Lady ​of Mazes

Christopher Priest - A ​tökéletes trükk
Szédítő, ​viktoriánus hangulatú, díjnyertes regény két bűvészről és halálos ellentétükről, mely családjaik több nemzedékére hatással van. Vitájuk középpontjában egy bámulatos trükk áll, amit mindketten előadnak műsorukban. A varázslat titka egyszerű, ám az ellenfelek számára a valódi rejtély sokkal mélyebben rejtőzik. A regényből nagy sikerű film készült.

Catherynne M. Valente - Marija ​Morevna és a Halhatatlan
Marija ​Morevna gyerekkorában tanúja lesz annak, ahogy madárból emberré változott jóképű fiatalemberek feleségül veszik a nővéreit. Amikor pedig lassan feltárul előtte az orosz mítoszok láthatatlan világa, érte is eljön Halhatatlan Koscsej - hogy nagy hatalmú mesebeli lények és törékeny emberek játszmájának, sodró lendületű történetének részese legyen.

Dan Simmons - Káli ​dala
_Robert ​Luczak egy eltűnt indiai költő kéziratának nyomában érkezik Kalkuttába. Kutatásai Káli ősi kultuszához vezetik, amely halállal hódol istennőjének. Luczakot magát és családját is elsodorja az egész világot fenyegető erőszak hulláma, Káli dala._

Vernor Vinge - A ​szivárvány tövében
Regény ​a holnapról - már ma! San Diego, Kalifornia, 2025. Robert Gu, egykor világhírű költő volt. Aztán az Alzheimer-kór elvett tőle mindent. Most egy úttörő orvosi kezelésnek köszönhetően újrakezdheti életét, de a világ nagyot változott körülötte. A mindenütt jelenlévő wi-finek, az okosruháknak és okos-kontaktlencséknek hála a valós és a digitális világ közötti határ fokozatosan elmosódik. Az új technológiák azonban, ahogy a történelem folyamán mindig is, egyaránt használhatók jóra és rosszra. Robert hamarosan egy világméretű összeesküvés középpontjában találja magát, amely a régi világ teljes eltörlését tűzte ki célul - legyen szó papír alapú könyvekről, vagy akár továbbfejlődésre képtelen, elöregedett emberekről! Vernor Vinge a technológiai szingularitás mai elméletének egyik megalkotója, de elsősorban kitűnő író. Hugo-díjas regénye a megjelenése óta eltelt három év során az SF instant klasszikusává vált, ami nem is csoda, hiszen a ma legégetőbb kérdéseire keresi a megoldást, alig fél lábbal a jövőben. "Hűen a William Gibson és Neal Stephenson által teremtett hagyományokhoz, Vernor Vinge épp most állította fejtetőre a jövőt." - Charles Stross "Senki sem látja előre olyan tisztán a jövőnket, mint Vernor Vinge. Merüljenek el új regényében, és káprázatos új lehetőségekkel szembesülnek. Micsoda fantasztikus könyv!" - David Brin "A szivárvány tövében egyszerre kémregény, a felnőtté válás története és a mai tudományos világ karikatúrája. Vinge jól ismeri a modern technológiákat, és külön öröm, hogy a holnap csodáit humorral tálalja." - Denver Post "Vernor Vinge a komputerkorszak Aldous Huxleyja." - Wired.com

Orson Scott Card - Végjáték
A ​Föld újra támadás alatt áll. Egy földönkívüli faj a végső csatára készülődik. Az emberiség túléléséhez egy katonai géniuszra van szükség, aki talán legyőzheti az idegeneket. De ki lesz az? Ender Wiggin. Zseni. Könyörtelen. Ravasz. A taktika és a stratégia mestere. És gyermek. A Nemzetközi Flotta besorozza katonai kiképzésre, s amint Ender belép új otthonának, a Hadiskolának a kapuin, gyermekkora azonnal véget ér. Az újoncok közül kiemelkedve Ender bebizonyítja, hogy géniusz a géniuszok között. A harci szimulációk koronázatlan királyává válik. De vajon meddig bírja a magányt és a rá nehezedő nyomást? A szimulációkban sikereket ért el, de hogyan fog majd bizonyítani az igazi csatamezőn? Elvégre, a Hadiskola csak játék. Vagy mégsem?

