Századunk egyik legtöbbet vitatott zeneszerzőjéről ezúttal első ízben olvashat magyar nyelven zenekedvelő közönségünk. A komponista körül folyó vitába aligha kapcsolódhatunk méltányosabban, mint hogy mindenekelőtt saját szavait, írásait bocsátjuk közre. Gyűjteményünkhöz pedig elöljáróban aligha fűzhetünk találóbb és szebb gondolatokat, mint Willi Reich néhány szavát: “Az olvasók közül sokan talán más képet alkottak maguknak Webern szellemi alakjáról a legutóbbi idők zenei írásainak nyomán, mint amilyennek az az itt közölt előadásokban kialakul. A képzeletnek e szabad játékával csak azt szegezhetjük szembe, hogy itt egyetlen olyan szó sincs amelyet nem Webern maga mondott – azon a tüzes és mégis mértéktartó módon, mely minden találkozásunkat feledhetetlen élménnyé tette. Ilyen élmények visszfényeként adjuk át ezeket az előadásokat az utókornak – köszönettel mindazért a szépért és mélyértelműért, amit tanítása és példája adott; nagy szellemének dokumentumaként, emberségének emlékműveként. Akinek füle van hallásra hallja!”
Kapcsolódó könyvek
Feuer Mária - Rimszkij-Korszakov
Amikor megszületett, Glinka még élt. Az orosz irodalom nagyjai közül Gogol, Belinszkij és Herzen alkotóművészetének teljében volt; Dosztojevszkij és Tolsztoj még pályája elején állt. A nyugat-európai művészetben virágzott a romantika, Schumann, Mendelssohn, Chopin a kor ünnepelt zeneszerzői. Verdi abban az évben írta meg A bolygó hollandi-t is. Magyarország a Hunyadi László bemutatását ünnepli.
Amikor meghalt, Liszt, Wagner, Berlioz és Brahms már régen eltávozott az élők sorából, és új eszmék, új stílusok követelték helyüket. Debussy, Ravel, Puccini, Richard Strauss neve hozta lázba az európai nagyvárosok zeneszerető közönségét. Ekkortájt írta Schönberg a Stefan George-dalokat és az Öt zenekari darabot. Magyarországon két fiatal művész: Bartól Béla és Kodály Zoltán útnak indult, hogy faluról falura járva összegyűjtse a magyar népzene kincseit, s már élesen vitatkoztak első műveikről. Pétevárott pedig bemutatták Rimszkij-Korszakov első darabjait.
Petrovics Emil - Maurice Ravel
A magyar zenekedvelő közönség, de a zenésztársadalom is hajlamos Maurice Ravel művészetét Debussy csillogó, de erőtlenebb visszfényének tekinteni. Az impresszionista iskola vezére és tanítványa - így vélekednek általában.
Kitűnő és szeretett mesterem, Farkas Ferenc jegyezte meg egyszer nagyon találóan: Debussy zseni volt, Ravel pedig művész. A könyv egyik feladatát abban láttam, hogy ezt a különbséget képességeimhez és lehetőségeimhez mérten megvilágítsam.
Ismeretlen szerző - Ha Mozart naplót írt volna
A népszerű naplósorozat újabb kötete Mozart életét tárja elénk. Mindazokhoz szól, akik szeretik Mozart muzsikáját.
A Mozart leveleiből és egyéb dokumentumokból nagy gonddal és hozzáértéssel összeállított munka mély betekintést nyújt a nagy mester alkotó tevékenységébe és életébe.
Valóban naplóról van szó, mert minden esemény, minden gondolat és érzés úgy sorakozik időrendbe egymásután, hogy szinte észrevétlenül kialakul előttünk a nagy zeneköltő pályafutása, művészete és kora.
Nádor Tamás - Antonio Vivaldi életének krónikája
Velence "rőt papjának" muzsikája korunkban olyan népszerűségre tett szert, mint kevés más mester alkotásai. Concertóit lépten-nyomon játsszák, kamarazenekarok éppúgy, mint nagy együttesek, sőt, eljutottak a jazzesítéshez is. A "Négy évszak" hanglemezfelvételeinek felsorolása katalógus-oldalakat tölt meg, de egyre-másra "fedezik fel" a hanglemezgyárak és a koncertrendezők Vivaldi vokális zenéjét is.
