Amerikából ​jöttem

Douglas Coupland - A ​rágógumitolvaj
"Te ​is ki akarsz szállni? Gyakran szeretnél másvalaki lenni, bárki, csak ne az, aki vagy?" - kérdezi Roger a naplójában, mert neki aztán tényleg van oka, hogy elege legyen önmagából. Negyvenhárom évesen egy írószer-nagyáruházban dolgozik, rakosgatja a tollakat és a nyomtatópapírokat, vedeli a vodkát, és csak úgy csöpög belőle a bánat, mert valahol, valamikor nagyon elronthatott valamit az életében... De egyszer csak elkezdi olvasni a naplóját egy munkatársa, Bethany, a "halott lány". Aki persze nem halott, csak úgy öltözik, mintha az volna. Vagy mintha szeretne meghalni: fekete cuccok, fekete rúzs, fehérre festett arc. Roger és Bethany barátok lesznek, pedig csak egymás naplóját olvassák: különös, keserű gondolataikat az életről, amelyben mindenki kész katasztrófa. S most, hogy van végre olvasója, Roger elkezdi írni régóta tervezett regényét, a _Kesztyűk tavá_-t: egy öregedő író történetét, aki a feleségével együtt vedeli a whiskyt, és csak úgy csöpög belőle a bánat. Meg egy fiatal íróét, akinek a készülő könyve egy írószer-nagyáruházban játszódik... Szomorú, kegyetlenül szomorú komédia Coupland új könyve, melynek minden alakja úgy él, olyan elevenen jelenik meg előttünk, hogy pontosan érezhetjük: ez a mostani életünk álcázott halál. "Talán te is változtatni akarnál azon, aki vagy? Alakítsunk egy klubot?"

Benoit Duteurtre - A ​kislány és a cigaretta
"Azt ​figyeli meg és írja le, amit lát. Mintha azt akarná mondani: mitévők legyünk, ha nincs remény megváltoztatnunk ezt a szerethetetlen világot? Ne hagyjuk magunkat becsapni. Lássunk és tudjunk. Tudjunk és lássunk" – nem kisebb pályatárs írta ezeket a sorokat néhány éve a fiatal és egyre népszerűbb Benoît Duteurtre-ról, mint Milan Kundera. Az új, szatirikus Duteurtre-regény mintha nem arról szólna, amit írója lát. Színhelye egy meghatározhatatlan város, amely mintha az Egyesült Államokból és Európából lenne összegyúrva. A legkülönfélébb nevű és származású emberek járnak-kelnek benne (többek között a George Bush sugárúton), akiket a közös fizetőeszközön kívül (eurodollar) két nagy eszme tart össze: a dohányzás gyűlölete és a gyermekek felsőbbrendűségébe vetett hit. Egyik bizarr fordulat a másikat követi, Duteurtre azonban higgadt komolysággal, logikus következetességgel és továbbra is kérlelhetetlen éleslátással viszi végig elképesztő ötleteit. E miatt aztán sikerül is valóban borzongatóvá varázsolnia ezt a nem is annyira utópisztikus társadalmat, amely a gyermeki gügyögést választja filozófiául.

Jaroslav Hašek - Švejk
A ​regény hőse, mint az alcím is állítja, egy "derék katona". Furcsa tisztesség a Švejké: részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, végül fogságban. ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a tisztesség és becsület látszatát kelteni, azonban menti a bőrét, mégpedig úgy, hogy addig hülyéskedik, amíg a bolondok közé zárják, mert tohonyaságaival és furfangjaival terhére van a katonai feljebbvalóinak. A szatírikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges "csihi-puhi" anekdotafűzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze. Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi - sokszor naturalista - nyelvezetű dialógusok szatírikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hasek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik. Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között. A teljes és hiteles fordítás (Réz Ádámé) 1956 óta jelenik meg.

