Tudós szakemberek sokat írtak Szent Teréz életművéről (a könyv végén található irodalmi tájékoztató jelzi az újabbakat és a fontosabbakat), de mivel magyar nyelven Szeghy Ernő kármelita 1921-ben kiadott kétkötetes munkája (Szent Terézia és a kármeliták) és ezt követően Szent Teréz műveinek jegyzetekkel ellátott fordítása óta nem jelent meg szinte egyetlen számottevő könyv sem, bemutatja a magyar olvasóknak Szent Teréz életművét, éspedig a legújabb kutatások felhasználásával. A könyv végén található egy Időrendi táblázat, amely lehetővé teszi, hogy Szent Teréz életének főbb mozzanatait elhelyezzük a kor társadalmi és kulturális összefüggéseibe.
Kapcsolódó könyvek
Capuai Boldog Rajmund - Sziénai Szent Katalin élete
Több indok is készteti a Szent István Társulatot arra, hogy Sziéniai Szent Katalin életét és műveit a magyar Egyház olvasói kezébe adja. 1980-ban volt hatszáz éve Szent Katalin halálának. 1970. szeptember 27-én VI. Pál pápa egyházdoktorrá nyilvánította Avilai Nagy Szent Terézzel együtt, akinek művei már korábban is eljutottak a magyar olvasóhoz. Szent Katalin most szól hozzánk először magyarul. Elsőnek a szent életét, majd tanítását, a Dialógust adjuk közre. Ezt követi majd 389 levele.
Különös aktualitást ad a művek kiadásának az a II. Vatikáni Zsinaton megfogalmazott igény, hogy a laikusok egyre aktívabban kapcsolódjanak bele az Egyház életébe. Szent Katalin, aki nem kolostorban élt, ősmintája az ilyen hívő lelkeknek.
Az életrajz műfaja, a legenda eredetileg a szentekről szóló írásokból (mártírtakták, szent remeték és hitvallók élete) olvasásra kiválasztott részleteket illetve ezek gyűjteményét jelentette. Jelen esetben sajátos tárgyilagosságot és hitelességet kap a mű attól, hogy a szent gyóntatója állította össze az anyagot részben a saját ismeretei, részben az általa jól ismert szemtanúk vallomásai alapján.
Kiss Mária Hortensia - Új idők apostola
Mottó: "Halálod után kinyilatkoztatja és megmutatja az Úr Jézus, hogy valóban az Ő eszköze voltál és engesztelő áldozata. És Én megmutatom, hogy az Enyém voltál és az Úr Jézus leghatalmasabb Akaratából történt és fog történni minden. Nagy szándékainak megvalósításához téged használt és környezetedet eszköznek." (A Boldogságos Szűz szavai Galgóczy Erzsébethez, 1946. aug. 30-án.)
E könyvből származó tiszta jövedelem Galgóczy Erzsébet boldoggá-avatási ügyét támogatja.
Jo Lemoine - Casciai Szent Rita
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Edith Stein - Utam a kölni Kármelba
Edith Stein (Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.) német filozófus, karmelita apáca, katolikus szent, Európa, az árvák és a mártírok védőszentje.
1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Benedicta) nevet. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba.
Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én mindkettőjüket elgázosították.
1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce' néven.
Jacques Le Goff - Assisi Szent Ferenc
Assisi Szent Ferenc egyénisége kétszeresen is lenyűgöz, amióta csak érdeklődésem, lassan már fél évszázada, a középkor felé fordult. Mindenekelőtt maga a történelmi személy, aki a XII-XIII. század fordulójának meghatározó időszakában, a középkor modern és dinamikus szakaszának kezdetén, mozgásba lendítette a vallást, a tág értelemben vett kultúrát és a társadalmat. Félig szerzetesként, félig laikusként, az ekkortájt fellendülő városokban, az utakon és a magányos elmélkedés színterein, az udvari kultúra fénykorában, amely egyben a szegénység, az alázat és a prédikáció új gyakorlatának korszaka is, az Egyház peremvidékén, de óvakodva az eretnekségtől, lázadó szellemben, de nihilizmus nélkül, Közép-Itáliában, a kereszténység legforrongóbb vidékén munkálkodva, Róma és az alvernai magány között, Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen megalapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény lelkiséget, olyannyira, hogy a vallásban, az irodalomban és a képzőművészetben kifejeződő középkori természetszemlélet megalkotójának tűnik. Ferenc a Krisztust középpontba állító és a vele való azonosulásig jutó újfajta szentség mintaképe, az első ember, aki maga is részesült a stigmákban saját kora és a középkori történelem mindmáig legvonzóbb egyéniségei közé tartozik kezdi könyvének előszavát Jacques Le Goff.
