No. ​16

Agatha Christie - Gyöngyöző ​cián
Rosemary ​Barton szép, fiatal, gazdag, boldog - miért lenne öngyilkos? De ha nem öngyilkos lett, akkor legközelebbi családtagjai és barátai közül tett ciánt a pezsgőjébe valaki. De ki akarhatta volna a halálát? George Barton, a férje el sem tudja képzelni, megrendezi hát egy évvel felesége halála után ugyanott, ugyanazokkal a vendégekkel a vacsorát, hátha kiderül valami. Ki is derül: újabb haláleset történik. Biztos hát, hogy Rosemary sem önkezével vetett véget az életének. Gyanúsítottakban szokás szerint nincs hiány. Agatha Christie ismét zseniális bűntényt alkotott - minden nyom ott van a szemünk előtt, csak nem vesszük észre...

Agatha Christie - Gyilkosság ​meghirdetve
„Ezúton ​tudatjuk, hogy október 29-én, pénteken du. fél hétkor a Little Paddocksban gyilkosság lesz elkövetve. Minden külön értesítés helyett.” Ezzel az újsághírrel indul a Gyilkosság meghirdetve, Agatha Christie hat legjobb regényének egyike, amellyel a Magvető Könyvkiadó az írónő születésének 100. évfordulójáról emlékezik meg.

Agatha Christie - Herkules ​munkái
___ ​A nyomozói pályáról való visszavonulását fontolgató "modern Herkules", azaz Hercule Poirot elhatározza, hogy mitológiai névrokonához hasonlóan tizenkét "munkát" végez el - felderíti tizenkét rejtélyes, a maga nemében "klasszikus", sőt "mitológiai vonatkozású" bűneset elvetemült tettesét...

Agatha Christie - A ​ferde ház
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy, szerető, bár kissé zűrzavaros család. A Leonidesek boldogan éltek kis, ferde házukban... Egészen addig, míg a családfő, a milliomos Aristide meg nem halt. Valaki a családból inzulin helyett mérget tett a fecskendőjébe. Ki a gyilkos, és miért ölt? Szerelemből, pénzvágyból vagy tán bosszúból? A rejtély nyomába eredő fiatalember indítóoka legalább világos: Sophia, az áldozat legidősebb unokája addig nem hajlandó kitűzni esküvőjük napját, míg ki nem derül az igazság...

Agatha Christie - Holttest ​a könyvtárszobában
Bantry ​ezredes és felesége békésen alussza reggeli álmát, amikor beront hálószobájukba a rémült szobalány: egy holttest van a könyvtárszobában!Rögvest kiszáll a rendőrség, de az agilis, az eseményektől lázba jött Mrs. Bantry áthívja közelben lakó barátnőjét, Miss Marple-t is.Ki ez a meggyilkolt fiatal nő? Miért ölték meg? Kinek, kiknek állt érdekében a halála? A helyi rendőrség segítségére siet a Scotland Yard is, ám a rejtélyt a kedves idős hölgy oldja meg, akinek mindig kéznél vannak bevált "fegyverei": a bölcsesség, az élettapasztalat, az emberismeret, a kíváncsiság és a pengeéles logika. Agatha Christie, a klasszikus bűnügyi regény utolérhetetlen nagyasszonya egyik legsikerültebb remekét tartja kezében, kedves Olvasó. Nem fog csalódni!

Agatha Christie - Hétvégi ​gyilkosság
A ​bájos Lucy Angkatellről mindenki tudja, hogy meglehetősen szertelen teremtés - de azt a kétes ízlésre valló gondolatot mégsem tételezte volna fel róla Hercule Poirot, hogy amikor őt, a közismert mesterdetektívet, meghívja egy szép őszi vasárnap ebédre, a kertben gyilkossági jelenetet rendez a tiszteletére! Márpedig az úszómedence szélén, nagyon is színpadias pózban, mozdulatlan férfi hevert, fölébe üres tekintetű nő hajolt, kezében revolverrel - és a jelenet rendezőjének még arra is volt gondja, hogy a "hulla" szíve tájáról piros festék csorogjon a medence kék vizébe... Poirot mester csakhamar ráébredt, hogy igazságtalanul gyanúsította vendéglátóit: a hulla is valódi - a gyilkosság is. Vajon miért nem tud mégsem szabadulni attól az érzéstől, hogy az elébe táruló jelenetet mégiscsak - megrendezte valaki?...

