Ajax-loader

A ​magyar operajátszás csak egy évtizeddel fiatalabb a magyar színjátszásnál. A XIX. század első évtizedében Déryné Széppataki Róza volt operajátszásunk úttörője, majd őt követte Shodelné Rozália, az európai énekiskolákon tanult kiváló operaénekesnő, aki a Nemzeti Színház első évtizedében magas művészi fokra emelte operajátszásunkat. Itt jegyezzük meg, hogy az 1837-ben megnyílt Nemzeti színházban drámát, operát és zenés játékokat, népszínműveket is játszottak egészen 1875-ig, amikor megnyílt a Népszínház, majd 1884-ig, amikor az Operaház kezdte meg működését, átvéve a Nemzeti Színháztól először a népszínműveket, majd az operákat.
Még Schodelné működése idején tűnt fel az őt is túlszárnyaló magyar énekművészet legkiválóbbja, az ugyancsak külföldi énekiskolán nevelkedett Hollósy Kornélia, akit kora a MAGYAR CSALOGÁNY becéző névvel tisztelt meg. Hollósy Kornéliának elévülhetetlen érdemei vannak a magyar opera fejlesztésében és népszerűsítésében. Erkel Ferenc egyik legkedvesebb énekesnője volt, s amilyen megtisztelő volt a művésznő számára nemzeti operánk, a Bánk Bán bemutatóján Melinda szerepe, éppúgy az opera országos elismertségében nagy része van a nagyon kedvelt énekművésznőnek, aki részint Pesten, részint vidéki turnéi vagy hangversenyei alkalmából az operát vagy annak egyes részleteit mindig műsorárára tűzte.
Hollósy Kornélia (1827-1890) fiatalon, 19 éves korában kezdte énekesnői pályáját és fiatalon, 35 évesen korában vonult vissza, művészete és dicsősége teljében.
Makó városhoz számos művészi és társadalmi kapcsolat fűzte, s a hálás utókor ezért állította fel szobrát Makón. Emlékét idézze fel és őrizze meg ez a könyv, amely életét és pályáját mutatja be.

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

-
átlagos pontszám
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
kívánságlistán
0
folyamatban lévő rukk / happ
0
lezárult rukk / happ

Címkék

Kollekciók