Az ​Adriától a Jeges-tengerig

Gretchen Rubin - Boldogságterv
Egy ​esős délutánon Gretchen Rubin a föld legprózaibb helyén, egy belvárosi buszon megvilágosodik. Rádöbben, hogy vánszorog a nap, de rohannak az évek, múlik az idő, ő pedig nem koncentrál eléggé azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak. Ott, abban a szent pillanatban eldönti, hogy rászán egy évet a boldogságára. A Boldogságterv ennek az egy évnek a friss, lenyűgöző nyomon kísérése, humoros, bölcs krónikája. Annak a tizenkét hónapnak a kalandjait meséli el, amikor Rubin az ókori bölcsek, a modern tudomány, valamint a popkultúra tanácsait alkalmazva a boldogságot kereste. A tanulságos, mégis szórakoztató, gondolatébresztő, de lenyűgözően olvasmányos könyv nyomán mindannyian kedvet kapunk életünk megváltoztatásához. Azonnal hozzá akarunk látni, hogy kis lépésekkel nagy változást vigyünk véghez. „Ez a könyv már az ötödik oldalnál boldoggá tett. És minél tovább olvastam, annál boldogabb lettem. Csupa nagyszerű ötlet, életem minden területén változást hozott a szerelemtől a pénzig, a munkától a játékig, az írástól a diétás kóláig.” – A. J. Jacobs

Julius Evola - A ​felébredés doktrínája
A ​Felébredés Doktrínája - a Bauddha-váda - átfogó és eredeti értelemben: a buddhizmus. Ezt a kezdetben vallásfeletti metafizikai és beavatási tradíciót a jelen műben a nagy tradicionális gondolkozó és szerző, Julius Evola döntően a theraváda - az "öregek" és a "tapasztaltak útja" - maga is teljesség, és közvetett módon magában foglalja mindazt, amit a buddhizmus további nagy "hordozói", a maháyána és a varjayána képviselnek. Amit különösen fontosnak tart, és gyakorta hangsúlyoz, az nem az elmélet, hanem a megvalósítás. Ez a könyv ebben a szellemiségben íródott.

Kurt Tepperwein - Betegségünk ​tükrei
Testünk ​külső megjelenési formája belső lelki-szellemi állapotunk eredménye. Az ember élete és megélt tapasztalatai elsősorban az arcán tükröződnek. Itt jut élénken kifejezésre a szellem tisztasága, a gondolkodásmód tisztessége, érzelmi világunk hangulata és ingadozása. Így az arc nem csak lelkünk hű ábrázolása, hanem egészségi állapotunk cégére is. Kurt Tepperwein összegyűjtötte az idevágó pszichofiziognómiai tapasztalatokat, és egy könnyen érthető, gyakorlatias kézikönyvet ad kezünkbe, amely lehetővé teszi számunkra egészségügyi problémák szemmel látható felismerését.

Herman Ottó - A ​magyar nép arca és jelleme
Herman ​Ottó (1835-1914) természettudós, néprajzkutató, publicista, sokrétű írói munkásságát eredetiség, ötletesség és gondolatgazdagság jellemzi. Műveinek stílusa fordulatos, színes és szemléletes. Jelen művében a jellegzetes magyar karaktereket rajzolja meg, de hangsúlyozottan nem a magyar "Lombroso-típusokat" festi le, hanem a nemzeti sajátosságok összetettségét, színességét kívánja elénk tárni. Az arcelemzés módszertanába így bevonta a testi szempontok mellett a lelkieket is - így az arcjátékot, vagyis a mimikát -, valamint a korabeli irodalom felhasználásával összeállította a magyar ember jellemzését, mely az antropológiai képpel együtt alkot megbonthatatlan egészt. Herman Ottó néprajzi munkásságának e gyöngyszemét mindazoknak ajánljuk, akik érdeklődnek nemzeti karakterünk mibenléte iránt.

Fiala Ferenc - Marschalkó Lajos - Vádló ​bitófák
1946. ​március 12. emlékezetes napja a magyar történelemnek: magyarokat akasztani gyűlt össze a gettó népe. A féktelen bosszú, és a tragédiához vezető út megrázó története ez a kötet, melyben a bitófák igazságért kiáltanak Bárdossytól Szálasiig, minden „háborús bűnösnek” hazudott, igaztalanul legyilkolt magyarnak. A jól ismert szerzők a Nemzet valóságos lefejezését ismertetik az amerikai fogságtól a zsidó-kommunisták bitófájáig.

