|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Gerszi Teréz - A németalföldi rajzművészet két évszázada
A jelen kötet válogatása a németalföldi rajzművészet nagy korszakát, a XVI-XVII. századot öleli fel. A fő helyet itt is, akárcsak magában a gyűjteményben, Rembrandt páratlanul szép rajzai foglalják el. De mellettük még kivételes érdeklődésére tartathatnak számot a többi között Engebrechtsz, Heemskerck, vn Orley, Jan Brueghel, Floris, Rubens, Jordaens, Adriaen van de Vedel, Ruisdael, Dusart alkotásai is. Az egyes lapok kiválogatásánál nemcsak arra törekedtünk, hogy esztétikailag jelentős alkotásokkal ismertessük meg az olvasókat, hanem arra is, hogy a reprodukált művek lehetőleg sokoldalúan képviseljék az egyes iskolák és korszakok rajzművészetének fejlődését.
Avarffy Elek - Vadászutakon
Dr. Avarffy Elek orvos volt, nemzetgyűlési képviselő, emellett szenvedélyes vadász, akinek sok és ékes tollal megírt írása jelent meg könyv alakban és különböző folyóiratokban, többek között a Vadászlapban is.
Naplói tanúsága szerint több mint negyven éven keresztül "hazánk húsz vármegyéjében, százhuszonhat falu, város erdei, mezei, tavi határában" vadászott, ezalatt hatalmas ismeretanyaggal gazdagodott, sok tapasztalatot szerzett.
E könyvében érdekes vadászkalandoknak, egykori vadászoknak, hű vadászebeknek állít felejthetetlen emléket, olvasmányosan idézi fel őzek, szarvasok, foglyok, túzokok, récék, vaddisznók, rókák és nyulak elejtésének izgalmas történetét.
A szerzőt vadászútjai során nem hagyta hidegen a táj szépsége sem, erről tanúskodnak lírai természetleírásai. Az írásokat 43 fotó egészíti ki.
Zsindely Ferenc - Dunárul fúj a szél...
Dr. Zsindely Ferenc (1891-1963) jogász, író, miniszter, a háború előtti korszak meghatározó vadászati személyisége volt. Feleségével, Tüdős Klárával a második világháború alatti náciellenes tevékenységének eredményeképpen sok menekültet bújtatott Istenhegyi úti villájában. Ennek ellenére a kommunista rezsim a Horthy-rendszerben tanúsított szerepvállalásukért az 1950-es években megfosztotta vagyonuktól, és kitelepítette őket.
Zsindely Ferenc jelentékeny munkásságot fejtett ki a pénzügyi szakirodalomban és a szépirodalomban is, versekkel, novellákkal és főleg a vadászat körébe tartozó elbeszélé-sekkel. Rendszeresen jelentek meg írásai, cikkei a korabeli Nimród Vadászújságban. Jó barátságban állt Kittenberger Kálmánnal, Fekete Istvánnal és Láng Rudolffal. Írásaiban méltó módon képviselte a Bársony István-i szellemi örökséget.
Dunárul fúj a szél… című kötetéből „a természet ezernyi apró jelenségét meglátó, okát kutató és felismerő, a dolgok végére járó vadász tekint ránk. Minden írása lelkiségének tükörképe, mert a vadászat érzésekben és gondolatokban oly gazdaggá tette őt, hogy képes volt a növények, halak, madarak és vadak életmódjáról és szokásairól szépirodalmi, mi több, lírai köntösben pontos természettudományi ismeretet mondani. Nem csupán vadászati könyv, hanem az egymással összefüggő elbeszélések, életképek és természeti leírások tarka sorából alakult regény, mely az író vadászterületén, a Dunántúl északi részében, valamint az „Öreg-Duna” és szigetei körül játszódik. Az ottani csodás, volt világnak a hőskölteménye a mű.”
A kötet tartalmát hűen illusztrálják fivére, Zsindely Endre művészi felvételei.
Gróf Apponyi Henrik - Úti- és vadásznaplóm
A kötet, melyet az olvasó most a kezében tart, napjainkban már igazi ritkaságnak számít, valódi csemege a klasszikus magyar vadászirodalom kedvelőinek. Szerzője, gróf Apponyi Henrik 1930 januárjában indult el fél esztendőre tervezett útjára. Indiába nem csak a tigris és a Himalája sokféle híres hegyi vadja, a térség ritka kőszáli kecskéi és vadjuhai vonzották, hanem az egzotikus keleti ország történelme, műemlékei, sajátos kultúrája, a maharadzsák pompás udvarai. A kötet előzékoldalán található India-térkép báró Schell József tehetségét dicséri. Az olvasó a vörös vonal mentén nyomon követheti az író indiai útját és himalájai expedícióját.
