Baráti ​asztal

Ady Endre - Válogatott ​versek I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kátai Tamás - Távolodó, ​távolodó
Kátai ​Tamás makói költő és zenész (Thy Catafalque, Gire, stb.) első, szerzői kiadásban megjelent verseskötete

Orbán Ottó - Kocsmában ​méláz a vén kalóz
"Orbán ​Ottó, a hagyomány korszerű klasszicitását képviselő költő, akinek kisujjában van a posztmodern eljárások fölényes ismerete, a posztmodern teszi idézőjelek közé. Közelmúlt éveinek költészete a tagadás tagadása, ami sokak szemében esztelennek minősülő remény..." Domokos Mátyás

Jókai Mór - Jókai ​Mór költeményei I-II.
Jókai ​Mór 50 éves írói jubileumára a Révai Testvérek 100 kötetben megjelentették az író összes műveit. A „nemzeti díszkiadás” öt évet vett igénybe. Az 1898-ban megjelent 98. és 99. kötetben Jókai költeményei foglaltatnak, először könyv alakban összegyűjtve. Fellelhetők benne szózatok, hazafias-, politikai-, elbeszélő-, leíró-, alkalmi- és humoros költemények, szatírák, furcsaságok, tréfák, ötletek és hangulatok. A verseket olvasgatva kiderül, hogy Jókai nemcsak kitűnő regényíró volt, hanem nagyszerű költő is.

Török Gábor - A ​pecsétek feltörése
Tartalom Ajánlás ​az autonóm emberhez Meg lehet-e tanulni, hogyan olvassunk modern verset? Hogyan olvasunk? A líraolvasás játékszabálya Nem mind líra, ami átvitt értelmű! Pop-art líra: költőivé emelt talált tárgyak és tanulságaik A versben van a többértelműség vagy bennünk? Az elsőleges jelentés ellenállása A MODERN LÍRA REJTJELEZETT NYELVE Szökellő gondolatok, merész kapcsolatok Az ellhallgatás beszédessége Ponttalanul = pontatlanul? És mégis költészet lehet az írásjelekben! A feszített, a csonka meg a többi: az aktivizáló versmondat Nyelvtan: magánhasználatra? Korlátdöntögetés? Képzők a költő kezében Összekapcsolt és összekovácsolt szavak Lírai szavak vegykonyhája Jelentésjáték A költői "halandzsa" tanulságai A VERS SZERKEZETHÁLÓZATA, AMELY ELŐKELŐBBEN STRUKTÚRÁNAK IS MONDATIK A művészileg megértett-átélt disszonancia Szerkesztési elv - az azonos versmondatformákból Ismétlődő jelentésegységek lírai szőttese A lírai idő Térbeliség és filmszerűség A költő, a lírai én és az egyes szám első személy Ki a lírai vers címzettje? Végén csattan? A tárgyszerű, az "objektív" vers Mit mutat a vers szerkezetéből a versszak, a szakasz? Sorvég és mondatvég ellentéte Amit a nyomtatás láttat a vers szerkezetéből Számadatokká "nyomorított" versek, szentségtörő statisztikázás? A VERS ÉS AMI KÖRÜLÖTTE VAN Az "irodalmi" költészet Francia mondat magyar versben? Kollázs A VERS GYÖKEREI Élmény és vers Válasz a múltból - válasz a múlt nyelvén Szókincs a város pereméről Lírai nyelvünk pincéjéből - a kertjébe Anyag és forma a népköltészetből

Illyés Gyula - Különös ​testamentum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berzsenyi Dániel - Berzsenyi ​Dániel válogatott versei
Kettős ​Berzsenyi-évfordulót ülünk 2006-ban: a költő születési dátuma 1776, halálának éve: 1836. A műkedvelő módra verselgető földesúrból az 1810-es évek elejére a korabeli magyar líra legnagyobb mestereinek egyike lett, noha tehetségét egyértelműen még a híres ítészek, Kazinczy és Kölcsey sem ismerték el, sőt, egy-egy levelük, recenziójuk éppenséggel kedvét szegte a poétának. Ám a magyar időmértékes verselésnek az a magas rendű foglalata, amely Berzsenyi Dániel költői életművében ma is gyönyörködteti, megrendíti az olvasót, e súlyos szavú versvilág a hazai felvilágosodás szószólója és tanúja napjainkig: kapunyitás a magyar romantikus költészet lángelméinek. Kötetünk válogatás ugyan, de voltaképp alig néhány nagyobb kompozíciót s egy-két kisebb művet hagy el csupán: tehát a Berzsenyi-teljességbe kalauzol.

Ismeretlen szerző - Az ​Ady-vers időszerűsége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vajda János - Vajda ​János válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Várakozás ​a tavaszban
Egy ​hang él bennünk, egy különös tónus állandóan visszacsengő emléke Csoóri verseiből. Valami fojtott lobogás hangja, amely folytonosan újjáéled: hol panaszban, hol örömben, hol odaadó önkívületben és önmagát leszerszámozó elhagyatottságban. Költészetében a látvány és élmény, a kép és jelentés közötti rés egyre tágabb, egyre nehezebben követhető lett. Mintha különböző szférák keverése révén Csoóri mind tudatosabban távolodna a konkrét, a közvetlenül azonosítható mondatoktól az elvontabb, az általánosító jelentések irányába.

