Az ​Alföld parasztsága

Szilágyi Gyula - Megbukott ​az iskola?
Mindegyikünk ​emlékszik még gyerekkorából arra az érzésre, amikor a szülői értekezlet után felmenőink színük elé parancsoltak és keményen kérdőre vontak, mondván: baj van az iskolában! Ugye nem volt szívmelengető a helyzet? De azért túléltük valahogy. Most viszont komolyabb a gond: nem az iskolában, hanem az iskolával van baj. Nem is kicsi. Merthogy - nemzetközi felmérések szerint - a 16-65 év közötti magyar lakosság kétharmada funkcionális analfabéta, az iskoláskorú gyerekeknek meg több mint a fele képtelen arra, hogy "önálló olvasással, önállóan tanuljon". Az pedig már csak a hab a tortán, hogy - ugyanezen nemzetközi felmérések szerint - a hazai diplomások írás-olvasás teljesítménye pontosan olyan szintű, mint a svédországi általános iskolát végzetteké. Közben pedig az iskolabezárások miatt tanárok válnak munkanélkülivé, a pedagógusok fizetése - az egy főre jutó nemzeti össztermékhez viszonyítva - jobb esetben fele, rosszabb esetben harmada az EU-ban kapott béreknek. És bizony baj van gyermekeink neveltségi szintjével is: a 6-14 évesek által elkövetett bűntények száma ugyan csökken, de korántsem olyan ütemben, mint a korcsoport létszáma. Így alakult ki az a helyzet, hogy a bűnelkövetők között ugyan egyre kevesebb a gyermek, gyermekeink között viszont egyre több a bűnelkövető. Pedagógusokat, szülőket, újító szellemű és tradicionálisan gondolkodó iskolaigazgatókat, elméleti szakembereket és néha gyerekeket kérdezve kereste a szerző az okokat, amelyek e lejtmenethez vezettek. Csak annyit sikerült megállapítania, hogy a hanyatló tendenciát nem sikerült megfordítani. Nem látjuk még az alagút végét. Lehet, hogy megbukott az iskola?

Gyurgyák János - Ezzé ​lett magyar hazátok
A ​szerző arra tesz kísérletet, hogy a magyar nemzeteszme történetét egységes keretbe foglalja és egységes metodika alapján elemezze. Alapkoncepciója, hogy a magyar nemzeteszme széthullása nem elsődlegesen Trianon következménye volt, a bomlás már a századforduló körüli időkben elkezdődött. A 19. század húszas-negyvenes éveiben kialakult liberális nemzetkoncepció, valamint a kiegyezés körül megszilárduló ún. magyar politikai nemzeteszme (amely, bár korántsem volt egységes, mégis belső kohézióval rendelkezett) a századforduló Magyarországán darabjaira hullott. A 20. század elején radikálisan eltérő nemzetkoncepciók jelentek meg (szociáldemokrácia, polgári radikalizmus), amelyek alapjaiban tagadták a liberális magyar nemzetkoncepció egészét. A trianoni tragédia után ez a szétesés tovább folytatódott, s bár történtek kísérletek az egységes magyar nemzeteszme helyreállítására, a folyamat alapvetően kudarccal végződött. A mű megközelítése eredendően történeti, de egyúttal olyan problémát elemez, amely ma is élő és aktuális. Nevezetesen: mi az oka a magyar nemzetet immár egy-két évszázada megosztó törésvonalaknak (kuruc-labanc, kiegyezés­párti-függetlenségi, népi-urbánus, fideszes-balliberális).

Beke György - Bartók ​szülőföldjén
Beke ​György barangoló könyveinek negyedik kötete Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékbe vezeti el olvasóit. A szerző bemutatja a bánsági tájak múltját és jelenét. Itt zajlott le egyebek között Szent István idejében Ajtony és Csanád csatája, itt volt püspök Szent Gellért. Nagy hangsúlyt kap Bartók Béla, aki Nagyszentmiklóson született. Kiemelkedő mozzanata az aradi történetnek a 13 vértanú tábornok kivégzése: emlékük őrzése a kötet egyik fontos témája. Temesvárról szólva felidéződik előttünk 1989 decembere, amikor Tőkés László református lelki- pásztor mellett tömegek álltak ki, ez volt a romániai népfelkelés szikrája.

