Jelentések ​a Harmadik Birodalomból A ​magyar diplomácia a II. világháborúban

Kodolányi János - A ​vas fiai
A ​tatárjárás ideje, IV. Béla tragikus küzdelme országa világi és egyházi nagyjaival, a "hűséges" szövetségessel, Harcias Frigyes osztrák herceggel, Batunak, a hódításra éhes, mégis megfontolt mongol vezérnek pusztító hadjárata elevenedik meg Kodolányi János jelentős regényében, e szélesen hömpölygő, művészi hitelű krónikában. Gyöngéd szerelem és erőszak diplomáciai cselfogások és belső viszályok, hazaszeretet és árulás, emberi nagyság és önzés váltják egymást, és szövődnek össze a könyv lapjain, mely felidézi történelmünk egyik legválságosabb, de ugyanakkor legérdekesebb korát. Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére. A könyv értékei, művészi szépségei ma is élvezetet nyújtanak az olvasónak.

Horváth Pál - Mezopotámia ​háborúi - Háború az olajért
A ​Perzsa-öböl háborúiról már nagyon sok értékelés, leírás látott napvilágot. Nem vitatható, hogy a városállamok között több ezer évvel ezelőtt már folytak háborúskodások a vizek birtoklásáért. Később Mezopotámia népei véres háborúkat vívtak a Róma örökébe lépő Bizánccal, a görög (makedón) és perzsa uralkodókkal. Az arabok a kádiszijjai csata után elfoglalják a "Folyóközt" és Kalifátust alapítanak. A háborúk tovább folytatódnak és a perzsák, a törökök, az egyiptomiak, majd a mongol hordák fosztják ki és perzselik fel a térséget és Bagdadot. A több évszázados török uralom az I. világháború után véget ér, hogy átadja helyét a brit birodalmi, és a többi nagyhatalmi törekvéseknek. A Perzsa-öböl XX. századi háborúinál legfontosabb szempont közvetlenül mindig a gazdasági, politikai és katonai térnyerés, valamint az évszázad nagy felfedezése az olaj volt, amelynek birtoklása napjainkban is nagyhatalmi érdek, mert akié az olaj azé a gazdasági, politikai és katonai hatalom. A háborús konfliktusok kirobbantásához indok volt bőven, legutóbb Irak esetében a hadműveletek megindítása előtt az egyik indok az volt, hogy nukleáris és tömegpusztító fegyverekét gyárt. Ezeket a fegyvereket azóta sem találják. Sőt 2004. áprilisában kiderült, hogy az iraki nép nem tartja felszabadítónak az amerikaiakat, valamint a szövetségeseiket, és kinyilvánította azt is, hogy nem kér a modern, amerikai típusú liberális demokráciából sem. Milyen következményei lehetnek az iraki konfliktusnak?

Bob Woodward - A ​parancsnokok
Bob ​Woodward nevét 1972-ben a Watergate-botrány tette ismertté Amerikában, s 1974-ben Carl Bersteinnel közösen írt könyvük, Az elnök emberei (All the President's Men) a mai napig is az oknyomozó újságírás bibliája. Woodward azóta is hű maradt a Washington Posthoz és a műfajhoz. Ez a munkája az amerikai hadügyminisztériumba és az amerikai politika legfelsőbb köreibe kalauzolja el az olvasót. Amikor Woodward hozzáfogott A parancsnokok megírásához, még nem sejtette, hogy tényfeltáró munkája egybe fog esni a Vietnam utáni legnagyobb amerikai katonai akcióval, az Öböl-háborúval. Szerencséjére, és a mi szerencsénkre is, testközelből figyelhette, ahogy mozgásba lendül az amerikai politikai és katonai gépezet, ahogy kialakul a Szaddam-ellenes koalíció, és kezdetét veszi a háború. A világ legismertebb újságírójaként Woodwardnak bejárása van a hatalom legszűkebb köreibe, és informátorok százai szállították számára a híreket. Írásából a magyar szemnek eddig ismeretlen, mégis fontos és érdekfeszítő világ tárul fel.

