A ​fényképezésről

Mary Warner Marien - A ​fotográfia nagykönyve
A ​FOTOGRÁFIA NAGYKÖNYVE az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. Az olyan világfordító történelmi eseményekhez kapcsolódó fotók, mint Lincoln elnökké választása vagy MacArthur tábornok és Hirohitó császár első találkozása, meglepő részletekkel gazdagítják eddigi ismereteinket. Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, például Mathew Bradyről, Alexander Gardnerről, Edward Steichenről vagy Gertrude Käsebierről, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.

Kristin Thompson - David Bordwell - A ​film története
Ez ​a mű mely – mind a szerzők felkészültsége, mind a könyv szakmai színvonala alapján – olyan alapműnek számít a nemzetközi filmes szakirodalomban, ami sok vonatkozásban "átírja" a filmről való gondolkodásunkat. Hosszú ideje nem jelent meg sem idegen, sem magyar nyelven egységes szemléletű, következetes szempontok szerint végigvitt filmtörténeti munka, tehát mindenképpen komoly hiányt pótol a kiadás. A kötet nagy érdeklődésre tarthat számot a filmes szakma művelőinek körében, hiszen munkájuk során a könyv megkerülhetetlen. Ugyanakkor a mű tankönyvként is használható: elsősorban a filmszakos egyetemisták számára, másfelől pedig – erőteljes szaktanári irányítás mellett – a mozgóképes és kommunikációs tárgyakat tanuló középiskolások részére. A könyv rengeteg illusztrációt tartalmaz, melyek nem egyszerűen csak képek, hanem a mű szemléletének fontos elemét képezik. A könyv ugyanis – szemben a korábbi filmtörténetekkel – nem elsősorban a filmek által elmesélt történetek elemzésére épít, hanem a filmek stilisztikai, képi, művészi anyagára, ezért az illusztrációk elemzéseket egészítenek ki, és ez a művet szemléletileg is újdonsággá teszi.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Susan Sontag - A ​szenvedés képei
Susan ​Sontag új könyve a kortárs háborús és katasztrófaábrázolásokban rejlő "hírtartalom", művészet és értelmezés összjátékának mélyenszántó újragondolása. A szerző átértékeli a képek önálló véleményre ösztönző, erőszakot gerjesztő vagy fásultságba taszító hatásával kapcsolatos okfejtéseket, fölidézi a mások fájdalma ábrázolásának hosszú történetét - a háború borzalmai Goya megfestette sorozatától az amerikai polgárháború fényképi dokumentumain, a déli államok négerlincselésein, az első világháborún meg a náci haláltáborokon át Bosznia, Sierra Leone, Ruanda, Izrael és Palesztina mai fotóiig, valamint 2001. szeptember 11-ig.

