Humanizmus ​és marxizmus

Albert Camus - Sziszüphosz ​mítosza
Most ​először olvashatjuk teljes terjedelmükben magyarul a Nobel-díjas francia író, Albert Camus tanulmányait, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározták a nyugat-európai és az amerikai szellemi életet. Camus mint szépírói műveiben, esszéiben, tanulmányaiban is egy-egy igazságot, tanulságot próbál szívünkbe lopni, fel akar vértezni bennünket az élet meglepetései s értelmetlenségei ellen, hogy jobban lássuk és tűrjük a lét csapdáit. A Közöny filozófiai alapvetéseként számon tartott Sziszüphosz mítosza valójában arra tanít, hogy hős az ember, aki mindenre képes végzete ellen, s büszke maradhat a harcban. A Gondolatok a halálbüntetésről rendkívül meggyőző írás e büntetés ellen. A Levelek egy német baráthoz egyik darabjában először fogalmazódik meg az egyesült Európa eszméje. Az irodalmi tanulmányokból egy biztos ízlésű, nyitott, tájékozott ember szól hozzánk. A két Stockholmi beszéd a művész felelősségéről, feladatairól vall. Szerepel kötetünkben Camus első könyve, a Színe és visszája, amely algériai élményeiből táplálkozik, valamint a lírai mediterrán hangulatú Nász és A nyár.

Lucius Annaeus Seneca - Boldogságra ​születtél
Mi ​az ember? Lelke magas helyről származik - a fenséges gondolkodás titkos birodalmából... Seneca gyönyörű írásai a Szeretetről, Boldogságról, a Lélek békéjéről.

Lucius Annaeus Seneca - Menj, ​és légy ember!
"Elégedjünk ​meg ezzel az egyszerű ranggal: Ó, milyen jó ember". Ebben a könyvben minden benne van, ami a szeretetteljes és boldog élethez kell: emberismerettel és az egyenes élethez szükséges tudománnyal - a jóság és emberség tudásával - vértez fel bennünket. Tanácsokra vágyunk? Forduljunk Senecához. Bölcs útmutatásai kortalanok - méltó társul szegődnek a ma emberéhez is."

Ernst Bloch - Az ​utópia szelleme
Nehéz ​kifürkészni, hogyan is fest belülről ezeknek a korsóknak a sötét, tágas hasa. Alighanem jó volna rájönni erre. A makacs, kíváncsi gyermeki kérdés újra fölötlik. [...] Minden, amit valaha szeretettel és szükségképp alkottak meg, a maga saját éltét éli, idegen, új területre tör be, és velünk tér vissza, megformáltan - amilyenek mi elevenen nem lehettünk -, földíszítve valamifajta még ha csak alig is látható jellel, önmagunk pecsétjével. Hogy hosszú, napsütötte folyóson járunk, amelynek végén ajtó, és azon belátni, itt is azt érezni - mint a műalkotásnál. Ez nem az, a régi korsóban nincs semmi önmagában vett művészi, de legalább így kellene kinéznie minden műalkotásnak, hogy műalkotás legyen.

Parmenidész - Töredékek
A ​preszokratikus filozófia egyik legjelentősebb alakjának fennmaradt töredékei - görög eredeti és magyar fordítás, mely utóbbinak különlegessége, hogy az eredeti, hexameteres versmértékben készült. A kötetet részletes tanulmány és szövegkommentár teszi teljessé.

Arthur Schopenhauer - Az ​akarat szabadságáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - Tusculumi ​eszmecsere
Nagy, ​sőt hatalmas megtiszteltetés Cicero, Tusculumi eszmecsere című művét első alkalommal – valójában kétezer éves késéssel – magyar nyelven közreadni. Ezzel az igen felelős feladattal való megbirkózást csak azért mertük vállalni, mert a téma élvonalbeli magyar szakemberei biztosítottak támogatásukról. Az időszámításunk előtti században élt klasszikus fő bölcseleti művének tartott Tusculumi eszmecserének eddig csupán két kis részlete volt olvasható nyelvünkön. Magyarul most jelenik meg teljes egészében e rendkívüli jelentőségű mű. A rendkívül vagyonos Cicero számtalan birtoka közül a Rómához közeli Tusculumot szerette a legjobban. Kr. e. 45-ben nyugalmat keresve ide vonul vissza a közélet és a politika elől, ekkor és itt írja a Tusculumi eszmecserét. Mint ahogyan a nyár vége már finoman tartalmazza és rejtegeti az őszt, oly módon mondható el a Tusculumi eszmecseréről, hogy a keresztény életérzés számos eleme előrevetül benne.

Arthur Schopenhauer - A ​világ mint akarat és képzet
Arthur ​Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. valamint a később megjelenő második kötetből, amely az első rész mintegy másfél évtizeddel később megírt variánsa, és amelyben az öreg mester paragrafusról paragrafusra újraértelmezi az első - alapvető - filozófiai építményt. A négy könyv szisztematikusan, mindazonáltal izgalmas olvasmányként dolgozza fel a megismerés, az ontológia, az esztétika és az etika területeit.

