Nem ​lehet nyugtunk Esszék, ​gondolatok, útirajzok a moldvai magyarokról

Rita Faijaars Szabó - Hollandia ​női szemmel
Budapesten ​születtem, Amszterdamban élek, életem apró epizódjait Hollandiából, Hollandiáról mesélem. E szerény írásom mellett hollandiai mozaikok jelentek meg tőlem az "Élet és Tudomány", a "Nők Lapja", és a "Meglepetés" c. hetilapokban. Kicsi lányomat, Mónit a holland és a magyar szellem, lelkület, tudás értékeinek ismeretére és tiszteletére neveljük; ez a többlet talán még csak tovább gazdagítja magyarságát, aminek - remélem - méltó képviselője lesz.

Kristó Gyula - A ​Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A ​kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.

Szabó Magda - Hullámok ​kergetése
A ​Hullámok kergetése úgyszólván fél Európát szembesíti az olvasóval. Svédország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Szovjetunió és Olaszország tájait vetíti elénk olvasás közben egy láthatatlan laterna magica, s a tájak színes foltjaiban itt-ott felsejlenek a történelem erővonalai is. A könyv műfajilag igen bonyolult ötvözet: az útinapló és útirajz, az esszé, a riport, a személyes vallomás és a lírai emlékezés egymás hatását erősítő legjobb elemei olvadnak benne együvé. Anglia felébreszti benne az egykori Shakespeare-fordítót s az angol irodalom alapos ismerőjét, a Forum Romanum kövei között pedig a hajdani latin szakos egyetemi hallgató cipői kopognak, aki most eljött mintegy ellenőrizni, hogy valóban létezik-e mindaz, amiről egykor éveken át tanult és tanított? Régi vizsgák személyes emlékei vezetik mindenfelé, s az élettelen romok a képzelet, a ráismerés és a tudás segítségével hirtelen megelevenednek. Az író - ha kell - két csonka oszlopból felépíti a hajdani - palotát, s varázslatos könnyedséggel rögtön hozzá is hangolja a mai környezetet: a buja oleander-fákat, a hangosan vitatkozó asszonyokat, egy-egy kószáló cicát és nevető kisfiút. A messzi vidékek érzékletes látványa, hangulata, az utazás és felfedezés izgalma, a nyüzsgő élet villanásai, hirtelen felvázolt jellegzetes arcélek, személyes vallomások és az ujjongó felismerés s mintegy gazdag ráadásként az író színes egyénisége és a sokféle emlék mesteri közvetítése feledhetetlen olvasói élménnyé avatják a minden vonatkozásában érdekes könyvet.

Halász Gyula - Öt ​világrész magyar vándorai
Halász ​Gyula könyve jó példája a legnemesebb értelemben vett ismeretterjesztésnek. A műben szereplő 13 világhírű magyar utazó és földrajzi felfedező - Benyovszky Móric, Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, Xántus János, Vámbéry Ármin, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, Zichy Jenő, Teleki Sámuel, Déchy Mór, Bíró Lajos, Torday Emil és Stein Aurél - életútja és tudományos pályafutása felér egy-egy kalandregénnyel. Földünk szinte minden tája, ismert és kevésbé ismert szöglete vonzotta világjáró honfitársainkat, akikre méltán lehetünk büszkék: nevükhöz számos - a földrajztudomány által mindmáig számontartott - felfedezés, kutatási eredmény fűzödik. A reprint kötetet újonnan készített földrajzi névmutató egészíti ki.

Kubassek János - A ​Himalája magyar remetéje
Múltunk ​legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon a Szerző. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig. A könyvben megelevenedik a XVIII. századi Erdély, a Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása. Kubassek János, a geográfus-tudománytörténész Szerző - az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója - bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak. A tibetológia atyjaként emlegetett Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen sziklabirodalmában. A kötetben Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, Pandzsáb, Kasmír, Ladak, Zanszkár és Bengália tájai kelnek életre. Eredeti források, korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a művet. Az orientalisták kimagasló géniusza síron túli utóéletének mozaikjaival bizonyítja a Szerző, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány halhatatlanjai közé tartozik. A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelentenek.

Krizsán László - Korai ​magyar utazók Európában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bill Bryson - I'm ​a Stranger Here Myself
Ex-expatriate ​Bryson, who chronicled one effort at American reentry in his bestselling A Walk in the Woods, collects another: the whimsical columns on America he wrote weekly, while living in New Hampshire in the mid-to-late 1990s, for a British Sunday newspaper.