Kerezsi Ágnes - Az ​udmurtok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gönczi Ferenc - A ​somogyi betyárvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kun István - A ​feláldozott Bereg
A ​2001-es beregi árvíz nem természeti katasztrófa volt, hanem tömény politika - állítja ez a könyv. És tömény politika az utána következő kártalanítás is, amelyet az egymást követő kormányzatok három év alatt sem tudtak lezárni. Jelenségei, visszásságai nem kivételek, hanem törvényszerű következményei a hazai viszonyoknak. Az árvíz azonban arra is felhívja a magyar közvélemény figyelmét, hogy van itt egy Istene hagyott vidék, amely sorvadott a Horthy-korban, sorvadott a létezett szocializmusban, és most sincs sem ötlet, sem komoly szándék a Tiszahát és az Erdőhát gazdaságának föllendítésére, fokozatos elnéptelenedésének megállítására. Az újjáépítés sem takargathatja, hogy nyomasztó társadalmi helyzet alakult ki. A fő gondok megoldatlanok. Szép házakba költözött a kilátástalanság.

Németh Andor - A ​naposabb oldalon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beke György - Boltívek ​teherbírása
Beke ​György hatkötetes művelődéstörténeti szociográfiájának második kötete a mai Románia északkeleti részére, Máramaros és Szatmár megyék vidékére vezeti el az olvasót. Erdély múltja és jelene tárul fel emberi sorsok tükrében, nagy erőpróbák felvillantásával. Sok nép, nyelv és kultúra földje ez a vidék. A szerző elhivatottan foglalkozik a romániai magyar anyanyelvű oktatás múltjával és jelenével. Pontos képet fest a városi iskolák mellett a magyar falvak sorvadozó tanintézeteiről. Emléket állít azoknak a nagy pedagógus egyéniségeknek, akik a legnehezebb helyzetben is szívükön viselték a magyar nyelvű oktatás ügyét.

Szenti Tibor - A ​tanya
A ​könyv szerzője 1939-ben született. Ifjúkora óta foglalkoztatja a Hódmezővásárhely környéki tanyák története - választ keres arra a kérdésre, hogyan bontakozott ki, indult virágzásnak, majd kezdett hanyatlani, sőt pusztulni ez az ősi magyar életforma. Felidézi családjának, rokonságának történetét, szeretettel betűzi az íráshoz nem szokott paraszti kezek fennmaradt vonásait, megszólaltatja az élettel végső számadást készítő idős embereket, hogy a lehető legteljesebb és legpontosabb lehessen. Művéből másfél évszázad rengeteg gonddal és nyomorúsággal, kevés örömmel teli története jelenik meg - féltő szeretettel dokumentálva, átélve, átszenvedve. A könyv messze túllépi a hagyományos szociográfiai leírások kereteit - gondolkodik és gondolkodtat, nyugtalan és nyugtalanít. A szerző remek, láttató stílusban idézi fel a paraszti élet, saját gyermekkora tovatűnő színeit, szépségeit, emlékeit. Szenti Tibor könyve alapvető dokumentum és letehetetlen olvasmány. a művet nagy értékű egyedi fényképek egészítik ki, amelyek szinte lépésről lépésre követik nyomon a tanya történetét, megépítésétől a pusztulásáig, továbbá az elmondottakat szakmai szempontból is precízen bemutató ábrák.

Beke György - Déva ​vára alatt
Beke ​György Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozata egyedülálló vállalkozás a mai magyar irodalomban. A szerző a szociográfia ás a valóságfeltáró irodalom legnemesebb hagyományait követve, szinte monografikus alapossággal tárja fel Erdély magyarlakta vidékeinek életét, és eközben élővé teszi a múltat is. At a viharos történelmet, amelyet a magyarság a rátörő újabb és újabb hódítókkal - tatárokkal, kunokkal, törökökkel, osztrák és olasz zsoldosokkal - szemben végigharcolt megmaradásáért, és mindezek közepette nagyjai még kultúrát is teremtettek. Olyan kultúrát, amelynek kisugárzása az Erdély földjén élő valamennyi nép felemelkedését előrevitte. A mostani, 5. kötet Hunyad, Szeben megyék töredék magyarsága és a Brassó megyei csángók életét mutatja be.