Ismeretlen szerző - Teljesebbé ​válni
Az ​ember természetes vágya, hogy kibontakoztassa magából lehetőségei maximumát, és minél teljesebb életet éljen. Önmegvalósító személyiségek példáiból láthatjuk, milyen határtalan távlatok állhatnak előttünk, mi mindenre válhatunk képessé akár a nehéz, hátráltató körülmények dacára is. Erik H. Erikson óta tudjuk, hogy születésünktől halálunkig fejlődünk, és ezen az úton minden szakasznak megvannak a maga sajátos feladatai és elkerülhetetlen krízisei. Ha ezeket a szakaszokat jól sikerül megoldanunk, akkor - minden problémával, nehézséggel együtt is - fokozatosan kiteljesedő életpályát futhatunk be, békés, elégedett lezárással. Ha nem, akkor személyiségünk fejlődése megreked. A pszichológia és a spiritualitás komoly segítséget jelenthet abban, hogy egy-egy elakadásunkból tovább tudjunk lépni, és önmagunk fejlesztése, megvalósítása, akár meghaladása révén elérjük azokat a céljainkat, amelyekért igazán érdemes élni - sőt, azokat a távlatokat is, amelyekről talán még nem is tudunk. A kötetben a magyar pszichológia négy nagy hatású egyénisége ad ízelítőt ebből a hatalmas és hihetetlenül izgalmas témából.

Baráth Tibor - A ​magyar népek őstörténete
Összefoglaló ​mű a magyari népek egyiptomi, mezopotámiai és kárpát medencei tartózkodásairól, írásos nyelvi és egyéb kulturális emlékeiről.

Hamvas Béla - Scientia ​sacra
"Hamvas ​Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír", az evangéliumok egységének helyreállítása jelenti... Kétezer év után a nyugati civilizáció embere kezdi felismerni Jézus üzenetét: azért jöttem, hogy "mindnyájan egyek legyenek, ahogy te énbennem vagy, és én tebenned vagyok."

Ismeretlen szerző - Anthologia ​humana
E ​lapokról ötezer év néz le reánk. Ami ezalatt az ötezer év alatt a felszínen történt, azt megőrizte a világtörténet: a háborúk, az éhség, a forradalmak, a népek pusztulásának, a vérontásnak átkozott története. Nem ez az egyetlen. Alatta és mögötte van a művészetek, a vallások, a filozófiák és a költészet áldott története. Ez a másik; és ez az igazi. Az emberi lét igazi melódiájának szövege nem a pusztuló Babylon, a letiport Egyiptom, nem a rothadó Róma és Bizánc panasza és átkozódása, őrjöngése és halálkiáltása, hanem az a néma tudás, amit a piramisok, a görög szobrok, a kínai templomok és a mexikói városok őrizték meg. Igazi létünk abban van, amit alkottunk és nem abban, amit elpusztítottunk. Abban, ami megmarad, nem abban, ami mulandó. De egyetlen áldottabb, egyetlen nagyobb, egyetlen hűségesebb és igazabb, zengőbb, mélyebb történet sincs, mint az írott szóé. A szó a lét igazi szövege; az egész történet valódi tartalma és értelme és megfejtése. Aki ezt a könyvet kezébe veszi, önkéntelenül azt kérdezi: vajon ezalatt az ötezer év alatt észreveszi-e azt a fejlődést, vagy haladást, amelyről annyit beszélnek? Vagy igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy haladás nincs, az emberiség mindig egy helyben állt és örökké egy helyben fog maradni. Az olvasó a könyv első átlapozása közben azt a határozott benyomást fogja nyerni, hogy semmiféle haladásról nem lehet beszélni. Négyezerötszáz évvel ezelőtt írta Egyiptomban valaki névtelen "Az életúnt panaszait", de valaki más tegnap is írhatta volna. Formában pedig? A Shu-king formája modern, sokkal modernebb, mint a tegnap élt, bizonyos tekintetben archaikus Walt Whitman. Az emberi lét nagy témái nem változtak: mindig ugyanarról volt szó. Laotsenál, Irogenésnél, Eckehart mesternél, Emersonnál. Az emberiséget éppen az teszi, hogy létének minden témája örök.