Horváth György - Ólompegazus
Utas ​Andrásnak csak a szerelem és a barátság fontos igazán, így aztán hiába szajkózzák ismerősei, hogy többre vihetné, ő mégis éttermi futárként tengeti életét. Ám egy napon felbolydul körülötte minden: autóját ripityára töri egy sofőr nélkül csatangoló kamion, majd nem sokkal ezután legjobb barátja is eltűnik. András először nem is feltételezi, hogy összefüggés lehet a két eset között, aztán lassanként rá kell döbbennie, ki indította be öntudatlanul a valószerűtlen események láncolatát. Miközben régi cimboráját keresi, és egyre furcsább karakterekbe botlik, mindinkább szétmorzsolódik körülötte az eddig ismertnek gondolt világ, míg végül kiderül, hogy senki sem az, akinek eddig hitte, leginkább szerelme és barátja nem. Hamarosan ókori mítoszok héroszaként indul egy római kori dárdával és egy papírnehezékkel olyan harcba, amihez se kedve, se hite nincs. Az "Ólompegazus" a Zenit sorozat első köteteként csupán röpke pillantást enged a kulisszák mögé, de ennyi talán elegendő, hogy ráébredjünk, a világ sokkal titokzatosabb és színesebb hely annál, mint amennyit a szürke hétköznapok látni engednek belőle.

S. Kolozsvári Zsófia - Se ​vas, se tűz
Madeleine ​Magnusson PhD-hallgató a göteborgi egyetemen, botanika szakon. Kanada növényvilágát kutatja, rendszeresen fut, egészségesen étkezik - és metálzenét hallgat. Kedvenc együttesének már évek óta minden koncertjére eljár, akár külföldre is. Egyszerű rajongóból azonban váratlanul önjelölt nyomozóvá avanzsál, mikor kiderül, hogy a zenekar dobosa eltűnt, a rendőrség pedig tehetetlen. Az elején maga is csak tapogatózik, de ez annak is köszönhető, hogy korábban sosem szembesült nehezebb nyomozói feladattal, legfeljebb mások szobanövényeiből következtetett a tulajdonos személyiségére. Az események kicsúsznak a kezéből, és mire felveszi a fonalat, már egy ősi saga szövegét kell értelmeznie, miközben olyan lényekkel találkozik, akik nem férnek bele természettudományos világképébe. De szerencsére nincs egyedül: holland barátnője félelmet nem ismerve segíti az úton, és ha így is csüggedne, a zene mindig lelket önt belé. A "Se vas, se tűz" elkalauzolja a Zenit sorozat olvasóit egy másik országba, látszólag helyi történelemmel és zenével foglalkozik, de aki nyitott szemmel figyel a részletekre, rájöhet, hogy minden mindennel összefügg.

Massár Mátyás - Balor ​szeme
Gyárfás ​Zoltán bár régészeti tanulmányokat folytatott, végül a színművészetin diplomázott. Miután ráunt a szinkronizálásra és belefáradt az éjszakai pincérkedésbe, merészen repülőgépre száll, hogy meghódítsa Hollywoodot. Kitartása gyümölcsözőnek bizonyul. Egy aukciós házban kell eljátszania a régiségszakértőt. Aztán egy szombat reggel csinos, vörös hajú lány tűnik fel, és Zoli hamarosan egy műkincsrablás kellős közepébe csöppen: hol latin utcai gengszterek, hol öltönyös biztonságiak üldözik. Utóbb kiderül, mindennek köze van egy rejtélyes gyilkossághoz és egy ősi kelta ereklyéhez. Különös események követi egymást, a valóság és legendák határai elmosódnak, míg végül Zoltán kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy az ősi Atlantisz örökösei és az ír mondák tündérei éppúgy részei hétköznapjainak, mint a jég a poharában vagy a füle mellett elsuhanó lövedékek.

