In ​memoriam Igor Stravinsky

Lehotay-Horváth György - Rózsa ​Miklós életem történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskássan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Holywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Romain Rolland - Jelenkori muzsikusok
Tanulmányok Wagnerről, Camille Saint-Saensről, Vincent d'Indyről, Richard Straussról, Hugo Wolfról, Don Lorenzo Perosiról, Claude Debussyről, és sok minden másról...

Ismeretlen szerző - Claude ​Debussy
A ​sorozatban a klasszikus zene géniuszainak életútjával, gondolkodásával, alkotói stílusával ismerkedhetünk meg. Sok színes történet, érdekesség, gazdagon illusztrálva. A CD-n ismert művei hallhatók Ronan O'Hora előadásában.

Gerő András - Hargitai Dorottya - Gajdó Tamás - A ​Csárdáskirálynő
A ​Csárdáskirálynő története sikertörténet. Túlélt világháborút, forradalmakat, rendszerváltásokat. Változott, de nem a felismerhetetlenségig. Lényege szerint születése óta egyenlő önmagával: operett. Kibírta a dicséreteket és a lesújtó kritikát is. Elviselte a besorolásokat is. Azt is, hogy bécsinek tartsák, pedig valójában osztrák-magyarnak született, s aztán magyar lett. Azt is, hogy a polgári középosztályhoz kössék, pedig valójában szinte azonnal folklorizálódott. Senki szeretetét nem utasította vissza, de azt is tudomásul vette, hogy ne szeressék. Tartották az osztrák identitás, életérzés egyik kifejezőjének, és persze valami nagyon magyarnak is. Pedig valójában egyik se. Ha már valahogy be kellene sorolni, akkor leginkább valami olyasmi, ami talán fából vaskarikának, fogalmi önellentmondásnak tűnik, de a szerző(k), a történet és a közeg hármasságában mégiscsak értelmet kap. A Csárdáskirálynő közép-európai hungarikum. Más szóval: monarchikum.

Réti Zoltán - Rózsavölgyi ​Márk
Rózsavölgyi ​Márk zeneszerző és hegedűművész, aki az önéletrajza szerint Balassagyarmaton (Nógrád vármegyében) született 1789-ben, a klasszikus verbunkos korának utolsó nagy alakja volt. Sorsa sok tekintetben hasonlított elődeihez, a magyar tánczene korábbi mesterei (Bihari József, Csermák Antal, Lavotta János) életéhez: ő is szegényen és betegen halt meg (a magyar forradalom első évében). Rózsavölgyi Első Magyar Társastáncának gyönyörű dallamaival került be a táncmuzsika a magyar tánctermekbe. Eleganciája, könnyedsége, bája és pezsdítő ereje éppen megfelelt a hazafias lelkesedésnek. Rózsavölgyi Prágában részesült magasabb zenei képzésben, majd magyarországi színházaknál játszott, 1833-tól Pesten élt, de az egész országban koncertezett. 1835-ben Bécsbe is ellátogatott, s attól kezdve az európai zenei élet is számon tartotta. 1839-ben mutatták be a Visegrádi kincskeresők c. daljátékát, az Első Magyar Társastáncot pedig 1842 farsangján játszotta először. Kompozícióival érzékenyen reagált a kor társadalmi és politikai eseményeire. Közel 200 „eredeti magyar hangművet” írt, többségük nyomtatásban is megjelent. (Fia, Rózsavölgyi Gyula alapította 1850-ben a Rózsavölgyi és Társa zenei céget, mely a 20. század elejére a legjelentősebb magyarországi zeneműkiadóvá fejlődött.) A magyar reformkor művésztársadalma (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Egressy Béni) nagyra értékelte tevékenységét. Liszt Ferenc Rózsavölgyi dallamait is feldolgozta két rapszódiájában. Petőfi Sándor, a reformkor és szabadságharc költője kiállt Rózsavölgyiért, majd verssel (Hegedű és koldusbot) búcsúztatta a „csárdás atyját”. Kötetünkben Rózsavölgyi Márk életét és munkásságát Réti Zoltán, a zeneszerző életművének kutatója mutatja be.

Fajth Tibor - Nádor Tamás - Puccini
Giacomo ​Puccini a XX. századnak kétségkívül legnépszerűbb operaszerzője. A hétköznapi dolgok, érzések költője. Hőseit, a mindnyájunknak kedves Mimit, Toscát. Pillangókisasszonyt vagy furfangos Gianni Schicchit és ezek sorsát mély együttérzéssel, drámai erővel vagy elragadóan szellemes humorral ábrázolja. Puccini művei könnyen érthetőek, mindenkihez szólnak. Behízelgő dallamai valósággal slágerekké váltak. Zenei nyelvében mégis lépést tartott kora fejlődésével. A zenés színpadnak pedig alig van hozzá mérhető boszorkányos ismerője. A dokumentumokat bőven idéző kötetből az olvasó képet kaphat róla, hogy sikerekben és bukásokban gazdag életútján micsoda küzdelmek árán születtek halhatatlan művei. De bemutatja a könyv Puccinit, a magánembert is: a nők, az autók, a motorok, a vadászat örök szerelmesét.

