Keleten ​kél a nap

Fonyódi Tibor - Ármány ​éneke
Farkas ​fia Levente apja kiszabadítására indul. Döbbenten tapasztalja, hogy Farkas nincs fogságban, sőt a legnagyobb tiszteletnek örvend a kumamaróti táltosok részéről. Farkas nem véletlenül választotta a száműzetésnek ezt a különös módját; mindehhez erős köze van a fiú oldalán lógó Attila-kardhoz, amelynek senki sem ismeri biztosan az eredetét. Apa és fia útja újra elválik egymástól: Farkas a kangárokkal kötendő szövetségben reménykedik, és hosszú útra indul a Kubán vidékére, Levente pedig visszatér ősei földjére, hogy a magori népet felkészítse az avarok elleni háborúra. Az ellene áskálódó Ármánynak köszönhetően számtalan nehézséggel kell megküzdenie: miután az emberek számára nyilvánvaló lesz, hogy visszatért a „holtak” közül, legelőször saját nevelőapja, Zolta áll az útjában. Legjobb barátai sorra ellene indulnak, Csillavér szerelmét is elveszíti, segítséget csak egy titokzatos égi lovastól kap, akiről még a táltosok sem tudnak semmit… Mindeközben messze északon Budaken tudun megerősíti a határ védelmét; az avarokat nem éri váratlanul a magori nép háborús készülődése… (Kalandor, 2003) A regény a vadregényes Kaukázusba kíséri el olvasóit, időpont a Kr.u. VI. század, alig két emberöltővel Attila halála és a Hun Birodalom bukása után; a történet közvetlen folytatása az A háború művészete című regénynek.

Urbánszki László - Odakint, ​a pusztában
Kard ​helyett bot, csatamén helyett szürkemarha, világmegváltó hősök helyett tenyeres-talpas bojtárok, parasztlegények, szilajpásztorok… Urbánszki László egy meglehetősen atipikus középkort fest elénk: történeteiből hiányoznak a fényes páncélok, a daliás vitézek, a pátosz és bármiféle heroizmus. Ehelyett inkább az emberről ír, aki nem tévedhetetlen, aki elköveti a maga hibáit is. Az emberről, aki azt hiszi, Isten nevében cselekszik, amikor más embereket küld a máglyára, vagy aki mesés hazugságokkal verekszi át magát az életen. Vagy aki csak tereli a gulyát, és a mindennapokért küzd – hol a természettel, hol a számadóval, hol durva társaival. Urbánszki László új hang a magyar prózairodalomban. Első könyve, az Odakint, a pusztában tíz remek hangulatú elbeszélést tartalmaz, melyekkel hol nevettet, hol megdöbbent, hol meg csak azt teszi, amihez kiválóan ért: mesél.

Rozsnyai János - A ​táltos keresztje
A ​regény az 1200-as évek első harmadában játszódik Makó bán Maros melletti birtokán. Egy erőszakos adószedés kapcsán ismerkedünk meg Ketellel, az urasági katonával, aki egy lány megbecstelenítésével, és egy kegyetlen gyilkossággal híresült el társai között. Ketel urával, Makóval együtt indul el II. András király keresztes hadjáratára. Spalato kikötője felé haladva megismerkedik két zsoldossal, az idősebb Bölénnyel és Vadásszal, aki kiváló íjász hírében áll. Az ifjú, félig besenyő származású harcos vallási nézetei meglehetősen zavarosak. A kereszténység és a táltoshit keveredik bennük. Ők hárman egy ideig társak lesznek. A kikötőben Ketel megmenti az ittas Makó úr életét. Ekkor keletkezik a nevezetes mondás: „olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. A behajózás után egy csetepatéban Ketel ismét vért ont. Bölény egy másik hajóra kerül, amelyet kalóztámadás ér. Ketel és Vadász átjutva társukhoz, megmentik. Ketel súlyosan megsebesül, majd egy roncson sodródva, a társak elmesélik egymásnak eddigi életüket. Vadász élete súlyos titkot hordoz. Még fiatal harcos korában a királyi testőrség vitéze volt, ahol beleszeretett Kadosa főnemes udvarhölgy leányába, Gyöngybe, s halálos lövéssel mentette meg a nemes lány becsületét. Akkor éjjel Gyöngy és Vadász egymásra találtak. Így kezdődik, s a továbbiakban nem kevésbé fondorlatos cselekményszálakat fejteget-szövöget Rozsnyai János történelmi regénye, mely hitelesség, nyelvi lelemény, találékonyság tekintetében egyaránt különlegesség a maga műfajában. Különösen eredeti és élvezetes a mód, ahogy a szerző, aki makói történelemtanárként kezdte írói pályáját, a magyar nyelv ízes kifejezéseit beleszövi meséjébe. A végeredmény, amit az olvasó most kezébe vehet, egy izgalmasan modern és mégis meghökkentően korhű, a 13. századi magyar életet egy teleobjektív élességével a mai olvasó szeme elé varázsoló regény a magyar keresztesekről, a kereszténység és a táltoshit együttéléséről, vaksorsról, háborúról és szerelemről, az ismeretlen, csodákkal teli magyar középkorról.