Robert E. Howard - Kull ​király és az ősök
Három ​hős, három legenda. Robert E. Howard – a kimmériai Conan alkotója – ezúttal a történelem előtti idők letűnt világába invitálja az olvasókat. Am-ra, a kőkorszaki vadász magára vonja a sámánok haragját, s otthonából elűzetve magányos vándorútra indul ismeretlen tájakon, hogy a bestális Neandervölgyi vademberekkel csatázva új hazát találjon és új törzset alapítson. Kull, az atlantiszi barbár valóra váltja ifjúkori álmát, és kóbor zsoldosból a tündöklő Valúzia királyává küzdi fel magát; ám viszontagságai ezzel korántsem érnek véget, mert a díszes márványcsarnokokban az intrika és az iszonyat sokféle formája lappang. James Allison, a texasi nyomorék a halálos betegség szorításában az ősmúlt felé fordul, s látomásos víziókban éli át újra korábbi reinkarnációnak kalandjait, amikor szilaj harcosként sárkányokat ölt és istennőket szeretett. A kötetben szereplő elbeszélések egy része most jelenik meg először magyarul, a többit pedig javított és átdolgozott fordításban kínáljuk az olvasónak, a legújabb kritikai kiadások nyomán. Ez az első olyan hazai Howard-válogatás, amely nem a szerző halála után átszerkesztett, önkényes csonkításokkal és betoldásokkal rongált szövegváltozatokat veszi alapul, hanem az eredeti kéziratokat, vagy ennek hiányában az első publikált verziót. A teljes novellákon kívül közöljük a kapcsolódó verseket, töredékeket és háttérfeljegyzéseket is, bőséges kommentárokkal ellátva, amelyek segítenek elhelyezni őket Howard életművében. _ "Howard írása annyira telítve van energiával, hogy a legjobb művei szinte szikráznak."_ Stephen King

Robert E. Howard - Cormac ​Mac Art és a vikingek
Róma ​bukása után vagyunk, az antik civilizáció összeomlása idején. A feudális Európa még csupán a történelem távoli ígérete: a brit törzsfő, akiről az utókor Arthur király legendáját fogja költeni, a valóságban véres kezű, írástudatlan rablóvezér. Az ókori romokon megtelepedő barbárok egymással marakodnak a gazdag koncon, a hátukban azonban fölbukkan egy új ellenség, az ő fajtájukból való, ám még náluk is ádázabb és félelmetesebb: a ködlepte északról kirajzanak rablóportyáikra a viking sárkányhajók. A harc a lételemük, nem kímélnek egyetlen népet sem: pogány istenek nevével az ajkukon dúlnak és fosztogatnak, olyan kapitányok vezénylete alatt, mint Hatalmas Tostig, Agyafúrt Hakon vagy Koponyahasító Wulfhere. Legveszettebb hírű főnökük azonban idegen közöttük, nem az ő vérükből származik: egy Írföldről száműzött kelta herceg, akit Cormac Mac Artnak hívnak, avagy melléknevén egyszerűen csak Farkasnak. Az ő és sorstársai kalandjaiból nyújt válogatást ez a könyv, Robert E. Howard munkásságát bemutató sorozatunk harmadik darabja. Az elbeszéléseket a kritikai kiadások alapján közöljük, a régebbi fordításokat új köntösbe öltöztetve; keletkezésük hátterére és gyakran viszontagságos utóéletükre bőséges kommentárok világítanak rá. _„Howard az elképzelhető legszélesebb ecsetvonásokkal fest. Ragyogó fekete háttér jelzi a veszedelmet, jegeskék forgatag a hőst, a kettő között pedig karmazsinvörös sávokban húzódik a harc, a vér, a szenvedély.”_ Fritz Leiber

Piers Anthony - Khton
_Khton_ ​– a pokolbolygó, a kárhozottak világa, az emberlakta univerzum legszörnyűbb fegyenctelepe, ahol a javíthatatlan bűnözők életfogytig robotolnak a föld alatti gránátkristály-bányákban, egyetlen általuk választott felszerelési tárggyal, a szabadulás minden reménye nélkül. Atont, az arisztokrata telepescsalád sarja egy tiltott szerelem miatt kerül ide – ha ugyan szerelemnek lehet nevezni azt a kéjvágy és gyűlölet között ingadozó érzést, mely a gyönyörű, titokzatos szirénhez fűzi, akit sem megszerezni nem képes magának, sem megszabadulni tőle. Amikor alászáll az alvilágba, Aton nem fegyvert vagy szerszámot visz magával, hanem egy könyvet, vezérlő kalauz gyanánt. Ifjúkori naivitása rég a múlté, a világűrben átélt viszontagságok keménnyé és viharvertté edzették; s bár a Khton mélyéről köztudomásúlag nincs menekvés, neki föltett szándéka, hogy megszökik és szembenéz a rejtélyes szépséggel, akinek végzetes és érthetetlen vonzereje ide juttatta őt… _Mítosz és költészet, kalandregény és szimbolizmus ötvözete – olyan erőteljes, hogy szinte szétveti a könyvet, de művelt, eredeti és szórakoztató. - Publishers Weekly_

