Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - A szocialista realizmus I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A szecesszió
Nem is olyan régen még csak a tudatlanság vagy a rossz ízlés vádját vallva lehetett beszélni a szecesszióról, de manapság izgató tudományos téma, a hatvanas évek elejétől pedig magának a szecessziós formavilágnak a divatját is éljük. Európa és Amerika nagyvárosaiban lépten-nyomon szembetűnnek az emberek öltözködésén éppúgy, mint a plakátokon vagy a hippiközösségek ábrándvilágában, irodalmi és képzőművészeti alkotásokon a századforduló szecessziós éveinek motívumai.
Természetesen nem a szecesszió rehabilitálására van szükség, akár az anakronisztikus divat, akár apologenetikus szakkönyvek segítségével, hanem a kétségtelen eredmények és a szemléleti-formai zsákutcák megvilágítására.
Erre a feladatra vállalkozott Pók Lajos könyve. A bevezető esszé a szecesszió történeti szerepét és esztétikáját tárgyalja, minden művészetet magával ragadó mozgalomnak tekintve a szecessziót. A kötetben közölt antológia, nemzetközi vonatkozásban is először, igyekszik átfogó képet adni ennek az annyit vitatott mozgalomnak a szándékairól és valamennyi ágra szétáradó eredményeiről.
Ismeretlen szerző - A barokk
Válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre
Ván Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral, a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítóinak - Marinónak, Torquato Tassónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticáival, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé.
Ismeretlen szerző - A szürrealizmus
Valamennyi izmus közül alighanem a szürrealizmus az, amely - aránylag kurta fénykora ellenére a húszas-harmincas években - a legmélyrehatóbban bekerült az irodalom és a művészet vérkeringésébe. A hajdani kirobbanó botrányok, az ifjú titánok kezdeti bősz nekilendülése után ma már ezt a hevesen újító irányzatot és mozgalmat is elérte a klasszikussá válás tartósító és nemesítő folyamata. Tudós professzorok kutatják történetét, szakavatott műbírálók függesztik a szürrealista képeket a világ nagy múzeumainak falára. Szinte korunk minden kiváló költője és általában alkotója többé-kevésbé hatása alá került.
Ennek a jelentős és máig ható irányzatnak a történetét, a különféle műfajokban észlelt jelentkezéseit írta meg a szerző, röviden kitérve a mozgalom Franciaországon kívüli tevékenységére is. A második kiadás elé írt bevezetőjében az 1968 óra eltelt évtized idevonatkozó irodalmi, művészeti és társadalmi eseményeit méri fel.
Ismeretlen szerző - A szimbolizmus
Egy irodalmi alkotás teljes megismerését, megértését, tehát maradéktalan élvezését gyakran megnehezíti a kérdéses mű sajátos jegyeire: stílusára, "iskolájára", keletkezésének történeti és esztétikai körülményeire vonatkozó ismeretek hiánya. Számos olvasónk régi kívánságának tesz eleget kiadónk ezzel és az ezt folyamatosan követő kb. 10-12 kötettel, amelyek a világirodalom legjelentősebb irányzatainak, áramlatainak, stílustörekvéseinek - a barokk, szentimentalizmus, romantika, kritikai realizmus, futurizmus, szocialista realizmus stb. - összefoglaló ismertetését, mintegy feltérképezését tűzték ki célul. Természetes, hogy a világirodalmi stílusirányzatokkal kapcsolatban szóba kerülnek más művészetek stílustörekvései is.
A kötetek nagyjából azonos felépítésűek: a bevezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körülményeit, társadalmi alapjait, jellemző stílusjegyeit. Ezt követik az egyes irányzatok megalapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, programművei, legjelentősebb elméleti megnyilatkozásai.