Agatha Christie - Nem ​zörög a haraszt
Jerry ​Burton repülőszerencsétlenség után lábadozik. Hála istennek nem lesz nyomorék, de felépüléséig nyugalomra van szüksége, ezért az orvosok vidékre küldik. Húgával, Joannával Lymstockban bérelnek ki egy házat. A városka legfontosabb lakói levizitelnek náluk, és innentől kezdve ők is a társaság köreibe tartoznak. Ennek első jele, hogy undorító névtelen levelet kapnak. A helyi orvos szerint kapott már ilyet mindenki, de baj csak akkor lesz belőle, ha egyszer véletlenül telibe talál a levélíró. De tudjuk, nem zörög a haraszt… És a haraszt addig zörög, amíg valaki öngyilkos nem lesz. Búcsúlevelet is hagy, Jerry pedig a szükséges nyugalom helyett egyre fokozódó izgalmak között találja magát. Mi állhatott az utolsó névtelen levélben, hogy a címzett ennyire végleges módot keresett a szabadulásra? A kisváros felbolydul, mindenhol csak erről beszélnek. A levelek meg csak jönnek, jönnek… Nyomoz a helyi rendőrség, bekapcsolódik a Scotland Yard névtelen levelekkel foglalkozó nyomozója, töri a fejét a helyi lelkész felesége, Mrs. Dane Calthrop. Szerencsére felbukkan a környéken egy idős hölgy, aki szívesen kötöget és pletykál. Miss Marple szokás szerint mindent kiderít. Agatha Christie egyik legkedvesebb műve volt ez, amin nem kell csodálkozni: remek alakok egy tökéletesen megrajzolt kisvárosban, kellően bonyolult bűntény izgalmas megfejtéssel.

Agatha Christie - Szunnyadó ​gyilkosság
E ​könyv Agatha Christie utolsó Miss Marple regénye. A kedves, idős, kotnyeles hölgy búcsúzóul is kitesz magáért: nem mindennapi pszichológiai érzékkel derít fényt egy olyan bűntényre, amelynek létéről nincs is tudomása senkinek. Gwenda Reed esküvője után házat keres, ahol férjével nyugodt boldogságban élhetne. És megtalálja azt a villát, amelyről álmodott. Azt a házat, amelyet keresett… De az öröm, ami a költözködéssel és berendezkedéssel jár, hamar szertefoszlik. Gwendát nyugtalan, furcsa rémképek gyötrik, de nem talál rájuk magyarázatot. A hihetetlen és véletlen események egybeesése Miss Marple figyelmét is felkelti, s kitartó szívóssággal addig nyomoz, amíg fény nem derül a dél-angol udvarház rejtélyeire. Az olvasót mindvégig izgalomban tartó cselekmény feszültségét Agatha Christie páratlan hangulatot, atmoszférát teremtő előadása csak tovább fokozza.

Agatha Christie - Tíz ​kicsi néger
Tíz ​egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol... A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak? A bűnügyi regény koronázatlan királynőjének talán legjobb, leghíresebb művét tartja kezében az olvasó.

Agatha Christie - A ​frankfurti utas
Sir ​Stafford Nye ragyogó képességű angol diplomata, de nem tartja a merev szokásokat, és a legfontosabb pillanatokban sem tagadja meg sajátos, vesébe látó humorát. A diplomáciai testület véleménye szerint különös, rendhagyó figura.Lehet, hogy valami módon ennek is szerepe van abban, hogy egy ködös napon, amikor Genf helyett Frankfurtban száll le a gépe, egy rejtélyes fiatal nő különös segítséget kér tőle? Nye belemegy a játékba, és ezzel megmenti a nő életét. A sajátját azonban e perctől fogva állandó veszély fenyegeti. A diplomata hihetetlen játszma fontos szereplőjévé válik. Segítéségvel fény derül az egész világot fenyegető összeesküvésre, melynek nem kisebb célja van, mint a földgolyó minden részére kiterjedő hatalom megszerzése. Készen áll az ideológia, megvannak az új próféták, szerveződnek az osztagok, áramlanak a fegyverek. Az összeesküvés vezetői a kábítószer-kereskedelmet is kézben tartják, így mindenütt engedelmes, drogon élő rabszolgákra is számíthatnak... Mindezt a háttérből professzionális gyilkos irányítja...