Boris Vian - Venyigeszú ​és a plankton
A ​kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni. A regény szereplői – a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence – valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé. „Boris, aki kortársai többségéhez hasonlóan igyekezett nem tudomást venni a tragikus valóságról, e struccpolitika kiegészítéseként a passzív ellenállás egy igencsak kellemes formáját választotta: csatlakozott a Franciaország (és különösen a francia ifjúság) erkölcsi megújulásának szükségességét hirdető Vichy-kormány bornírt prédikációra fittyet hányó, feltűnő, hóbortos ruhadarabokat viselő, a jazzt és főleg a szvinget szinte vallásos áhítattal imádó zazou-khoz (jampecok). Nem túlzás kijelenteni, hogy a németek által megszállt Franciaországban, ahol a túlbuzgó kollaboránsok még a germán félisteneknél is szigorúbban ítélték meg és el a jazzt, ezt az „erkölcstelen és értéktelen”, ráadásul „zsidó-néger-amerikai” zenét, a New Orleans-i stílus vagy a szving iránti rajongás – és főleg e zenei műfaj művelése – az ellenállás egy formája volt.” Takács M. József

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Jane Austen - A ​klastrom titka
"A ​Klastrom titká"-ban új oldaláról ismerhetjük meg Jane Austent. Halála után kiadott regényében az (ön)ironikus Austen mutatkozik meg nagy kifejezőerővel és roppant szórakoztató formában. Mint minden regényében, az írónő itt is egy fiatal lány, Catherine Morland útját ábrázolja, akit kezdettől fogva "antihősnőként" mutat be. A sokgyerekes, szegény papi családban felnőtt Catherine semmi különleges tulajdonsággal nem dicsekedhet, sem nem bájos, sem nem tehetséges vagy szépreményű, ám nagy csodálója a kor "gótikus" rémregényeinek. Életére is úgy tekint, mintha regényhősnő volna, és önnön jövőjét olvasná a fordulatos regények lapjain. A jövő azonban nem tartogat számára sem szerencsés kimenetelű hintóbalesetet, amely során a semmiből felbukkanó hős megmenti majdani szíve hölgyét, sem fényes báli részvételeket, sem örökké tartó barátságokat. A lányka bathi utazása balesetmentesen zajlik, élete első bálján kis híján elvész a tömegben, anélkül, hogy bárki lovagféle fölfigyelne rá, igaznak tűnő barátságáról pedig csak egyedül ő nem sejti, hogy üres, pénzhajhász és naivitását kihasználó kapcsolat csupán. A Northanger Klastrombeli látogatása ugyan megcsillantja előtte a dermesztő kalandok lehetőségét: szellemjárta padlásszobákat, holttestnek ható viaszfigurákat, föld alatti cellákba zárt, elgyötört feleségeket, titkos csapóajtókat, ám a regényes fordulatok és a romantikus titkok itt is elmaradnak. Catherine jutalma mindössze némi élettapasztalat, mert ahogyan illúzióit vesztve kezdi megérteni a való életet, lassan kigyógyul romantikus csacskaságaiból, és igazi Austen-hősnővé válik: önismeretet szerez. Még egy tisztes kérő is felbukkan, akinek az oldalán aztán Catherine új fejezetet nyithat egy immár kevésbé ábrándos-ijesztő történetben: a saját hétköznapi életében.

Kurt Vonnegut - Breakfast ​of Champions
Kurt ​Vonnegut is a master of contemporary American literature. His black humor, satiric voice, and incomparable imagination first captured America's attention in The Sirens of Titan in 1959 and established him as "a true artist" with Cat's Cradle in 1963. He is, as Graham Greene has declared, "one of the best living American writers." Breakfast Of Champions is vintage Vonnegut. One of his favorite characters, aging writer Kilgore Trout, finds to his horror that a Midwest car dealer is taking his fiction as truth. The result is murderously funny satire as Vonnegut looks at war, sex, racism, success, politics, and pollution in America and reminds us how to see the truth.

Vavyan Fable - Mesemaraton
VIGYÁZAT: ​NEM MESEKÖNYV! Burleszk, paródia, karikatúra ÉS kalandregény. Hella Postor, a vagány, idős milliomosnő éjjel-nappal tequilát iszik, s közben lovasversenyt szervez fantasztikus terepen, mesés fődíjjal (egymillió fabatka). Szinte a rajt előtt belebotlik Athénába, fiatalkori önmaga hasonmásába. Nagylelkűen meghívja őt és Don Jarrat-t a Mesemaratonra. Ha egymásra találnak, öröklik hatalmas vagyonát. A kiszemelt vőlegénynek van egy szépséghibája: maffiózó. És éppen bajban van egy eltűnt heroinszállítmány miatt. A verseket mormogó és bohócságát mindinkább föladó Athéna az öreg hölgy testőréhez vonzódik: Michel Redfordhoz, aki öltözzön bár navaho törzsfőnöknek vagy pirosbabos szoknyás nőimitátornak, szívdobogtatóbb fickó. Rossz Arcot, Don Jarrat vérszomjas gorilláját is fölajzza, ezért olykor menekülni, olykor támadni kényszerül. Ott van a versenyen Fabre Chant, a mozisztár és három bohókás játékzsoldosa, a lila bugyigókról álmodó Gille Barry, a hamvas apródokra vadászó Lady Norris - és Daler Canev, aki időnként átmenetileg elhalálozik, s ha mégsem, megbokrosodik a lova. Kísérőik: FBI-ügynökök, filmesek, bérgyilkosok. Szerelmek, hajszák, kalandok. Képtelenségek. Gegek. Buszon, villamoson, metrón olvasni nem tanácsos. Feltűnő. Evés közben végzetes lehet.