Ismeretlen szerző - A manierizmus
A manierizmus is azok közé a művészeti mozgalmak és stílusirányzatok közé tartozik, amelyek - akárcsak századunkban a szecesszió - hosszú időn át viselték az igaztalan és méltatlan elítélés bélyegét. Manierizmus! - maga a szó is megbélyegző, hiszen jelentése: mesterkéltség, modorosság. Legalábbis ezt értették rajta a XVII. század klasszicista kritikusai, minden rendhagyó, bizarr, fantasztikus, ádáz ellenfelei. Csak a XX. század ismerte fel, hogy korábban mesterkéltnek hitt művészi megoldások sok esetben korukat megelőző zseniális felismerések, olyan művészi vívmányok, melyeket igazában csak korunk szemlélete és ízlése tud értékelni és hasznosítani. A reneszánsz utolsó szakaszában, annak kései áramlataként kibontakozó manierizmusban már a reneszánsz válsága jut kifejezésre, e válság ideológiai, pszichológiai, művészeti-irodalmi szimptómái sűrűsödnek egybe. Képviselői "szomorú emberek", tragikus életútjuk, életművük azt példázza, hogy a reneszánsz humanizmusának bealkonyult. Eszményeik elbuktak vagy eltorzultak, de üzenetüket ma embere újra meghallotta - immár a maga valóságos jelentésében, tisztán. Ennek tanúsága ez a könyv.
Ismeretlen szerző - A klasszicizmus
A szerző tulajdonképpen 2000 éven kalauzolja végig az olvasót ebben a művében, hogy a klasszicizmusról világos és átfogó képet adhasson. Míg a futurizmus, az expresszionizmus vagy a modern irodalmi irányzatok legtöbbje időben pontosan körülhatárolható, s mindössze egy-két évtizedet foglal magában, a klasszicizmus a nagy görög tragédiaírókig és Arisztotelészig nyúlik vissza, a reneszánsz görög ihletésű irodalmi törekvésein keresztül a XVII. század francia irodalmában bontakozik ki, és Goethe és Schiller nagy századáig terjed.
A klasszicizmus nem is stílus vagy irodalmi mozgalom, sokkal inkább írói, etikai magatartás, amely a jelenségek rendezésére, harmóniában, egységben láttatására törekszik, a nemes tisztaságot, a lényeg megragadását és kifejezését tekinti feladatának. Rónay György kitűnően érzékelteti munkájában a klasszicizmusnak ezeket a sajátosságait, s nagy világirodalmi tájékozottsága lehetővé teszi számára, hogy sokoldalúan és híven tárja az olvasó elé a klasszicizmus gazdag tartalmát.
Ismeretlen szerző - Az expresszionizmus
Az expresszionizmus a XX. század irodalmának és képzőművészetének egyik legösszetettebb művészeti irányzata. A század első évtizedeiben az imperializmus korában az emberi jogokért, a teljes emberért emelte fel a szavát, s az emberi érzés, gondolkodás kifejezési formáinak kölcsönösségét hirdette, de humánus eszméinek megvalósítását a stílus forradalmára korlátozta. Koczogh Ákos művében a mozgalom egészét és lényegét ismerteti, s a dogmatikus tagadás vagy éppen ellenkezőleg: a polgári túlértékelés után igyekszik valóságos helyét megállapítani a művészetek történetében, figyelembe véve, hogy korunk haladó művészei közül hányan indultak vele. A sorozat többi köteteihez hasonlóan a mű második része az expresszionizmus megértéséhez elengedhetetlen elméleti és szépirodalmi szemelvényeket tartalmaz.
Ismeretlen szerző - A romantika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A neoavantgarde
Számos olvasónk régi kívánságának tesz eleget kiadónk ezzel a kötettel és a sorozat többi kötetével, amelyek a világirodalom legjelentősebb irányzatainak, áramlatainak, stílustörekvéseinek - a barokk, szentimentalizmus, romantika, futurizmus, szocialista realizmus stb. - összefoglaló ismertetését, mintegy feltérképezését tűzték ki célul. Természetes, hogy a világirodalmi stílusirányzatokkal kapcsolatban szóba kerülnek más művészetek stílustörekvései is.
A kötetek nagyjából azonos felépítésűek: a bevezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körülményeit, társadalmi alapját, jellemző stílusjegyeit. Ezt követik az egyes irányzatok megalapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, programművei, legjelentősebb elméleti megnyilatkozásai.
Ismeretlen szerző - A naturalizmus
Tartalom
A naturalizmus
Fogalmak Bábele
Naturalisztikus jelenségek a naturalizmus előtt. A prenaturalizmus
A naturalista irány érlelődése
Tudományos előzmények
Zola és a naturalizmus megfogalmazása
A kísérleti regény. A naturalista regény-elmélet
Naturalizmus és erotika
A társadalomkritikai igényű naturalizmus
A naturalizmus Németországban. A naturalista dráma
Naturalizmus a színpadon
Verizmus. A naturalizmus Olaszországban
Naturalizmus és képzőművészet
A naturalizmus Kelet-Európában
A századforduló magyar naturalizmusa
A naturalizmus utóélete
A naturalizmus dokumentumai
Jean Francois Millet: Levél Alfred Sensie-hez
Gustave Courbet: Előszó kiállítási katalógusához
Jules és Edmond de Goncourt: Előszó a Germinie Lacerteux első kiadásához
Vittorio Betteloni: G. L. Patuzzinak 1868. nov. 1.
