Germanizmusok 5000 ​német szólás és kifejezés

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólástár
A ​Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll: A szótári rész a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. A névfelidéző szókapcsolatok listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István'). A fogalomköri mutató a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni. A szómutató a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel. A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.

Vörös Éva - A ​magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára
A ​közkézen forgó etimológiai szótárainkban megtalálható ugyan néhány növénynév etimológiája, de a régi magyar herbáriumokban, füves könyvekben, szakácskönyvekben szereplő névanyaghoz képest ez elenyésző. A magyar növénynevek gyűjtése két évtizede vetődött fel nyelvész körökben, ebbe a munkába kapcsolódott bele még egyetemista korában a jelen mű szerzője is. Most a gyógynövényekre vonatkozó gyűjtéseit adja közre egy kutatástörténeti bevezetés, valamint a szótár anyagát, szerkezetét, illetve a magyar növénynévadás történetét bemutató tanulmány, latin név szerinti mutató és bibliográfia kíséretében. A hiánypótló kézikönyv jól érzékelteti a magyar nyelv gazdagságát és azt, hogy mennyire nem ismerjük saját anyanyelvünket. Vajon hány akár idősebb magyar ember ismeri az alábbi növényeket: ábrahámfa, banyómuszkáté, csillaghúr, haragfű, laboda, méregnyomófű, sobraborifű, zsuzsánka. Nyelvészeti szakkönyvtárak mellett minden nagyobb általános gyűjtőkörű könvytárba érdemes beszerezni.

Ismeretlen szerző - Német-magyar ​kéziszótár
Új, ​a felhasználó igényei szerint készült általános köznyelvi szótár a keresést megkönnyítő kék címszavakkal - több mint 40 000 címszó, 90 000 ekvivalens, 60 000 példa és fordítás - egyértelmű és könnyen áttekintheto felépítés, az élo beszédet tükrözo, aktuális szókincs és példaanyag - az új helyesírás szabályai szerint, a legfontosabb régi alakok feltüntetésével - Elsődleges célcsoport: középiskolások, nyelvszakos hallgatók, tanárok, fordítók - Tudásszint: haladó...

Ismeretlen szerző - Idegen ​nevek kiejtési szótára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv értelmező szótára I-VII.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Nyelvi ​fogalmak kisszótára
A ​Nyelvi fogalmak kisszótára az első olyan kislexikon, amely magyar nyelven foglalja össze a legfontosabb nyelvészeti ismereteket. A könyv elsősorban diákoknak és magyart tanító pedagógusoknak készült azzal a céllal, hogy a nyelvvel, és legfőképpen a magyar nyelvvel kapcsolatos minden lényeges tudnivalót tömören és egyúttal érthetően megfogalmazzon. A kislexikon nem csupán a szűkebb nyelvtanra összpontosít. A hagyományos nyelvtani szócikkek mellett helyet kapnak például a szövegtan, a szociolingvisztika és a stilisztika témaköréből való összefoglalások is. A kisszótár mindazokat a tudnivalókat tartalmazza szócikkek formájában, amelyekre az érettségiző és felvételiző diákoknak szükségük van, és körvonalazza a mai műveltség nyelvi összetevőjét.

Bálint Sándor - Szegedi ​szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Szokatlan ​szavak szótára
Tóthfalusi ​István összegyűjtötte a fontosabb nemzetközi műveltségszavakat, a görög és latin eredetű terminus technicusokat, amelyek a politika, a közélet, a művészeti ágak kifejezései (pl. demokrácia, diktatúra, parlament). Sok olyan szó is szerepel a kötetben, amelyek valamilyen oknál fogva archaikussá, ritkán előfordulóvá lettek (pl. régi foglalkozások, a hajdani katonaélet, az egyházak és a hitélet szavai). Végül a klasszikus irodalom olvasásakor fölbukkanó, a deákos műveltséghez tartozó szóanyagból szemelget, olyan kifejezések közül, amelyek a művelt társalgásnak ma is aktív elemei (idea, peregrinus stb.). Az értelmező szótár adott cikke nem egyszerűen lefordítja a szó jelentését, de irodalmi példákat és magyarázatokat is fűz hozzájuk. A csaknem 4000 címszót tartalmazó szótárat számos ábra illusztrálja.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Ismeretlen szerző - Német-magyar ​/ magyar-német kisszótár
Egy ​kötetben két szótár Kék színű címszavak: könnyebb keresés, jobb áttekinthetőség Több mint 12.000 címszó irányonként Gazdag példaanyag, pontos jelentések és nyelvtani információk Elsődleges célcsoport: nyelvtanulás alapfokon, munkához és utazáshoz Tudásszint: kezdőtől alapfokig (A1, A2, B1)

