Eger ​- A vár hadi története

Nemes János - Egri ​harangok
Talán ​nincs magyar, ki az Egri csillagok című Gárdonyi-művet nem olvasta. Nemes János Egri harangok című regénye e történetet kísérli meg folytatni Bornemissza Gergely Ferdinánd által nyert kapitányi kinevezésétől egészen a haláláig, melyet Isztambulban, hóhér által szenvedett el. A két esemény között Egerben és környékén történt, fölöttébb cselekményes, izgalmas haditettek bemutatásával nem csupán a magyarság szívében örökkön élő Deák sorsát, hanem az egyszerű tisztek és vitézek, valamint a köznép életét is bemutatja a szerző. A mű történései a legújabb kutatási eredmények felhasználásával íródtak, ellenőrzött adatokkal hitelesítve ily módon a regény meséjét.

Sarlós Endre - Elfeledett ​hősök
A ​második világháborúba sodródó Magyarországtól a náci Németország egyre nagyobb katonai részvételt követelt. A német fenyegetettség árnyékában - Horthy kormányzó parancsára - szerveződött meg a 2. magyar hadsereg, amelyet Jány Gusztáv vezérezredes irányítása alatt - 1942 nyarán - a Don-kanyarba vezényeltek. A tiltás és az elhallgatás évtizedei után végre emlékiratok sokasága, a harcokban résztvevők beszámolói és hiteles dokumentumok kerülhettek a nyilvánosság elé. E kötet - a képregények sajátos formájában - a fiatalabb korosztály érdeklődését is ráirányítja hadtörténelmünk legtragikusabb, olykor hősies eseményére. A Tarandus Kiadó második könyve Sarlós Endre grafikus életművének kiemelkedő alkotása.

Csorba Csaba - Várak ​a hegyalján
Legújabb ​vártörténeti kiadványunk három vár - Tokaj, Szerencs, Ónod - hadtörténetét tárja az olvasó elé. A három erősség közül a legrégibb Tokaj, már az Árpád-korban ismert a neve. Ónod története Zsigmond király uralkodásának idején kezdődik. Szerencs bencés apátság a XVI. század közepén erősíti meg és alakítja várrá Németi Ferenc. A könyvben a sok ostromot megért várak és a gyors portyákon száguldó vitézek története a Hegyalja politikai, gazdasági múltjába illesztve jelenik meg. Ez a táj sokszor volt súlyos csaták színhelye: Muhinál szenvedtek vereséget IV. Béla hadai, 1285-ben Regéc alatt vert szét egy újra támadó tatár csapatot Simon fia György; Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi csapatai küzdenek itt a császáriak ellen. A Hegyalját szinte állandóan pusztítja a török, de elsősorban a Habsburg-hatalommal vívott küzdelmek színtere ez a vidék. A harcokban kulcsszerepet játszik a három vár, melyek körül a XVII. század első felében hajdútelepülések gyűrűje alakul ki. A hajdúkatonák és a Hegyalja népe a fő támasza az ország szabadságáért küzdő Rákócziaknak. A könyv szerzője - aki maga is a Hegyalja szülötte - a sok harcot megért romoknak, s a dicső elődöknek állít e művében emléket. Nemcsak a múltba kalauzolja el az olvasót, hanem képet ad a várak jelenéről, ami látnivalóiról is. A szerző felvételeivel, vázlataival illusztrált, érdekesen megírt munkát a hadtörténeti események iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Ismeretlen szerző - Az ​1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veresegyházi Béla - Magyar ​csatahelyek kisenciklopédiája
Előszó: Ez ​a kisenciklopédia történeti–földrajzi munkáim sorába illeszkedik. Mint a többieket is – ezt is elsősorban a diákoknak, tanáraiknak, de természetesen az érdeklődő közönségnek is szánom. Munkám alatt, tanárként sokszor tapasztaltam efféle összefoglalás hiányát, amelyet csak fáradtságos többletmunkával tudtam pótolni. Ez a kötet segíteni szeretne a hozzám hasonló helyzetben lévőkön. A kötet első részében a magyar csaták alfabetikus sorrendje helyezkedik el a kezdetektől 1849. augusztus 13-ig. Ezek az ütközetek, csaták többnyire benne vannak történelemkönyveinkben, csak néhány unikum. A második részben az 1849–1918 közötti korszak ütközeteit már összefoglalóan és alfabetikus rendben is leírtam. Itt már nehezebbé vált a feladatom, hiszen a magyar hadsereg szinte mindig az osztrákkal karöltve harcolt, s vett részt például az első világháborúban. Külön kis fejezet szól a tanácshatalom harcairól, csakúgy, mint a II. világháború magyar részvételéről. Ezeket a részeket szintén olvasmányosan, enciklopédikusan írtam le. Az utolsó részben – híven pedagógus mivoltomhoz – az általam kiválasztott néhány csata leírása következik, amely talán azért lesz használható, mert szöveggyűjteményeinkben eléggé elhanyagolt ez a terület. A kötetet a szereplők alfabetikus sorrendje zárja. Remélem, hogy a korábbi könyveimhez hasonlóan segíteni fogok a történelem tanítását színesebbé, pontosabbá és megbízhatóbbá tenni.