Fonyódi Tibor - Förgeteg
Az ​első horka életéről szóló regénysorozat önállóan is olvasható zárókötetében egy kaukázusi vulkán váratlan kitörése számtalan nép sorsát befolyásolja a Kaszpi- és Fekete-tenger közti térségben; hónapokon át tartó sötétség telepszik a világra, a kataklizma utóhatásaként bekövetkező éhínség számlálatlanul szedi az áldozatait. A magori horka ügyes politikát folytatva kihasználja a katasztrófa okozta zűrzavart, a tarjáni renegátok segítségével megtöri a kumamarótiak hatalmát, miközben gőzerővel készül az avarok ellen indítandó „honfoglaló” háborúra, hogy beteljesítse Torda táltos jóslatát: Attila nagykirály legendás kardja véres csatározások után kerül majd az északi mén nép vezetőinek birtokába; új, íjfeszítő, hódító nép emelkedik ki az ismeretlenség homályából, hogy az elkövetkező emberöltők alatt meghatározó tényezője legyen a korszak történelmének... A regény lapjain megelevenedik az avar-magori háború története. Fonyódi Tibor Förgeteg című monumentális alkotása méltó lezárása a Hadak útja sorozat keretén belül olvasható horka-regényeknek.

Fonyódi Tibor - A ​horka
Farkas ​fia Levente, a magori nép első horkája újabb kihívások elé néz. Miután a nyék törzs élén megszilárdította politikai és katonai hatalmát, a kumamaróti táltosokkal szövetkezve a testvértörzsek hódoltatására készül. Magoriföldön testvérháború készülődik… A koholt vádak alapján rabságba vetett Varsány megszökik Budaken börtönéből. A tudun csatalovasságának nagyhorese a mén titkosszolgálat ügynökeinek segítségével próbál egérutat nyerni; egyetlen reménye az életben maradásra, ha időben átjut az avar-magori határon. A hatalom mámorától megrészegült Levente és a túszként kezelt Csillavér között egyre feszültebb a viszony. Budaken lánya nagy veszélynek teszi ki magát, amikor a régi szeretőjénél, a hatalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Dérnél keres vigasztalást. A Jenő törzset legyőző horka a tarján ellen vezeti a töményt. Ez a háború semmiben sem hasonlít az előzőre, a szakrális hatalmat gyakorló kendét csak fondorlattal lehet behódolásra kényszeríteni… A tarján elleni támadás előestéjén a besenyők küldöttsége átkel a Kumán. A gyűlölt „lótolvajok” békés szándékkal érkeznek egy lehetséges katona szövetség reményében. Tonu vezér kíséretében ott lovagol az az Ilu-Ildu is, aki első találkozásuk óta olthatatlan szerelmet érez a horka iránt, s ekkor a Kaukázusban megrendül a föld...

Bíró Szabolcs - Nyugat ​őre
Dévény, ​a nyugat kapuja, a keresztes háborúk idején. A tízéves Miska egyedül él az anyjával egy Duna menti, apró házikóban. Egyedüli „férfiként” ő műveli a földet, aprítja a fát, elvégzi a ház körüli kisebb-nagyobb munkákat, és közben arról álmodozik, hogy egyszer lovaggá válik: minden vágya, hogy ő legyen Nyugat őre, a győzhetetlen vitéz. Egyetlen barátjával, Vidával vasárnaponként az erdőben játszik – ez az egyetlen nap a héten, amikor még gyerek lehet. Egyszer ócska, törött pengéjű kardot vet ki magából a föld, amit az álmodozó fiú csalhatatlan jelnek vél. Amikor pedig az anyját feleségül veszi egy pozsonyi kereskedő, és el kell költözniük Dévényből, minden megváltozik…