Nagy jegyzetapparátussal ellátott, tudós munkái mellett a világhírű történész előszeretettel műveli az olvasmányos történeti esszé műfaját is. Ez utóbbi típusba sorolható ez a kötet, mely az igazi Szent Ferenc alakját úgy teszi szinte láthatóvá és hallhatóvá, hogy egyúttal mozgásban lévő, izgalmasan változó koráról is pontos képet ad.
Peter Brown - Szent Ágoston élete
Peter Brown harminc évvel ezelőtt megjelent klasszikus életrajzát már hosszú ideje a Szent Ágoston életét és tanítását bemutató alapműként tartják számon. Nemrégiben azonban Ágostonnak számos eddig ismeretlen levele és prédikációja került elő, és ez a nagyszerű fölfedezés új megvilágításba helyezte püspökségének első és utolsó évtizedét. Ezek a szövegek arra késztették Peter Brownt, hogy felülvizsgálja némely megállapítását mind a Vallomásokat író szerzővel, mind pedig az észak-afrikai római uralom utolsó éveiben prédikáló és író idős püspökkel kapcsolatban. Brown professzor az eredeti életrajzhoz - melyet változatlan szöveggel közlünk - csatolt terjedelmes Epilógus két fejezetében foglalja össze gondolatait ezekről az újonnan felfedezett dokumentumokról. Emellett arról is áttekintést nyújt, miként alakult az Ágoston-kutatás a hatvanas évek óta.
Dér Katalin - Szépséges értelem
Canterbury Szent Anzelm a keleti és a nyugati Egyház kettészakadásának (1054), a Canossa-járásnak (1077), a clunyi reformnak és a keresztes háborúk megindulásának (1095) mozgalmas korában élt (1033-1109), amikorra az utolsó európai népek megtérésével kibontakoztak a szellemileg egységes Universum Christianum körvonalai, miközben egyszersmind hallatlanul megnövekedett az érdeklődés a ratio, a hitkérdések filozófiai, értelmi megközelítésmódja iránt. Írásai az eukarisztikus és szentháromságtani polémiák, a Filioque-vita, az egyházi és világi hatalom viszonya körüli csatározások közegében, a szellemi pezsgésnek ebben a kereső és vitatkozó légkörében születtek meg. Ami Canterbury érsekének személyiségét, munkásságát minden korban figyelemre érdemessé, példaértékűvé teszi, az a hit és értelem harmóniáját megvalósítani törekvő, ugyanakkor a kettő viszonyának problematikus voltát mélységesen, szenvedélyesen komolyan vevő intellektuális habitusa. A kötet elsőként ad átfogó pályaképet magyar nyelven a korai skolasztika e nagy alakjáról, gondolkodásának meghatározó vonásairól, filozófia- és teológiatörténeti jelentőségéről, kiemelten hangsúlyozva életművének maradandó, időtálló, ma is aktuális aspektusait; mindazoknak szól, akik érdeklődnek a középkor teológiája és bölcselete, hit és értelem, Biblia és logika, teológia és filozófia viszonya vagy a középkori nyelvelmélet iránt. A szerző Anzelm korának, életrajzának, művei tartalmának, személyiségének, gondolkodói sajátosságainak áttekintése után a Bibliához és az ágostoni tradícióhoz fűződő viszonyát és eredetiségének mibenlétét elemzi, majd - a kutatás új meglátásait saját tudományos eredményeivel ötvözve - az iratokat alapvetően meghatározó egységtörekvés aspektusából értelmei legfontosabb alkotásait, a Monologiont, a Proslogiont és az azt követő polémiát (Vita a Proslogionról), A grammaticusról című logikai, nyelvelméleti dialógust, a Miért lett Isten emberré? című megváltástani művét és annak helyét a 11. századi zsidó-keresztény vallásközi kapcsolatok szempontjából, nem mellőzve a többi írást sem (Az igazságról, Az akarat szabadságáról, A Sátán bukásáról, A Szentlélek származásáról, A szeplőtelen fogantatásról és az áteredő bűnről stb.). A könyv zárórészében kerül sor az anzelmi teológia esztétikai aspektusának tárgyalására, ami napjainkban - főként Hans Urs von Balthasar nyomán - a teológiai érdeklődés homlokterében áll.