Émile Zola: Előszó a Rougon-Macquart ciklushoz
Edmond de Goncourt: Előszó a Zemganno-fivérekhez
Émile Zola: Naturalizmus. Az 1880. évi Salon
Émile Zola: A kísérleti regény
Giovanni Verga: Gramigna szeretője
Émile Zola: A naturalista regényírók
Bródy Sándor: Előszó a Nyomor első kiadásához
Kabos Ede: Ajánlás az Elzüllöttekhez
Guy de Maupassant: A regény. Előszó a Péter és Jánoshoz
Émile Zola részére. Az Ötök Manifesztuma
Wilhelm Bölsche: A költészet természettudományos alapjai
August Strindberg: Előszó a Júlia kisasszonyhoz
Conrad Alberti: A realizmus tizenkét jellemzője
Otto Brahm: Beköszöntő
Arno Holz: A művészet lényege és törvényei
Julius Hart: Új regények
Hamlin Garland: A veritizmusról
Thury Zoltán: Alázatos kérés
Vittoroi Betteloni: Előszó a Crisantemi című verseközethez
Theodore Dreiser: Az igazi művészet egyszerű
Max Liebermann: Fantázia a festészetben
Hevesi Sándor: A szavalás és színjátszás harca
P. D. Boborikin: A világ fővárosai
André Antoine: Emlékeim a Théátre Libreről
Gerhart Hauptmann: Ifjúságom kalandja
Réti István: A nagybányai művésztelep
Nagy Lajos: A lázadó ember
Írások a naturalizmusról
Brandes: Émile Zola
Szomaházy István: Magyar naturalisták
Jules Huret: Ankét az irodalmi fejlődésről
Franz Mehring: A mai naturalizmus
Franz Mehring: A naturalizmus és a modern munkásmozgalom
Ady Endre: Strófák
Georgij Valentyinovics Plehanov: Művészet és társadalmi élet
Ambrus Zoltán: Zola
Roger Sherman Loomis: A naturalizmus védelme
Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij: A XIX. és XX. század realizmusa
Rabinovszky Máriusz: Naturalizmus a képzőművészetekben
Erwin Piscator: A politikai színház történetéhez
Lukács György: Elbeszélés vagy leírás? A naturalizmusról és formalizmusról szóló vitához
Bertolt Brecht: A naturalizmus
Lukács György: Harc a naturalizmus túlhaladásáért
Malcolm Cowley: Az amerikai naturalizus természetrajza
A. I. Burdov: A naturalizmus antirealista jellege a művészetben
Thomas Mann: Gerhart Hauptmann
Henryk Markiewicz: A realizmus kérdései. A naturalizmus értelmezése
Wolfgang Kayser: A naturalista dráma dramaturgiájához
Mácza János: A valóság másolása és a naturalizmus
Függelék
A szemelvények forrásai
Irodalom
Eligazító a szövegekhez
Ismeretlen szerző - Az egzisztencializmus
A modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval.
A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait.
Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.
Ismeretlen szerző - A rokokó
Mi a rokokó? Nevének hallatán kecses, finom formák, hajlékony és rafináltan könnyed vonalvezetés, míves gonddal alkotott miniatűr remekek ötlenek föl bennünk. Légies, pikáns báj, nimfák és pásztorlánykák, pasztellszín tájak, a tündérmese világa. De valóban csupán ez a rokokó? Baróti Dezső a neves irodalomtörténész, A XVIII. századi francia és magyar művelődés kutatója e művében arra vállalkozik, hogy fölfedje a dekoratív felszín alatt rejlő mélyebb tartalmakat. Nagyigényű bevezető tanulmányában foglalkozik az udvari-arisztokratikus művészet végső hajtásaként jelentkező rokokóval, de bemutatja az új polgári életérzések friss hajtásaként jellemezhető törekvéseket is. Az antológiában szereplő dokumentumok - a rokokó esztétikáját , ars poeticáját kifejtő és a rokokót mérlegre tevő írások-, valamint a páratlanul gazdag irodalmi szemelvényanyag meggyőzően támogatják a szerző abbeli törekvését , hogy régit és újat vegyítő , sokszínű, vibráló egészként mutassa be ezt a XVIII. századi Európa valamennyi régiójában elterjedt, érzéki és szellemi élvezetet egyaránt bőven kínáló művészeti irányzatot.