Ismeretlen szerző - Frédéric ​Chopin
A ​ kötetben a klasszikus zene géniuszának életútjával, gondolkodásával, alkotói stílusával ismerkedhetünk meg. Sok színes történet, érdekesség, gazdagon illusztrálva. A CD-n ismert műveik hallhatók a neves londoni Royal Filharmonikusok előadásában.

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Kodály Zoltán 70. születésnapjára
Kedves ​Tagtársunk! Szeretettel köszöntjük a Magyar Tudományos Akadémia nevében, hetvenedik születésnapján. Köszöntjük tagtársunkban népünk hű fiát és nagy művészét, aki egész élete folyamán népünkért, kultúránk emeléséért dolgozott s halhatatlan érdemeket szerzett népzenénk ősi emlékeinek feltárásában és a pusztulástól való megmentésében, valamint a magyar énekkultúra megteremtésében és felvirágoztatásában. Igaz szívvel köszönjük azt a felbecsülhetetlen értékű tudományos munkát, amelyet népünk zenei hagyományainak felkutatásával, a népdalok összegyűjtésével és tudományos feldolgozásával végzett. Köszönjük azt a sok művészi alkotást, a dalokat, zenekari műveket és daljátékokat, melyekkel zeneművészetünket gazdagította és nagy kortársával, Bartók Bélával együtt megteremtette a magyar zene új korszakát. Zenéjét hallva, megtanultuk jobban szeretni hazánkat, felvirágzásáért önfeláldozóbban dolgozni. Kívánjuk, hogy még soká alkothasson jó egészségben és erőben, segítve szeretett hazánk szocialista építését. Budapest, 1952 december 16-án A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége

Eloisa James - Csábító ​ajánlat
Helene, ​Godwin grófnője egykor szerelemből szökött meg a szülői házból az igen tekintélyes Lord Godwin oldalán, ám a házasság, annak minden momentuma valódi gyötrelemnek bizonyult a számára. Mindkét fél megsínylette a frigyet: rideg, merev emberekké lettek, és habár névleg továbbra is egy párt alkottak, mások oldalán igyekeztek örömet találni – sikertelenül. A házaspárban mindössze egy közös vonás maradt: a zene szenvedélyes szeretete. Helene úgy látja: megérett az idő a változásra és arra, hogy végre megtalálja a felhőtlen boldogságot. Ennek zálogát – barátnői példáját is látva – saját gyermeke születésében látja. A végletekig erényes, a férfiakat inkább taszító nőből vonzó asszonnyá avanzsál, az urak – még a legbefolyásosabbak és a hölgyek körében nagy hírnévnek örvendők is – a lábai előtt hevernek. Várva várt szabadságában azonban nem tud kiteljesedni, a férje ugyanis nem hajlandó elválni, gyermekkel pedig nem kívánja őt megajándékozni. A patthelyzetből végül Lord Godwin egy szokatlan ajánlattal kínál kiutat a felesége számára. Helene-nek nincs más választása, mint hogy elfogadja azt. A kényszerhelyzet szülte bonyodalmak közepette a történések mindkettejük számára meglepő fordulatot vesznek. Eloisa James (Szerelmes hercegnő, Bolond szerelem, Vad szerelem) legújabb regényében a tizenkilencedik századi London főúri világába enged bepillantást az olykor szívet facsaró, máskor megmosolyogtató események szövevényében.

Szőllősy András - Honegger
Öt ​esztendő telt el Honegger halála óta. Öt esztendő nagy idő egy művész alkotásainak életében. Változik ez alatt az életforma, változik az ízlés, a közönség csak azt őrzi meg, ami felette áll divatok és ízlések múlásának. A teljes életmű megmaradása csak keveseknek adatott meg - s Honegger ezek közül való. Külföldön, s itthon is, csak most kezd teljes oeuvre-je igazán népszerűvé válni.