Réti Ervin - Háború ​a világ végén
Gyarmati ​háború a 80-as években, több tízezer katona, dollármilliárdok, nagy értékű hadifelszerelések egy alig kétezer lakosú kopár szigetcsoport tulajdonjogáért, nemzetközi bonyodalmak, meghasonlás a NATO-ban, a Közös Piacban, Latin-Amerika és az USA viszonyában.

Sziklai László - Sztálinizmus ​és fasizmus
Ez ​a könyv az elmúló, ám ugyanakkor még nagyon is jelenlévő huszadik évszázadról, annak tragikus történetéről szól, melynek lényege egyetlen szóval megjelölhető: népirtás. A népirtások kora a sztálinizmus és a fasizmus története. Ahhoz, hogy a nemzetiszocializmus és a sztálinista pártállam hozzáfogjon egy totalitárius diktatúra megvalósításához - Zymunt Baumann szerint - "kellő vakmerőségre" is szükség volt, arra, "hogy elgondoljanak egy a létezőnél jobb, ésszerűbb és racionálisabb társadalmi rendet - mondjuk egy fajilag homogén vagy egy osztályok nélküli társadalmat -, és mindenekelőtt az ennek kiterveléséhez szükséges képességre és eltökéltségre a terv valóra váltásához." Elengedhetetlen része volt az irtóhadjárat történetének az azt szolgáló ideológia is. Fontos volt, "hogy ez az állam ideologikusan kidolgozza és propagandaeszközökkel elterjessze az irtóhadjárathoz alapul szolgáló elveket." (Ormos Mária)Ez a könyv a népirtásokról szól, de mindenekelőtt a népirtásokról szóló könyveket, eszméket és ideológiákat elemzi, melyek támaszt nyújthatnak, akár kritikájukon keresztül, új fogalmak alkotásához, s régiek korszerűbb értelmezéséhez. A fogalomtisztázáshoz remélhetően hozzájárul annak kimondása, hogy a 20. században megszületett a gonosz etikája, melynek alaptétele a holokauszt kategorikus imperatívusza. A zsidókérdés végleges megoldásának felelős szakembere, Adolf Eichmann számára nem létezhetett más irányt mutató alaptörvény, mint hogy legyél emberfeletti módon embertelen! Az egyetlen vigasztaló szó csupán a tagadás lehet!

Thuküdidész - A ​peloponnészoszi háború
A ​görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és - a kicsikre nézve többnyire végzetes - konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.

Judith Miller - Szaddám ​Huszein és az Öböl-válság
A ​két amerikai szerző - egyikük a New York Times tudósítója, másikuk a Harvard egyetemen ad elő - Szaddám Huszeint, az iraki elnököt olyan biciklistához hasonlítja, aki "keskeny ülésen ül, és ha nem mozog, felbukik". A modern Irak története és Szaddám, a "takríti maffiafőnök" pályafutása olyan izgalmas, mint a legagyafúrtabb krimi, és olyan véres, mint egy shakespeare-i királydráma. Irak valóságos orwelli rémálom. Ez a könyv megérteti, hogyan jutott el ez az állam és mindenható uralkodója odáig, hogy lerohanja és annektálja szomszédját, a kicsi, ám dúsgazdag Kuvaitot. Ennek következménye az, hogy ma közel egymillió katona néz egymással farkasszemet a sivatagban, a szaúdi-kuvaiti határon, és a háború napról napra elkerülhetetlenebbnek látszik. Judith Miller és Laurie Mylroie könyve tényekben gazdag, rendkívül informatív és egyben szinte letehetetlenül izgalmas olvasmány.