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Ismeretlen szerző - Filmkönyvek ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Moholy-Nagy László - Festészet, ​fényképészet, film
Moholy-Nagy ​László (1895-1946) egyike a modern művészet legsokoldalúbb egyéniségeinek. Festő, fotográfus, művészeti szakíró, a modern tipográfia egyik megalapítója, aki az ún. fotógramok, fotókollázsok készítése mellett a képzőművészeti karakterű filmalkotásban is járatos volt. Fénymodulátorai, mozgó szín-fényalkotásai, a negyvenes években alkotott forgatókönyvei jelentik a napjainkban virágkorát élő "kinetikus művészet" kezdetét - maga a kifejezés is tőle származik. Pedagógusként is igen jelentős és nagy hatású munkát végzett: 1923-28 között a Bauhaus tanára volt, majd a 30-as évek végén Chicagóban megalapította a modern amerikai törekvésekben nagy szerepet játszó Új Bauhaust. Mint a németországi Bauhaus tanára, Gropiusszal együtt szerkesztette az ún. Bauhausbücher-sorozatot; néhány kötetét ő maga írta, többek között a "Malerei, Fotografie, Film" címűt is, amely először 1927-ben jelent meg. 1967-ben a "Neue Bauhausbücher" sorozatban ismét napvilágot látott, s most jelenik meg végre magyar nyelven is. Ebben az ősnyomtatvány jellegű, érdekes írásban azokkal az új ábrázolási lehetőségekkel foglalkozik Moholy-Nagy, amelyeket a fényképezés és a film jelent a képzőművészet számára. A fényképészetben nemcsak a valóság reprodukálásának egyik lehetőségét látta, hanem azt az új képességet is, amely lehetővé teszi a valóság _felfedezését_. Olyasféle felfedezésről van szó, amely a tárgyi világot az új nézetek és látószögek, valamint az akár mikroszkopikus aprólékosságú részletek révén eddig ismeretlen aspektusból tárja elénk. "Másféle természet szól a kamerához, mint a szemhez" - ez Moholy-Nagy felfedezésének az alapigazsága. S mivel a fényképészeten belül egyetemességre törekszik, könyvében nyolcvanöt oldalon keresztül a legváltozatosabb felvételekben, fotókompozíciókban, illetve fotótrükkökben gyönyörködhetünk.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Roland Barthes - Világoskamra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vicki Myron - Bret Witter - Dewey ​- A könyvtár macskája
___Mekkora ​hatással bírhat egy állat? Hány ember életét érintheti meg egyetlen macska? Hogyan lehetséges, hogy egy elhagyott macskakölyök megváltoztathat egy kis könyvtárat, megmenthet egy klasszikus amerikai várost, és idővel világhírre tehet szert? Ha választ keresel ezekre a kérdésekre, hallgasd meg az iowai Spencer városka szeretett könyvtári macskája, Könyvmoly Dewey elbűvölő történetét. ___Dewey története a lehető legkeservesebb módon kezdődik. Alig néhány hetesen, az esztendő legdermesztőbb éjszakáján bedugták Spencer Közkönyvtárának könyvledobójába. Másnap reggel talált rá Vicki Myron, a könyvtár igazgatója, gyermekét egyedül nevelő anya, aki túlélte családi gazdaságuk elvesztését, a fenyegető mellrákot és alkoholista férjét. Dewey azonnal elnyerte Vicki szívét, akárcsak a könyvtár valamennyi dolgozójáét, amikor összeszedte magát, fagyos lábacskáin odatotyogott hozzájuk, és köszönete, szeretete jeléül megbökdöste mindegyikük lábát. Az ezután következő tizenkilenc év során mindvégig elbűvölte Spencer lakosait lelkesedésével, melegével, macskáktól szokatlan alázatával, és mindenek fölött hatodik érzékével, amellyel tudta, hogy ki szorul rá legjobban az ő szeretetére. ___Ahogy Dewey híre városról városra, államról államra, majd elképesztő módon világgá terjedt, a cica barátnál is több lett: a büszkeség forrása egy közép-amerikai gazdálkodó városkának, amely lassan kilábalt hosszú történelmének legsúlyosabb válságából.

Umberto Eco - A ​szépség története
A ​népszerű publicista, író és irodalomtudós, Umberto Eco szerkesztésében látott napvilágot e kötet, mely több száz, nőkről és férfiakról alkotott remekművet sorakoztat fel a szépség kifejezőeszközeként vagy annak igazolására. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a 200510012-es számon ismertettük részletesen.

Ismeretlen szerző - 1001 ​könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy ​remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.