Bengt Danielsson - Bumeráng-expedíció
Bengt ​Danielsson az 1947. évi nevezetes Kon-Tiki-expedíció egyik résztvevője volt. Azóta mint fáradhatatlan világjáró és szenvedélyes Polinézia-kutató vált híressé. A polinéziai szigeteken töltött éveiről szól magyarul is megjelent, népszerű két könyve: A boldog sziget és az Elfelejtett szigetek. A "Bumeráng-expedíció"-ban a svéd etnológus ausztráliai útjáról számol be. 1956-ban autóval az egész kontinenst megkerülte, hogy megismerje az őslakók jelenlegi életkörülményeit, és tanulmányozza, mennyire tudtak beilleszkedni a fehérek társadalmába. Kutatóútja során nemcsak az őslakók telepeit kereste fel, hanem érintette Ausztráliának majdnem valamennyi nagyvárosát és számos kisebb helységet is. Könyvéből az ausztráliai élet sok jellegzetes vonását ismerhetjük meg. Élményeit és viszontagságait a tőle megszokott fanyar humorral, színesen és szórakoztatóan beszéli el.

Lomb Kató - Egy ​tolmács a világ körül
Előbb-utóbb ​megkezdi működését az Egyesült Nemzetek Világegyeteme. Állítólag Travelógiai - Utazástudományi - Tanszék felállítását is tervezik. Remélem, magyar professzor tartja majd ott az előadásokat. Nem azért mert többet, hanem mert kevesebbet utazunk más nemzetek fiainál. Ezért megtanultunk jobban nézni és többet látni a nagyvilágból. Ebben a könyvben saját útiélményeimből próbáltam egy csokorravalót összeállítani. Húsz év leforgása alatt öt világrész ötven országába jutottam el, nemzetközi találkozók tolmácsa vagy politikai-tudományos életünk vezetőinek kísérőjeként. Néha mint egyszerű turista. Egyedül, de sohasem magányosan. Lengyel diák és japán tengerész, svéd háziasszony és indonéz bankár, koreai orvos és andalúziai sofőr segített megismerni és megérteni a nagyvilágot. Tőlük tanultam meg a legfontosabb leckét is: mindenütt barátság fogadja a barátként érkezőt. Hálából e könyvet őnekik ajánlom.

Frances Mayes - Napsütötte ​Toszkána
A ​könyv egyaránt nevezhető útleírásnak, szakácskönyvnek vagy társadalomrajznak, de leginkább regény. Frances Mayes naplószerűen beszéli el, hogy élete új párjával miként teremtettek igazi otthont a toszkánai Cortona melletti régi házban, és leltek második hazára Olaszországban. Az írónő egyszerre tudja rabul ejteni az olvasó gondolatait és érzékszerveit. A sültmalacárus, a zöldséges, a házvétel körüli hercehurca, a toszkán konyha megannyi fortélya, a pohárban megcsillanó bor ugyanolyan fontosságot kap, mint a történelmi, művészettörténeti, irodalmi kitekintés. Megjelenését követően a könyv több mint két évig folyamatosan szerepelt az amerikai bestsellerlistákon.

Balázs Dénes - Pápua-Új ​Guinea
A ​nagy sikerű Galápagos könyv írója, dr. Balázs Dénes geográfus ezúttal egy másik egzotikus világgal ismerteti meg olvasóit: a pápuák földjével. A szerző ismét egyedül, háti zsákosan vág neki a trópusi vadonnak, amelynek emberevő lakóiról a múltban oly sok hátborzongató történetet meséltek. Pápua Új-Guinea a megdöbbentő ellentétek földje. A nagy sziget belsejében még mindig találunk kőkori kultúrfokon élő törzseket, ugyanakkor a főváros modern egyetemén az emberevő apák gyermekei már a rakétatechnikát tanulják. A felvidéken nem ritka látvány, hogy a törzsi háborúba induló harcos egyik kezében még kőbaltát szorongat, a másikban pedig egy tranzisztoros rádió bömböl. A hegyi lakók közül sokan még nem láttak életükben autót, de számosan utaztak már helikopterrel és repülőgéppel. Ami pedig a kannibalizmust illeti, az már csak a múlté, ha szorványos esetek még elő is fordulnak. Pápua Új-Guinea lakossága számtalan különféle nyelven beszél, sokféle ősi kultusznak hódol, és erejüket a meg-megújuló törzsi viszályok emésztik fel. A szerző útja arra a történelmi sorsfordulóra esett, amikor elemi erővel robbant ki a népekből az egységes nemzetté formálódás és a függetlenség vágya.