Vavyan Fable - Mesemaraton ​- Emlékfutam
Hella ​Postor, a dúsgazdag öreg hölgy a hajdani Mesemaraton nevű lovasverseny iránti nosztalgiából újabb tusát szervez, Emlékfutam néven. Szívesen látná az egykori résztvevőket, ám néhányuk még nem töltötte le életfogytiglanját. Szabadlábon lévő kedvencei - Michel és Athéna Redford - immár utódot nevelnek, lovat tenyésztenek. Az indulók között találjuk Braydent, az eskető szándékú maffiások elől szökő lóidomárt. A könyvírás miatti depresszióban szenvedő, vezekelni vágyó, magyar gyökerű Allegrát. A fojtogató szeretetű családja által hajszolt, hetvenéves guminőt, Bizsut. A kudarcos frigyéből kiválóban lévő férjet, valamint annak sportos múltú, harcias exnejét; ők futamhosszat lakoltatják-kesergetik egymást. A versenyen leljük Szeplőtelenkét, a Hogyan legyünk szüzek? című nyomtatott gyöngyszem médiacsinnadrattára éhes szerzőjét. Továbbá bogarasokat, fétisimádókat, ex- és szextrémeket, sírlényeket - valamint az őket kergető/kísérő priuszosokat, házastársakat, médiásokat, vámpírvadászt, dilidokit. A veszélyes történet főleg lovon, kísértethotelben és asztal alatt játszódik.

Ephraim Kishon - Hajvédők
Kishont ​Ferenc a háború végén nekilátott feljegyezni a hajvédő mozgalom krónikáját, és már Ephraim Kishonként zárta le a kéziratot: valahol Európában. A kopaszkérdés e mély értelmű tárgyalásának természetesen van köze az 1938 utáni évek magyarországi eseményeihez. Mégis elmondható, hogy akár a híres filmben, valahol Európában történnek a dolgok, mi több, valahol a világban. A kopaszkérdés nem - csak - a közép- és kelet-európai zsidókérdés parafrázisa, hanem az indonéziai kínaikérdésé, az angol gyarmatbirodalmi hindukérdésé, a szerbiai bosnyákkérdésé, a boszniai horvátkérdésé, a törökországi örménykérdésé és a görögországi törökkérdésé, a közép-afrikai hutukérdésé és tutszikérdésé és így tovább. Minden pontján a világnak akad olyan nemzeti, vallási vagy akár szőrzetbeli kisebbség, akinek üldözése révén egy csoport pénzhez és hatalomhoz juthat, és a mozgalomtól a pogromig vezető fejlődésmenet igencsak hasonlít egymásra. Kishont Ferenc könyve tehát csöppet sem vicc, hanem éppolyan aktuális politikai tanulmány, mint Swift könyve volt Gulliver utazásáról a bölcs lovak országában.

William Makepeace Thackeray - Hiúság ​vására
A ​Hiúság Vására 1847. január és 1848. július között jelent meg először, havi folytatásokban. Amikor Thackeray 1846 januárjában kiadójával megállapodott a regény közlésére, a mű címe még ez volt: Regény hős nélkül. Toll- és ceruzavázlatok az angol társadalomról. Ezzel a címmel az író nem volt megelégedve, de csak hónapok múlva - az éjszaka kellős közepén - ötlött fel benne a végleges cím. "Kiugrottam az ágyból - írja Thackeray -, háromszor körülszaladtam a szobámat, s közben ezt mondogattam: Hiúság Vására, Hiúság Vására, Hiúság Vására!" A cím sokkal találóbb, mint az első volt: a regény véglegesre érlelt formájában több és más lett, mint aminek indult: a "toll- és ceruzavázlatok" laza sorozatából szigorú fegyelemmel szerkesztett nagy körkép-regény alakult, a humoros, szatirikus ábrázolás pedig az erkölcsi tanítás eszköze lett. Szülőhazájában is, de még inkább külföldön az olvasók tudatában a Hiúság Vására forr a legszorosabban Thackeray nevével. Első magyar fordítása már 1853-ban megjelent, azóta is állandó kedvence a magyar olvasók számos nemzedékének - talán, mert átérezzük a mű "örök érvényű" mondanivalóját, amelyet az író a regény záró bekezdésében így fogalmaz meg: "Ó hiúságok hiúsága! Ki boldog közülünk ezen a világon? Ki kapta meg azt, amire vágyott? És ha megkapta, ki van megelégedve?..."