Eva Baronsky - Mozart ​felébred
1791. ​december 5. éjszakáján minden idők egyik legzseniálisabb zeneszerzője az ágyában haldoklik, és élete utolsó művét nem tudja már befejezni… Másnap idegen emberek közt, idegen helyen, furcsa ruhákba öltöztetve ébred. Sajnos nem indul jól a napja, nem találja se a helyét, se az idejét. Lehet, hogy ez a pokol tornáca, de az is lehet, hogy a paradicsom. Csak egyetlen magyarázata lehetséges: ez egy isteni küldetés, be kell fejezni a Requiemjét. De ehhez meg kell találnia a közös hangot a tojotákkal és siemensekkel,az óriásférgekkel, a fülmelegítőkkel, hogy a jumbó bögréről ne is beszéljünk. Jöjjön most a klasszikus kérdés: Vajon sikerül neki?

Samuel Claude - Clara ​S.
A ​német romantikus zene fénykorának kivételes zongoraművésznője, Clara S. - azaz Clara Schumann-, asszonynevén, Robert Schumann feleségeként vonult be a zenetörténetbe. Clara 1827-ben született Friedrick Wieck, neves lipcsei zongoratanár és zongorakereskedő lányaként. Apja korán felfigyel a kislány zenei tehetségére, és a csodagyereknek számító Clara kilencévesen adja első koncertjét a lipcsei Gewandhaus zeneértő közönségének, s Beethoven, majd Mendelssohn, Chopin, Liszt, Brahms sorra hajtottak fejet tehetsége előtt. Porosz koncertturnéra indul, bemutatkozik Párizsban, és csupán tizenhat éves, amikor Felix Mendelssohnnal, a Gewandhaus akkori igazgatójával lép fel Lipcsében. Mendelssohn barátsága mellett a tizenhatodik életév a szerelmet is meghozza Clarának: ekkor vall először érzelmeiről a nála közel húsz évvel idősebb Robert Schumannn. Clara tizennyolcadik születésnapján Schumann megkéri a lány kezét, de a lánya karrierjére árgus szemmel vigyázó büszke apa elutasítja a jóval idősebb, testileg-lelkileg kiegyensúlyozatlan zsenit. Clara drágán fizet rövid boldogságáért: férjét az elhatalmasodó idegbaj az őrültek házába juttatja, s hiába hogy nyolc gyermek gondja szakad rá, bánat és keserűség, mégis élvonalbeli pianista marad haláláig, hősiesen helytáll emberként és művészként, tiszteletet keltve pályatársaiban és a zeneértő közönségben. Claude Samuel könyve ennek a rendkívüli asszonynak -akit az utókor immár mint zeneszerzőt is elismer- a regényes, tragikus sorsát, csodálatra méltó tehetségét tárja elénk.

Arthur Honegger - Zeneszerző ​vagyok
Arrthur ​Honegger művészete csak az utóbbi években, úgy is mondhatjuk, hogy főként halála (1955) óta kezd ismerőssé válni a magyar hangverseny látogató közönség előtt. Azóta szólalt meg hatalmas színpadi oratóriuma, a Jeanne D'Arc a máglyán, azóta szerepelnek gyakrabban zenekari művei is műsorainkon. Nevének csengése lassanként tartalmat, zenét idéz, s a modern zene sok mindent összemosó ködéből a huszadik század egyik leghumánusabb és legrokonszenvesebb zeneszerző-portréját rajzolja a szakmabeli és az érdeklődő zenehallgató elé egyaránt.

Káldor Márton - Várnai Péter - Goldmark ​Károly
Mindannyian ​büszkék vagyunk Goldmark Károlyra, a magyar származású, s magyarságát soha meg nem tagadó nagy zeneszerzőre. Örömmel emlegetjük, hogy "Sába királynője" és "Téli rege" című operái, "Sakuntala" című hangversenynyitánya a világhír magaslatára emelkedtek. Mégis, művészetének gazdagságáról, küzdelmekben és kalandokban bővelkedő életéről csak keveset tudunk. Ezt a hiányosságot pótolja végre ez a könyv, amelyben Káldor Márton színesen, szinte regény eszközeivel ismerteti a mester életét, míg Várnai Péter Goldmark korának zenei életéről, s művészetét gazdagító zenei irányzatokról, továbbá legfontosabb operáiról, nyitányairól, szimfonikus műveiről írt elemző tanulmányt. Egy szerénységében is hősi, fojtottságában is szenvedélyes művészi és emberi egyéniség bontakozik ki előttünk Káldor Márton és Várnai Péter írásainak tükrében. Egy nagy alkotó, akinek életművével szemben van még törleszteni valónk, aki - ha nem is éri el Liszt vagy Bartók zsenijét - azok közé tartozik, akik a magyar zeneművészetet az emberiség zeneművészetének dobogójára emelték. Ha alaposan áttanulmányozzuk ezt az értékes könyvet, jobban megértjük nemcsak Goldmark művészetét, hanem korának zengő lelkét is.