Beke György - Székelyföld ​2. - Nagyküküllő, Fehér-Nyikó
A ​mai magyar irodalomban egyedülálló, Erdei Ferenc, Illyés Gyula vagy Veres Péter szociográfiai, valóságfeltáró munkáihoz mérhető vállalkozás Beke György nyolckötetes sorozata. Évtizedekkel ezelőtt nem kisebb célt tűzött maga elé a szerző, mint monografikus alapossággal bemutatni Erdély magyarlakta vidékeinek életét, úgy, hogy közben a régmúlt eseményei is élővé váljanak. Alapgondolata szerint a magyar történelem szinte megszakítatlan harc a fennmaradásért a hódítókkal szemben, s ennek a folyamatnak szerves része az erdélyi magyarság küzdelme nemzeti identitásának, kultúrájának megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. A hetedik kötetben elsőként a székely anyaváros, Székelyudvarhely háza táján tekinthetünk körül. Olvashatunk várfalakból lett iskolájáról, köztéri szobrairól, az 194445 fordulóján néhány hónapig a szovjet fegyverek árnyékában fennállt Udvarhelyi Köztársaságról, a kommunista éráról és az 1989-es fordulat hamvába holt reményeiről. Bekalandozhatjuk az egykori Nagy-Küküllő vármegyét, a Nyikó-patak-menti vidékeket, s a Homorod-parti ódon várakat is. Olvashatunk az utolsó Bethlenről, s az 1980-as években vízzel elárasztott Bözödújfaluról, megtudhatjuk, milyen események vezettek az 1562-es székely felkeléshez, hogyan kerültek litvánok Székelymuzsnára, vagy hogy kik Szent Erzsébet komédiásai. A magyar művelődés- és irodalomtörténet olyan nagy neveivel is találkozhatunk a fejezetekben, mint Orbán Balázs, Veres Péter, Tamási Áron, Kányádi Sándor vagy László Gyula. A lírai részletekben is bővelkedő kötetet fekete-fehér képek és grafikák illusztrálják.

Beke György - Székelyföld ​1. - Maros, Nyárád, Kisküküllő
A ​mai magyar irodalomban egyedülálló, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Veres Péter szociográfiai munkáihoz mérhető vállalkozás Beke György nyolckötetes sorozata. Évtizedekkel ezelőtt nem kisebb célt tűzött maga elé a szerző, mint monografikus alapossággal tárni föl Erdély magyarlakta vidékeinek életét, úgy, hogy közben a régmúlt eseményei is élővé váljanak. A vitákat kiváltó munka a két világháború közötti magyar szociográfia és a kortárs tényirodalom hagyományait követve arra az alapgondolatra épül, hogy a magyar történelem szinte megszakítatlan harc a fennmaradásért a hódítókkal szemben. Ennek a folyamatnak szerves része az erdélyi magyarság küzdelme nemzeti identitásának, kultúrájának megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. Az első, majd a második világháborút, illetve a posztkommunista rendszerváltozást követő években is annak lehetünk tanúi, hogy az erdélyi magyarság nagyjai a mindennapos küzdelem mellett a magyar nyelvterületen túlható kultúrát is teremtenek. A hatodik kötet egyik központi témája a 'székely fővárosként' is számon tartott Marosvásárhely. Képet kapunk a város múltjáról, tudományos, művelődési életéről, a '48-as forradalomban betöltött történelmi szerepéről, az 1950-es években alakult 'Maros Magyar Autonóm Tartomány' körüli politikai vitákról, a hetvenes években titkosan kezdeményezett 'Tiszta Románia' fedőnevet viselő etnikai tisztogatási tervről, illetve az 1990. márciusi vásárhelyi pogrom-kísérletről. A magyar művelődéstörténet, irodalomtörténet olyan nevei tűnnek fel, mint Bolyai János és Bolyai Farkas, a székelység legnagyobb krónikása, Orbán Balázs, a helikoni írótalálkozók mecénása, Kemény János, vagy az utóbbi évtizedekből Antal Árpád, Berde Mária, Sütő András, Szabó T. Attila. A kötetet dokumentum-értékű fényképek egészítik ki.