Slavenka Drakulić - They ​would never hurt a fly
What ​causes people to participate in genocide? Respected Croatian journalist Drakulic (How We Survived Communism and Even Laughed) set out to explore the psyches of the people who turned her former country, Yugoslavia, into a killing field in the early 1990s. Observing them on trial for war crimes before the International Tribunal in the Hague, Drakulic depicts the perpetrators, from Radomir Kovac, who raped young girls, to the delusional former Serb president Slobodan Milosevic, often from the point of view of the perpetrators themselves. The novelistic imputation of imagined thoughts can be distracting. Nevertheless, with a few exceptions, the snapshots are powerful and horrifying: they include a chilling description of the slaughter at Srebrenica through the eyes of a reluctant Bosnian soldier forced to kill or be killed, and a portrayal of an entire town's complicity in the murder of a Croatian militiaman after he courageously testified before the tribunal. Drakulic's analysis of why people choose evil—fear, opportunism, propaganda, lust for power and identity, historical grievances—offers little that's new, and her conclusion—"if ordinary people committed war crimes, it means that any of us begs the question of why some found the courage to say no. But her focus on the perpetrators and their apparently inexplicable moral choices forces us to face the questions of good and evil these crimes raise. Copyright © Reed Business Information, a division of Reed Elsevier Inc. All rights reserved.

George R. R. Martin - Trónok ​harca
A ​Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

George R. R. Martin - Királyok ​csatája
Hogyan ​veszi fel a küzdelmet a világ másik végére száműzött királynő a szétesett és megosztott birodalom felett uralkodó gonosz démonok és gyilkosok ellen? Ki is valójában a titokzatos, álruhában rejtőző kisfiú? A Jó vagy Rossz képviselői nyerik meg végül a legöldöklőbb, legkegyetlenebb csatákat? Sikerül-e a szörnyű káoszt újra békévé varázsolni? A Királyok csatája a vad mulatságok és véres megtorlások világába repít el bennünket. Ebben a mesében fivér fivér ellen támad, éjszakánként pedig félelmetes kísértetek suhannak át a lombok közt. A káprázatos Holdhegység sziklái közt vademberek, veszedelmes boszorkányok és méregkeverők ereszkednek le, hogy feldúlják az addig békés vidéket. Vérfertőzés és apagyilkosság, alkímia és merénylet - e kegyetlen világ dicsőségének ára csak a vér lehet. A Királyok csatája merész, ötletes és bámulatos képzelőerővel megalkotott regény, kápráztató szépség és határtalan bűvölet hajtja át. Hamisítatlan és felejthetetlen izgalom - elejétől a végéig.

Rex Warner - Periklész
A ​jeles angol szerző a regényes életrajz mestere. Ezúttal Athén aranykora szellemi, művészeti és politikai életének fejét és irányítóját, Periklészt választja hőséül, aki az i.e. ötödik század néhány évtizedében népével együtt az idők végezetéig szóló csodát művelt. Ügyes írói fogással Anaxagorasz filozófussal, Perilész benső barátjával mondatja el kortársi beszámolóját, s ezzel a korszakot is, a hőst is emberi közelségbe hozza, s nemcsak a nagy államférfit, hanem rendkívül vonzó egyéniségét, magánéletét és emberi vonásait is olvasója elé állítja. Ez könyvének nem csekély érdeme.

