Vak ​Béla és II. Géza

Nagymihályi Géza - Árpád-házi ​Szent Piroska
Az ​Árpád-ház nagy egyénisége Szent László magyar király lánya, 1118-1134 között Eiréné néven II. Ióannész Komnészosz bizánci császár felesége volt. Megépíttette a Pankrátor-Métér Eleusza-Szent Mihály hármas templomegyüttest, monostort, elmebetegek és aggok menhelyét, kórházat. A szegények, nyomorultak példamutató védelmezője volt. Nyolc gyermeke született. Korai halála előtt Xené néven felvette a szerzetesnők fátylát. Az ortodox egyház szentként tiszteli, kultuszát elvileg átvette a római és a görög katolikus egyház. Magyarországon emléke, személye és műve méltatlanul elhanyagolt. E könyv célja, hogy jelenlegi ismereteink alapján emlékét újra felidézzük, ünnepét (augusztus 13.) megünnepeljük, ikonjait megfestessük és tiszteletre kihelyezzük, a legfontosabb, hiányzó liturgikus szövegeket megírjuk.

Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Dr. Toldy László - Magyar ​Szent Erzsébet élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Mózes - Magyarország ​művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
Gaál ​Mózes tanulmánya 1901-ben látott napvilágot. Jelen kiadás annak a reprint kiadása.

Gál Péter József - Molnár V. József - Idvezlégy, ​kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szent ​István és Szent László törvényei
Az ​első magyar törvénykönyvet államalapító királyunk, Szent István alkotta, s az uralkodása óta eltelt csaknem ezer esztendőben a magyar állam fejlődésének útját, a magyarság mindenkori sorskérdéseit végigkísérték a törvények. S bár a királyi bullákban, országgyűlési határozatokban és miniszteri rendeletekben rögzített parancsok és óhajtások nem mindig váltak valóra, de akár megvalósultak, akár nem, mindig hű tükrei voltak a magyarság évszázadainak.

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

B. Szabó János - Háborúban ​Bizánccal
Bizánc. ​Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet - egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám annak mára már elhalványult az emlékezete, hogy ez a birodalom évszázadokon át milyen fontos szerepet játszott északi szomszédja, a Magyar Királyság történetében. E könyv ennek a bonyolult és ellentmondásos viszonynak egy részletét, a 11-12. századi magyar-bizánci küzdelmek történetét idézi fel, méghozzá széles politikai és kultúrtörténeti keretbe ágyazva. Eközben betekintést nyerhetünk Európa két évszázadának hatalmi politikájába, végigkövethetjük Árpád-házi királyaink dinasztikus politikáját, családi viszályait - és erejük, tekintélyük lassú gyarapodását is. A kötet szerzője, B. Szabó János hadtörténész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. A hadviselő felek fegyverzetét, viseletét, felszerelését bemutató tanulmányt Boldog Zoltán régész-fegyvertörténész írta és illusztrálta.

Ismeretlen szerző - Lehel ​kürtje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csukovits Enikő - Az ​Anjouk birodalma (1301-1387)
A ​kötet az Árpád-ház kihalása utáni évszázadot mutatja be, amikor is egy új uralkodóház, az Anjouké került a trónra Magyarországon. I. Károly ismét megerősítette a királyi hatalmat, fia, Nagy Lajos, a lovagkirály hadjáratai révén európai nagyhatalommá tette az országot.

Hunyady József - Aranyhorda
Ami ​ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia! Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda... Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senik sem igazán. Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját. Hunyady József

Ismeretlen szerző - Szent ​István törvényei
Első ​királyunk, Szent István halálának 950. évfordulójáról idén emlékezünk meg, augusztus 15-én. Államalapító nagy uralkodónk tiszteletére jelenteti meg a Helikon Kiadó egyik legjelentősebb művének, törvényeinek a XII. századból való Admonti kódexben fennmaradt legrégebbi kéziratát hasonmás kiadásban. Kiadványunk felhasználja az 1935-ben, Lantos Adolf által közreadott hasonmás kiadáshoz készült fordítást, bevezetőt, jegyzeteket, amiket Bartoniek Emma, a neves történész készített, aki ekkoriban az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának volt a vezetője.

Nemere István - Az ​Árpád-házi királyok kora
A ​könyv csak látszólag összevont, egykötetes kiadása a korábban külön megjelent „Szentek és kalandorok” I-II. kötetének. A szerző javított a tartalmon, a kiadó pedig komoly nagy könyvvé formálta azt. Ráadásul ezzel elindult egy „Magyar Történelem” című sorozat is, amely évszázadról évszázadra dolgozza majd fel a magyar történelmet közérthető módon, mai szemlélettel és nyelvezettel.