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​félkegyelmű
Az ​író így vallott a Bűn és bűnhődés mellett mindmáig legnagyobb hatású és legnépszerűbb művéről: "Egy tökéletes szépségű embert szeretnék ábrázolni. De nincs ennél nehezebb a világon, különösen most... A szép az eszményi, de se a mi eszményünk, se a civilizált Európáé nincs még kidolgozva. Csak egy tökéletesen szép személyiség van a világon: Krisztus..." Dosztojevszkij tehát félreérthetetlenül kimondja, hogy művének hőse, Miskin herceg nem más, mint a XIX. század orosz társadalmába helyezett "földöntúli jellemű" lény. Vajon mit hozhat a világnak ez az eszményi szépségű ember? Elcsitíthajta-e a szenvedélyeket, diadalmaskodhat-e a pénz, az önzés hatalma felett, és egyesítheti-e embertársait a szenvedés és a szeretet jegyében? ... Ezt a kérdést tárja az olvasó elé gyönyörű regényében az író. S a sokszálú történet elbeszélése során a maga teljességében mutatkozik meg a géniusz írásművészete: előttünk áll mind a tragikus, mind a lírikus, mind a szatírikus Dosztojevszkij.

Tibor Fischer - A ​béka segge alatt
Fischer ​Gyuri, a regény főszereplője tudja, hogy mélyebbre nem süllyedhet: a béka segge alatt van ő is, kosárlabdacsapata és Magyarország is. A háború szörnyű pusztítása után, a kommunista diktatúra szorításában élő fiatalember már mindent feladott, amikor 1956 októberében megváltozik körülötte a világ. Néhány napra. Az 1959-ben magyar szülőktől Angliában született Tibor Fischer első regényével valósággal berobbant az angol irodalom élvonalába. A hihetetlenül erős történetet - édesapja fiatal éveinek krónikája - páratlan humorral, nagy nyelvi erővel adja elő. Az ötvenes évek Magyarországának fullasztó légkörét és az 56-os forradalom nagyszerű napjait Tibor Fischer 1992-es regényén keresztül ismerte meg újból a világ.

Ficsku Pál - Gyerekgyár
Bulvár ​Kund harmadik feleségét a második nászútján ismerte meg. A másodikat meg az elsőn. A harmadikkal, Paulával nem ment nászútra. Mert tőle tényleg gyereket akart, a nászutak meg akarva-akaratlan rosszul sültek el. Történetünk főhőse, Bulvár Kund amolyan álhírekkel üzérkedő életművész, aki egy világ végi faluból spermavizsgálatra jár fel Budapestre. Gyereket akar ugyanis. Paulától. De a sors kifürkészhetetlen útjain megakadnak, és kénytelenek segítséget kérni a gyerekgyártól. Vizsgálatok, próbálkozások, türelemjáték... Közben részt veszünk egy maratoni kocsmalátogatáson, a faluban beszüntetik az álmokat, a nyelvrablók óvodás túszokat ejtenek, a Madách-influenza pedig tizedeli a várost.

Spiró György - Feleségverseny
Lesz ​a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat). Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségéből. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöző lakosság követhető eszmére lel, szerethető és karizmatikus vezérre, valamint világos jövőképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királynő és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.

