Ajax-loader

Az ​általános vélemény úgy hangzik, hogy Kant első és talán legfontosabb történetfilozófiai munkája, az Idee zu einer Geschichte in weltbürgerlicher Absicht, melynek teljes szövegét magyarul az “Európa Könyvtár” jelen füzete nyújtja, Kant kritikai periódusából való ugyan (a Kritik der reinen Vernunft 1781-ben jelent meg, az Idee három évvel később), de még maga nem kritikai mű. Hanem úgyszólván egy hors d’ oeuvre, mint még néhány kisebb írása, melynek a kanti filozófia igazi nagy épülettömbjéhez semmi szorosabb köze sincs. Hiszen Kant, aki tulajdonképen mindvégig csak a matematikai természettudomány fogalomképzése útján nyert megismerést tekintette tiszta tudományos megismerésnek, valójában föl se vethette a történelemnek, mint tudománynak a problémáját. És csakugyan, mikor élete végén, tán a rendszer lezártságának szükségletéből kritikai módra megkísérelte e problémát megformulázni: “Hogyan lehetséges történelem a priori?” – a felelet nem lehetett több, mint egy tréfás megjegyzés, ironikus csipkelődés a II. Frigyes Vilmos porosz politikai rendszere fölött, – hogy tudniillik, “akkor, ha a jós maga csinálja az eseményeket és valósítja meg mindazt, amit megjövendölt” (Streit der Fakultäten). De Kant saját szavaitól eltekintve is, az Idee-ben megnyilatkozó filozófiai értelemben vett naturalizmus, az a felfogás, amely történelem tárgyának az emberi nemet, mint egy természeti produktumot, biológiailag és fiziológiailag kompakt tömeget tekinti, éles ellentmondásban van a történelemről, mint tudományról alkotott mai fogalmainkkal.

És mégis – ezzel tisztában kell lennünk az Idee helyes megértése és értékelése szempontjából – nemcsak hogy a Kritik der reinen Vernunftot kell az Idee nélkülözhetetlen előfeltételének tekintenünk, hanem még azt is fel kell ismernünk, hogy épen a kriticizmus, illetőleg a transzcendentális módszer tette lehetővé magát az általános történetfilozófiát is. A phänomenon-embernek és a noumenon-embernek a methodikai elválasztása az, ami szabad teret nyit a meggyőződésnek, hogy az ember, mint állati lény, a valóságban is fölszabadul a természet törvényszerűsége alól és maga szab törvényt magának. Persze, ennek a folyamatnak a leirását már nem nyújtja az Idee, de nem a Kritik der praktischen Vernunft se, mint azt általában hinni szokták. Mert a praktikus ész ethikai szabadsága módszertani, nem pedig valóságszabadság, és az ember csak módszertanilag lehet egyszerre két ellentétes világ polgára. Az egyes ember és az emberek összessége, az emberi faj, a kanti híres “polgári társadalomban” élve, nem él többé természeti determináltságban és az anyagcsere természet és társadalom között csak a kettő, mint totalitás között folyik le. Ezért nem írhatta meg Kant ezt a történetfilozófiát és ezt a történelmet, és nem csupán azért, mert – mint ő maga bevallja – magát a történelmi eseményeket is csak oly kevéssé ismeri. Az ő számára még történelem egyenlő kellett, hogy legyen a szabadság történelmével, történetfilozófiája erkölcsi teleologiával, melyben a természet végeredményben a természettudomány “természetéből” “gondviseléssé” változik át.

Mégis több az Idee, mint a problémának egyszerű fölvetése és a Kritik der reinen Vernunft principiumainak egy idegen területre való alkalmazásának kisérlete. Mert ha a Kr. d. r. V.-ban Kant a dialektikát csak azért veszi igénybe, hogy megmutassa, micsoda tévutakra, önellentmondásokba kerülünk, ha olyan kérdésekre is feleletet akarunk, melyre az emberi ész képességeinél fogva már nem lehet hívatott, az Idee épen ennek a dialektikának köszönheti az egész munkának történelmileg talán a legjelentősebb gondolatát. A társiatlan társiasság antagonizmusával kapcsolatban ugyanis, amely minden művészetnek és tudománynak, az egész emberi civilizációnak és kultúrának a létrehozója, és végeredményben az örök béke megvalósulását illető reményeinknek is az igazolója, lehetetlen Hegel-nek, a történetfilozófia igazi és végleges megalapítójának kísértetiesen pontos fogalmára, az ész cselé-re nem gondolnunk; arra, ami a polgári társadalom filozófusának természetes gondolatkorlátai folytán misztikus, titokzatos és anarchikus erőként jelenik ugyan meg, de ami a polgári társadalom fölé emelkedő gondolkodónak, Marx-nak írásaiban már világos és egyértelmű formulát nyer az osztályharc fogalmában.

Persze, tévedés volna azt hinni – talán épen a Hegel asszociációja révén – hogy itt fogalmak immanens törvényszerűségéről, fejlődéséről van szó, vagy pláne, hogy az Idee semmi más, mint a Kr. d. r. V.-ból logikai kényszerűséggel folyó, egy adott tárgyra vonatkozó következtetés. Számtalan könyv van, melynek mindegyike azt a célt tűzte ki maga elé, hogy – főkép az Ideen keresztül – megmutassa, milyen mélyen gyökerezik Kant a maga korában, és nem kevés azoknak a száma sem, akik épen az Idee-t használva fel ütőkártyának, arra a következtetésre jutnak, hogy a theoretikus ésszel ellentétben Kant a praktikus ész-elmélettel nem előzte meg, csak reprezentálta korát. Mennyiben jogosult ez a csak, és hogy vajjon a praktikus ész szférája visszaesés-e a metafizika irányában, melynek mint tudománynak a megsemmisítését épen a Tiszta Ész vállalta magára, arról természetesen az Idee époly kevéssé van hívatva kimondani az utolsó szót, mint azoknak a könyveknek a szerzői. Az Idee azonban valami máshoz szolgáltat döntő érvet; azon a módon ugyanis, ahogyan Kant ezen az alig harminc oldalon kerek egységbe fogta azoknak a forradalmi időknek összes, az emberiség történelmét, jövendő sorsát és kilátásait érintő problémáit, kétszeres jelentőséget nyer Marxnak az a mélyértelmű megjegyzése, hogy Kant filozófiája a francia forradalom német theoriája. Mert csakugyan, Kant e szavai mögül: “Hála legyen a természetnek az összeférhetetlenségért, a rosszindulatúan versengő hiúságért, a soha ki nem elégíthető bír -, vagy hatalmi vágyért!” – már világosan kihallatszik a Bastille lerombolóinak diadalkiáltása, mely praeludiumot szolgáltatott az új világ megépítésének munkájához.

Sándor Pál

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

-
átlagos pontszám
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ
0
lezárult rukk / happ

Címkék

Kollekciók