Hamvas Béla - A ​magyar Hüperion I-II.
Kilencedik ​levél Nyáron délután lefekszem a fa alá, és alszom. Amíg az álom felold, néhány perc telik el. Dohányom füstje békésen száll a lomb között, nesztelen mozgás, mint a felhők vonulása, melodikusan elolvad a levegőben, elolvadok én is az álomban. Édes és meleg pillanat. Érzem, hogy mindenem kívül van, kívül a fákban, az égen, a házamban, a kertben. Nincs lelkem. Szabad vagyok, nincs akarat, cél. Átfúj rajtam a szél, átsüt a fény, átsugárzik a meleg és az erdőillat. Nincs bennem semmi ellenállás. Ilyenkor megértem, miért lehettem éppen én az, aki megtörte azt a kényszerűséget, ami a szellemet ezen a földön önmagával szembeállította. Én vagyok az, aki megcsináltam a lehetetlent. Nem vesztem el a némaságban, mint ahogy eddig elveszett mindenki, aki a magasság fia, Hüperion volt. A tiszta és nyílt szó csak az embercsonkok és a szenny számára volt itt nyitva, és mihelyt valaki komolyan meg akart szólalni, a hangot elfojtották. Az én erőm volt az egyetlen, amely ezzel a feladattal elbírt. Megszólaltam, és amit mondtam, hüperioni volt. Olyan nyelven beszéltem ott, mint azelőtt senki és soha. Egyedül voltam. Helyemben mindenki összetört volna, mint ahogy összetörtek a Bessenyeik. Egyedül lenni, és nem dadogni, és nem a Nagy Árnyékban ülni. Hüperion a magányos isten, aki önmagának teremt világot, mivel itt senkinek a magasság és az isteni nem kell. Én váltam teljesen függetlenné attól, ami környezet. S amíg azok elvesztek a szánalmas nyögésben, mert szavuk még önmaguk előtt is kétséges maradt, én tudtam beszélni. Az én kezem először teremtett itt olyan világot, amelyben nem szégyen élni. Mindenkinek, akinek megvolt a szándéka hozzá, nem volt meg az ereje. Nem volt egészen Hüperion – még Bessenyei sem, aki hozzá a legközelebb állott, és ezért a legtávolabbra esett. Minél királyibb volt itt valaki, annál kevésbé jutott a szellem teremtő anyagához, és minél jobban lesüllyedt, a nyilvánosság előtte annál jobban kinyílt. Én adtam vissza a szót a királyoknak. De nem áltatom magam. Nem lesz ebből semmi, mint ahogy nem is volt soha. Azok a szavak, amelyekkel a nagy életet megteremtettem, sohasem jutottak el az emberek szívéhez. Itt vannak az állványon szobámban. Egyedül én csináltam őket, egyedül én tudom, hogy mi az, amit csináltam, és a mű egyedül az én életem szépíti meg. Senkinek sem kellettek. Elalvás előtt mosolygok a fa lombjai alatt, ha arra gondolok, hogy azt hiszed, bánt. Milyen kevéssé ismered az isteneket! Amit alkottak, olyan szép, hogy a mű nem veszít vele, csak az, aki nem látja. Sápadtabb lesz az ég, ha nem nézik? Mit gondolsz, mi lett volna belőlem, ha beálltam volna közéjük tajtékzani minden magas ellen? El tudsz képzelni engem mint önmagam ügynökét? Ha valaki nem fogadott el, az el nem fogadó helyett szégyelltem magam, bántott, hogy olyan mélyen megalázta magát. És még csak nem is tudott róla. Elutasított, és nem vette észre, hogy lehetetlenné vált önmaga előtt. Ki fog engem igazolni? Senki. Az egyedüliek, akik megtehetnék, a hozzám hasonlók. De az istenek nem igazolnak senkit és semmit, legkevésbé önmagukat. Ha félnék attól, hogy valaki belenyúl a műbe, megtiltanám. Senkinek sincs joga ezt magáénak tartani. De nem félek. Nem lesz több Hüperion.

Dorothy Wood - Varázslatos ​gyöngyfűzés
A ​színes kiadvány - mely fűzésmintákat és sablonokat is tartalmaz - segítségével megismerkedhetünk a gyöngyszövéssel, a gyöngyhímzéssel, a tűszövéssel, a rojtszegélyekkel és rojtok készítésével is.

Csáth Géza - Hamisság ​és igazság
"A ​némaság mindentudókká teszi a nőket." "Itt normális parlamentáris eszközökkel nem fog soha uralomra jutni a nemzet többsége, csak erőszakos eszközökkel lehetne sikert, változást remélni. Azt, hogy a látszatalkotmányból valódi alkotmány legyen. De ehhez az volna szükséges, hogy az egész nemzet együtt szálljon síkra a saját érdekeiért, mert ha nem, akkor egy áruló kisebbség az ő relatív hatalma árán sikerrel árulhatja el újra és újra az összesség érdekeit". "Az emberek addig élnek, amíg igazuk van, mert amint tévednek a világ és a dolgok megítélésében, lassankint elkedvetlenednek, elszomorodnak, elkopnak és elmennek... meghalnak".