Germanus Gyula - Kelet ​varázsa
Útleírás, ​riport, kultúrtörténet, történelem, de elsősorban és legfőképpen igazi memoár Germanus Gyula könyvének új kiadása, mely egy kötetbe foglalja A félhold fakó fényében és Kelet fényei felé c. műveket. A kilencvenedik életévén túljutott világhírű orientalista tudós, aki egész életét az iszlám művelődéstörténet kutatásának szentelte, könyvében elmond egy buddhista mesét. Ebben a mesében a Tanítvány az élet eredetének és okának kérdésére vár választ mesterétől. A Mester tanácsa az, hogy vonuljon el a vadonba, és elmélkedjék a titokról, s ha majd megtalálta nyitját, jöjjön vissza hozzá, mondja el neki is. A tanítvány csak harmadik elvonulása alkalmával fejti meg a talányt, de többé nem tér vissza mesteréhez, mert "mindenki csak magának találhatja meg az élet értelmét és a boldogságot." Így a mese. De ilyenformán talál rá Germanus Gyula is saját életének értelmére, amikor mint kisdiák törökül kezd tanulni, majd arabul, hogy később Vámbéry Ármin fürdőkádban tárolt könyvei és folyóiratai elindítsák az "Ezeregyéjszaka" huszadik századi világának meghódítására. Ebben a memoárban nem egy szobatudós hajlamaival, vonzalmaival, látásmódjával találkozik az olvasó, hanem egy bátor, már-már vakmerő, az ismeretlennel megküzdő és azt legyőző, szellemi és fizikai fáradtságot nem ismerő tudós életútjával ismerkedhetik meg.

Vámbéry Ármin - Dervisruhában ​Közép-Ázsián át
A ​Vámbéry sorozat első, egyben a szerző legismertebb, leghíresebb kötete a Dervisruhában Közép-Ázsián át. A történet Isztanbulban kezdődik, ahonnan négy év szellemi, és lelki felkészülés után, elindult hősünk, hogy dervisnek öltözve, bejárja, az akkor még félelmetes, ismeretlen Közép-Ázsiát. Naplószerűen számol be az eseményekről, szinte napról-napra követhetjük útját, először Teheránig, ahol jó félévet időzött, majd elképzelt útvonalát a lehetőségekhez igazítva, nekivágott, hogy pusztákon, hegyeken, sivatagokon át, örök félelemben attól, hogy felismerik európai arcvonásait, elérje a ma is jól ismert Szamarkand és Buhara hajdani városait. Karavánokhoz csapódva, a legegyszerűbb emberek társaságában utazott, de számtalan ajánlólevele révén a nagyhatalmú khánok gyakori vendégeként, mindent látott a szegénységtől a gazdagságig. A hajdani Bocharából aztán tovább zarándokolt a mai Afganisztán területét is érintve, míg hatalmas utat bejárva vissza nem jutott újra Perzsiába, majd Törökországba. Vámbéry Ármin remek stílusban ír, így a könyv egy nagyon érdekes kalandregényként olvastatja magát, hűen bemutatva az akkori Ázsia kiszámíthatatlanságát, az ott élők félelmetes vadságát, a biztonság teljes hiányát, de mégis, végig éreztetve az olvasóval az utazás szépségét, izgalmát. Sokat tanulhatunk a szerzőtől, méltó arra, hogy kitartása, szorgalma példaként álljon előttünk. Maga a könyv pedig érdemes arra, hogy időnként elővéve, újra elolvasva, ne engedjük elhalványulni emlékezetünkben.

Fridtjof Nansen - Éjben ​és jégben
Ebben ​a könyvben a kiváló norvég sarkkutató 1893-1896. évi expedíciójáról számol be, amelyet tizenkét társával a Fram hajón tett meg az Északi-Jeges-tenger sark-közeli tájain. Nansen műve "mindmáig a legolvasottabb, legkedveltebb útleírások közé tartozik, számos nyelven jelent meg, több kiadásban. Sok millió fiatal és fiatalnak marad ember számára vált Nansen e könyv révén képzeletünk hősévé, sok millió lelkesült és lelkesül ma is ezen a viking-úton, amelyen a megfeszített energia, a nélkülözések elviselése, a halált megvető bátorság nem anyagi célokat, hanem a tudomány érdekeit szolgálta.

Arne Falk-Ronne - Barátaim, ​a kannibálok
Arne ​Falk-Ronne A Déli-tenger hét hulláma c. könyvét már ismerik a Világjárók sorozat olvasói. A dán néprajzkutató most Új-Guineába kalauzolja el olvasóit. Kötetében a szinte megközelíthetetlen magas hegyekben és a mocsaras tengerparton élő, a civilizációtól még alig érintett törzsek életéről ír. Több ízben életveszélyes kalandokba bocsátkozik, hogy az aszmatok, forék, danik és kukukukuk életét tanulmányozhassa. Így jut be a férfiházba, így ismerkedik meg Obaharokkal, a dani törzsfővel, aki fehér asszonyt vett feleségül, hogy visszaszerezze hatalmát, s így vesz részt a harcias kukukukuk emberölő járőrein. Arne Falk-Ronne könyvében olvashatunk a misszionáriusok veszélyes és sokszor szomorú véget érő sorsáról, krokodilvadászatról, kannibál lakomáról, szexuális szokásokról, és a fore törzsasszonyai között pusztító titokzatos kuru betegségről. A tudós szerző, miközben izgalmas kalandokról ír, Pápua Új-Guinea történetével is megismerteti olvasóit.