Benkő László - A ​végső tenger I-III.
A ​rabszolga-gyereknek csak ritkán előtűnő, homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... Bürjén, az ismeretlen származású és nemzetiségű kisfiú, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Dzsingisz kán, a világhódító mongol uralkodó udvarába kerül. Mongollá lesz, és mivel hányattatásai során megtanul néhány nyelvet, kamaszként izgalmas munkát kap: kém lesz. A feladatnak sikerrel tesz eleget, kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért további feladatokat kap. Így kerül II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába: gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára, de már nem foglalkozik a származásával. Ám az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, főbe kólintja az igazság, és felébred benne a lelkiismeret...

Fonyódi Tibor - A ​háború művészete
A ​szerző azokba a vészterhes időkbe kalauzolja az olvasót, amikor Attila halála után nem sokkal összeomlik a Hun Birodalom, keleten pedig új nagyhatalom csillaga emelkedik az égre, az avaroké. Ötven évvel a sorsfordító események után az Isten ostoraiból ismert Torda táltos jóslatának beteljesítőjeként, titokzatos szkíta harcos érkezik a Kaukázustól északra található Kuma folyóhoz, az agresszíven terjeszkedő Avar Birodalom déli határvidékére. Az Íjásznak hívott férfi feladata, hogy felkutasson, és harcossá képezzen egy serdülő legényt, név szerint Leventét, aki Torda jóslata szerint a hunok szellemiségét képviselő magori nép első horkája (hadura), és Attila legendáktól övezett kardjának méltó örököse lesz. Levente és a szkíta Fokos-mester találkoznak, kezdetét veszi az embert próbáló kiképzés. Mester és tanítványának kapcsolata egészen addig a pillanatig felhőtlenül alakul, amíg Levente belé nem szeret az avar Tsilluverbe (Csillavér), a déli tartományok tudunjának akaratos lányába. A helyzetet tovább bonyolítja egy görög kalandornő, Akté felbukkanása, aki Leventéhez hasonlóan ugyancsak magáénak akarja tudni a halott hun király legnagyobb ereklyéjét, ráadásul az avarok a magori nép lerohanására készülnek. Véres háború közeleg...

Benkő László - A ​táltos fia
Árpád ​népe – sok harc és viszontagság után – megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit – tévesen – a kalandozások korának nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború? A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

Fonyódi Tibor - Isten ​ostorai
Isten ​ostorai című regényében a szerző Torda táltos és védence, Attila, a hunok legnagyobb uralkodójának életét meséli el. A táltos hangján megszólalva elkalauzolja olvasóit a hun királyok Volga-parti udvarába, majd Erdélybe, ahol egy titokzatos táltosmester megkezdi a kis Torda felkészítését. A megszerzett képességek birtokában a tizenhét esztendős Torda napnyugatra utazik, és letelepszik a Pilisben, ott készül az akkor még gyermek Attila szolgálatára... Évekkel később Torda már Attila árnyékában élve szövi a történelem szálait; a történet középpontjában annak a legendás kardnak a sorsa áll, amit a világhódító hun király alakjához köt a hagyomány... Torda elbeszélésének hátterében felvillan a hanyatló Nyugatrómai Birodalom története, megelevenedik Constantinus és Johannes császárok – Bizánc és Ravenna – harca a birodalom egyesítéséért, találkozhatunk egy nagy formátumú reálpolitikussal és hadvezérrel, az Attilát Catalaunumnál megállító Aetius Flaviusszal, megismerkedünk a híres Tisza-parti Attila-palota építésének történetével, sajátos összefüggésben fény derül Dobogókő és magukat a hunoktól származtató székely nép titkára is. Az Isten ostorai 2005 májusában francia nyelven is megjelent Le Chamane d’Attila (Attila sámánja) címmel a párizsi Pygmalion kiadó gondozásában.