Tábori Kornél - Kalandornők
Új ​női bűnök - Bájosan fiatal leányok, ragyogón szép asszonyok közt soha annyi bűntevő nem akadt, mint az utolsó öt-hat esztendőben. Talán eléggé jellemző az az egyetlen adat, hogy ötvennél több kleptomániás hölgy került nyilvántartásba.Tizennégy ilyen eset részleteit gyűjtöttem össze; csupa olyan esetét, amiből semmi a nyilvánosság elé nem jutott. Épp az jellemzi a női bűnök túlnyomó részét, hogy rejtve maradnak és sokszor valóban meg is okolható a diszkrétebb eljárás, mert nehéz azt a határt megszabni, ahol már túl az idegbetegségen csak közönséges gaztetttről lehet szó. Új esetek százai bizonyítják, hogy tiszteletreméltó családok leányai is a bűnök hosszú sorára vetemedtek. A példátlan vihar, amely országokat is szétszakított, nemcsak tömérdek ősi vagyont forgatott föl, hanem az új gazdagokkal új erkölcsi divatokat is hozott. Ki hallott a háború előtt tizenhétéves kalandornőkről, akik csak azért jutnak börtönbe, mivel mindennap, délután és este _táncolni_ akarnak. Az egyik gyilkos merényletektől sem riad vissza, hogy megkaparintsa a nagynéni pénzét. Típussá vált a kis gépírólány, aki mindennap hajnali félháromig táncol és sikkasztása után kábultan, félmámorban állt a detektívfelügyelő előtt, mint aki nem érti: hogyan, miért jutott a főkapitányságra. De típussá kezd válni a nagyobbszabású új démon is, aki számára gyártott havannát szív, ópiumtanyát nyit, Afrikáig szökteti a "Palit", hogy rajta kívül más ki ne foszthassa, kártyabarlangban veszti el a pénzt és egyik vetélytársnőjét, a szerencsétlen M. Erzsit halálba is kergeti. A régi kalandornők, akik Eton-frizura nélkül szerettek és szenvedtek, soha nem éltek át annyi sötét regényt, amennyi ma az ámuló policiákat foglalkoztatja. _Croitre en crime_ - bűnben nőni fel a fekete felhőkig soha úgy nem volt képes a nő, mint Lédererné és annyi hírhedt társnője.

Ortutay Gyula - Parasztságunk ​élete
Tanulmányomat ​több mint tíz esztendeje, 1937-ben írtam. Azóta a magyar parasztság életében bekövetkezett a döntő fordulat: 1945 márc. 15-én a földbirtokreformról szóló gyökeres és bátor törvény lényegében változtatta meg a magyar parasztság egy jelentős részének nemcsak társadalmi-jogi helyzetét, de ezzel együtt elsősorban birtoklási viszonyait is. A magyar haza a nagybirtokosok országából - paraszti viszonylatból tekintve - a kisbirtokos parasztság országává lett. A magyar demokrácia politikai alakulása pedig a magyar kormányzatban a munkás-paraszt összefogást középponti kérdéssé tette, tehát a magyar politika erőviszonyainak egyik legdöntőbb, irányító tényezőjévé a magyar parasztság vált.

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

Csíkszentmihályi Mihály - A ​fejlődés útjai
Csíkszentmihályi ​nagysikerű Flow című könyvének folytatása a harmadik évezred emberének legfőbb kihívásairól és a fejlődés lehetőségeiről szól. A világhírű magyar származású pszichológus állítja, hogy azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. A gének hatásai mellett a szerző tág teret szentel a Richard Dawkins által bevezetett kulturális mémek szerepének, melyek szintén evolúciós örökségünk részét képezik. Ha képes vagyunk az evolúciós folyamat aktív és tudatos szereplőjévé válni, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek. A Flow a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.

Csíkszentmihályi Mihály - Flow ​- Az áramlat
Flow ​- a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik. Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg. Flow - mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl. A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti? Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául. A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. E tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete, melyet e könyv most a szélesebb olvasóközönség számára is bemutat. Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. Az életmű egyes darabjait összeköti az értelemmel megélt alkotó élet jellemzőinek kutatása.