Susan Sontag - A ​pusztulás képei
A ​hatvanas évek elején tűnt fel egyéni látásmódról tanúskodó esszéivel az amerikai Susan Sontag és szerzett magának egészen rövid idő alatt nemzetközi hírnevet. A nyugat-európai művészeti és esztétikai kérdések biztos ismerete párosult írásaiban azzal a jellegzetesen amerikai, praktikus érzékenységgel, amely tévedhetetlenül ismeri fel a kultúra változásainak valóban időszerű problémáit, önmagánál többet és általánosabbat jelző új jelenségeit. Sontag nagy elméleti felkészültsége és művészi beleérzőképessége elsősorban azoknak a témáknak a tárgyalásakor érvényesül kitűnően, amelyek a hagyományos esztétikai vizsgálódások látóköréből többnyire kiestek. Kötetünkben két nagy elméleti jellegű tanulmányán kívül közöljük korunk kimagasló filmrendezőiről, így Bergmanról, Bressonról, Godardról, Resnals-ről készült tanulmányait, valamint remek és méltán világhírű, alapvető cikkeit a happeningről, a tudományos-fantasztikus filmről és a camp-ről. Ez a gyűjtemény egy lendületesen és nyugtalanul gondolkodó, szépírói erényekkel rendelkező, ám gyakran vitára ingerlő vérbeli esszéistával ismertet meg.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Chuck Palahniuk - Harcosok ​klubja
Chuck ​Palahniuk bemutatkozó regénye egy új generáció valóságos bibliája lett. Névtelen kisember hőse lélekölő hivatali munkáját és fogyasztói rabszolgalétét megelégelve lázas ámokfutásba kezd, fészekrakó életmódját előbb önpusztító párharcokra, majd nagyvárosi terrorakciókra cserélve, a háta mögött hagyott nagy amerikai Álmatlanságból mind közelebb sodródva a totális tagadás tébolyához. A Harcosok klubja egyszerre adrenalindús akciófolyam, csavaros thriller és szívszorító románc, de mindenekelőtt egy kíméletlen önvizsgálat története: kis anarchista szakácskönyve nem a jóléti társadalom felszámolásához kínál kétes hitelű recepteket - oldalain inkább a menekülés lehetőségeivel, majd lehetetlenségével történő szembesülés revelatív erejű krónikája pereg másodpercenként 24 filmkockás sebességgel. Nem csoda, hogy a kultuszkönyvből - 1999-ben, David Fincher rendezésében - ragyogó kultuszfilm is készült.

Candace Bushnell - Szex ​és New York
"Isten ​hozott az elveszített ártatlanság korában!... Első az önvédelem és a jó üzlet. Ámor meg elhúzhat a jó büdös francba." - Íme New York, Manhattan, a felső tízezer, a kulturális elit világa. A kivételezettek nemegyszer botrányos szexuális szokásairól most egy kívülálló rántja le falrengető humorral a leplet. A Candace Bushnell, angol újságírónő által írt, szellemes és brutálisan őszinte kötet bemutatja azt a manhattani réteget, akik csapatostul lepik el a partikat, bárokat, klubokat. A különböző történetekben a szerző saját élményeit, tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Carrie, az ifjú írónő folyton rosszkor és rossz helyen keresi a szerelmet. Mr. Big, az iparmágnás egyik értelmetlen partnerkapcsolatból sodródik céltalanul a másikba. Samantha Jones, a negyvenes éveit taposó filmproducer a nők azon nemzedékéről mesél, akik egyetlen dolgot tanultak meg nagyon jól az életben: a szépség és a fiatalság múlandó. A "modellezők" csakis és kizárólag fotogén "dilis csajokkal" hajlandóak randevúzni és ágyba bújni. No meg a "biciklis bölcsészek", akik már jócskán benne járnak a korban, s közlekedési eszközükön kívül csak a hátizsákjukhoz ragaszkondnak nagyon.

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Fodor Ákos - Akupunktura
A ​haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé. Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká. Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt. Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást.

Maurice Blanchot - Az ​irodalmi tér
"Csak ​akkor kezdünk írni, amikor az írás ahhoz a ponthoz közelít, ahol semmi sem jelenik meg, ahol a rejtőzködés mélyén a beszéd még csak a beszéd árnyéka, nyelv, mely még csak a nyelv képe, képzeletbeli nyelv és a képzelet nyelve, az a nyelv, amelyet senki sem beszél, a megszakíthatatlan és a bevégezhetetlen mormotása, melyre csendet kell kényszerítenünk, ha azt akarjuk, hogy végre meghalljanak." /Maurice Blanchot/