Urbánszki László - Nemtelen ​nemesek
A ​sokak által régóta hiányolt regény második, jelentősen átdolgozott és bővített kiadása. Ladányfi Bene, a léhűtő nemesivadék fogadóról fogadóra sodródik az Anjou királyok Magyarországán. Becsületes, ám unalmas vagy fárasztó munka helyett kártyával szerzi meg a napi betevőt. Kedveli a könnyű életet, ágyába csábítja a lányokat, és délig alszik, ha lehet. Egy bűnbanda markából szabadítja ki az esztergomi piac árva csavargóját, Urost, aki igyekszik felnőni "nemes barátjához" - tisztességben, csibészségben, mikor melyik esik jobban kézre. Sonkát csen a kamrából, mikor rossz a lapjárás, és tüzelő szukával járja a várost, ha elunta magát. Hozzájuk csapódik még Szalárd, a székely-felvidéki vadorzó, aki rablógyilkosra vadászik fejpénzért, mikor fogytán a kenyere, de csetlő-botló baloggá válik, ha egy csinos lány hozzádörgölődzik. Kártyacsatát vívnak egy nadrágért a vadonmélyi rablótanyán, hóban verekednek a szilaj ridegpásztorokkal, és husánggal ütik agyon a farkasokat. Aranyhalmokért, gulyákért kártyáznak a marhakupecekkel, lándzsaharcot vívnak a rablógyilkosokkal, és egyáltalán nem biztos, hogy ők győznek. Urbánszki László - számos nagy sikerű történelmi regény szerzője - könyvében esendő emberek indulnak neki a világnak, és keverednek torokszorítóan izgalmas kalandokba. Életművészek, szeretnivaló csibészek, buja fogadóslányok és veszett emberfarkasok élik világukat a "magyar vadnyugat" színes forgatagában.

Szántai Lajos - A ​Két Hollós
A ​Pilis királyi központ volt. Itt egy olyan történelem létezik, amit hogyha nem fedezünk fel újra magunknak, akkor a múltból eredő zavarosságunkból fakadóan, saját országunkat fogják kihúzni a talpunk alól. Teljesen mindegy, hogy egyesek a pogány ősök nevében húzzák ki ezt a hagyományt alólunk, vagy éppen a római katolikus egyház nevében. Mert ugyanazok a csatornák. Egy Szent László királyra senki ne mondja azt, hogy a római katolikus térítésnek volt a bajnoka! Szent László király a római pápával szinte a hadüzenet állapotában állt, mikor a tengermelléket meghódította. És ilyen az egész Árpád-kori történelem. Róma az Árpád-korban Magyarország legfőbb ellensége. A magyar királyok pedig nem indoeurópai törzsből származó uralkodók voltak. akiknek programjában az szerepel, hogy a legfőbb ellenségedet egy karóval üsd agyon. A magyar királyok a szó legteljesebb értelmében az evangéliumi kötelezettségnek és a szkíta ősvallás kötelezettségének megfelelően, a gyűlöletre szeretettel válaszolnak. Megfigyelhetjük, amit például Árpád-házi Szent Erzsébetről lépten-nyomon hangoztat minden létező forrásunk: Akik őt a legjobban gyűlölték, ő azokat szerette a legjobban. A Pálos Rendről látni fogjuk, hogy itt egy olyan vallásos szervezetről van szó, amelynek működését, a megalakulástól kezdve, az aktuális római pápa mindig is gátolta. Évtizedekig folyik a huzavona, hogy a Vatikán elismerje és megerősítse a megalakult magyar rend jogait. Ha ők valóban (és pont) a Pilis belsejében, az összes létező pogány hagyományt irtogatták volna virágos jókedvükben - ahogy ezt történészeink szeretik emlegetni - akkor hogyhogy a római pápaság (akinek ez elemi érdeke lenne) ezt nem tudja, és nem küldi áldását ehhez a számára létfontosságú tevékenységhez?

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Bernard Cornwell - Vándor
E ​regényben minden a helyén van: nagyszerű hősök, háború és szenvedés, megkínzatás, szerelem, vágy és sors. Angliában, 1346 októberében indul a történet. Thomas of Hookton, angol íjász szerencsésen megmenekülvén a crécyi csatából, azt a megbízást kapja királyától, hogy nyomozza ki, hol lelhető fel apjának szigorúan titkos könyve, amelyik a Szent Grállal kapcsolatos írásokat őrzi. De nem az ifjú lovag az egyetlen, aki meg akarja szerezni a könyvet. Ellenfelét pedig semmi nem állítja meg. Birtokában van titkos tudásoknak, és nem riad vissza semmitől. Attól sem, hogy az inkvizíció kezére juttassa az ifjút... A remek csataleírásokkal teli, pontos történeti hátterű regény szerzője mindent tud a százéves háborúról.