Agatha Christie - Lord ​Edgware meghal
Lord ​Edgware kellemetlen különc - legalábbis felesége, a gyönyörű színésznő, Jane Wilkinson szerint. Ráadásul elválni sem hajlandó, pedig évek óta nem élnek együtt. Mi lehet a megoldás? Jane Wilkinson rögtön kettőt is tud. Elküldi Hercule Poirot-t, hogy beszélje rá férjét a válásra, vagy kénytelen lesz ő odamenni egy taxival és megölni. Poirot felkeresi a lordot, természetesen Hastings kapitánnyal együtt, és döbbenten hallja: a lord már fél éve megírta feleségének, hogy meggondolta magát és hajlandó elválni. De az asszony azt állítja, sosem kapta meg a levelet. És másnap este Jane Wilkinson odataxizik Lord Edgware házához, bemutatkozik az inasnak és besétál. Reggel a lordot holtan találják. Csakhogy tizenkét ember egyöntetűen állítja: pontosan abban az időben, amikor állítólag Edgware-nél járt, Jane Wilkinson velük vacsorázott egy gazdag, színházkedvelő férfinál, London mellett. A vacsoraasztaltól csak néhány percre távozott, amikor telefonon keresték. Lord Edgware halálát pedig sokan áhították. De vajon ki cselekedett? Poirot mindig azt mondta, kudarcként tartja számon ezt az ügyet, mert csak egy, az utcán véletlenül meghallott mondat segítségével tudta kibogozni.

Agatha Christie - Tragédia ​három felvonásban
Sir ​Charles Cartwright, a híres színész, otthagyta a világot jelentő deszkákat. Elvonult a tengerpartra, Loomouth-ba egy kis vityillóba (legfeljebb tizenkét szoba!). Barátai fogadásokat kötöttek, hogy hat hónapnál nem bírja tovább, de ő már majdnem két éve ott él. Talán azért nem unatkozik, mert vitorlázik és vendégségeket rendez londoni barátainak. A mostani hétvégét nála tölti Mr Satterthwaite és maga Hercule Poirot is. De az, hogy tizenhárman készülnek vacsorához ülni, valóban balszerencsét hoz: Babbington tiszteletes hirtelen remegni kezd és meghal. Természetes halál vagy gyilkosság? Hercule Poirot és a rendőrség az előbbire gyanakszik, Sir Charles az utóbbira. És legördül a függöny - vége az első felvonásnak. Következik a második, majd a harmadik, mindegyikben egy-egy hullával. Szerencse, hogy a világításról Hercule Poirot gondoskodik, így nem kell sötétben tapogatóznunk!

Agatha Christie - Paddington ​16.50
Az ​idős, törékeny Miss Marple maga már nem játszhat detektívesdit - amikor azonban tudomására jut, hogy barátnője, vonaton utaztában, egy gyilkosságnak lett szemtanúja, nem nyughat nyomozóösztöne. S az a "csekélység", hogy a mondott időben a vasútvonalon semmiféle bűnesetről nem érkezett jelentés, nem gátolja a találékony öregkisasszonyt abban, hogy kiderítse: mégiscsak történt gyilkosság, s hogy a feltételezett áldozat feltételezett holtteste vajon hová tűnhetett.