Nádor Tamás krónikája a legújabb forrásmunkák alapján követi "napról napra" Vivaldi életútját. Azt az életutat, ami valóságos regény. Hiszen Vivaldi felszentelt pap volt, de nem misézett, hegedűművész volt, de operákat írt, népszerűségét concertóinak köszönhette, de a legfontosabb számára a színpad volt. Bejárta Európa számos zenei színpadát, ünnepelték Drezdában és Amszterdamban, Rómában és persze Velencében, de szegény nincstelenként temették el Bécsben.
S a regényes életút leírása mögött kirajzolódik a Tengeri Köztársaság háttere is, a hanyatló hatalmú Velence örök karneválja. Megjelennek a korabeli velencei muzsikusok, megismerkedünk Serenissima operai életével és cenzoraival, leányárvaházi zenekaraival és a San Marco zenészeivel, valamint a más életében elfeledett zeneszerző "feltámadásával", ami külön regény...
Jarosław Iwaszkiewicz - Chopin
Ez a Chopinről szóló új könyvem - sorrendben már a harmadik - egyáltalán nem igényli, hogy tudományos jellegűnek tekintsék. Célja mindössze az, hogy irodalmi formában tovább adjam olvasóimnak, amit Chopinről tudok és amit róla sejtek.
Még egyszer emlékezetébe akartam idézni a lengyel olvasónak a nagy művész rendkívüli jellemvonásait, hogy ugyanakkor magam is eltűnődjem életművének sorsa fölött. Bevallom, könyvem megírására igen erős kísértés volt az a vágy, hogy elmélyedjek Chopin világában, elbeszélgessek vele s feleljek a kérdéseire. Ily módon született e könyv, amely sem monográfia, sem a tudományos mű elnevezésre nem tart igényt. Nem más ez, mint a Chopin művészete és személyisége iránti szeretet szülötte, valamint az a vágy, hogy ezt a hatalmas érzést megosszam olvasóimmal.
Várnai Péter - Heinrich Schütz
Heinrich Schütz anno 1585 született, október 8-án, Kösteritzben, egy Elster melléki kis fészekben, a Voigtlandban. Anno 1591 atyjával, Cristoph Schütz-cel Weissenfelsbe költözött, ahol a nagyapa, Albrecht Schütz, birtokokat hátrahagyva akkortájt meghalt. Schütz atyja később Weissenfels polgármestere lett; azonban 1599 augusztus 20-án, finom hangja miatt Moritz hessen-casseli őrgróf udvarába került, ahol a grófok, nemesek és más derék ingeniumok között elvezettetett a nyelvekhez, művészetekhez és gyakorlatokhoz.
Gál György Sándor - Csajkovszkij
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Eric Walter White - Stravinsky
E. W. White könyve elismerten a legkorszerűbb és legteljesebb Stravinsky-monográfia. A kötet első része a zeneszerző, előadóművész és karmester életének tömör összefoglalása. A második rész - a szerény Műjegyzék címmel - teljes életművének ismertetése: az egyes művek keletkezéstörténete, lényegre törő zenei elemzése, beszámoló az ősbemutatókról, jelentékeny előadásokról, átiratokról árdolgozásokról.
Szentkuthy Miklós - Händel
A magyar barokk zeneszerző életregénye. Szentkuthy Miklós, akinek Haydn-regénye sok hívet szerzett a komoly zenének, és egyben gondolatkeltő vitákra adott alkalmat, ezúttal is egyéni, sajátosan gazdag stílusában, a korban való teljes beleérzéssel és azonosulással írta meg krónikáját Händel változatos és dicsőséges életéről, máig is eleven, gyakran játszott műveiről. A zeneszerző egyéni élményeit költött vagy valóságban élt személyek életének epizodikus változataiban adja elő (pl. az utolsó Medici herceg, Hogarth, a csípősen szatirikus és egyben moralizáló, kiváló festő és rajzoló, Garrick angol színész). Az így megfestett körkép sok helyütt a XVIII. század gunyoros szellemében torzít ugyan, de igaz és szuggesztív, s a barokk kor és a händeli zene mélyreható ismeretéről tesz tanúságot.
Christoph Wolff - A Bach család
Az olvasó a magyar fordítás megjelenésével első ízben tart kézben a Bach család valamennyi kiemelkedő zenész tagjának életét és munkásságát egyetlen kötetben bemutató művet. A részletes műjegyzék és a hatalmas Bach irodalomból érték szerint válogató bibliográfia tág kaput nyit azok előtt, akik e nem mindennapi zenész-dinasztia sarjainak életét és művészetét részleteiben is meg kívánják ismerni, a középpontban természetesen a legnagyobbal, Johann Sebastiannal.