Benkő László - A ​vér törvénye
Néhány ​év telik el a 907-es győztes háború után, amit a mai Pozsony térségében, a Duna két oldalán vívott meg a magyar törzsszövetség a frank Gyermek Lajos király és bajor szövetségese ellenében. A vesztes bármennyire is igyekszik elhallgatni a gyászos véget, s azt, hogy százezres hadukat az alig harmincötezer fős magyar könnyűlovasság megsemmisítette, a magyarok váratlan haditettének híre futótűzként terjed a Frank Birodalomtól Bizáncig. Megnyílik a Duna-menti folyosó nyugatnak, a törzsszövetség határa a bajorok felé tolódik. Az ellenség egy része immáron belátja, hogy a magyarokkal jobb szerződni, mint ellenükre tenni. Ki hitte volna évekkel előtte, hogy a pozsonyi csata értelmi szerzőjének, Luitpold hercegnek a fia, a bajor Arnulf a magyarok földjén talál menedékre családjával? Ki gondolta volna, hogy a fiatal Arnulf herceg közeledése egyszer majd dinasztikus kapcsolatokhoz vezet a magyarok és a bajorok között, ami hosszú időkre meghatározza a korabeli politika formálódását? Árpád nagyfejedelem és fiainak halálát követően változások mennek végbe a magyar törzsszövetségben, átrendeződnek a hatalmi viszonyok, de a tévesen „kalandozások kora”-ként említett évtizedek tovább folytatódnak. A magyarokat katonapolitikai szerződések kötik Berengár lombard uralkodóhoz és Arnulfhoz, miközben a Kárpát-medencében elfoglalt pozíció megerősítésén ténykednek. A magyar fegyver továbbra is kelendő nyugaton, és nincs olyan esztendő, amikor ne indulna kisebb-nagyobb kontingens csatába, portyákra vagy felderítésre. A magyar könnyűlovasok immáron az Atlanti-óceánig jutnak, s a törzsszövetség belebonyolódik a nyugati császárok és királyok közötti torzsalkodásokba. A regény valós eseményekre, hiteles adatokra alapozva Táltosfia felnőtt gyermekein keresztül mutatja be, mi történhetett a pozsonyi csatát követő tizenöt esztendőben a magyar törzsszövetségben és a nemzetközi politikában.

Nyirő József - Madéfalvi ​veszedelem
A ​Madéfalvi veszedelem igazi "székelyregény", amely egy magára hagyott népi közösség történelmi sorsának, "szenvedéstörténetének" elbeszélésével hívja fel a figyelmet arra, hogy Erdély maradék magyar karakterének fenntartására és védelme nem képzelhető el a székely közösség védelme nélkül. A regény a székely határőrség szervezésének véres történelmi tragédiáját mutatja be. 1764. január 7-én hajnalban a császári katonaság hihetetlen kíméletlenséggel támadt az álmukból felvert székelyekre, a támadásnak több mint négyszáz halálos áldozata és több mint ezer sebesültje volt, közöttük asszonyok és gyermekek. A kollektív ábrázolás medrében a madéfalvi vérengzés áldozatai mintegy közös személyiséget kapnak, az elszenvedett tragédia nem pusztán sok-sok egyén személyes tragédiája, hanem egy egész népé.

Heribert Illig - Klaus Weissgerber - Magyarok ​a kitalált középkorban
Mikor ​történt a honfoglalás? Hány magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe? Kik voltak a hunok és az avarok? Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket Herbert lllig és liluus Klaus Weissgerber e könyvükben nagyító alá helyeznek. De miért is vizsgálnánk meg újra már az általános iskolában belénk sulykolt ismereteket? E kérdés megválaszolását nagyban segíti Herbert Illig nagy port felvert Kitalált középkor című műve. Az eladási listákat jó ideig vezető könyv jelentős felfordulást okozott történészkörökben is. Illig ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a "sötétként" emlegetett középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak korai szakasza egyszerűen nem is létezett! Így tudjuk csak igazán megérteni a jelen könyvben feltett, egyszerűnek tűnő kérdések igazi súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai magyar történelem legfontosabb időszaka. A szerzők szemügyre veszik László Gyula sokat vitatott "kettős honfoglalás" elméletét, a Képes Krónika "problémás" időrendjét és a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló magyar régészeti leletek igencsak zavaros időbesorolását. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban mindazoknak, akiknek érdeklődését felkeltette a Kitalált középkor. Ajánljuk azoknak is, akik nem ismerik a nagy vihart kavart könyvet, hiszen e kötetben a szerzők a magyar történelem izgalmas kérdéseinek taglalásán kívül ismertetik a fantomkorszak elméletét és annak az egyetemes történelemre gyakorolt hatását is. Es nem utolsósorban ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni a történettudomány legizgalmasabb felfedezését.

