfus, Mészáros László munkája.

Gerő András - Dualizmusok
A ​könyv célja szerint rövid, a polgárosodás szempontjait érintő, adott esetben az oktatásban is használható összefoglaló jellegű munka.

Virág Zsolt - Magyar Kastélylexikon 6-7. kötet - Csongrád megye kastélyai és kúriái / Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái
Virág Zsolt Magyar Kastélylexikon-sorozata megyénkénti bontásban dolgozza fel az ország valamennyi kastélyát és kúriáját történeti, művészettörténeti, építészettörténeti és családtörténeti szempontból. Az épületeket több száz mostani állapotot ábrázoló színes (légi és földi) fénykép, valamint a régebbi állapotot bemutató archív felvételek illusztrálják. A kötetek mind az álló, mind a már lebontott épületeket tartalmazzák. A kastélylexikonban nemcsak a műemlékileg védett, hanem a nem védett épületeket is feldolgozzuk. A könyvek végén térkép, valamint sokféle melléklet és mutató található, ez utóbbiak közül talán az egykori tulajdonos családok szerinti csoportosítás a legérdekesebb. De névmutató, a helytörténeti irodalom jegyzéke, a válogatott irodalom jegyzéke is megtalálható a könyvben, illetve a legfontosabb forrásokat táblázatos rendszer tartalmazza. A sorozat eddig megjelent kötetei: I. kötet: Magyar Kastélylexikon - Pest megye kastélyai és kúriái; II. kötet: Magyar Kastélylexikon - Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái; III. kötet: Magyar Kastélylexikon - Fejér megye kastélyai és kúriái; IV. kötet: Magyar Kastélylexikon - Komárom-Esztergom megye kastélyai és kúriái; V. kötet: Magyar Kastélylexikon - Vas megye kastélyai és kúriái; VI-VII. kötet: Magyar Kastélylexikon - Csongrád megye kastélyai és kúriái - Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái.