Csíkszentmihályi Mihály - És ​addig éltek, amíg meg nem haltak
Akkor ​vagyunk boldogok, ha elértük a célt? Melyiket? Mikor? Ennek így soha sincs vége. Mindig vannak új célok, amelyek miatt szem elől tévesztjük a lényeget. Akkor ez most jó vagy rossz? A kacsalábon forgó villa, méregdrága autó, bahamai nyaralás, de még a lottó főnyereménye sem tesz tartósan senkit boldoggá - állítja Csíkszentmihályi Mihály, a világszerte elismert boldogságkutató. Az anyagi javak és pénzért megvásárolható szolgáltatások természetesen fontos, szükséges és nagyon kellemes összetevői az életünknek, de nem tévesztendők össze azzal a mélyebb elégedettségérzettel, ami akkor fog el bennünket, ha elértük a magunk elé kitűzött fontos célt, vagy igazán jól érezzük magunkat egymás társaságában.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
Társalogjon ​sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek. Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani". Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.

Erdei Ferenc - Város ​és vidéke
"Életem ​java felét a társadalom tudományos vizsgálatában töltöttem el - írja önmagáról könyve utolsó fejezetében Erdei Ferenc. - Megtanultam néhány idevágó tudományág módszereit és tolvajnyelvét, s több-kevesebb sikerrel alkalmaztam is ezeket a történelmileg változó társadalom felderítésében. Mi jött ki mindebből? Több-kevesebb és többé-kevésbé fontos részismeret a társadalomról: gazdaságról és igazgatásról, városról, faluról és tanyáról, parasztságról és termelőszövetkezetekről és a nagyvilágról. Akár elégedett is lehetnék, ám éppenséggel nem vagyok az. Életem másik java felét eltöltöttem a társadalom megváltoztatásáért folytatott politikai küzdésben. Parasztpolitikusként kezdtem és végzem, de eközben sokféle fronton harcoltam: gazdaságpolitikában és tudománypolitikában, értelmiségi mezőnyben és a munkás-paraszt szövetségben, a szocializms kivívásáért és szocialista építésünk sokféle aprómunkájában a földreformtól a közigazgatás reformjáig. E tekintetben is lehetnék elégedett... Ám a nyugtalanság itt sem marad el: elvek és rendszerek vajon úgy valósultak meg a gyakorlatban, ahogyan harci szándékainkban hittük? Bizony nem, s a történelem szakadatlan pótvizsgáinak is alá kell vetnünk magunkat." "Fiatalabb író- és tudóstársak összefogtak, hogy újból felfedezzék Magyarországot. Ebbe a sorba álltam be én is - mondja új könyvéről Erdei Ferenc -, egy emberöltővel korábbi felfedezés terhével a vállamon. S hogy a vállalkozás könyörtelenül komoly legyen, szülőföldemet választottam tesztanyagul: ahol felnőttem, s ahová mindig visszatértem; itt nincs mentségem, hogyha tévedek valamiben; itt kötelességem tudni mindent. A szándék, mely ebben vezérelt, nyilvánvaló: társadalomismeretben is, eszmék és a valóság összefüggéseében is a legszigorúbb kontrollt kerestem. Feltett kérdésekkel indultam, s ezekre feleletet kaptam. Szeged és vidéke ebben a történelmi pillanatban sok és tanulságos választ adott kérdéseimre. Ebben a könyvben tulajdonképpen konkrét észlelések összegezéseiről van szó, amelyek dokumentum jellegűek, s érvényük és értékük is így értelmezendő."

Beke György - Székelyföld ​3. - Gyilkos-tó, Szent Anna tava
A ​szerző legújabb kötete a monográfia pontosságával és a szociográfia hitelességével mutatja be Székelyföld két - messze földön híres - nevezetességét. A Gyilkos-tó és Szent Anna tavának megismerésekor "el- ki- és megkerülhetetlen" művelődéstörténeti-történelmi-irodalmi barangolásoknak is részesei lehetünk. Az olvasói kíváncsiságot felkeltő fejezetcímek mögött laza szállal egymásba fűzött kis életképek, riportok, szemelvények, anekdoták kínálnak szemezgetni valót. A néhány, ízelítőül kiragadott, jelkép értékű földrajzi helyhez kapcsolódó történet - Gyergyói "hideg napok", Madéfalva, Csíksomlyó - a székely Lourdes, Szent István király székely falvai - mellett a kisebbségi sors megszenvedettsége, s az emberség és az erkölcsi tartás feledhetetlen példái is megelevenednek a szépirodalmi igényű könyv lapjain. A gondolatfüzér közepén - mintegy hídként - összekötő szerepet tölt be a(z egyebek mellett) jeles személyiségek portréit, tájkép- és műemlékfelvételeket is tartalmazó kis fényképgaléria.