Szécsi Noémi - Utolsó ​kentaur
„– ​Milyen jó lenne, ha egyszer tényleg felrobbanna ez az egész! – Mi? Egész Magyarország? – Akár. De én Budapesttel is beérem.” Bakunyin, Kropotkin, Mahno és Emma Goldman vörös lepelbe burkolják a Hősök terén álló emlékművet. A felvett nevek pesti fiatalokat takarnak; a város kapucnis, biciklis, a házak árnyékában suhanó alakjait. Korunk anarchistái ők – persze a maguk módján, mondhatnánk, hiszen lázadásuk furcsán kisszerű, céltalan, esélytelen. Vagy mégsem? Budapesten mozognak; biciklis futárként nyelik a port és a szmogot, kerülő utakat keresnek a dugókban, és a gyakran kilátástalannak tűnő életükben is. Tüntetésekre és romkocsmákba járnak, falják a várost, ahol valaminek végre történnie kéne, és ahol mára felvonult a teljes magyar lakosság: „legitimisták és kommunisták, szocialisták és keresztények, antikommunisták és hungaristák, melegek és mélymagyarok, paramagyarok és posztmagyarok, békepártiak és toleranciahívők.”. Szécsi Noémi Budapest-regénye félelmetesen erős lenyomata annak, hogyan éli meg a rendszerváltás utáni generáció egy nagyváros mindennapjait; politikáját, emberi viszonyait, a szerelem és barátság lehetőségeit, kultúráját és kulturálatlanságát.

Michael Frayn - Bádogemberek
A ​William Morris Automatikai Kutatóintézetben lázas munkával igyekeznek számítógépesíteni mindent, ami ostoba, pazarló kézimunkának minősül, úgy mint a sportot, a divatot, az újságírást és még sok egyebet. Felmerül az az ötlet is, hogy a további program során számítógépesíteni lehetne például a porrnográf regények, valamint a szexuális tanácsadó kézikönyvek írását, sőt, idővel a vallási szertartásokat is. A buzgó munkába azonban külső tényezők avatkoznak be: felépül a pazar kísérletekre alkalmas új etikai épület, s egy szép napon kiderül, hogy maga a királynő fogja felavatni! Az intézet őrjöngve készül a Nagy Alkalomra: a fogadás előkészítsére bizottságok és albizottságok alakulnak, dúl a belső harc, a "fesztelen" fogadás tiszteletére arany szalagvágó ollót és példátlan méretű büfét rendelnek, pálmákat és műpázsitot plántálnak a betonba, befalazzák a férfivécéket, és már (f)esztelen intézkedéseked foganatosítanak. Hogy azután nem minden sikerül a tervek szerint, azon talán csak a "bádogemberek" - az intézet elvakult és elvadult komputerszakértői csodálkoznak... Michael Frayn (sz. 1933) angol újságíró, regény- és színdarabíró. A sznobságot és a túlkomputeresítést egyaránt megcélzó szatírája pazarul ontja a mulatságosnál mulatságosabb ötleteket: megkapja a magáét a kémelhárító tevékenységen iskolázott igazgatóhelyettes, az intézet zavartalan munkálkodásának éber őre csakúgy, mint a mindenáron szenzációt találó, valójában semmitmondó bulvársajtó - vagy akár a modern regényirodalom.

Thomas Raucat - Tiszteletreméltó ​kirándulás
Ez ​a regény a leggyilkosabb szatíra, amit valaha is írtak a japán szokásokról, mentalitásról. Francia szerzője csak álnéven merte publikálni, Japánban a harmincas években be is tiltották. Letehetetlen és maradandó olvasmány.

Martti Larni - A ​negyedik csigolya
Mint ​csodadoktor kezdi amerikai pályafutását Jerry Finn, azaz Jeremias Suomalainen, a kivándorolt kis újságíró. Hol fényűző hotelekben, hol poros országutakon tölti napjait, mulatságos kalandok sorozatán át, sikerek és bukások közepette, közvetlen közelből ismeri meg az "ígéret földjét". A neves finn író maró szatírával mutatja be a hiszékenységre építő csinnadrattás reklámfogásokat, az eszközökben nem válogató üzleti trükköket, a késhegyre menő konkurrenciaharcot, a pénzhajhász amerikai élet fonákságait.

Jonathan Swift - Gulliver's ​Travels
Considered ​the greatest satire ever written in English, Jonathan Swift’s Gulliver’s Travels chronicles the fantastic voyages of Lemuel Gulliver, principally to four marvelous realms: Lilliput, where the people are six inches tall; Brobdingnag, a land inhabited by giants; Laputa, a wondrous flying island; and a country where the Houyhnhnms, a race of intelligent horses, are served by savage humanoid creatures called Yahoos. Beneath the surface of this enchanting fantasy lurks a devastating critique of human malevolence, stupidity, greed, vanity, and short-sightedness. A brilliant combination of adventure, humor, and philosophy, Gulliver’s Travels is one of literature’s most durable masterpieces.