Gyáni Gábor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Szarka László - Tomka Béla - A ​mi 20. századunk
Az ​ezredforduló a világ számos történészét késztette arra, hogy a 20. századról véleményt alkosson. A 2000 körüli években egy vagy több szerzős világ- és régiótörténetek éppúgy nagy számban jelentek meg, mint hosszabb, rövidebb ország-történetek. Ennek ellenére a téma nem kimerített, magyar vonatkozásban hangsúlyosan nem. A magyarság számára ugyanis a hosszú és/vagy rövid ez nyilvánvalóan nézőpont és tematikai szempontrendszer kérdése 20. század nem egyszerűen a szélsőségek kora volt, hanem a minden korábbinál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás mellett szétszakíttatásunk kezdete, az idegen megszállás és a függetlenség elvesztésének, valamint az állandó újrakezdéseknek az időszaka is. Az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósultak a kiegyensúlyozott fejlődést megszakító törések. A magyar 20. század akár a többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is értelmezhető lenne. A külső és belső történések eközben egyidejűleg keltettek felfokozott reményeket és pillanatokon belül szenvtelenül romboltak le illúziókat. Olyan nehezen érthető száz év volt ez, amelyben mintha több évszázad történései sűrűsödtek, teleszkopizálódtak volna. Súlyos és mindmáig értelmezésre váró, több olvasatú történeti üzenetek és tanulságok tárháza, amelyek egymásnak gyakran ellentmondó történelemképek konstruálására ösztönözték és ösztönzik még ma is a különböző szocio-kulturális csoportok emlékezőit és identitáspolitikusait. Az 1867 utáni dualista időszaknak végén az ún. boldog békeidőkkel majdnem ugyanolyan ellentmondásos a megítélése, mint a Horthy-, vagy a Kádár-korszaknak. Egyik időszakról sincs olyan össznemzetileg elfogadott, konszenzusos történelemképünk, mint 1848-49-ről vagy a legtöbb korábbi korszakról. Az interpretációs sémák a század főbb folyamatairól és fordulópontjairól mind a mai napig igen ambivalensek, gyakran egyoldalúak. Ezért nem csoda, hogy olykor éles ellentmondásban állnak egymással. Ilyen megfontolásokból kiindulva döntött úgy 2009-ben szerkesztőségünk, hogy a nagy összegzések időrendben haladó narrációi helyett tematikai szempontból tekintjük át a magyar 20. század jellegzetes vonásait. Vagyis nem egyes korszakok komplex teljesítményét tesszük mérlegre, hanem meghatározott szempontokból hosszú távú folyamatokat vizsgálunk meg, és ezek belső logikája szerint viszonyítjuk egymáshoz az egymást követő korszakokat. Öt ilyen alapvető szempontot találtunk. Ezek a következők: politika rendszerek, társadalmi változások, gazdasági fejlődés, külpolitika és magyar kisebbségek. A feladatra az egyes témák legavatottabb magyarországi történész szakértőit a témák sorrendjében: Romsics Ignácot, Gyáni Gábort, Tomka Bélát, Pritz Pált és Szarka Lászlót kértük fel. Felkérésünknek valamennyien vonakodás nélkül eleget tettek, s a Korunk 2010. áprilisi száma így A mi 20. századunk címmel jelenhetett meg. A szám fogadtatása Erdélyben és Magyarországon egyaránt igen pozitív volt. Ez indított bennünket arra, hogy a tanulmányokat kibővítve külön kötetben is kiadjuk. Ezzel azt a hagyományt kívánjuk folytatni, amelyet a 2001. május 25-én, Budapesten tartott konferenciánkon elhangzott előadások kötetbe rendezésével kezdtünk el 2003-ban (Erdélyről Európában mítosztalanul), majd 2005-ös kolozsvári konferenciánk anyagainak a kiadásával folytattunk 2006-ban (Történelmünk a Kárpát-medencében. 1926-1956-2006). Az öt szerzővel együtt erősen bízunk benne, hogy vállalkozásunk nem volt hiábavaló, s kötetünk eljut olyanokhoz is, akik nem olvassák a Korunkat. S már most jelezzük, hogy sorozatunk folytatódik: az első három kötethez az elkövetkezendő években újabbak fognak csatlakozni reményeink szerint a magyar, és ezen belül az erdélyi történelem iránt érdeklődök örömére és megelégedésére.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​a második világháborúban
Magyarország ​1941. június 26-án, a Szovjetunió elleni támadáshoz csatlakozva kapcsolódott be a második világháborúba, és 1945 áprilisáig vett részt benne. E kötet e vérzivataros négy esztendő történetét mutatja be annak előzményeivel és fontosabb következményeivel együtt. A szerkesztő és a szerzők arra törekedtek, hogy a történetkutatás legújabb eredményeit is felhasználva, ám ugyanakkor a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is tekintettel sokoldalúan és oldott formában mutassák be témájukat. A tanulmányokhoz gazdag fotóanyag, valamint térképvázlatok, korabeli forrásszövegek, fogalommagyarázatok és a főszereplők életrajzai társulnak.

Geoffrey Regan - Királyi ​baklövések
Színes ​és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.

Ismeretlen szerző - Sorsfordító ​ütközetek
A ​világtörténelem 30 híres csatájának - köztük Marathón, Cannae, Höchstädt, Trafalgar, Austerlitz, Waterloo, Gettysburg, Verdun, Sztálingrád, Normandia - átfogó, gazdagon illusztrált ismertetése. Színes ábrák és térképek a sorsdöntő manőverekről, a szembenálló felek stratégiájáról. Több mint 250 színes és fekete-fehér fotó, illetve további illusztrációk az egyes korszakok egyenruháiról, az ütközetek legnagyobb egyéniségeiről, a háborús taktikákról és a fegyverzetekről.

Komoróczy Géza - A ​zsidók története Magyarországon I-II.
A ​két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több étvizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan köny - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.