Sugár István - Az ​egri vár históriája
"Negyven ​napig tartott a harc. de a vár elfoglalása könnyűszerrel nem volt lehetséges. mert bástyáinak ormai az égig érnek, falának alapja a tengerben van. védői a szerencsétlenség elhárításában tökéletes mesterek. fortély és hadicsel dolgában serények valának," (Dzselalzáde Musztafa, török történetíró) A könyv megismertet egri várvédő őseink sorsával. hősies tettekkel dicső és árulásokkal terhes hétköznapjaikkal "Históriás könyvünk" a legújabb kutatásokat felhasználva. a számítógépes rekonstrukció segítségével kalauzol az egri vár múltjában. Lapjain újra éled a történelem. Eger várának históriája az egri emberek élete - puskaporszagúan, vérrel, verítékkel, emberközelben, A történelem igézete alól nehéz szabadulni. kivárt, ha olyan felkavaró élményt nyújtó könyv a kalauzunk. mint ez a népszerű tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait követő. gazdag és hiteles kultúrtörténeti áttekintést nyújtó kötete A vár ostromának 450. évfordulójára készült könyv avatott vezetője a történelem kedvelőinek a várbeli sétákon a múltban. s a jelenben - Egerben.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Pusztay László - Trianon ​1920. június 4.
Vitéz ​Pusztay László honv.őrgy. tanár, közlekedési szakemberként ment nyugdíjba. A II. világháború idején bejárta egész Európát, fiatal katonaként, illetve fogolyként, – Bécstől Berlinig, Berlintől Párizsig, Párizstól Ukrajnáig. A magyar nemzetet sokszor kifosztották, a földdel egyenlővé tették, lakóit lemészárolták, elhurcolták, börtönbe vetették. De mindig magára talált, felemelte fejét, megacélozta erejét, mélyebbé és termőbbé vált a nemzeti érzés. A nép ősi tehetségei izmosították a nemzeti kultúrhagyományokkal rendelkező magyar nemzetet, nem tudták népét kiirtani. Sokszor éltek vissza a történelem folyamén a vendégszeretetükkel ugyanannyira, hogy végül kitúrtak minket saját országunkból, okozva ezzel a jelenben is meglévő tragédiák egész sorát. A legsúlyosabb amit tettek nemzetünk ellen az a Trianoni szerződés, melyet a magyar nép soha, de soha nem tud elfelejteni, mert igazságtalan volt. Jó volna, ha Strasburg felfigyelne, hogy ma is embertelen magyarverések vannak szlovákiában, kárpátalján, erdélyben, s délvidéken, (szerbiában) csak azért mert magyarok. A háborús bűnök nem évülnek el.

Gosztonyi Péter - Vihar ​Kelet-Európa felett
Kedves ​Olvasó! A LÉGIVESZÉLY, BUDAPEST! és a HÁBORÚ VAN, HÁBORÚ! című kötetek után kézbe veheti Gosztonyi Péter újabb könyvét, a VIHAR KELET-EURÓPA FELETT címűt, amely a Magyarország második világháborús történetét ismertető trilógia befejező kötete. Gosztonyi Péter svájci hadtörténész mindhárom kötetben a nyugati levéltárakban végzett kutatásai alapján szerzett, eddig Magyarországon nem publikált adatokkal, eseményekkel gazdagítja hazánk második világháborús történelmének szakirodalmát.