Pernye András - Giacomo ​Puccini
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romain Rolland - Goethe ​és Beethoven
Ezt ​a művet, melyet a francia kiadó a Beethoven-ciklus második kötetének nevez, Romain Rolland "közjátéknak" szánta abban a sorozatban, amelyben Beethoven nagy alkotó korszakait kívánja jellemezni.

Németh Amadé - Erkel ​Ferenc életének krónikája
Bármily ​különös, de az igazi Erkel-portré vonásai úgy aránylanak a regények és filmek ábrázolta arcképhez, mint a jó fotó az idealizált festményhez. Mert a közismert Erkel-kép oly mértékben hangsúlyozza a mester pozitív vonásait, hogy valósággal Jókai-hős vált belőle. Egyetlen magyar muzsikus sem akarja kisebbíteni Erkel jelentőségét. Korszakos fontosságú volt zeneszerzői tevékenysége, nagy művész volt a karmester, érdemekben gazdag a Zeneakadémia igazgató, a Filharmonikusok alapítója és a kórus-mozgalom vezetője. Ám a sok pozitívum mellett számos negatív vonás is található az objektíven megrajzolt Erkel-portrén. Emberi magatartásának voltak gyengeségei, érthetetlen különcségei. Az operavezetőt is terhelik mulasztások és a zeneszerzőről tudjuk, hogy a Bánktól kezdve valóságos műhelyt alakított ki muzsikusfiaiból, akiknek jelentős részük van a későbbi operák megírásában. Németh Amadé krónikája a korabeli dokumentumok tükrében mindezt megmutatja. Nyomatékosan emeli ki Erkel nagy érdemeit, de nem hallgatja el a hibákat sem. Így ez a könyv talán az első objektív, a történeti igazsághoz hű Erkel-életrajz.

Michael Tanner - Wagner
Ideális ​Wagner-kalauz. "Michael Tanner kezelhető terjedelemben, mégis átfogóan, a tudós megbízhatóságával, ugyanakkor szellemesen, olvasmányosan dolgozta fel hatalmas tárgyát: Wagnert és a zenéjét. Nagy erénye, hogy nem kerüli meg a nehéz kérdéseket, és hogy külön tudja választani az embert és a művészt. Wagnerre, az emberre súlyos árnyékot vet az antiszemitizmusa, de nem ő a felelős Hitler bűneiért. A Harmadik Birodalom kisajátította a zenéjét. Ez a könyv nagyban hozzájárul, hogy a művek megszabaduljanak az antiszemitizmus stigmájától. Wagner zenéje minden más zenénél erősebb mákony - hatása a kábítószeréhez fogható, de annak mellékhatásai nélkül. Újra meg újra meglepődöm, hogy Wagner milyen sokarcú művész, és hogy hányféle emberre hat ugyanolyan intenzitással immár generációk óta. Zenéje sokak számára az élet értelmének egyik szinonimája, a boldogság forrása." (Fischer Ádám)

Eric Salzman - A ​20. század zenéje
Az ​amerikai zeneszerző-zenetudós tollából származó munka muzsikusokhoz és a művészeteket kedvelő nyitott, minden újat befogadni kész nem-muzsikus olvasókhoz egyaránt szól. A századfordulótól napjainkig eltelt évtizedekben kibontakozott zenei eszmék és kifejezésmódok sokrétűségét ábrázolja a zeneszerzők vagy iskolák képviselte irányzatok rendjében. Célja, hogy a zenének mint hangzó anyagnak az elemzésével bepillantást nyújtson a zenealkotás folyamatába, de az alkotói folyamatot meghatározó környezeti hatásokról is elgondolkodtat. Egészen új, eddig ismeretlen területet tár fel a hatvanas-hetvenes évek amerikai zenéjének forrongásáról, a legmodernebb technikai eszközök "harcba vetéséről" a minimalizmus, az új popkultúra, a multimédia és a zenésszínház szolgálatában. Zenefilozófiai fogantatása, információgazdagsága, lexikális alapossága és szakmai hitelessége révén kétségkívül a témáról írt legjobb könyvek egyike.

Borsai Ilona - B. Csillag Lujza - Hegyi Erzsébet - Bartók ​egynemű kórusainak előadásáról
Tíz ​esztendő múlt el Bartók Béla halála óta. Úgy érezzük, ezalatt a tíz esztendő alatt nagyon kevés történt annak érdekében, hogy életműve hozzá méltó helyet töltsön be a magyar zenei életben. Nemcsak az ő emlékének vagyunk adósai ezért, hanem annak a sok ezer zenehallgatónak is, aki emiatt nem kerülhetett köze magával ragadó művészetéhez. E kettős adósság törlesztéséhez kívánunk munkákkal hozzájárulni. Az egynemű karok megismerése - azt gondoljuk - segíthet feloldani a Bartók-zenével szemben ma is gyakran tapasztalható ellenállást.