Neal Ascherson - A ​Fekete-tenger
NEAL ​ASCHERSON skót újságíró, Kelet-Európa szakértőt gyerekkora óta foglalkoz­tatja a Fekete-tenger és vidéke. Édesapja azon a brit hadihajón szolgált, amely 1920-ban Novorosszijksznál fedélzetére vette a fehérek menekülő seregének utolsó kato­náit; ő maga testközelből kísérhette figye­lemmel a Gorbacsov elleni 199l-es puccs­kísérletet és a szovjet birodalom szétesését. Háború és politika azonban csak két motí­vum a sok közül, melyek átszövik ezt a tér­ben és időben szerteágazó leírást a világ legkülönösebb tengeréről és a partjain vég­bement találkozásokról Hérodotosz korától napjainkig. A Fekete-tenger térségében találkozott Európa a végtelen ázsiai sztyeppévei; a gö­rög telepesek és a szkíta nomádok itteni ta­lálkozásából született a „civilizáció" és a „barbárság" évezredes szembeállítása; itt gyökerezik a modern, városlakó embernek a vándor népektől, az otthontalanoktól való félelme; ez a vidék az egyik legkorábbi pél­dája a „multikulturális" együttélésnek, de a véres etnikai tisztogatások, a modern nacio­nalizmusok sem kerülték el a Fekete-ten­gert. Az ókorban itt éltek az amazonok - ez talán több mítosznál -, és itt éltek az alánok, géták, gótok, hunok, jazigok, kazárok, ko­zákok, oroszok, szarmaták, törökök, trákok, s megannyi más etnikum; innen terjedt át a pestis Európába, és itt virágzott a 18. szá­zadban Odessza, amelyet az oroszok alapí­tottak, de egy francia arisztokrata kormá­nyozta, s lakóinak egyharmada jiddisül be­szélő zsidó volt - a város, amely egy ideig aztán Puskinnak és a 19. század nagy len­gyel nacionalista költőjének, Adam Mickie-wicznek is lakóhelye volt... ma pedig itt fenyeget a történelem eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Ascherson kimeríthetetlen bőséggel ontja a történeteket, rengeteg forrásból merít -hivatkozik történetírókra és régészeti lele­tekre, irodalmi művekre és népdalokra, út­leírásokra és statisztikai adatokra -, érzék­letesen írja le az általa bejárt helyeket. Sza­badon csapongva veti fel kérdéseit (legyen szó nemzetállamról, kulturális identitásról, asszimilációról, szeparatizmusról vagy ép­pen egy rejtélyes kémnő viselt dolgairól), s reflektál rájuk - egyszóval mindent elkövet, hogy az olvasót is rabul ejtse a Fekete-ten­ger nem természeti, hanem szellemi varázsa.

Csicsery-Rónay István - Magyarország ​a második világháborúban
Ezek ​az írások a több mint ezeréves történelmünknek kb. 1938-tót 1956-ig tartó szakaszát ölelik fel. Írójuk az események közeli tanúja, számos szereplő barátja vagy ismerőse volt. Tagja egy ifjúsági mozgalomnak, mely később Teleki Pál nevét vette fel, sebesültje a doni csatának, illegális lapszerkesztője és fegyveres résztvevője az ellenállási mozgalomnak, az 1945-ös Független Kisgazdapárt Külügyi Osztályának vezetője, majd az ÁVO kínvallatottja, és a nagy összeesküvési per vádlottja, szabadulása után pedig az európai, majd amerikai emigráció nyitott szemű tagja. Magyarország története a második világháború idején egy ötfelvonásos történelmi tragédia formájában is megírható. Az első felvonás Horthy és Teleki semlegességi politikájáról szól, ez a kormányzó 1938. augusztusi kieli fellépésétől Teleki megrendítő - és eredménnyel járó - áldozatáig tartott. A másodikat a Bárdossy által a jövendő három győztes nagyhatalomnak küldött hadüzenet, az újvidéki mészárlás és Voronyezs határozta meg. A harmadikra Kállay és Szombathelyi túlélési kísérlete nyomta rá a bélyegét. A negyedikben történt meg a német megszállás, zsidó honfitársaink deportálása, az ellenállási mozgalom és a kiugrási kísérlet. Végül az ötödik a nyilas rémuralom és az ország hadszíntérré válása. E kéthavonta megjelenő sorozatunk a magyar történelem kiemelkedő eseményeiről szól, és sokszor mártírhalálukig hű magyarokról, akik néha meg tudták fordítani a történelem kerekét is. A sorozat célja: eltüntetni a fehér foltokat közelmúltunk történelméből; eloszlatni az oly sok, e korra vonatkozó tévhitet; és tudatosítani sikereinket, hibáinkat közvéleményünkben.