Agatha Christie - Poirot ​bravúrjai I-II.
"Sziporkázóan ​szellemes, fordulatos és feledhetetlenül szórakoztató." Sunday Times Hercule Poirot, a zseniális mesterdetektív, az ördöngös belga nyomozó emlékezetes esetei. Már a külseje is lélegzetelállító! Pontosan öt láb és négy hüvelyk magas (helyesebben alacsony), ápolt férfi, kifogástalan öltönyben (sehol egy porszem!), nyakán csokornyakkendő, lábán tükörfényes lakkcipő. Igazi ékessége mégis a bajusza, ez a pompás, suvickolt, viaszkolt arcdísz, melyről bízvást megállapíthatjuk, hogy igazi műremek. De a belbecs sem megvetendő! Poirot, a modern Herkules, szürke kis agysejtek miriádjainak büszke tulajdonosa. Fegyverei a fölényes intellektuális erő, a csalhatatlan logika és a beleélő képesség, amelyek segítségével sorra leplezi le a bűnösöket és hiúsítja meg a gonosz terveket. Duplán szórakozhat a Kedves Olvasó!

Agatha Christie - Az ​elefántok nem felejtenek
Hercule ​Poirot visszavonultan él. Csak néha nyitja rá valaki az ajtót. Ezúttal régi barátnője érkezik: Mrs. Oliver, detektívregények hírneves szerzője (a kedves olvasó jól ismeri őt a sorozat előző, Ellopott gyilkosság című kötetéből)... Az írónővel mindig történik valami. Ismerősei, barátai, rokonai gyarkan zaklatják különös történetekkel. S most megint egy eset. Mrs. Oliver egy "irodalmi ebéden" vett részt, ahol egy cseppet sem rokonszenves hölgy, bizonyos Mrs. Burton-Cox nyakon ragadta, félrevonta és roppant különös kéréssel fordult hozzá. Fia, Desmond, ugyanis feleségül akarja venni Mrs. Oliver unokahúgát, akinek a szülei évekkel azelőtt öngyilkosok lettek. Mrs. Burton-Cox azt szeretné tudni, ki lőtt először. Mrs. Oliver mélységesen fölháborította a kérdés. Ő könyveket ír, semmi köze a valóságos erőszakhoz. A kérést tehát elutasította, úgysem tudja teljesíteni... ... De a kíváncsiság fölébred, és ekkor látogatja meg öreg barátját, Hercule Poirot-t...

Agatha Christie - A ​kristálytükör meghasadt
Shalott ​várának elvarázsolt kisasszonyát - Tennyson balladája szerint - az átok arra kárhoztatja, hogy a világból elzárva egyre csak szőjön, s ki se nézhessen az ablakon a folyóra, Camelot vára elé. A szerencsétlen várkisasszony szövi, szövi is a tarka kelmét, de egyszer aztán nem állja meg, kitekint az ablakon, s meglátja az arra lovagló Sir Lancelotot: és ekkor "lesújt az átok"... Shalott várkisasszonyának átoksújtott tekintetéhez fogható csak az a pillantás, amelyet a híres filmszínésznő Marina Gregg szemében jelenik meg hirtelen, miközben Gossington Hall lépcsőjén a Szent János Mentőszolgálat javára rendezett ünnepségre érkező vendégeit fogadja. Unalmat és rémületet, felismerést fejezett vajon ki ez a pillantás? És összefüggésben van-e a kisvártatva bekövetkezett gyilkosságokkal? A rejtélyt a "drága öreg Lord Tennyson" kiváló ismerője, Miss Marple oldja meg, akinek az orvos amúgy is, "egy jó kis gyilkosságot" írt fel kedélybetegsége ellen

Agatha Christie - Gyilkosság ​az Orient expresszen
Kevéssel ​éjfél után hófúvás kényszeríti megállásra az Orient expresszt. Az évnek ebben a szakában meglepő, hogy "telt házzal megy" a híres luxosvonat, mintha mindenki egyszerre akarna utazni rajta. A nem várt akadály türelmetlenséget, nyugtalanságot vált ki az utasokból, köztük a magánúton lévő zseniális detektívből, Hercule Poirot-ból is. Reggelre azonban mindezt egy tragédia tetézi meg. Holtan találják ugyanis a szerelvény egy amerikai utasát, méghozzá nem is akárhogyan - fülkéjében fekve, testén tucatnyi szúrással. Miután az is világossá válik, hogy gyilkosság történt, és az elkövető még nem hagyhatta el a vonatot, az utazóközönségen úrrá lesz a rémület... A segítség ki mástól érkezne, mint a nagy bajszú kis belgától, aki nem tagadja meg magát, beveti felbecsülhetetlen értékű szürkeállományát - és kivételesen két megoldással rukkol elő, így téve pontot e csöppet sem szokványos bűntény végére.