Ismeretlen szerző - A ​magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948
A ​politikai ideológiákat, pártokat és pártviszonyokat leíró, értelmező és kategorizáló fogalmaink közül a két legáltalánosabb és leggyakrabban használt: a jobboldal és a baloldal. E két fogalom felruházása politikai tartalommal a nagy francia forradalom időszakáig nyúlik vissza. Jobboldaliaknak akkor azokat nevezték, akik a király jogait, illetve általában a régi rendet védték, és a nemzetgyűlés elnökétől jobbra foglaltak helyet. A jobboldaliság fogalma azóta többször átértelmeződött, és az idők folyamán igen sokrétűvé vált. A kötet e gazdag hagyomány egyetlen szeletét veszi górcső alá: az 1900 és 1948 közötti magyar jobboldaliságot, amely még ebben a viszonylag rövid időszakban sem volt egységes. A 19. századi liberális örökséghez kötődő konzervativizmus éppúgy beletartozott, mint a vele részben vagy egészben szembeforduló szélsőjobboldaliság. Emellett léteztek olyan áramlatok, amelyek többféle jobboldaliságot magukba fogadtak, sőt nemcsak a jobb-, hanem a baloldalhoz is kötődtek (pl. a népi mozgalom, korlátozottabb mértékben a legitimizmus és időnként a Turul). A magyar jobboldaliság eszme-, művelődés- és intézménytörténeti, valamint kül- és belpolitikai aspektusait bemutató 17 tanulmányt Romsics Ignác áttekintése vezeti be a jobboldaliság 19-20. századi alaptípusairól.

Cieger András - Politikai ​korrupció a Monarchia Magyarországán
A ​könyv közérthető nyelven képet kíván adni a korrupció manapság is jól ismert jelenségének működési mechanizmusairól a modern értelemben vett politizálás kialakulásának idején. Célja azonban nem a dualizmus kori politikusok bűnlajstromának összeállítása, hanem hogy bemutassa a politika korabeli finanszírozásának a problémáját, a közérdek és a magánhaszon változó viszonyát, a politikusi szerep és a nyilvánosság átalakulását, a korrupciós vádaskodás anatómiáját vagy éppen a közéleti botrányok jellegzetességeit. A szerző az 1867-es kiegyezést követő öt évtized korrupciós ügyei után kutatva összegyűjtötte a tárgyalt esetek levéltári dokumentumait, röpiratait és sajtóanyagát, illetve a téma szépirodalmi ábrázolásának számos példáját. A könyvnek egy-egy ügy kapcsán nem az "igazság" kiderítése és a bűnösök megnevezése a szándéka (sok esetben ez szinte lehetetlen is), ám nagyon érdekes és tanulságos a korabeli forgatókönyveket és magyarázatokat olvasni. "Az auktoritások hanyatlását a sajtó idézte elő, mely közel hozta a közélet tényezőit a közönség szeméhez, már pedig közelről az igazi nagy emberek sem látszanak nagyoknak – hát még a nem igaziak?" (Mikszáth Kálmán) "Talán mint nő, nem is vagyok feljogosítva e levél írására, csak is az jogosít fel, hogy az 1848iki első magyar felelős kormány egyik tagjának vagyok leánya […] Az nem lehet, hogy a hősök, a tiszta jellemes hazafiak országa oda süllyedjen, hogy közéletében a gazság és romlottság uralkodjék, itt teljesen nyílt eljárásra, világosságra van szükség." (Klauzál Soma, 1903) "…most nem a szereplési viszketeg vezet, hogy kormányokat buktassak, de az igaz honleányi érzelem, hogy a sajtó útján adjam tudtára a nemzetnek, hogy ne bízzék oly kormányban, ahol a korrupció egész a szuverén törvényhozásig ér. Legalább volt bátorságom megmondani az igazat, most míg a kormány betörheti a fejemet, míg meneszthetik férjemet, de én semmi áldozatot sem sokallok, ha arról van szó: a haza minden előtt." (Buday Zádorné, 1903)