Orbán Ottó - A ​teremtés napja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vihar Béla - A ​négy felelet
Akik ​figyelték a költő munkásságát az utóbbi esztendőkben, észrevehették, hogy egyre erőteljesebben, egyre nagyobb erőfeszítéssel próbálja kibontani önmagát, megformálni költészetét. Ez a könyv szép bizonyítéka annak, hogy Vihar Béla igazi utat tett meg az utóbbi időben: költészete mély és meggyőző vallomás önmagáról és a korról. A költő, aki talán Babits Mihály és Radnóti Miklós lírai emlékezetét hordozza leginkább sejtjeiben, olyan versekkel köti le figyelmünket, mint a Jób tánca, Dózsa cigányai, Jeanne D'Arc utolsó estéje, Egy lovacska tűnődése az ókorban, vagy a Jelenés a Néva partján címűek. Kötetének talán legmegrázóbb, legnagyobb hatású verse az Egy katona megy a hóban című nagy vallomás, amely a hazatérés lírai eposza, a szenvedés útjáról való hazatérésnek, kegyetlen és fölemelő nehézségeinek, a hazaszeretetnek nagyzengésű éneke.

Vihar Béla - Önarckép ​1962
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Adjon ​az Isten
A ​kiváló ízléssel, dekoratív optima betűtípusból készült, Nagy László szakrális verseiből, és képzőművészeti hagyatékából összeállított kis kötet mindenekelőtt ajándékozásra és reprezentatív célra alkalmas. Különösen szépen sikerültek az eredetileg vászonra festett Betlehem, a Fűrészelők, valamint a Kút, holddal című akvarell reprodukciói. A képek s a margókon is alkalmazott ifjúkori rajzvázlatok közt összesen hét költemény olvasható. A szép kiadvány tipográfiai kivitelezését a költő fia, Nagy András végezte.

Horváth János - A ​magyar vers
E ​tanulmányom eredetileg egyetemi előadásnak készült. Most új részletekkel kiegészítve, könyvszerű átdolgozásban teszem közzé.

Ladányi Mihály - Élhettem ​volna gyönyörűen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Reviczky Gyula - Reviczky ​Gyula összes költeményei
Ismertető Az ​1870-es évek elején kialakuló "modern" magyar lírát - szemben a Gyulai Pál értelmezte "népnemzeti" hagyományokkal - az "örök emberi" érzések feltérképezése vezette; a művészet közkinccsé tételének programja, illetve a nemzetek közeledésének vágya egyesítette e "kozmopolita költészet" első nemzedékét (pl. Endrődy Sándor, Darmay Viktor, Indali Gyula stb), amelynek legnagyobb alakja kétségtelenül Reviczky Gyula volt. Reviczkyt - már az 1870-es évek eleje óta ismerte a hazai irodalmi élet. A különböző fővárosi és vidéki lapok szerkesztőjének művészi-filozófiai kritikáira, Heine-fordításaira felfigyelt a szak- és közvélemény, a siker azonban csak közvetlenül halála előtt érte el. Személyes hangú, vallomásos líráját Petőfi, Vajda és Heine hatása formálta, valamint Schopenhauer eszmevilága. Elutasította a népies irány tradícióit és romantika pátoszát, "érzelem-kultuszával" inkább a szentimentalista hagyományokhoz kapcsolódott, verseit a panaszos boldogtalanság és a rezignált lemondás ellentéte jellemezte, kifejezve nyomorúságos és küzdelmes életét, amelyet alapvetően származása és nincstelensége határozott meg. Reviczky líratörténeti helyét az impresszionizmushoz közel jelölte ki irodalomtörténetünk. A "dal" műfaját a modern szubjektivizmus és hangulatiság eszköztárával megújító költőt így méltán tekinthetjük Ady, de főként Juhász Gyula és Kosztolányi elődjének. A kötet minden lírai és verses elbeszélő szöveget tartalmaz, ami a hazai forrásokban hozzáférhető. Tartalmilag felöleli Reviczky 1874 és 1889 között írott zsengéit, lírai ciklusait, kiadatlan verseit, töredékeit és kísérleteit, valamint műfordításait. Nem közli azonban tehetségét más oldalról bizonyító kritikáit, drámatöredékeit, így amellett, hogy bevezető kiadványa egy jövőbeli "összes műveknek" - a Reviczky-líra teljességigényű összegzése.

Székely Magda - Kőtábla
Székely ​Magda (1936. július 28. - 2007. április 30.) Kossuth-díjas költőnő Budapesten született asszimilált zsidó családban. Nyolcéves volt, amikor édesanyját - a kislány szeme láttára - elhurcolták a nyilasok. A gyerek egy katolikus zárdában - valójában egy javító-nevelő intézetben - élte túl a II. világháborút. Az ötvenes években elvégezte az egyetem magyar-bolgár szakát. Évtizedekig kiadói szerkesztőként, lektorként dolgozott. Ritkán és keveset publikált. Első verseskötete, a Kőtábla 1962-ben látott napvilágot.

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula összes költeményei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.