Agatha Christie - Éjféltájt
- ​Megrázta? - Igen, Mrs. Spicer. Erősen megráztam... de továbbra is csak fekszik ott, és rettenetes színe van. - Uramisten, csak nem halt meg? - Ó, nem, Mrs Spicer, mert hallottam, hogy lélegzik... csak nagyon furán lélegzik. Hátha beteg, vagy valami hasonló. - Jól van. Magam is felmegyek megnézni. Maga pedig beviszi a méltósága teáját. Jobb, ha frisset készít neki. Csodálkozni fog majd, mi történt. Alice engedelmesen megcsinálja amit mondtak neki, amíg Mrs. Spicer felment az emeletre. Aztán végigment a tálcával a folyosón, és bekopogott Mrs. Tressilianhez. Amikor a második kopogásra sem jött válasz, belépett. Egy pillanat múlva edénytörés zaja és eszeveszett sikoltozás hallatszott.

Agatha Christie - Három ​vak egér
Egy ​zimankós téli napon kis vendégfogadó nyílik az isten háta mögött, ahová, csodák csodája, egymás után érkeznek a vendégek: a kócos, vörös hajú, epezöld kockás nyakkendőt viselő, kaján vigyorú walesi fiatalember, Christopher Wren; az agresszív, parancsoláshoz szokott és a kákán is csomót kereső, zord külsejű Mrs. Boyle; a katonás eleganciájú, keménykötésű, magáról semmit el nem áruló Metcalf őrnagy; és a pipiskedő, a hölgyeket szatír módjára vizslató külföldi, Mr. Paravicini. A panziót vezető újdonsült házaspár, Giles és Molly Davis a nagy munka közepette tán észre sem veszi, milyen különös alakok szálltak meg náluk. Azután az intézményt egy hatalmas hóvihar a szó szoros értelmében elvágja a külvilágtól. Ám az aggodalom akkor hág a tetőfokára, amikor a rendőrség síelni tudó embere mégis eljut a Monkswell-vendégházba. Az ifjú Trotter őrmester ugyanis azért tette meg ezt az emberpróbáló utat, hogy beszámoljon az egybegyűlteknek a két napja, Londonban történt gyilkosságról, s hogy közölje velük, a tettes itt van közöttük, és újból ölni készül... A Három vak egér című kisregény Agatha Christie hosszú és sikeres pályájának derekán íródott. Amikor a brit uralkodó, VI. György édesanyja 1947 tavaszán nyolcvanadik születésnapját ünnepelte, a BBC rádió személyre szóló meglepetéssel kívánt kedveskedni neki. A kérdésre, hogy mit szeretne hallani, Mária anyakirályné azt válaszolta: "valamit Agatha Christie-től". Így született meg a húszperces rádiójáték, mely 1947. május 26-án hangzott el Három vak egér címmel. A történet három évvel később átdolgozott, kibővített formában egy válogatáskötet címadójaként jelent meg az Egyesült Államokban. Christie ezt követően színpadra alkalmazta művét, s Az egérfogó címet adta neki. Az imígyen átkeresztelt darab az 1952-es londoni bemutató óta nem került le a műsorról. Tehát az a faramuci helyzet állt elő, hogy az alapul szolgáló kisregény konkurense lett a belőle készült, időközben "a színháztörténet leghosszabb ideje futó darabjává" avanzsált műnek...

Agatha Christie - A ​titokzatos Négyes
Li ​Chang Yent tekinthetjük a Nagy Négyes agyának. Ő az irányító és a mozgatóerő. Ezért őt az Egyesnek nevezem. A Kettest ritkán említik a nevén. Őt egy "S"-sel jelölik, két vonallal áthúzva - a dollár jelével. Ő képviseli a gazdagság hatalmát. A Hármas minden kétséget kizárólag nő és francia nemzetiségű. A Négyes... Itt elcsuklott a hangja és elhallgatott. Úgy tűnt, hogy valami legyőzhetetlen félelem hatalmasodott el rajta. A vonásai eltorzultak...