Arthur Schopenhauer - Pesszimista ​írások
A ​kötet először 1924-25-ben jelent meg Schopenhauer _Kisebb filozófiai írások_ című négykötetes válogatásában. A jelen munka ennek az edíciónak a hasonmás kiadása. A _Pesszimista írások_ Schopenhauer filozófiájának az alappilléreit foglalja magába. Az élettel szembe a halált és a szenvedést, az ember egyetemes fájdalmának kifejeződését állítja. A halállal szembeni valamennyi akarat hiábavalóságát, tehetetlenségét bizonyítja, hiszen "az élet folytonos meghalás, a halálnak már születésünkkor áldozatul esünk." A határozatlan időre szóló életet igenlő ember valamennyi ellentmondása benne foglaltatik a kis gyűjteményben. Kár, hogy nem áll rendelkezésre frissebb fordítás a filozófia iránt érdeklődők számára.

Basilius Magnus - Xenophón - A ​költők olvasásáról / Socrates védőbeszéde
Az ​első Magyarországon kiadott könyv, a Chronica Hungarorum után Hess András, a budai ősnyomdász, még egy kiadványt jelentetett meg, két görög értekezés latin fordítását: Basilius Magnus, korai keresztény egyháztanító híres - a XV. században többször is kiadott - munkáját arról, hogy az antik művelődés értékei a kereszténység győzelmével sem vesztették el becsüket, és Xenophón tömör elbeszélését a perbe fogott Szókratész erkölcsi bátorságáról, bölcshöz méltó haláláról. A második magyarországi nyomtatvány példányaiból mindössze kettő maradt fönn, mindkettőt külföldi könyvtár őrzi. Hasonmás kiadásunk tehát még a kutatók számára is alig hozzáférhető ősnyomtatványt mutat be. Európai jelentőségű editiót, mert Xenophón művét először valószínűleg épp Hess nyomdája nyomtatta ki. A kötet második részében a szövegek magyar fordítása olvasható, a befejező tanulmányt Soltész Zoltánné írta.

Titus Lucretius Carus - A ​természetről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernst Bloch - Korunk ​öröksége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Apuleius - A ​világról
A ​Krisztus utáni második században élt karthágói szerzőt, korának ünnepelt vándorfilozófusát a legtöbb olvasó csak mint Az aranyszamár szerzőjét ismeri. Ez a kötet, mely Apuleius összes szónoki művét és - magyar nyelven eddig meg nem jelent - filozófiai írásait tartalmazza, kalandra hívja az olvasót. Kalandra, melynek során újra meg újra felteszi magának a kérdést, mi köti össze a frivol történetek mesélőjét, a platonikus filozófia pontos ismertetőjét és a csengő-bongó szavú szónokot.

Ifjabb Plinius - Levelek
Róma ​irodalmi "ezüstkorának" egyik legnevesebb írója, az ifjabb Plinius könnyed, sokszor utánozhatatlan eleganciával, megvesztegető, már-már rafinált egyszerűséggel ír. Egy-egy jól megválasztott jelzővel, odavetett megjegyzéssel vagy képsorral megjelenít, hangulatot teremt, atmoszférát idéz fel, helyzeteket állít elénk. Erdőről ír? Csak néhány szó, és szinte fülünkbe hangzik a fák susogása. Bírói tárgyalásról? Kurta félmondattal kitér egy fiatalemberre, akinek a tolongásban elszakadt a tógája, s máris magunk előtt látjuk a zsúfolásig tömött tárgyalótermet, rajtunk is átfut a hallgatóság feszült izgalma. A domitianusi terrorról? Apró jelenet, mégis hosszú elemzésekkel ér fel: ott ül számkivetésre ítélt barátjánál, a szolgák kimennek a szobából, a feleség is eltávozik, a házigazdából már kitörne a zsarnok elleni indulat, de - és ebbe majd kétezer év múltán is beleborsózik a hátunk - előbb még ösztönös, reflexszerű mozdulattal körülnéz, be van-e csukva az ajtó, nem hallgatják-e ki illetéktelen fülek... Ezek Plinius nagy pillanatai, mikor az élet ízeit, a valóság lüktetését ilyen eleven erővel tudja közvetíteni. Ezek ütik rá leveleire itt is, ott is a művészi hitelesség pecsétjét, s bizonyára ezek pendítik meg a legtöbb rokon húrt a mai olvasó lelkében.

Julien Benda - Az ​írástudók árulása
A ​Magyarországon fogalommá vált cím után, most magát a művet is megismerhetik azok az olvasók is, akik eddig csak a hivatkozásokból tudtak róla.

Arthur Schopenhauer - A ​nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lucius Annaeus Seneca - Az ​élet rövidségéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nyikolaj Bergyajev - Az ​ember rabságáról és szabadságáról
"Főként ​a hamis objektivizmus ellen kívánok fellépni, amely az individuálist alárendeli az általánosnak. Ember, személyiség, szabadság, alkotás, a végső dolgok valósága - ezek a fő témáim. A társadalmi probléma nagyobb szerepet játszik gondolkodásomban, mint az orosz vallásfilozófia más képviselőinél. Közel állok ahhoz az áramlathoz, amelyet Nyugaton vallásos szocializmusnak hívnak, de ez a szocializmus - határozottan perszonalisztikus... Az orosz vallásbölcseleti reneszánsz balszárnyához tartozom, a szélsőbalhoz, de kapcsolatomat az ortodox egyházzal ma is tartom és nem is akarom elveszíteni" - írja magáról Bergyajev (1874-1948), akit a szabadság filozófusaként tartanak számon.

Lucius Annaeus Seneca - A ​nagylelkűségről
Szőke ​Ágnes fordításában olvashatjuk a császárkori szerző morális esszéjét. Az utószóban a fordító tömör összefoglalást ad Seneca koráról és a mű irodalomtörténeti problémáiról.

Plutarkhosz - Morálfilozófiai ​értekezések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.