Rajiv Chandrasekaran - Imperial ​Life in the Emerald City
An ​unprecedented account of life in Baghdad’s Green Zone, a walled-off enclave of towering plants, posh villas, and sparkling swimming pools that was the headquarters for the American occupation of Iraq. The Washington Post’s former Baghdad bureau chief Rajiv Chandrasekaran takes us with him into the Zone: into a bubble, cut off from wartime realities, where the task of reconstructing a devastated nation competed with the distractions of a Little America—a half-dozen bars stocked with cold beer, a disco where women showed up in hot pants, a movie theater that screened shoot-’em-up films, an all-you-could-eat buffet piled high with pork, a shopping mall that sold pornographic movies, a parking lot filled with shiny new SUVs, and a snappy dry-cleaning service—much of it run by Halliburton. Most Iraqis were barred from entering the Emerald City for fear they would blow it up. Drawing on hundreds of interviews and internal documents, Chandrasekaran tells the story of the people and ideas that inhabited the Green Zone during the occupation, from the imperial viceroy L. Paul Bremer III to the fleet of twentysomethings hired to implement the idea that Americans could build a Jeffersonian democracy in an embattled Middle Eastern country. In the vacuum of postwar planning, Bremer ignores what Iraqis tell him they want or need and instead pursues irrelevant neoconservative solutions—a flat tax, a sell-off of Iraqi government assets, and an end to food rationing. His underlings spend their days drawing up pie-in-the-sky policies, among them a new traffic code and a law protecting microchip designs, instead of rebuilding lootedbuildings and restoring electricity production. His almost comic initiatives anger the locals and help fuel the insurgency. Chandrasekaran details Bernard Kerik’s ludicrous attempt to train the Iraqi police and brings to light lesser known but typical travesties: the case of the twenty-four-year-old who had never worked in finance put in charge of reestablishing Baghdad’s stock exchange; a contractor with no previous experience paid millions to guard a closed airport; a State Department employee forced to bribe Americans to enlist their help in preventing Iraqi weapons scientists from defecting to Iran; Americans willing to serve in Iraq screened by White House officials for their views on Roe v. Wade; people with prior expertise in the Middle East excluded in favor of lesser-qualified Republican Party loyalists. Finally, he describes Bremer’s ignominious departure in 2004, fleeing secretly in a helicopter two days ahead of schedule. This is a startling portrait of an Oz-like place where a vital aspect of our government’s folly in Iraq played out. It is a book certain to be talked about for years to come.

Békés Rezső - Truman ​árnyéka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George R. R. Martin - Kardok ​vihara
Ritkán ​született még olyan történet, amely annyira rabul ejtené egy egész nemzedék képzeletét és szívét, olyan lebilincselő mese, mint George R. R. Martin hatalmas fantasy-sorozata. A Trónok harcában megismertünk egy ősi királyságot, amelyet könyörtelen férfiak és nők hatalomvágya marcangolt. A Királyok csatájában kiéhezett ragadozóként söpört végig a birodalmon a háború, a mágia és az őrület. Most pedig, ahogy a hatalomért folytatott embertelen küzdelem viharos tetőpontjához közeledik, a megtépázott és megosztott királyság kénytelen szembenézni legszörnyűbb ellenségével, egy ellenséggel, amely a síron túlról érkezik... A hatalomért versengő öt király közül egy halott, egy pedig meggyengült, a harcok mégis változatlan hevességgel tombolnak. Szövetségek születnek és hullanak szét. A Vastrónuson a Lannister-házból való Joffrey, a Hét Királyság ingatag uralkodója ül. Legengesztelhetetlenebb ellenfele, a legyőzött és megalázott Lord Stannis egy féltékeny boszorkány hálójába keveredett. Északot azonban még mindig az ifjú Robb Stark kormányozza Zúgó várából. Robb haditervet készít megvetett ellenségei, a Lannisterek ellen nem törődve azzal, hogy a húgát túszként tartják fogva Királyvárban, a Vastrónus fővárosában. A száműzött Daenerys királynő, a világ utolsó három sárkányának úrnője eközben egy távoli földrész véráztatta vidékein kel át. A pusztító dinasztiaháború dögletes, halált hozó bűzében Daenerys szövetségeseket keres és erőt gyűjt a Királyvár elleni támadáshoz, amellyel visszanyerheti a meggyőződése szerint törvényesen őt illető koronát. Ahogy a szembenálló erők a végső, gigászi összecsapásra készülnek, a civilizáció peremén barbár horda tűnik fel, amelynek célja a Hét Királyság leigázása. Rajtuk kívül azonban megjelenik a mesebeli Mások előőrse is, a feltámasztott élőhalottak természetfeletti, megállíthatatlan hadserege is. A világ jövője egy hajszálon függ, és senki sem adja fel végső győzelemre törő küldetését, míg a Hét Királyságban ki nem robban a kardok csillapíthatatlan vihara...