Juhász Attila - A ​XIX-XX. századi tábori erődítések a Kárpát-medencében
A ​szerző a térinformatikai rendszerek nyújtotta lehetőségeket a hadtörténeti vizsgálatokban használja fel. A konkrét kutatómunkát a Kárpát-medence XIX-XX. századi tábori erődítéseinek rekonstruálása jelentette. Minden fontos időszakból egy-egy korabeli tábori erődítést vizsgál, és ezeknek a feldolgozásán keresztül mutatja be a térinformatikai rendszer alkalmazásának lehetőségeit és előnyeit. A témakör korábbi irodalma és saját kutatásai alapján összefoglalja a tábori erődítések fejlődésének szakaszait és főbb jellemzőit a vizsgált időszakban. Az erődítések definíciójával, csoportosításával kapcsolatban a korabeli hadtudósokat hívja segítségül. Az I. világháború éveiben bekövetkezett nagy változásokra részletesen kitér. A magyarországi példák előtt minden korszakból egy-egy külföldi példát is ismertet. A térinformációs rendszerek alkalmazása a hadtörténeti rekonstrukciókban megkönnyíti az erődítések azonosítását, datálását. Nem elhanyagolható szempont az összegyűjtött adatok digitális archiválásának lehetősége sem. A szerző kutatásai alátámasztják a térinformatikai rendszerek használhatóságát e területen is. Tisztázza a lehetőségeket és előnyöket, amelyek nagyban megkönnyíthetik a hadtörténeti rekonstrukciók végrehajtását. _Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához_ sorozat VI. tagja

B. Szabó János - A ​tatárjárás
A ​Corvina kiadásában megjelent A mohácsi csata című nagysikerű könyv szerzője, B. Szabó János hadtörténész újabb munkájában a 13. századba, a tatárjárás korszakába kalauzolja az olvasót. A könyv az 1241-1242. évi magyarországi események ismertetésén túl választ keres arra a kérdésre is, hogy miért hívjuk tatárjárásnak a mongol inváziót, hogyan kerültek a mongol hadak Ázsia szívéből Magyarországra, miként sikerülhetett nekik meghódítani egész Kelet-Európát. A szerző újszerű válaszokat ad azokra a sokszor tárgyalt régi felvetésekre, hogy lehetett-e esélye a sikeres ellenállásnak Magyarországon, és hogy IV. Bélát, illetve az ország belpolitikai feszültségeit okolhatjuk-e a kudarcokért. Végül a Nagy Mongol Birodalom és a Magyar Királyság további kapcsolatait is felvázolva, a könyv magyarázatot keres arra, hogy a magyarság miként kerülhette el a kelet-európai népek jelentős részét "eltüntető" vagy átformáló mongol hódítás legsúlyosabb következményeit.

Kovács István - Így ​élt Bem József
Az ​1848-49-es magyar szabadságharc hősének, az erdélyi hadjárat fővezérének állít emléket fiatal költőnk első nagyobb prózai írásában. A szerző részletesen bemutatja Bem "előéletét", elsősorban a harcoláshoz értő és ezért lelkesedő katonát. "Bemről elmondható – írja –, hogy született katona, de hogy született forradalmár lett volna, az távolról sem." De jó hazafi volt, úgy érezte, hogy hazája ügyét szolgálja, amikor az elnyomott jobbágyokért emel szót. Kovács István sokoldalúan és szeretettel állítja elénk Bem Józsefet, az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik vezéralakját. Az életrajzot sok, eddig ismeretlen fénykép díszíti.