Walter Nigg - Flüe-i Miklós
Flüeli-Ranfban, egy sötét erdős-szakadékos völgyben élt 20 évig – az Eucharisztián kívül semmi más táplálékot magához nem véve – Svájc fő védőszentje, Flüe-i Miklós. Ahogy lemegyünk ebbe a völgybe, az egyik útkanyarban áll egy fakereszt, amelyet 56-os magyar emigránsok a mintegy 40 Km-re lévő Luzernből, gyalog hoztak a vállukon, végig imádkozva az utat, Klaus testvér közbenjárását kérve megnyomorított hazájuk számára.
Isten természetfeletti világa látomások formájában is megjelent életében. Ezek a látomások késztették arra, hogy végül elhagyja otthonát, és remetei magányba vonuljon.
Ismeretlen szerző - Paolai Szent Ferenc élete
Ez a legrégibb életrajz Szent Ferencről. Szerzetes kortársa, tanítványa állította össze a Szentről. A szerző ismeretlen akart maradni, de a történészek könnyen felismerték írásából a calábriai doktort, P. Lorenzo Clavense-t. Ezt az életrajzot latinból olaszra fordította P. Nicola Lusito. Ennek a Szent Ferencről írt első életrajznak értékei: történetisége, gördülékeny egyszerűsége és velős tömörsége.
Egres Odo S. - Szent Bernát élete és tanítása
Egres Odó műve nem történész munkája, mégis sajátos értéke van. Amikor a magyar ciszterciek egy csoportja Zirc feloszlatását követően Dallasban megtelepedett, szükség volt egy kis könyvre, amely a ciszterciek eredetét és eszményeit szemléltető módon és népszerű rövidséggel előadja. Odó atya, aki még a negyvenes évek a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg a doktori címet, majd rövid ideig Baján volt tanár, vállalkozott a mű megírására. Elsősorban Szent Bernát barátjának, Saint Thierry Vilmosnak életrajzára és Bernát műveinek szövegére támaszkodva vázolta föl a nagy clairvaux-i apát arcképét, amit azután más életrajzi forrásokból és legendai hagyományok alapján egészített ki.
Gábriel Asztrik - Virágos Pannónia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kurt Benesch - A sivatag szentje
Az észak-afrikai francia gyarmati hatalom elegáns dendijétől és katonatisztjétől Jézus radikális követőjéig - az érdekfeszítő regényt maga az élet írta.
Az ifjú francia hadnagy - akit bajtársai "Malac"-nak hívnak - tökéletes dendi: életstílusát az elegancia, a vakmerőség, a szerelmi ügyek jellemzik. Átkutatja a felderítetlen Marokkót, mégis kielégületlenül keres valamit, aminek nevet sem tud adni. 1886 októberében találja meg élete célját: Jézust. A gazdag ifjú ezután Őt akarja követni, trappista szerzetes lesz. Ezzel azonban nem ér véget az útja. Vonzza a sivatag, Észak-Afrikában akarja hirdetni az Evangéliumot. Élete a Szaharában ér véget...
A tuaregek szentként tisztelik, amikor a gyarmati feszültségek idején gyilkos kéz áldozata lesz anélkül, hogy egyetlen tanítványra talált volna. Halála után érik be csak a mag: egyre többen látják Charles de Foucauld feltétel nélküli vallásosságában a mai időket megmentő alternatívát.