George R. R. Martin - The ​Winds of Winter
The ​Winds of Winter is the forthcoming sixth novel in the epic fantasy series A Song of Ice and Fire by George R. R. Martin. The previous installment, A Dance with Dragons, covered less story than Martin intended, omitting at least one planned large battle sequence and leaving several character threads ending in cliffhangers. Martin intends to resolve these cliffhangers "very early" in The Winds of Winter, saying "I'm going to open with the two big battles that I was building up to, the battle in the ice and the battle at Meereen—the battle of Slaver's Bay. And then take it from there."

Ljudmila Ulickaja - Daniel ​Stein, tolmács
„Én ​annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.” Daniel Stein, a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal… Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimeríthetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is.

George R. R. Martin - A ​Storm of Swords
The ​third volume of the high fantasy saga that began with A Game of Thrones and continued in A Clash of Kings is one of the more rewarding examples of gigantism in contemporary fantasy. As Martin's richly imagined world slides closer to its 10-year winter, both the weather and the warfare worsen. In the north, King Joffrey of House Lannister sits uneasily on the Iron Throne. With the aid of a peasant wench, Jaime Lannister, the Kingslayer, escapes from jail in Riverrun. Jaime goes to the other youthful ruler, Robb Stark, to secure the release of Joffrey's prisoners, Robb's sisters Arya and Sansa Stark. Meanwhile, in the south, Queen Daenarys tries to assert her claim to the various thrones with an army of eunuchs, but discovers that she must choose between conquering more and ruling well what she has already taken. The complexity of characters such as Daenarys, Arya and the Kingslayer will keep readers turning even the vast number of pages contained in this volume, for the author, like Tolkien or Jordan, makes us care about their fates. Those two fantasy greats are also evoked by Martin's ability to convey such sensual experiences as the heat of wildfire, the chill of ice, the smell of the sea and the sheer gargantuan indigestibility of the medieval banquet at its most excessive. Perhaps this saga doesn't go as far beyond the previous bounds of high fantasy as some claim, but for most readers it certainly goes far enough to command their attention.

George R. R. Martin - Varjak ​lakomája
A ​XXI. század által generált digitalizáció, a modern éra által minden elérhető közelségbe került. De vajon igaz-e ez letűnt vagy kitalált korok és legendák, ködbe burkolózó hősök, emberszabású és szörnyszülött alakok tekintetében is? Már Frodó történetei is arról tanúskodtak, hogy ez a sötét középkor árnyaiból táplálkozó, ősidők mondavilágát "megéneklő" műfaj igencsak vonzza a maga elérhetetlenségével, megfoghatatlanságával a mai embert. És most itt van George R. R. Martin, aki a trilógiának indult Tűz és jég dala sorozat negyedik köteteként megjelent Varjak lakomájában újabb lenyomatát adja ezeknek az időknek. A Trónok harcában megjelenő, az ősi királyságot szétszakító kegyetlen erők, a Királyok csatájának kísértetei, vademberei, boszorkányai, a Kardok viharának a másvilágról előretörő inváziója után a ciklus negyedik kötetében Martin ismét egy sokszereplős, tabudöntögető fantasy-opusszal rukkolt elő. Az 1996-ban elindított, immár tetralógiává bővült sorozat most megjelent kötetét legjobban a könyv utószavának szerzője, Stemler Miklós foglalja össze: "Szemben a legtöbb populáris fantasyvel, ahol a közékori háttér csupán díszlet, amely előtt jobban vissza lehet mondani a Tolkientől tanult, ám teljes egészében soha el nem sajátított leckét, Westeroson a lovagi csillogás mellett jelen vannak a nyomor és a társadalmi különbségek is. Míg Tolkien elsődleges kiindulópontja az ógermán mitológia - pontosabban annak megmaradt töredékei voltak..., addig Martin inspirációit középkori eseményekből merítette, elsősorban a Rózsák háborújából."