Gosztonyi Péter - Légiveszély, ​Budapest!
Gosztonyi ​Péter 1931. december 2-án született Budapesten. Jóllehet közgazdász egyetemi oklevelet szerzett, érdeklődése mindinkább a történelmi kérdések felé fordult. Kisebb tanulmányait, történelmi esszéit már 1956 előtt közölték budapesti folyóiratok, napilapok. Történettudományi munkássága Svájcban bontakozott ki, ahova Magyarország 1956. decemberi elhagyása után került. A zürichi egyetem filozófiai tanszékén avatták történészdoktorrá, disszertációjának tárgya Budapest második világháborús ostroma volt. E nagy érdeklődést kiváltó munka ismertté tette nevét, valamint azt a mérhetetlen szenvedést, amit a hitleri hadvezetés "Budapest erőd" stratégiája a magyar főváros lakóinak okozott. Figyelmét addig is a második világháború hadtörténeti eseményei kötötték le, de az az érdeklődés, amit a Budapest ostromáról készített tanulmányával kiváltott, végleg a legújabb kor hadtörténeti kutatásai mellé állították. Az elmúlt évtizedekben megjelent 18 könyve, számtalan tanulmánya és tudományos igénnyel összeállított cikke - történelemirodalmi értékein felül - a háborút mélységesen elítélő, antifasiszta meggyőződését tükrözi. De munkái nemcsak politikai állásfoglalásáról tesznek bizonyságot, hanem arról is, hogy mindenkor az eredeti forrásanyagok felkutatására törekedett.

Terplán Zoltán - A ​keresztes hadjáratok és az Árpád-kori Magyar Királyság
Terplán ​Zoltán, a Thúry József Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa, több éve foglalkozik az Árpád-kori Magyar Királyság külpolitikai kapcsolataival. Könyvében a keresztes hadjáratok magyar vonatkozásait állítja a középpontba kevéssé ismert részletek és összefüggések bemutatásával. A szerző nemcsak szakembereknek, tanároknak, diákoknak ajánlja művét, hanem mindazoknak, akiket érdekel ennek az izgalmas korszaknak a politika-, vallás- és hadtörténete.

Muhary Zalán - Egy ​tucat esztendő
Orvoslás, ​politika és egyházi intrikák a 18. századi Egerben! Muhary József sebészmester – a híres orvos, Markhot doktor segédjeként – nyugalmas életre rendezkedett be a szépen fejlődő, barokk városban, Egerben. Egy minorita szerzetes rejtélyes halála és II. József császár, a Kalapos Király befolyása, rendelkezései azonban érzékenyen érintik a város légkörét. Az egyházak és szerzetesrendek versenyre kelnek a sikerért, az elismertségért és a hatalomért. Ekkor cseppen bele ő is a politikai, vallási játszmákba, melyek Budapesttől Pozsonyig, Bécstől Egerig, a püspöki palotától az Eger alatti pincerendszerig zajlanak, átívelnek egy egész évtizedet. A háttérben gyilkosságok, pénz, gyémántok, háború és titokzatos iratok rejtőznek. Konspiráció és lázadás áll szemben hittel és reménnyel, a sebészmesternek pedig el kell döntenie, melyik utat válassza az események és lelkének összekuszálódott szálai közepette. Kövesse az üldözött, sokak által szektásoknak tartott habánokat? Menni vagy maradni, csendben maradni vagy lázadni? Naplója egy tucat esztendő főbb momentumait, küzdelmeit rögzíti, felfedve Eger történelmének egyik legnagyobb kaliberű, hidegfejű püspöke, Esterházy Károly érzéseit is.

Nemere István - Különös ​magyar háborúk
Még ​a magyar történelem kedvelői közül sem sokan tudják, hogy milyen furcsa helyeken és célokért háborúztak egykor őseink. Ki tudja, hogyan küzdött a magyar királyság az Adriáért Velencével és Bizánccal? Miféle magyar háborúk zajlottak orosz földön csaknem ezer évvel ezelőtt? Hol mérkőztek meg egymással a görögök és a magyarok, hányszor jártak csapataink osztrák földön? Mennyi csatát vívtunk a csehek meg a lengyelek ellen, és ki hallott már a litvánok ellen viselt három háborúnkról? Bizony őseink háborút indítottak Bulgária ellen, de hódítottak Sziléziában és voltak kéretlen hódítók más idegen földeken is. Vívtak magánháborút Magyarországon, huszáraink rohammal vették be Berlint, és őseink hadakoztak még a Szentföldön is... Régi hadjáratok elevenednek meg a szerző élvezetes előadásmódjában. Olyan háborúk, amelyeket mára nagyobbrészt elfelejtettünk, pedig sok tanulsággal szolgálhatnak a ma emberének is.