Lehotay-Horváth György - Rózsa Miklós életem történeteiből
43 esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskássan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Holywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya.
Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.
Duke Ellington - Mindenem a muzsika
A század egyik legkiemelkedőbb és leghíresebb dzsessz-komponistája és zenekarvezetőjének önéletrajzát már számos nyelvre lefordították. Hosszú életének mintegy hatvan éve a zene jegyében telt, így önéletrajza is "zenévé vált" emlékeiből áll össze. Közvetlen hangú, könnyed, érdekes könyve nemcsak a maga sikeres pályájáról, utazási élményeiről vall, hanem a vele együtt dolgozó vagy környezetében megfordult pályatársakról s az amerikai dzsessz társadalmi életéről is színes képet ad. A könyvet mintegy száz fénykép illusztrálja, s megtalálja benne az olvasó Ellington műveinek és hanglemezeinek jegyzékét is.
Németh Amadé - Erkel Ferenc életének krónikája
Bármily különös, de az igazi Erkel-portré vonásai úgy aránylanak a regények és filmek ábrázolta arcképhez, mint a jó fotó az idealizált festményhez. Mert a közismert Erkel-kép oly mértékben hangsúlyozza a mester pozitív vonásait, hogy valósággal Jókai-hős vált belőle.
Egyetlen magyar muzsikus sem akarja kisebbíteni Erkel jelentőségét. Korszakos fontosságú volt zeneszerzői tevékenysége, nagy művész volt a karmester, érdemekben gazdag a Zeneakadémia igazgató, a Filharmonikusok alapítója és a kórus-mozgalom vezetője. Ám a sok pozitívum mellett számos negatív vonás is található az objektíven megrajzolt Erkel-portrén. Emberi magatartásának voltak gyengeségei, érthetetlen különcségei. Az operavezetőt is terhelik mulasztások és a zeneszerzőről tudjuk, hogy a Bánktól kezdve valóságos műhelyt alakított ki muzsikusfiaiból, akiknek jelentős részük van a későbbi operák megírásában.
Németh Amadé krónikája a korabeli dokumentumok tükrében mindezt megmutatja. Nyomatékosan emeli ki Erkel nagy érdemeit, de nem hallgatja el a hibákat sem. Így ez a könyv talán az első objektív, a történeti igazsághoz hű Erkel-életrajz.
Káldor Márton - Várnai Péter - Goldmark Károly
Mindannyian büszkék vagyunk Goldmark Károlyra, a magyar származású, s magyarságát soha meg nem tagadó nagy zeneszerzőre. Örömmel emlegetjük, hogy "Sába királynője" és "Téli rege" című operái, "Sakuntala" című hangversenynyitánya a világhír magaslatára emelkedtek. Mégis, művészetének gazdagságáról, küzdelmekben és kalandokban bővelkedő életéről csak keveset tudunk. Ezt a hiányosságot pótolja végre ez a könyv, amelyben Káldor Márton színesen, szinte regény eszközeivel ismerteti a mester életét, míg Várnai Péter Goldmark korának zenei életéről, s művészetét gazdagító zenei irányzatokról, továbbá legfontosabb operáiról, nyitányairól, szimfonikus műveiről írt elemző tanulmányt. Egy szerénységében is hősi, fojtottságában is szenvedélyes művészi és emberi egyéniség bontakozik ki előttünk Káldor Márton és Várnai Péter írásainak tükrében. Egy nagy alkotó, akinek életművével szemben van még törleszteni valónk, aki - ha nem is éri el Liszt vagy Bartók zsenijét - azok közé tartozik, akik a magyar zeneművészetet az emberiség zeneművészetének dobogójára emelték. Ha alaposan áttanulmányozzuk ezt az értékes könyvet, jobban megértjük nemcsak Goldmark művészetét, hanem korának zengő lelkét is.
Richard Petzoldt - J. S. Bach élete képekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Arthur Honegger - Zeneszerző vagyok
Arrthur Honegger művészete csak az utóbbi években, úgy is mondhatjuk, hogy főként halála (1955) óta kezd ismerőssé válni a magyar hangverseny látogató közönség előtt. Azóta szólalt meg hatalmas színpadi oratóriuma, a Jeanne D'Arc a máglyán, azóta szerepelnek gyakrabban zenekari művei is műsorainkon. Nevének csengése lassanként tartalmat, zenét idéz, s a modern zene sok mindent összemosó ködéből a huszadik század egyik leghumánusabb és legrokonszenvesebb zeneszerző-portréját rajzolja a szakmabeli és az érdeklődő zenehallgató elé egyaránt.