John Scalzi - Vének ​háborúja
John ​Scalzi a Vének háborújában egy olyan világot ír le, ahol az ember már űrbéli gyarmatokon él, és folytat kegyetlen harcokat újabbakért a Gyarmati Véderő vezetésével. Erre mindenképp szükség van, ugyanis az erőforrások szűkösek, lakható bolygókból pedig kevés van, és emiatt a kivándorlást erősen korlátozzák a Földről. Sokaknak csak az a lehetőség marad, hogy a hetvenöt éves kort elérve jelentkezzenek katonának, majd két év frontszolgálat után letelepedjenek valamelyik kolónián, busásan megjutalmazva. Nem csak emiatt hangzik csábítónak ez a lehetőség: a közvélekedés szerint a Gyarmati Véderő valamilyen módszerrel meg is fiatalítja az embereket, hiszen öregekkel nem lehet harcba indulni. Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá - a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.

Szergej Lukjanyenko - Ugrás ​az űrbe
A ​galaxison az Erős és Gyenge Fajok osztoznak. A feltételeket az Erősek diktálják, a Gyengéket pedig speciális képességeik alapján használják, kihasználják. Mivel egyedül az ember szervezete képes elviselni a kozmikus ugrást, a földieknek a fuvaros szerepe jut. Pjotr Hrumov rozoga teherűrhajóján árut szállít egyik bolygóról a másikra. Egyik útján, már éppen visszatérőben a Földre fölfedezi, hogy potyautasa van, egy Számlálónak nevezett, hüllőszerű lény. A Számlálók is a Gyengék közé tartoznak, nekik az elvont gondolkodás az erősségük, a magát Karelnak nevező potyautas például képes pusztán szellemi energiáival befolyásolni Pjotr űrhajójának komputerét. Karel fajának képviseletében lopózott a fedélzetre, szövetséget akar ajánlani a földieknek az Erősekkel szemben. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy az Erősek a Gyengék elpusztítására készülnek, a Földnek szerintük már csak hónapjai vannak hátra. Az Európa-díjas orosz bestsellerszerző a világhírű Őrség-regények után ezúttal új oldaláról mutatkozik be, a távoli jövőbe repíti olvasóit. A kalandok mögül azonban most sem hiányzik a mélyebb mondanivaló.

John Scalzi - Az ​utolsó gyarmat
Katonai ​szolgálata végeztével John Perry leszerelt, és eseménytelen veteránéveit Huckleberry távoli bolygóján tengeti, ahol a Gyarmati Szövetség falusi békebírójaként a telepesek tyúk- és kecskepereiben szolgáltat igazságot. A korábban a Különleges Erőknél szolgáló feleségével, Jane Sagannel él együtt, több hektáros tanyájukon földet művelnek, és büszkeségtől dagadó kebellel figyelik, hogyan cseperedik örökbefogadott lányuk, Zoë. A falusi idill nyolc évét azonban egy csapásra fenekestül felforgatja, amikor a Gyarmati Szövetség fejese kopogtat a portájukon. Az emberek gyarmatbirodalma ugyanis politikai válság szélére sodródott: a maroknyi telepes segítségével létesített egykori kolóniák az évek során annyira megerősödtek, hogy egy ideje maguk is gyarmatosítási jogot követelnek saját bolygóiknak. Ki más lehetne rátermettebb kormányzója a baljós nevű Roanoke-ra készülő, tíz külön világról érkezett, önfejű telepesnek, mint Perry, a békebíró és az ellentmondást nem tűrő Sagan? Az új kolóniához a Gyarmati Szövetség nagy reményeket fűz, de nem csak azért, mert ezzel megzabolázhatja az elégedetlenkedő gyarmatokat, hanem egy ennél grandiózusabb, magasztosabb cél hajtja, mely egyben Johnt és Jane-t is a galaktikus politika, ármány és cselszövés legmélyebb vízébe dobja, a fejük felett lebegő háború árnyáról már nem is beszélve.

John Scalzi - Szellemhadtest
Az ​emberiséget soha nem látott veszély fenyegeti, űrbéli gyarmatai ellen három intelligens faj szövetkezik. Három faj és egyetlen ember. Az emberiség egyetlen reménye az, hogy az áruló tudós a dezertálása során hátrahagyta az elméjéről készült biztonsági másolatot. De senki nem tudja, hogyan lehetne azt felhasználni. A Gyarmati Véderő Szellemhadteste soha nem az erkölcsi aggályairól volt híres, így megpróbálja egy klónkatonájába ültetni a lemásolt lelket... elvégre a háborút nekik kell megakadályozni, és ezért a célért mindenre hajlandóak. Scalzi ott folytatja a sodró lendületű katonai sci-fit, ahol a "Vének háborúja" véget ért, még lebilincselőbb történettel és emelve a téteket. Megfiatalított vének és gyorsan öregedő fiatalok vívják a különleges háborút, ami pontosan olyan, mint az összes háború a történelemben: végtelenül mocskos. Az egyetlen menedék, ha valaki megtalálja magában az erkölcsi iránytűt, ahogyan az Scalzi kalandos sorsú főhősének is sikerült. De elég lesz-e most is ennyi, ebben a mindent elsöprő háborúban?