Oswald Spengler - A ​nyugat alkonya I-II.
A ​Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) című munkájában Spengler a Hegelre, Marxra és másokra is jellemző lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei - Khaldúnhoz hasonlóan - a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. E szabály alól nincs kivétel, az európai kultúra éppúgy el fog pusztulni - a kötet címe e pusztulás kezdeti fázisára utal -, mint ahogy a régi kínai, az egyiptomi vagy az antik kultúra elpusztult.

Julius Evola - Lázadás ​a modern világ ellen
Egy ​ideje közhellyé vált a »Nyugat alkonyáról«, a jelenkori civilizáció válságáról, e civilizáció veszélyéről, rombolásáról és elidegenedéséről beszélni. Ezzel összhangban Európa és a világ jövőjéről jóslatok hangzanak el, és bizonyos »defenzíva« érdekében felhívások tétetnek közzé. Általában véve, mindez alig tanúskodik többről, mint egyfajta értelmiségi dilettantizmusról. Túl könnyű lenne kimutatni, hogy e megnyilvánulásokból mily gyakran hiányoznak az igazi princípiumok, hogy az ellenállást kifejtők milyen sokat elfogadnak abból, amit tagadni szándékoznak, hogy mily kevesen tudják, mit akarnak. Kitűnik az is, mennyire vezérlik őket irracionális impulzusok - különösen amikor a gyakorlat területére lépnek át egyfajta »ellenállás« khaotikus és erőszakos kifejtésével, amely - bár többszörösen átfogónak mutatkozik - csak a jelen civilizáció efemer és legutolsó formáiból meríti ihletét.

Julius Evola - A ​szexus metafizikája
Aki ​a Kámaszutra vagy az Illatos kert nyakatekert gyönyörtechnikáihoz hasonló lajstromot, esetleg enyhén boszorkányos, mégis szigorúan hagyománytisztelő erotikus továbbképzést remél, természetesen csalódni fog Julius Evola szexuális metafizikájában. De csalódni fog az is, aki pusztán a metafizikai rendszerek kristályos-légies szerkezetében vagy a vallástörténészi látnokiság, szintézisalkotás erejében gyönyörködne. Dilettantizmus és óvatos vajákosság? Szerelemfilozófiák, mitológiák, szem nem látta mágikus szövegek törmelékeiből összeeszkábált álfilozófia? Ultrakonzervatív javaslatok az emberiség „züllött” szexualitásának megreformálására, amelyek nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják az európai kultúra fölött időközben elröppent néhány ezer év új antropológiai, lélektani, szellemi gondjait? Vagy félreérthető, de hősies kísérlet elmélet és gyakorlat: a szerelem, a szeretkezés istenekhez közelítő szertartásainak, mágikus tudásának és a mindennapi élet profán szexualitásának összehangolására?Nem könnyű eldönteni, nem könnyű méltányosnak lenni: a kötet gyanús turmixát adja az emberen túli érzékiség hagyományainak, szabadságigényének és gyakorlatainak. (Amelyet a csapnivaló fordítás csak még zavarosabbá tesz.) Legalábbis vitatkozásra ingerel Giulio (Julius) Cesare Evola báró harcias tradicionalizmusa és válságelmélete: bennük az androgün szellemi egység visszaállításának vágya alig kordában tartható, fáradt aranykor-nosztalgiává oldódik. Elutasítjuk a parázna női érzékiséget istenítő, sztriptízkultúrába torkolló „modern” világot, hirdeti, mert a női elem csöndes fölénye a szent Erósz bukásához vezetett. A nő vámpír, aki elszívja a férfi metafizikus életminőségét, s legfeljebb eszköz lehet – ha kellően uraljuk – a természetfeletti megvilágosodás eksztázisában. Evola ennek szellemében mellesleg megalkotja a nő (és a férfi) elképesztően vaskalapos, schopenhaueri–weiningeri nyomdokokon „haladó”, mitologikus nemi karakterológiáját is.A szexus metafizikája felületesen enciklopédikus mű: kénye-kedve szerint válogat az erotika és szerelem szertartásaiból; ugyanakkor csöndesen áthatja a nőuralomtól való félelem. Érzékiséggel elérhető természetfeletti paradicsomától pedig, amelyet a rideg, ésszerű és gyakorlatias elvontság, az antihumanizmus és a tengernyi poros fóliáns szagát árasztó levegő eszménye ural, mindenkit őrizzenek az istenek.