A. J. P. Taylor - Az ​első világháború képes krónikája
TAYLOR ​: Az első világháború képes krónikája (előszó) Az első világháború mély nyomot hagyott a mai ember gondolkodásában. Átalakította Európa politikai rendjét. Emlékművei ott állnak minden városban és faluban. Élményei fél évszázad múltán is elevenen élnek. Minden epizódja újabb könyveknek szolgál témául, és a könyvek kelendőek. Az én célom az volt, hogy történelmi távlatban mutassam be a háborút. Igyekszem megértetni hátterét, nem utolsósorban pedig igyekszem föloldani azt a paradoxont, hogy azok, akik szenvedélyesen vetették bele magukat ebbe a háborúba, ugyanakkor gyűlölték is. Mindegyik ország látszólag önvédelemből harcolt, ugyanakkor azonban hódításra és hatalmas előnyök szerzésére törekedett. Az események súlya maga alá temette az államférfiakat. A tábornokokat is. Úgy vélték, hogy a győzelem titka a tömeg. Azt a tömeget azonban, amelyet megmozdítottak, nem tudták kézben tartani. Mindannyian többé-kevésbé tehetetlenül vergődtek. Térkép nélküli hajóskapitányok voltak, akiket elsodort a vihar, és nem tudták, hol keressenek kikötőt. Az első világháború hőse az ismeretlen katona volt. Az írásos följegyzésekben csak a számjegyek utáni nullákban van róla híradás, a fényképeken azonban tovább él. A hadviselés mindig is a találmányok szülőanyja volt. Gyermekei között van a történelmi fénykép is. A fényképezés a krími háború során lett nagykorúvá. Fentonnak épp a Krímben készített képei a legnagyszerűbb művészi alkotásai. A búr háborút is megőrizte a fényképezőgép az utókornak. Ezek a háborúk távoliak voltak. Az első világháborúban a fényképezőgép már megörökítette a hétköznapi ember életét. A fényképek megmutatják az államférfiakat és a hadvezéreket a közszereplés színpadán és a színfalak mögött is. Megmutatják a pusztító eszközöket. Belátunk a lövészárkokba és a lőszergyárakba. Újra látjuk a letarolt vidéket és az élelemért sorban álló embereket. Föltűnnek azok, akik harcoltak, szenvedtek és meghaltak: a hús-vér emberek a pufogó frázisok mögött. A fényképezőgépnek köszönhetően nemcsak olvashatunk az első világháborúról, hanem újra átélhetjük. Fényképek ezreiből válogattunk; tízet félreraktunk, amíg egyet kiválasztottunk. Vannak közöttük olyanok, amelyek jól ismertek ugyan, de nem lehetett kihagyni őket. Van sok olyan is, amelyet eddig nem tettek közzé. A puszta leírásban a háború elvont és elméleti, ugyanolyan távolinak tűnik, mint a trójai háború, a képek azonban megmutatják az embereket. Ez a háború a mi háborúnk is volt. Ha jobban megértjük, talán nekünk sikerülhet az, ami nem sikerült az akkoriaknak: hogy urai legyünk tulajdon sorsunknak.

Ismeretlen szerző - Magyar ​királyok nagykönyve
A ​kiadvány kronologikus sorrendben mutatja be Magyarország és Erdély uralkodóit az államalapítástól egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig. Helyet kapnak itt nagy formátumú uralkodók, vezetésre még alkalmatlan trónörökösök, józan államférfiak, tragikus sorsú királynők és epizódszerepre kárhoztatott királyok éppúgy, mint kormányzóink vagy a török hódoltság idején a többé-kevésbé független magyar államiságot képviselő Erdély fejedelmei. A gazdagon illusztrált kötetet a Szent Korona történetéről szóló nyitófejezet, illetve a királyság utáni időszakkal, az államformákkal és a nemzeti emlékezettel foglalkozó zárófejezet teszi teljessé.

Boros E. Zsuzsanna - Szabó Dániel - Parlamentarizmus ​Magyarországon 1867-1944
A ​polgári képviseletre történő áttérést, a dualizmus korának törvényhozását, politikai rendszerét, majd a két világháború közötti időszak parlamenti és pártrendszerének működését mutatják be a szerzők. Választ kap az olvasó arra a kérdésre is, hogy miben különbözött a magyar parlamentáris rendszer az európaitól.

Sophie Royer - Catherine Salles - Francois Trassard - Magánélet ​a görög aranykorban
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.