Paul Türks - Néri Szent Fülöp
Szent Fülöp a nagy változás történelmi korszakában élt, amikor a világmindenség középpontjába a reneszánsz felvirágzásának köszönhetően az ember került. A nagy felfedezések és vívmányok olyan öntudatossá tették az embert, hogy Isten háttérbe szorult. Fülöp ennek a kornak a gyermeke volt, így nap nap után láthatta embertársait, amint a boldogságot keresik. Ő viszont, bár Rómában élt, nem vett részt a nagyváros forgatagában. Fülöp ugyanis olyan élményeket tapasztalt meg, melyek által nemcsak a boldogságot, de annak forrását is megisrnerhette, ami egész életét megváltoztatta: Pálhoz, Assisi Szent Ferenchez vagy Pascal Blaisehez hasonlóan őt is megérintette Isten. Krisztus szeretete villámcsapásként hatott rá, fénye magával ragadta, élő tűzként melengette és boldoggá tette. Nemhiába nevezték az öröm szentjének
Giannina Facco - Bernadette Soubirous
A könyv előszavából: „Lourdes, Bernadette Soubirous – a későbbi Szent Bernadett – rövid és gyötrelmes életének városa a katolikus vallás egyik legnagyobb központjává lett. Sokkal több minden létesült itt, mint amit az Egek Királynéja kért: nem egy kápolna, hanem három fenséges szentély épült; nem egy körmenet mormolt imát, hanem a Jelenések könyvében említett tömegek. A szüntelenül lángoló szeretetnek köszönhetően kegyelem árad a zarándokokra, betegekre, önkéntes ápolókra, orvosokra.
A betegek, a szegények és az elesettek között, akik kérelemmel fordulnak a Szent Szűzhöz, ott van Bernadett. Még ha nem látja is senki, együtt halad velük olcsó pamutvászon ruhájában, elnyűtt és fakó capuletjével a fején, a mennyország káprázatos fényét tükröző ártatlan tekintetével. A földi bajokkal küszködőket nem hagyta magára, mint a szeretet hírvivője velük tart, hiszen az ő feladata: segíteni, vigasztalni és reményt ébreszteni. Hasonlóképpen, mint a jelenések idején, most is csak azt kéri, hogy higgyenek az ő Úrnőjében. De hogy is lehetne nem hinni benne a csodák városában?”
Csávossy Elemér SJ - Gyulay Endre - Puskely Mária - Mester Margit Mária - Nyiredy Maurus - Isten bennünk - egyek Istenben: Mester Margit Mária élete
Mester Margit Mária édesapja közjegyző volt, akit azonban fiatalon elvesztett, így tanulmányait befejezve már tizennyolc évesen családjának megélhetéséről kellett gondoskodnia. 1927 azonban változást hozott életében. Lelkigyakorlatos szentgyónása alkalmával kegyelmi hívást hallott, s szüzességi fogadalmat tett. Lelkivezetője, a jezsuita Csávossy Elemér eleinte a vizitáció felé próbálta vezetni, de hamar kiderült számukra, hogy Isten másra hívta meg Margitot: az emberek között hirdetni Istent, Istent vinni az emberek közé. 1938-ban Mester Margit Mária megalapította az Unum Sanctissimae Trinitatis Társaságot, melyet Glattfelder Gyula csanádi püspök hagyott jóvá.
Montforti Grignon Szent Lajos - Mária által Jézushoz
A kiadás Monforti Szent Grignon Lajos Mária halálának 280. évfordulójára készült.
A II. Vatikáni Zsinatnak az Egyházról szóló határozata a 8. fejezetben a Szűzanya szerepét tárgyalja. Ez a fejezet igyekszik összeegyeztetni a katolikus hittudomány két mai irányzatát. Az egyik irányzat kiemeli Mária különleges kapcsolatát Krisztussal, a Megváltóval, a másik pedig az Egyházhoz és a megváltottakhoz való viszonyát hangsúlyozza.
Monforti Szent Lajost, vagy családi nevén Grignon Szent Lajost nagyon sokan ismerik az egész világon az általa terjesztett önfelajánlás révén, amelyet a _Tökéletes Mária-tisztelet_ című művében fejtett ki.
Nem sokan ismerik azonban Monforti Szent Lajos rövid, de megpróbáltatásokkal teli életét (mindössze 44 éves volt, amikor meghalt). Ezért könyvünk első részében az ő életét ismertetjük röviden.