Ismeretlen szerző - Magyar ​helyesírási szótár
A ​szótár 2017. május 1-jétől érvénybe lépő akadémiai helyesírás szabályzat legújabb, 12. kiadása alapján, az MTA Nyelvi Bizottsága tagjainak közreműködésében készült. A Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal közös állásfoglalása alapján a 2016/2017-es tanév érettségi vizsgáin a vizsgaszervező intézményeknek már ezt a szótárat kell biztosítaniuk. A Magyar helyesírási szótár bőségesen merít a magyar köznyelvből, megadja a szavak pontos, normatív helyesírását, a rövidítéseket, elválasztásokat, szükséges esetben a szó jelentését, használati körét, a toldalékos alakokat. Áttekint minden olyan esetet, ami a magyar helyesíró számára fejtörést okozhat, így helyesírási tanácsadóként is használható: a bemutatott konkrét példák alapján a többi hasonló eset is megoldható.

Mészáros Edit - Erza-mordvin ​hangosszótár
Közreműködött: ​Nyina Kazajeva (hang) Szövegbevitel és -szerkesztés: Mészáros Edit Digitális utómunkák tervezés és programozás: jacsa.NET (www.jacsanet.hu), Prim András A CD-romot lektorálta: Felföldi Ágnes Szeged, 2005

Ismeretlen szerző - Régi ​szavak szótára
A ​társadalom, a technika fejlődésével, a mindennapi élet változásával bizonyos tevékenységek megszűnnek, egyes tárgyak használata háttérbe szorul vagy teljesen megszűnik. Így a hozzájuk tartozó szavak feledésbe merülnek, majd kiesnek a nyelvhasználatból. Ezért egy idő után a beszélők számára idegenül csengenek és teljesen ismeretlenné válnak. A Régi szavak szótára azokat a szavakat leltározza, melyek a magyar nyelv életében a korábbi évszázadokban többnyire széles körben használatosak voltak, de mára már ismeretlenül csengenek a magyar anyanyelvűek nagy többsége számára. A Régi szavak szótárának alcíme: Kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak, szóalakok és szójelentések magyarázata. A hosszú alcím arra utal, hogy a szó­tárba felvett és ott értelmezett, megmagyarázott szavak között vannak kihalt szavak (aszó 'kiszáradt völgy', apol 'csókol, becéz', rér 'sógor'); elfeledett szavak (csuszkondó 'korcsolya', istáp 'bot, támasz', verő 'kalapács') és kiveszőben lévő szavak (járgány, komorna, nyalka). A Régi szavak szótára címszavai formailag lehetnek: szavak (dangubál, nadály, pityke); szójelentések, azaz olyan szavak, melyeknek ma is van köznyelvi jelentésük, azonban a régi időkben volt a mai mellett mára már kihalt, régies jelentésük is (borda 'szövőszék eleme', koporsó 'sír, sírüreg'); szóalakok (tereh 'teher', gyió 'dió'; szarándok 'zarándok'). A szótár anyaga többéves és széles körű gyűjtőmunkával készült, amely során a szerkesztők több mint 200 szótárt, forráskiadványt dolgoztak fel. A Régi szavak szótára a magyar nyelvi ismeretterjesztés nemes hagyományait folytató, tudományos igénnyel összeállított szótár, amely a magyarul beszélők legszélesebb köre számára készült. A benne található szavaknak aljelentésekre bontva adja meg magyarázatát. A szótár címszavainak száma 19 250. A cím­szavaknak összesen 26 950 jelentését közli a gyűjtemény. A szerkesztők szándékai szerint hatékony segédeszköz régi nyelvünk mára már nem használatos szavainak megismeréséhez, ezzel segítséget nyújt írásbeli, irodalmi örökségünk megértéséhez. A Régi szavak szótára hozzájárul szavainkon keresztül korábbi évszázadok nehéz és küzdelmes, de bizonyára sokszor örömteli és boldog életének felidézéséhez. Kiss Gábor főszerkesztő a TINTA Könyvkiadó vezetője, A magyar nyelv kézikönyvei sorozat szerkesztője, a sikeres Magyar szókincstár főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja.

Ismeretlen szerző - Magyar-német ​kéziszótár
Új, ​a felhasználó igényei szerint készült általános köznyelvi szótár a keresést megkönnyítő kék címszavakkal - több mint 40 000 címszó, 100 000 ekvivalens, 70 000 példa és fordítás - egyértelmű és könnyen áttekintheto felépítés, az élo beszédet tükrözo, aktuális szókincs és példaanyag - az új helyesírás szabályai szerint, a legfontosabb régi alakok feltüntetésével - Elsődleges célcsoport: középiskolások, nyelvszakos hallgatók, tanárok, fordítók - Tudásszint: haladó...