Bókay János - Bohémek és pillangók
"Puccini a Pillangókisasszony bemutatójakor budapesten volt. Az Andrássy úton valami sétakocsizáskor megállította fogatát és egy leánykának, aki a Tosca zongorakivonatát vitte a hóna alatt, valami ilyenfélét írt a kottájába: "Emlékül Giacomo Puccinitől, a vándor komédiástól". A zeneszerző csapongó temperamentuma, keverve némi pózzal - ez van a kis esetben s az emléksorban. De egyúttal Puccininak, a kedélyembernek őszinte vallomása is. Máskor is mondta, amikor bosszantották, hogy nem igazi muzsikus - hiszen én nem is vagyok az, én színész vagyok, komédiás!... Mikor az Operában három év előtt a Pillangókisasszony premierjén az izgalomtól piros és tüzelő emberi arcokat és megzavarodott szemeket néztem és a tekintetek szemérmetes szégyenkezésében a megindultság titkolózását figyeltem, valóban be kellett látnom, hogy a függöny előtt hajlongó "komédiás" nagyszerű és ritka művész. Ma a legnagyobbak közül való - így írt a századforduló idejének egyik legnagyobb novellistája és zenekritikusa, s csak napjainkban újra felfedezett Csáth Géza Pucciniról, a kortárs szemével. És ennek a "komédiásnak", ennek a "nagyszerű és ritka művésznek" állít emléket regényében a Puccinit ugyancsak a kortárs szemével látó, a mester korát és művészetének népszerűsödését kortársként átélő Bókay János.
Molnár Antal - Brahms
Míg a hasonló muzsikus-monográfiák általában az életrajz és a mű kronologikus egységének kényelmes szálára fűzik fel mondanivalójukat, ez a könyv sziporkázó esszék sorozata, melyek mindig új meg új aspektusból közelítik meg a mester életét, művészetfelfogását, alapvető művészi hozzáállását és alkotásainak egymással folytonosan összehasonlított, egész művészetét jellemző tükrében, műveit; s még azt is megengedi magának, hogy egy Brahms-műnek egy egyszerű, nem zeneértő hallgatóra tett hatását regényrészlet felidézésével érzékeltesse (Priestley: Angyalok utcája). ; A kötetnek szűkebb témáján túlmutató alapgondolata a romantikus művészetnek a klasszikussal való tüzetes szembeállítása, persze elsősorban a zene területén: annak kimutatása, hogy a szerves, apró részleteikben is megváltoztathatatlan nagy formák a romantikus művészet számára miért nem valósíthatók meg igazán. Plasztikus képet ad Brahms egyéniségéről, nem hallgatva el az ún. "forradalmi" romantika mesterei (Wagner, Liszt) iránti ellenszenvét; finoman jellemzi sajátos művészetét (melynek eredetét a dalszerűségben keresi); foglalkozik eredetiségével (illetve az általa feldolgozott hatásokkal), hangszerkezelésével és hangszerelésével, műfaji csoportonként méltatja fő műveit; elhelyezi őt kortársai közt, s kitér magyarországi kapcsolataira is. A kötetet rövid kronológia, műjegyzék és részletes mutató kerekíti ki - minden zeneszerető olvasónak ajánlható.
Ujfalussy József - Achille-Claude Debussy
Negyven éve már, hogy Debussy nincs az élők sorában, születésének is idestova századik évfordulóját ünnepelhetjük. Művészete az európai polgári kultúra és humanitás eszmény késő őszi virágzásának egyik legpoétikusabb hajtása. A halála óta eltelt negyven év alatt művei bevonultak az európai zeneművészet klasszikus repertoárjába.
Nálunk is elég sokat és jól játszanak Debussyt. Hangverseny- és rádióműsorok, zenekarok és szólóművészek egyaránt szívesen tűzik műsorukra, zenepedagógiánkban is előkelő szerepet visz. Annál feltűnőbb, hogy a történeti alakjával, életével és művészetével foglalkozó magyar nyelvű irodalom milyen kisterjedelmű, szinte szegényes.
Ez a kis könyv elsősorban ilyen áttekintő kép újrafogalmazását, összefoglalását tartja feladatának.
Jemnitz Sándor - Felix Mendelssohn Bartholdy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.