Michael Moorcock - Melibonéi ​Elric
Bőre ​mint a napszította csont, hosszú tejfehér haja válláig ér. Finoman metszett arcából két karmazsinszín szem tekint a világra, pillantását lehetetlen sokáig állni. Alakja bölcsességet, hatalmat és rég elfeledett sötét tudást sugároz - ő az Arany Birodalom máguskirálya, az átkozott albínó herceg, ő Elric Melibonéi. Meliboné szigetkirályságán még dívnak az ősi rituálék, noha a faj hatalma már öt évszázada semmivé foszlott. Fényét, ragyogását az Új Királyságokkal folytatott kereskedelemből tartja fenn, no meg abból, hogy fővárosa Imrryr a világ kalandorainak kedvelt találkahelyévé vált. Lehet-e szakítani a rituálékkal és tradíciókkal csak azért mert nem használnak többet? Egyvalaki, akinek elég hatalma van még Elrichez képest is, úgy gondolja: nem. Azt jósolja, hogy Elric a birodalom bukását fogja okozni. S ezzel kezdetét veszi a tragédia, mely csak évek múlva tetőzik, ám valóban pusztulást és bukást hoz a világra. Miközben előkerül a legendás léleklopó vámpírkard is - a Viharhozó.

Raoul Renier - Sötét ​álmok
Mit ​tegyen egy tudós öregasszony, ha a falubeliek egyszer csak ellene fordulnak? Mi történik, ha egy rabbinus különös, zöld köve rossz kezekbe kerül? És hogyan tesz szert egy szegény, ír üstfoltozó a legdöbbenetesebb történetre, amit szállásért cserébe élete végéig mesélhet? Az olvasó nem akármilyen Raoul Renier-könyvet tarthat a kezében: az antológia eklektikusan illeszkedő novellái egy alternatív európai középkorba kínálnak betekintést. Könnyed és komor hangvételű írásokat egyaránt ízlelgethetünk, ám egy dolog közös bennük: mindegyik elgondolkodtat. A történetek kiegyensúlyozott ritmusban követik egymást, a sötétebb, rémisztőbb témákat (Rajnai rege, Segítség a bajban) üdítően humorosak váltják (Az asszony és az ork, A tündér bosszúja). A kötetet a stílus- és zsánerelemek közötti merész átjárhatóság teszi még különlegesebbé. A krónikások szövege épp csak annyira van archaizálva, hogy még élvezhető legyen; a klasszikus népmesei fordulatok hamar beszippantják a gyanútlan olvasót, hogy aztán a kísértethistóriák eszköztárát felvonultatva hamisítatlan borzongást kínáljanak. A burgosi fegyverkovács műhelyétől a Rajna menti tájakon át egészen Terracina városáig különös karakterek népesítik be e varázslatos világot. Lovagok, grófok, boszorkányok, orkok és törpék, nincstelen csavargók kelnek életre a szemünk előtt s vívják hétköznapi vagy természetfeletti küzdelmeiket. A cselekmény középpontjában mindig emberi titkok és tulajdonságok állnak: gyarlóság és szenvedély, félelem és bosszúvágy. A Sötét álmok az első kiadáshoz képest három új történettel bővült, ezek közül kettőben a szerző népmesei motívumokhoz nyúl vissza. A vasorrú bába nem nélkülözi a fantasztikus elemeket, miközben torokszorítóan valóságos történet, a Sárkányölő Bende pedig humoros meseköntösbe bújtatott, kíméletlen társadalomkritika. A korhű hangulattal gazdagon átitatott novellák irodalmi igényességgel szórakoztatnak: a könyvet nemcsak a Renier-ínyencek, hanem a szerzővel most ismerkedők is élvezettel forgathatják.