Majd könyvünk második részében két művét, _Az Örök Bölcsesség szeretete_, s a _Levél a kereszt barátaihoz_ című műveit ismertetjük és közre adunk néhány _áhítatgyakorlatot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére_.
Végül a harmadik részben a Szűzanyának történő _tökéletes önátadás_ előkészítését ismertetjük.
Ijjas Antal - Szentek élete I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
J. N. D. Kelly - Szent Jeromos élete, írásai és vitái
Az egyháztörténet egyik nagy egyéniségéről írott alapmunka J. N. D. Kelly professzor könyve. A szerző hatalmas felkészültséggel, filológiai alapossággal, de a nem szakemberek számára is könnyen befogadhatóan, rendkívül élvezetes stílusban mutatja be Szent Jeromos szellemi küzdelmekkel teli életét és munkásságát.
Raymond Peyret - Marthe Robin
Marthe Robin életrajzát tartja kezében az olvasó. Marthe Robin -- szülei szegénysége miatt -- az általános iskola elvégzése után nem tudott tovább tanulni. Egy kis falu melletti tanyán élt: a "Dombon". Nem járt gimnáziumba, vallási ismerete is meglehetősen szegényes volt. De segítségére sietett egy "zseniális" tanítómester: Jézus Krisztus, akinek tökéletesen engedelmeskedett. Így az Úr elvezette az életszentség csúcsára.
Gondolj bele: harmincéves korától 50 éven keresztül nem evett, nem aludt, béna volt, megvakult és rettenetes fájdalmakat élt át. Megkapta a stigmákat. Jézus szenvedését minden héten átélte 3 napon át. Mégis boldognak mondta magát, mert tökéletes önátadásban élt az Úr iránti szeretetben. 1981-ben halt meg.
Ha semmi nem maradt volna fenn életéből, mint életfelajánlásakor mondott imája (55.o.) , már az is elárulta volna, hogy itt egy szentről, egy rendkívüli lélekről van szó.
Mire mutat rá ez a döbbenetes életrajz? Mire hív Marthe Robin? Az önátadásra! Add oda a szíved Jézusnak, ha boldog akarsz lenni a szenvedések és próbatételek között!
Ajánlom mindazoknak, akik sokat szenvednek, és azoknak, akik szeretnék megvalósítani az Evangéliumot.
Katona István
rk. lelkész
Mehrle Tamás - Szent Domonkos életének tanítása
"Elmélkedésünk alapjául P. Petitot: _Vie de Saint Dominique_-jét vettük. Módszerünk általában az volt, hogy Szent Domonkos élettörténetének egy-egy szakaszához fűztük reflexióinkat. E megfontolásokat egyrészt P. Petitot-nak említett műve sugallta, de mégsem kötöttük magunkat e könyvhöz, hanem egészen szabadon, a szükségnek és a körülményeknek megfelelően fűztük gondolatainkat. Ha most újra átolvasnám a sorokat, bizonyára feltűnnék, hogy mennyire tükröztetik vissza a mi életünket, küzdelmeinket, problémáinkat. Szent Domonkos élete alkalmasnak mutatkozott arra, hogy alkalomszerű megjegyzések, reflexiók, lazán összefüggő sorozatát kapcsoljuk hozzá."
- - - - - - - - - - -
"Kövessük Szent Domonkos Atyánkat:
tartsuk magunkat Rendünk haszontalan tagjainak,
Isten haszontalan szolgáinak.
Viszont ha jóakaratú munkánknak sem lesz eredménye,
alázattal dolgozzunk tovább.
Áldozzuk rá és tegyük fel egész életünket
szent célunk érdekére, bízva abban,
hogy Isten a megfelelő órában
majd megadja a sikert, a növekedést.
Örüljünk annak, ha azt, amit mi vetettünk el,
mások majd learathatják! ...
Hiszen, sem nem az valami, aki ültet,
sem nem az, aki öntöz,
hanem Isten, aki a növekedést adja!
Aki pedig ültet, és aki öntöz
mindegyik a saját jutalmát
nyeri majd el munkája szerint. (1.Kor. 3,7-8.)"