Horthy Jenő - Egy élet sportja
A méltatlanul keveset említett gentleman, a kormányzó testvére, Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond vadásztársa.
Horthy Jenő Kenderesen született 1877-ben, három évet járt Sopronban iskolába, majd Debrecenben lett kollégista, a piaristáknál érettségizett. Egy itteni olvasmányélménye (Piter Maritz, dél-afrikai búr telepes írása) keltette föl benne Afrika iránti érdeklődését. Erdélyben, báró Wesselényi Béla támogatásával kezdett titokban vadászni, lovagolni, apja ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a fiú sikertelen berlini jogi tanulmányait Debrecenben folytassa. Az első világháborúba önkéntes huszárként vonult be, és ebben az időben vált lovas versenyzővé.
Szenvedélyesen lovagolt, vadászott – miközben sokat szórakozott, párbajozott is. Már a század végén (1896) bekapcsolódott az erdélyi falkavadászatokba. Szezonban hetenként hat napot vadásztak – ha hó volt, hetet –, először az Erdélyi Falkavadász Társulat tagja volt, az I. világháború előtt azonban még több további vadásztársaságban is megfordult. A kort a lovas, a hajtó- és kutyás vadászat jellemezte – nagy élvezettel emlékezik meg a zsuki falkáról –, de mentek siketfajdra (a nyírfajd itt a 19. század közepétől nagyon megfogyatkozott), ősszel gödörből libára, kacsára vadásztak a Hortobágyon, nyáron pedig apró- és vízivadra.
A Keleti- és a Déli-Kárpátokban a rideg vadászatnak hódolt, Maderspach Viktorhoz hasonlóan űzte télen a vaddisznót, hóban sátorozott, vagy széltörésben, szénaboglyában aludt (a többnapos társasági vadászatok során azonban egy-egy hajtás után a társasági elvárásoknak megfelelően szmokingban ebédeltek vagy vacsoráztak. A háború után ménesgazda, tréner, lovas versenyző, az ugratós lovaglás megszállottja. Vadász- és versenylovak tenyésztésével, a félvadon élő ménes lovainak a betörésével foglalkozott. 1905-ben utazott először Afrikába vadászni, majd a háború előtt még egyszer. A két világháború között többször is eljutott ide, Kelet-Afrikába, Kenyába és Tanganyikába szervezett szafarikat, járt Egyiptomban, Szudánban, Kongóban. 1934-ben a Távol-Keleten vadászott (Indo-Kína, Korea).
Életéről, vadászatairól és a lóhoz kötődő szenvedélyéről olvasmányosan megírt, jó humorú, világfira jellemző könyvében ad számot. Írásait közölte a Nimród folyóirat is. Korának neves vadászai mellett (Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Bánffy Endre és Miklós, Zichy Jenő, Vass Béla, Wesselényi Miklós és sokan mások) az akkori politikusok (Tisza István, Bethlen István) is megjelennek írásában. Élvezetes módon mutatja be a kiegyezés utáni és a két világháború közötti főnemesség vadászatait. Az „Egy élet sportja Vadászat-Lóverseny-Falka” című könyv (1937-ben jelent meg a Franklin Társulat kiadásában) sikerét mutatja, hogy kiadták angol (1939) és német (1944) fordításban is.
Gyimesi György - Vadászataim a Kárpátokban
A Szlovákiában élő szerző a 70-es évek elejétől jelentette meg könyveit. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, mindmegannyi felejthetetlen vadászélmény, amit megosztott olvasóival is. Az elmúlt több mint három évtized alatt a magyar vadászirodalomban páratlan életművet hozott létre. A sorozatban most földrajzi egységekként összegyűjtve és kiegészítve, eddig számtalan publikálatlan fotóval jelenik meg az író életműve, melynek e kötet is része.
Nadler Herbert - A Keleti- és a Déli-Kárpátokban
Nadler Herbert vadászattal és vadgazdálkodás-sal akkor kezdett el foglalkozni, amikor 1905-ben gróf Batthyány Ervin Vas megyei földbir-tokosnál személyi titkár, majd számtartó lett. Itt szerzett ismereteit, tapasztalatait még jobban elmélyítették azok az évek, amikor Erdélyben, a Kárpátokban, Felső-Magyarországon, Zólyom környékén vadászterületeket vett bérbe, és idejének legnagyobb részét ezeken az ember által alig látogatott tájakon töltötte. Ezt követően kezdték őt cikkei nyomán szaktekintélyként elismerni. 1925-ben felkérték a Nemzeti Vadászati Védegylet trófeakiállításának megszervezésére. Az ezt követő évek során dolgozta ki az ún. Nadler-féle képletet, amely egységes bírálati rendszert teremtett, és mai napig ez a trófeák elbírálásának az alapja.