Jacques-Yves Cousteau - Philippe Diolé - Kincskeresés ​a tenger mélyén
Egyedülálló, ​viszontagságos kaland történetét beszéli el ez a könyv: Cousteau és búvárai egy elsüllyedt, aranyat és ezüstöt szállító hajó, egy gallion roncsai közt kutatnak. Elragadja őket az aranyláz: szinte végkimerülésig dolgoznak a víz alatt és a víz fölött, önként vállalják az embertelenül nehéz munkát, tonnaszám törik kalapáccsal a korallt. Ez az első eset, hogy a koralltengerben ilyen nehéz körülmények közt végeznek régészeti kutatást a búvárok. A tenger alatti feltárás háttereként a szerzők felvázolják az Új- és az Óvilág viszonyának alakulását az arany és vér három évszázadán keresztül: kalózok támadnak az arany és vér három évszázadán keresztül: kalózok támadnak az arany- és ezüsttömbökkel, smaragddal, értékes porcelánnal súlyosan megrakott spanyol hajókra. Pengenek a "nyocreálosok" a Tartue- (Teknősbéka) szigeten és Jamaicán, patakokban folyik a rum, gurul a kocka, vagyonok cserélnek gazdát. Kezdődik a nagy amerikai kaland, miközben Európában olyan történelmi nagyságok uralkodnak, mint V. Károly, II. Fülöp és Angliai Erzsébet, s a tenger ködéből kecses vitorláshajók: a Golden Hind, a Nuestra Senora de ls Concepción vagy a Mayflower alakja bontakozik ki. E könyvet nemcsak páratlanul érdekes víz alatti fényképfelvételek illusztrálják, hanem a XVI-XVII. század hajós világát korhűen bemutató korabeli festmények és rajzok reprodukciói is. A könyv szemléletességét és közérthetőségét szolgálják az ábrák, valamint a jegyzetekben olvasható szómagyarázatok. A kötet függelékében rövid összefoglalók olvashatók a prekolumbiánus kultúrákról, a konkvisztádorokról és a XVI-XVII. századi hajókról.

Thor Heyerdahl - Tutajjal ​a Csendes-óceánon
Thor ​Heyerdahl norvég felfedező, archeológus 1914-ben született Larvikban, Norvégiában. Miközben a világ jelentős részét beutazta, feltűnt számára, hogy a Föld bizonyos, egymástól távol eső pontjain milyen feltűnően hasonló kultúrák virágoztak egy időben. Így például Egyiptomban, az Indus-völgyében, a sumerok egykori birodalmában, a Titicaca-tó környékén élő népeknél, vagy éppen a Húsvét-szigeteken. Azonos módszerrel építettek nádhajókat, épületeket, és feltűnően hasonló használati tárgyakat készítettek. Heyerdahl elméletét, miszerint e népeknek szoros kapcsolatban kellett állniuk egymással, s hogy e kultúrák netán valamilyen közös gyökérből eredtek, a világszerte híressé vált, nádhajókkal véghezvitt expedícióival igyekezett bebizonyítani. Történelmi tettet hajtott végre amikor 1947-ben Peruból a Csendes-óceánon át Polinéziába vitorlázott az ősi módszerek szerint épített háncshajóján. A kalandos utazó a második világháború után fedte fel elméletét az emberi letelepedések folyamatáról, és ezt bizonyítandó a gyakorlatba ültette azt. Meg volt győződve róla hogy Dél-Amerikába Polinéziából jöttek a bevándorlók, elvitorlázva keletről nyugatra, és nem fordítva, ahogy azt addig tartották. Balsafából ácsolt tutajukat Kon-Tikinek nevezték el, s a mintegy 8000 km-es utat 101 nap alatt tették meg.

Peter Hessler - Két ​év Kínában
Amikor ​1996 augusztusának végén Peter Hessler Szecsuán tartomány szívében, a Jangce teraszos hegyoldalai között megbújó Fulingban partra száll, csak annyit tud a városról, hogy ötven éve nem járt ott amerikai. Ő a Békehadtest önkénteseként azért keveredik oda, hogy angol nyelvet és irodalmat tanítson a helyi főiskolán, és hogy megtanuljon kínaiul, de arra nem számít, hogy örökre beleszeret a kínai kultúrába, arra pedig talán nem is gondol, hogy egyszer majd milyen varázslatos portrét ír a poros kisvárosról.