Nemere István - A ​harcosok világa
Milyen ​fegyvereket használtak õseink az ókortól kezdve? Hogyan ostromolták a várakat, vívtak párharcot, és kik voltak a leghíresebb hadvezérek? A tûzfegyverek elterjedése hogyan változtatta meg a szárazföldi és a tengeri hadviselést? Milyen volt egy hadigálya a régi idõkben és milyen közelrõl egy repülõgép-hordozó hajó? A huszadik században milyen fegyvereket vetettek már be, mi az a robotrepülõgép és hogyan repül „láthatatlanul” a lopakodó bombázó? A világ hadseregei régen és most. A jövõ lehetséges háborúi – mik lesznek a legjobban támadott célpontok? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszol a híres regény-, és történetíró Nemere István, a kötetben.

Földi Pál - Hadvezérek ​lexikona
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Sándor - A ​tárkányi vár históriája
Már ​messziről hívogatják az utazót a Bükk hegység hűvös rengetegei, a természet eszményi csodájával megáldott hegyóriások, a sűrű erdőkkel körülölelt völgyekben meghúzódó falvak. Ezek közül is kiemelkedik a „Bükk kapujának” is nevezett Felsőtárkány. A völgyben és a faluban béke honol, a vándort kenyérrel és borral vendégelik, de a messziről jött ember szemét és gondolatait leköti az olykor ködbe vesző hatalmas Várhegy sziluettje. Érdeklődik, de a falubeliek is igen keveset tudnak e misztikum világába rejtőző hegyóriást koronázó vár romjairól. A vár pedig állt, és romjai ma is lenyűgözők. A Várhegy mögül fenségesen felkelő nap minden alkalommal arra emlékeztet. hogy igyekezzek minél többet megtudni a történelem ezen titkáról. Munkámban szeretném összefoglalni mindazokat az ismereteket, amit már mások a kutatások során megfejtettek, de saját kutatásaim, ismereteim és elgondolásaim is szeretném megosztani a téma iránt érdeklődő olvasóval. Meg kell, hogy jegyezzem igen kevés régészeti kutatás folyt a Várhegy területén. Párducz Mihály régész vezetésével 1964-ben több helyen szondázták a vár sáncait, falait. Az ásatás volumene igen kis területre koncentrálódott és rövid ideig tartott. Azóta érdemi ásatás nem történt az objektumban. Az akkor megállapított tények kiértékelése sok tekintetben kétségkívül helytálló, de rengeteg nyitott kérdés maradt még a kutatók számára is. Ezért itt nem szabadna megállni. Szakszerű, nagyobb volumenű kutatás, igen sok érdekes információval, régészeti lelettel szolgálhatna erről a felettébb érdekes, nagy, de titokzatos történelmi múlttal bíró emlékhelyről. Szinte egyedül álló hazánk várépítészeti történetében a korai falazat látható formájában, ahol az emberi munka évszázadokkal ez előtt már ilyen nagyszerű alkotást produkált.

Papp Iván - Várhegyi István - Bokor Imre - Elektronikus ​hadviselés
Több, ​mint egy év telt el az Öböl-háború óta, amit valószínűleg mindenki csodálattal vegyes borzalommal nézett végig a televízióban. A háború okozta sokk lassan elmúlik, és helyébe a haditechnika tudományos elemzése lép. Ezek az elemzések rendkívűl sokrétűek, de mindegyikben közös, hogy a háborút egy új haditechnikai korszak kezdeteként értékelik, amelyben már a legfejlettebb technológia, az elektronika és a számítástechnika mesteri összehangolása a döntő. A szerzők e témakör kiváló ismerői, és az eletronikus hadviselés szempontjából elemzik a háborút, számos a korábbi napi hírekben nem szereplő érdekességet felvonultatva.