Raffay Ernő - Politizáló ​szabadkőművesség
Raffay ​Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet. A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.

Helen Fisher - Te ​vagy az én párom
Miért ​éppen ő és miért nem valaki más lobbantotta lángra a szívünket? A szerelem világhírű tudósa, Helen Fisher most lerántja a leplet arról, hogyan és miért keresgéljük állandóan tudat alatt a megfelelő partnert. 40 000 férfi és nő segítségével végzett egyedülálló vizsgálatai alapján részletesen kidolgozta a négy alap személyiségtípust – a Felfedező, az Építő, az Igazgató és a Tárgyaló –, amelyek közül valamelyikben mindenki önmagára ismerhet. Mindegyik típus agyát az őrá jellemző kémiai rendszerek szabályozzák, vagyis biológiailag olyan személyekhez vonzódunk, akik tükrözik és egyben ki is egészítik saját személyiségtípusunkat. (Figyelem, Felfedezők! Készüljetek fel egy vad rodeóra, ha a sors véletlenül egy szintén Felfedező társat sodor az utatokba!) Helen Fisher részletes párválasztási kérdőívét a világ harminchárom országában ötmillió ember töltötte ki. A sikeres módszer immár Magyarországon is elérhetővé vált. Ez a könyv bizonyára minden olvasót gondolkodóba ejt majd párválasztási szokásaival kapcsolatban, és segítségére lesz a szerelem természetének megismerésében, az életre szóló partner kiválasztásában és megőrzésében.

Raffay Ernő - Harcoló ​szabadkőművesség
A ​magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.

Nick Vujicic - Élet ​korlátok nélkül
Nick ​Vujicic , aki hosszú utat tett meg érzelmileg az öngyilkosság kétségbeesett gondolatától, míg mára odáig jutott, hogy motivációs szónokként iskolákban, kórházakban, árvaházakban, templomokban, gyülekezetek előtt és börtönökben ő maga hirdeti, hogy egy súlyosan fogyatékos ember is képes teljes életet élni… ha akar. Már gyermekként rákényszerült, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel magának a jövőjéről. Írása vigaszt és inspirációt nyújt mind a hozzá hasonló megpróbáltatásokkal küzdő, mind a látszólag egészséges, ám gyakran kétségek között őrlődő ember számára. Saját példáján keresztül mutat utat a korlátaid ledöntéséhez; üzenetei megérintenek, mert hitelesek. Szenvedélyesen mesél belső küzdelméről, melynek során végül megtanulta elfogadni önmagát és a megváltoztathatatlant, s elmondja, hogyan találta meg az erőt és a bátorságot, hogy változtasson a sorsán. Nick zenél, úszik, szörfözik, és elvégzi az összes olyan hétköznapi cselekvést, ami számodra talán magától értetődő, de neki a lehetetlennel kellett szembeszállnia, hogy képes legyen megtenni azokat. Hagyd, hogy neked is megmutassa, hogyan indulhatsz el egy gyümölcsöző, korlátok nélküli élet felé.

Padányi Viktor - Egyetlen ​menekvés
"Kossuth ​Lajos óta nem akadt se magyar, se európai író, aki olyan éles logikával, váteszi meglátással kérlelhetetlen tárgyilagossággal tárta volna a világ elé a Versailles-ben és Jaltában Európára szabadított szláv-veszély brutalitását, nagyságát, annak beláthatatlan végzetes következményeit és mutatott volna rá a történelmi erők diktálta egyetlen, eredményes elhárítására - az " európai" Európa sürgős és elengedhetetlen restaurálására -, mint ő. Ebben a teljes szellemi és erkölcsi fertőben fuldokló, hitszegő és áruló, gyáva és megalkuvó, csak a mának élő és anyagi, testi élvezeteket hajhászó, világbékéről és világkormányról ábrándozó, koegzisztenciás világban lehet a szerző egyes megállapításaival vitatkozni, de magát a tényt, - a szláv veszélyt - és annak elhárítására megjelölt módot - az "európai" Európa történelmi szükségszerűség követelte restaurálását - megcáfolni, vagy letagadni nem lehet. Mert itt nemcsak arról van szó, hogy a két Európa-idegen nagyhatalom által tervszerűen és tudatosan lerombolt "európai" Európa visszanyeri-e az őt megillető hatalom-politikai súlyát és tekintélyét, vagy sem, hanem sokkal többről, magának a fehér fajnak puszta létéről, vagy nemlétéről és közel kétezer esztendős keresztény kultúrájának fennmaradásáról, vagy pusztulásáról."