Köpeczi Béla - Eszmék, utak
Előszó
Az egzisztencializmus és irodalma
A neopozitivizmus és a "dolgok" művészete
Az "új baloldal" művészetfelfogása
A szocialista realizmus történeti útja és fő jellemzői
Névmutató
Borzsák István - Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Balogh Jenő - Paál Ákos - Rajz és műalkotások elemzése a gimnáziumok I. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Maksay László - Műalkotások elemzése a gimnáziumok IV. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hauser Arnold - A modern művészet és irodalom eredete
Hauser Arnold életművének kiadása keretében A művészettörténet filozófiája című kötet után a magyar olvasóközönség most a szerző nagyszabású monográfiáját kapja kézbe a manierizmus átfogó történetérő. A művészet és irodalom társadalomtörténetén kívül talán ez a világhírű magyar származású művészetszociológus legnagyobb visszhangot kiváltó műve,mely első, 1964-es német nyelvű kiadása óta szinte valamennyi európai nyelven több kiadásban is megjelent, s a témának mindmáig elismerten legteljesebb feldolgozása.
A mű első részében a szerző a manierizmus fogalmának körülhatárolására tesz kísérletet, a manierizmust egy meghatározott történelmi kor termékének tartja. A reneszánsz és a barokk határán álló, alapvetően antiklasszikus művészeti irányzatként jellemzi, amelyben kiteljesedik a harmonikusnak tartott reneszánszban már benne rejlő válság.
A mű második része a manierizmus irodalmának és képzőművészetének részletes és virtuóz leírását tartalmazza, rendkívül árnyalt és találó jellemzésekkel és elemzésekkel.
A kötetet egyedülálló és igen gazdag képanyag teszi teljessé.
Tartalom:
I. A manierizmus elmélete
-A manierizmus fogalma
-A reneszánsz felbomlása
-A természettudományos világnézet létrejötte
-A gazdaság és a társadalom átalakulása
-A vallási mozgalmak
-A politika autonómiája
-Az elidegenedés mint a manierizmus kulcsa
-A narcizmus mint az elidegenedés pszichológiája
-Tragédia és humor
II. A manierizmus története
-Az itáliai manierizmus vázlatos története
-Jegyzetek a manierizmus Itálián kívüli történetéhez
-Manierista stíluselvek a képzőművészetben
-A manierizmus fő képviselői Nyugat-Európa irodalmában
III. Manierizmus és a modern művészet
-Bevezetés
-Baudelaire és az esztéticizmus
-Mallarmé és a szimbolizmus
-A szürrealizmus
-Proust és Kafka
Jegyzet
Névmutató
Tüskés Tibor - Testvérmúzsák
Ahogy a görög mitológiában a művészetek kilenc istennője együtt táncolt és dalolt az Olümposzon vagy a tiszta vízű források közelében, úgy minden időben sűrűn találkozik, kapcsolódik a költészet, színjátszás, zene, tánc egymással és a képzőművészetekkel, sőt a tudománnyal is, akár a reneszánsz korabeli "egyetemes ember" alkotóműhelyében, akár nagy tehetségű művészcsaládokban, akár kávéházi művészasztaloknál, nagy művészbarátságokban. A kötet célja, hogy a különböző művészetek esztétikai kérdéseivel megismertesse az olvasót, s beszéljen új művészeti ágakról is a testvérmúzsák ürügyén.
Hermann István - A giccs
A könyv annak bizonyítását tűzi ki célul, hogy ha a fontos és haladó művészeti törekvéseket a tömegek elutasítják, azért teszik, mert kulturálódásuk, ízlésfejlesztésük elmaradott. A szerző szerint az elitkultúra és a giccs közti szakadék létezése csak nyugaton vethető fel. Nálunk a giccs ellenpólusa a népkultúra. Legyőzésének lehetőségeit a népkultúra és a selejtes, giccses termékek között létrejövő, kibékíthetetlen ellentét tudatosítása kínálja.