Dümmerth Dezső - A ​titokzatos jelbeszéd
"A ​lélek üdvössége azok számára, akik hisznek benne, egyetemes, emberi ügy. A szolgálatában álló jelbeszéd titkához tartozik. De az Árpád-ház Magyarországon uralkodó, vagy itt önsanyargató életet élő tagjai az emberiség és az egyház egyetemes ügyéhez mindig hozzácsatoltat, szándékuk szerint egy különengesztelést országuk, népük vétkeiért, hogy a sorscsapások súlyát enyhíthessék. Ebben szilárdan hittek, csakúgy, mint azok, akik jelbeszédük hatása alatt tisztelték és tisztelik őket." Dümmerth Dezső új könyve a magyar szent királyokkal foglalkozik, különös tekintettel a szentség fogalmára és magyarországi megjelenéseire Álmostól, a "szentkirály-előképtől" kezdve Szent Istvánig és Szent Lászlóig.

Jean M. Auel - A ​Barlangi Medve népe
Valamikor ​az emberiség hajnalán egy aprócska kislány és egy kicsiny törzs küzd az életben maradásért. Útjaik összetalálkoznak, sorsuk összefonódik, jóllehet a szőke, sudár termetű, nyúlánk Ayla minden tekintetben elüt a Barlangi Medve népének görbe lábú, kiugró homlokereszű, szőrös testű tagjaitól... Egy távoli elődünk és letűnt Neander-völgyi rokonaink mindennapi élete elevenedik meg ebben a nem mindennapi történetben, mely - csakúgy, mint valamennyi ember története az azóta eltelt 30 ezer évben - a szeretet és a gyűlölet, az egymásrautaltság és a széthúzás a boldogság és a tragédia, a múlt és a jövendő folyamatosságának és összeütközésének hőskölteménye. Mindenekelőtt pedig Ayláé, aki akaratával, kitartásával, ügyességével minden különbözősége ellenére is elfogadtatja magát a törzzsel, miközben érzékeny, okos, önálló,a saját útját járó nővé cseperedik.

Bíró Szabolcs - Az ​ötödik parancsolat - és egyéb történetek
A ​szerző kisregényét több mint 1500 olvasó töltötte le az internetről! Most még több izgalommal, latinnal és filozófiával kibővítve, illetve egy interjúval és Bíró Szabolcs három régebbi írásával megfejelve tarthatja kezében a Kedves Olvasó a mű – úgymond – igazi, nyomtatott változatát! Pál barát, a titokzatos vándorszerzetes saját múltja elől menekülve járja be Európát, azt a helyet keresve, ahol a tökéletes béke honol, és ahol nyugodtan meghalhat. 1334 decemberében a sors egy észak-itáliai kolostorba vezeti. Az épület nagy része évek óta romokban hever, sötét zugaiban és poros termeiben a legkülönfélébb szerzetesrendek élnek furcsa szimbiózisban. Amikor az egyik lakó rejtélyes körülmények között meghal, Pál barát – szívére és eszére egyaránt hallgatva – nyomozásba kezd. Az igazság kiderítését azonban több tényező is nehezíti: sokan nem hajlandóak szóba állni vele, az apát nyíltan ellenzi a nyomozást, majd valaki megpróbálja megakadályozni a ténykedését. Pál barát egy olyan korban próbálja megtudni az igazságot, amelyben bárkire rá lehet sütni az eretnekség bélyegét, és amelyben szinte természetesnek tűnnek a mindennapos gyilkosságok. Vajon sikerrel járhat-e egy olyan ember, aki saját maga előtt sem tud teljesen őszinte lenni? Az ötödik parancsolat tisztelgés Umberto Eco korszakalkotó remekműve, A rózsa neve előtt.