1929-től a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója, 1930-tól A Természet című folyóirat főszerkesztője. Számos publikációja és könyve jelent meg élete során, naplóit és feljegyzéseit a Mezőgazdasági Múzeum, gazdag vadászati hagyatékát pedig a Nemzeti Múzeum őrzi. Saját bevallása szerint számára a vadászat "nem sport, hanem mesterség, tanulmány, feladatok megoldása elmerülés, vigasz, gyógyír, kárpótlás és erőforrás volt".
E vadásznaplóját 1936 szeptemberétől datálja, utolsó bejegyzése pedig 1938 szeptembere, vagyis két év történéseit mutatja be ez a könyv, amelyet a szerző 82 eredeti fényképe illusztrál.
Vayer Lajos - A rajzművészet mesterei XIV-XVIII. század
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Petercsák Tivadar - Veres Gábor - Heves megye népművészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Géza von Habsburg - Fabergé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Hellas ékszerei
Az ékszer lehet esztétikailag vonzó tárgy, jelképezheti viselőjének társadalmi rangját vagy hatalmát, kifejezheti tulajdonosának hiúságát, érzelmeit, valamely csoporthoz való tartozását vagy jelezheti hivatását, de minden esetben különös varázzsal bír. A görög történelem során az ékszerek szorosan összefüggtek a társadalmi élettel és a vallási hiedelmekkel, a halottat kedvenc darabjai sírmellékletként gyakran elkísérték utolsó útjára. Az ékszerművesség a tanúja a görög művészi alkotás leleményességének, eredetiségének és ügyességének a minósi Krétától az "aranyló kincsű" Mykénéig, a klasszikus ókortól Bizáncig és a legújabb időkig. Ezek az ékszerek egyúttal értékes ismereteket is nyújtanak arról a társadalomról és korról, amelyben készültek. A mesterség fejlődését tanulmányozva elkülöníthetjük e csodálatos művészet irányzatait és technikáit, a történelmet egy sajátos, rendhagyó szemszögből szemlélhetjük, nyomon követhetjük a mindennapi élet és a társadalmi gondolkodás fejlődését.
Stephen Harrison - Emmanuel Ducamp - Jeannine Falino - Christie Mayer Lefkowith - Artistic Luxury
abergé, Tiffany, Lalique—these great designers came together only once to display their goods in what was probably the most opulent exhibition ever mounted. At the 1900 Exposition Universelle in Paris, the three strove to position themselves ahead of their many competitors in the luxury market, each presenting his jewelry and home adornments as high art. Their success is explored in this splendidly illustrated catalogue, which elucidates the prewar pinnacle of European culture.
The array of displayed objects was mesmerizing: Tiffany glass, Easter eggs to dazzle the Czars, realistic insects created in precious materials as sinister decorations. Many of these bore influences of the advanced art of the time, such as Art Nouveau, Viennese modernism, and symbolism, and of styles from around the world.
Four essays discuss the works in the context of their times, illuminate the high societies served by the three masters, and trace the cultural trends behind their extraordinary creations. A treasure of accompanying photographs shows the individual exhibits, scenes from the World's Fair, and the glitterati who wore the jewelry.
Dr. Toldy László - Magyar Szent Erzsébet élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Domanovszky Endre - Korok ruhái
Domanovszky Endre illusztrált előadásvázlatai az öltözködés történetéről, rengeteg színes illusztrációval.
Bárth János - Tárgyak, jelek, virágok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Héjjas Pál - Tihany a Balaton partján
„E könyv levelezőlapok segítségével próbálja meg azt a kort felidézni az egykori halászfalu életéből, amikor –a település elzártsága következtében – még érintetlen volt a táj szépsége, és az itt élt emberek szokásaiban és munkájukban még őrizték az elmúlt korok emlékét.”- olvashatjuk a könyv bevezetőjében.
Keszeli Ferenc - Pozsony... Anno...
Az egykori, békebeli Pozsony hangulatát, utcáit kívánja bemutatni a kötet szerzője 20. század eleji képeslapok, illetve az ehhez kapcsolódó történetek révén. A gyönyörű kiállítású könyv képanyaga által is maradandó értéket képvisel, ugyanakkor az érdekes történetek valódi bepillantást nyújtanak a korabeli Poszony mindennapjaiba.
Ismeretlen szerző - Szombathely régi képes levelezőlapokon
Bármely település történetének megismerését nagyban elősegítik a képes levelezőlapok, amelyeken láthatunk századokat megélt építményeket, építészeti emlékeket, villákat, palotákat. Egyik-másik kép láttán felsóhajtunk, elcsodálkozhatunk, hiszen akkor döbbenünk rá, hogy ez a ház már nincs meg, az idők során eltűnt.
Bacsa Tibor - Hatvani Márk - Hatvan képes levelezőlapok tükrében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