Szergej Lukjanyenko - Ugrás ​az ismeretlenbe
Pjotr ​Hrumov, miután meggyőződött arról, hogy a geometerek világától nem remélhet segítséget a Föld megmentéséhez, elköt egy űrhajót, és elmenekül. Eltökélt szándéka, hogy elrepül a Galaxis magjába, az Árnyékhoz, amely rendelkezhet a szükséges erővel. Társaival egy teljesen élettelen, "kóbor" bolygón ér földet, ahol rábukkannak egy Kapura. Ezek kötik össze az Árnyék több százezer bolygóját. Aki átlép rajtuk, halhatatlan lesz, de közben az Árnyék "elsajátítja", teljes tudatát magába olvasztja, önmaga részévé teszi. Mivel a Kapu a legrejtettebb vágyaknak engedelmeskedik, az utazók elszakadnak egymástól, és ezzel megkezdődik a versenyfutás az idővel, mert ha nem jutnak vissza a Földre még jókor a megoldással, többé nem lesz hová hazatérniük. Az Európa-díjas orosz szerző kétkötetes sorozatának befejező részében galaktikus méretekben bonyolítja cselekményét, végkövetkeztetésként mégis azt vonja le, hogy a csillagok között is az emberi értékek a legfontosabbak.

Matt Forbeck - Jeff Grubb - Ascalon ​kísértetei
250 ​évvel ezelőtt Ascalont felégették... Adelbern király kétségbeesésében, hogy megóvja országát a bestiális charrok mindent elözönlő hordájától, megidézte a mindent lebíró Gyiloktüzet, hogy visszaverje a támadókat. Ám a mágia kétélű kard is lehet: a Gyiloktűz elégette mind a charrokat, mind az embereket. A charrok hullái még füstölögtek, amikor a megölt ascaloniak ismét életre keltek. Királyuk haragja azonban kísértetekké változtatta őket, akiknek az a feladata, hogy a birodalmat védelmezzék... Mindörökké. Az egykor hatalmas királyság korábbi dicsőségének szellemjárta árnyává torzult. Évszázadokkal később Ascalon leszármazottait, akiket Krytába száműztek, minden oldalról ostromolják. Jennah királynő, hogy megmentse az emberi fajt, megpróbál egyezségre jutni a gyűlölt charrokkal. Ám egy akadály még fennáll: a charr légiók addig nem írják alá a fegyvernyugvást, míg legnagyobb becsben tartott kincsük, Kán-Úr Karma elő nem kerül a bukott Ascalon romjai közül. Így aztán kalandozók szedett-vedett csapata, akiket saját kísérteteik kínoznak, útnak indul a szellemjárta, háború dúlta vidéken, hogy megszerezzék a Karmot. Az ereklye nélkül nincs remény arra, hogy béke legyen az embere és a charrok között - ám az Ascalont uraló élőholt király nem mond le róla könnyen, és nem mindenki akarja a békét sem!

J. Robert King - A ​végzet pereme
A ​végzet szólította őket - és ők választottak. Tyria sötét zugaiban az őssárkányok felébredtek évezredes álmukból. Először Primordus érkezett, aki felkavarta a Mélységet, és az asurák kénytelenek voltak a felszínre menekülni. Fél évszázaddal később Jormag ébredt fel, aki kiűzte a nornokat az Északi Didergőcsúcs-hegység fagyos tájairól, fiakat és fivéreket rontva meg. Egy nemzedékkel később Zhaitan emelkedett fel egy kataklizma kíséretében, ami átformálta a kontinenst, és vízözönnel sújtotta Kryta emberlakta országának fővárosát. Tyria fajai a végzet peremére sodródtak. Hősök ütköztek meg a sárkánycsatlósokkal, de őket is megrontották, és az ellenség oldalára álltak. Seregek vonultak a sárkányok ellen, de elsöpörték őket. A törpök egész fajukat feláldozták, hogy legyőzzenek egyetlen sárkánybajnokot. A halandók kora hamarosan véget ér. Eljött a hősök ideje. Míg Tyria fajai széthúznak, hat hős egyesíti erejét, hogy népükért harcoljanak: Eir, a norn vadásznő, akiben egy művész lelke lakozik; Snaff, az asura lángelme és becsvágyó segédje, Zojja; Rytlock, az ádáz és száműzött charr; Caithe, a halálos sylvari, aki mélyre temeti titkait és Logan, az emberek vitéz őrzője, akinek hűsége megoszlik. Együtt alkotják A Végzet Peremét. Együtt válaszolnak a hívásra. De elég lesz, amit tehetnek?