Ismeretlen szerző - Idegen ​szavak kéziszótára
Magyar ​szövegben a mindennapi használatban sűrűn, olykor ritkábban előforduló, jobbára még ma is idegennek érzett szókészleti elemek (szavak, szókapcsolatok, bizonyos fajta tulajdonnevek) jegyzékét és magyarázatát tartalmazza ez a könyv. 1957 óta különböző terjedelemben, részben más közönség számára több azonos tárgyú szótárt adtam ki. Ez a mű azonban ezeknek nem egyszerű változata, hanem új szótárnak tekintendő. Csaknem negven esztendő alatt bármilyen szótári munka - még az átdolgozások, többszöri javítások, kiegészítések ellenére is - elavul, de ráadásul ez alatt az idő alatt teljesen megváltozott körülöttünk a világ, megváltozott a mi saját világunk is. Egy idegen szavak szótára különösen érzékeny a nyelvi változások iránt, szavak elavulnak, és tömegesen áramlanak be más, elsősorban nemzetközi szavak, kifejezések. Megváltozott a szótár koncepciója is, amennyiben elődeihez képest is tovább közelítettük a kislexikon felé anélkül azonban, hogy szótárjellegét ne tarottuk volna szem előtt. Már csak az új koncepcióból kifolyólag ez a szótár eltekinthet a mai szóhasználatból szinte teljesen kiveszett szavak felvételétől (így a régebbi városi kényeskedő szalonnyelv elemeitől), a jobbára Mikszáthnál vagy Jókainál előforduló latinizmusoktól, továbbá az olyan szókészleti elemektől, amelyek éppen a gyakori használat következtében idegen színezetüket már elvesztették. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szótár címszavainak gyűjtőköre kitágult, bekerültek a szótárba a mai köznyelvbe is beáramlott tudományos és nemzetközi terminusok, amelyeket főleg a fiatalabb korosztályok joggal keresnek benne és amelyek magyarázatát elvárják tőle. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban új szótári művet tart kezében az olvasó, olyat, amely lényegében már a 21. századot célozza meg. Talán nem lenne felesleges, ha azok az olvasók, akiknek valamelyik régebbi ilyen szótár is a birtokukban van, nem dobnák azt el, mivel a jelenlegiben nem szereplő több elemet is megtalálhatnak benne. A fenti célkitűzések megvalósításához egy személy, a főszerkesztő munkaereje és ismeretanyaga, a szakmai terminológiában való jártassága nem lett volna elegendő. Ez a könyv igazi csapatmunka eredménye és ehhez az Akadémiai Kiadó Szótárszerkesztősége a tárgyi feltételeket (szakkönyvek, lexikonok, egyes szakmák és szaktudományok idegen eredetű szóanyagának kigyűjtése) és a szótár egységes voltának, kiegyenlítettségének érdekében tapasztalt szótárszerkesztők közreműködését biztosította.

Tótfalusi István - Magyar ​szótörténeti szótár
Az ​anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.

Ismeretlen szerző - Germanizmusok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Helyesírási ​kéziszótár
Egy ​negyedszázadnál is több idő telt el azóta, hogy 1961-ben megjelent a Helyesírási tanácsadó szótár első kiadása. Ennek a hamar népszerűvé vált könyvnek az elkészítését (majd 9 változatlan kiadásban ismételt közrebocsátását) főképpen az tette szükségessé, hogy a helyesírási szabályzatnak korlátozott terjedelmű szójegyzéke természetszerűleg nem elégíthette ki az átlagosnál igényesebb (elsősorban a nyomdai, a szerkesztőségi és az iskolai) írásgyakorlat szükségleteit. A Helyesírási tanácsadó szótár kedvező hatását és széles körű elterjedtségét ismerve, az MTA Helyesírási Bizottságában már a helyesírási szabályzat 11. kiadásának előkészítő munkálatai során kialakult az a határozott vélemény, hogy az új szabályzat megjelentetése után hamarosan korszerűsíteni kell a tanácsadó szótárt, nehogy közönségünk hosszabb ideig nélkülözni kényszerüljön a szabályzati szójegyzéknél részletesebb tájékoztatást. Egyetértett ezzel a szándékkal az Akadémiai Kiadó is.

Kovalovszky Miklós - Szőke István - O. Nagy Gábor - Juhász József - Magyar ​értelmező kéziszótár
Az ​átdolgozott Magyar értelmező kéziszótár általános szótár, vagyis a magyar nyelvnek lehető legszélesebb tartományait öleli fel, kiterjedve a szaknyelvi és a nyelvjárási szókészletnek a köznyelvvel szorosabban érintkező, mintegy közös rétegeire, sőt a határon túli regionális nyelvváltozatokra is.