Bertényi Iván - Az ​Árpád-ház királyai
1000-1301. ​Három évszázad - huszonhárom uralkodó. De mindaz, amit elért az ország, hat kiemelkedő személyiségnek köszönhető: az államalapító Szent Istvánnak, I. Andrásnak, aki rendet teremtett a pogánylázadástól felbolydult országban, Szent Lászlónak, a nemes lelkű lovagkirálynak, Kálmánnak, boszorkányüldöző kora felvilágosult uralkodójának, III. Bélának, aki alatt Magyarország európai nagyhatalom lett, és unokájának, a "második honalapítóként" tisztelt IV. Bélának. Az utókor "szent királyok nemzetsége"-ként emlegette Árpád utódait, s méltán. Az európai uralkodóházak közt egyedülálló módon három férfi: István, Imre, László és öt nő - Piroska, László lánya, Bizáncban; Erzsébet, II. András lánya; Ágnes, III. Béla unokája, Prágában; Kinga és Margit, IV. Béla lányai - érdemelték ki, hogy az egyház szentté avassa őket. Tiszteletük máig elevenen él, és nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, olasz és görög földön is. És a többi koronás fő? Volt, akivel betegség, méreg vagy fegyver végzett, mások életét apa és fiú, testvér és testvér közti ellentét, árulás keserítette meg - emberek voltak, telve nemcsak erényekkel, hanem hibákkal is. Mégis, ahogy Theobald Feger _A magyarok krónikája_ című, Augsburgban 1488-ban kiadott könyv előszavában megfogalmazta: "A magyar királyok esetében ... méltatlan dolog volna, ha derék tetteik ... eltemetve, emlékezet és hír nélkül maradnának." Ez a könyv azért született meg, hogy ez a méltatlanság ne következzen be. Hogy szövegével, képeivel megelevenítse előttünk az egyszervolt magyar középkor ragyogását.

Font Márta - Államalapítás ​(970-1038)
A ​második kötet Géza fejedelem uralkodásának, István királlyá választásának, megkeresztelkedésének körülményeit, az államszervezés koncepcióját, az egyházszervezet és a vármegyerendszer kiépítését mutatja be, majd összefoglalja első nagy királyunk művét: a keresztény Magyarország megteremtését.

Földi Pál - A ​magyarok nyilai
A ​több mint fél évszázados - és még napjainkban is tartó - történelemhamisítás; deheroizálási törekvések és elhallgatások ellenére szerencsére egyre nagyobb az érdeklődés igaz nemzeti történelmünk eseményei, köztük az Árpád-kor iránt. Jelen munka az árpád-kori hadtörténelem színtézisét adja, a nagy sorsfordulókat, a honfoglalás, a "kalandozások", a tatárjárás és a királyi hatalomért való belső küzdelmeket, valamint a honvédő háborúkat a két nagy mohó hódítóval, a Német Római Császársággal és a Bizánci Birodalommal szemben. Támadó és védelmi harcok, győzelmek és vereségek elevenednek meg a könyv lapjain, de mindegyiket összeköti a haza sorsáért aggódó, érte tenni kész Turul-nemzetség, az Árpádok önfeláldozó helytállása, mélységes hazaszeretete. A 895 és 1301 közötti történelmi események leírását olyan neves szerzők csataleírásai színesítik, mint Hercegh Ferenc, Passuth László, Makai Sándor és Szántó György.

Vitéz Miklós - Salamon, ​I. Géza és I. László
Az ​ismeretterjesztő sorozat legújabb kötetének témája három Árpád-házi király, Salamon, I. Géza és Szent László élete és uralkodása. I. Béla rövid életű uralkodása után fiai, Géza és László először elismerik Salamon, I. András fia (és a német-római császár, IV. Henrik pártfogoltja) jogát a trónra, de hamarosan polgárháború tör ki az unokatestvérek között. A szerző, sorozata eddig megismert hagyományait folytatva ezúttal színes, fordulatos módon, a családi és rokoni viszályra koncentrálva meséli el a magyar uralkodók életét. Elbeszélése jobbára a középkori krónikákat követi, de a régebbi és újabb keletű szakirodalom megállapításait is figyelembe veszi. A kötet első fele dolgozza fel az egymással hadakozó Árpád-házaik küzdelmeit, a második részben László törvényhozói és az ország első szentjeinek "felemelése" érdekében tett tevékenységét fókuszba állítva méltatja a "lovagkirály" érdemeit. A kötetet ezúttal is színes fényképek illusztrálják.

Ismeretlen szerző - Magyar ​királyok nagykönyve
A ​kiadvány kronologikus sorrendben mutatja be Magyarország és Erdély uralkodóit az államalapítástól egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig. Helyet kapnak itt nagy formátumú uralkodók, vezetésre még alkalmatlan trónörökösök, józan államférfiak, tragikus sorsú királynők és epizódszerepre kárhoztatott királyok éppúgy, mint kormányzóink vagy a török hódoltság idején a többé-kevésbé független magyar államiságot képviselő Erdély fejedelmei. A gazdagon illusztrált kötetet a Szent Korona történetéről szóló nyitófejezet, illetve a királyság utáni időszakkal, az államformákkal és a nemzeti emlékezettel foglalkozó zárófejezet teszi teljessé.

Jan Dobraczynski - A ​szeretet foglya
Dobracyznskinak ​sajátos, egyéni útja van a szentekhez. Ebben a művében Árpádházi Szent Erzsébetet, a magyar királylányt, majd türingiai hercegnét, a feleséget, anyát, a ferences harmadrend tagját, a betegek és szegények odaadó ápolóját mutatja be. Erzsébet élete tele van nemcsak jócselekedettel, hanem csodákkal is. Ezeket az író teljesen valóságosan, magától értetődően ábrázolja. Az az Erzsébet, akit művészi módon elénk állít, korának gyermeke, de egyszersmind korából messzire előre - a mába - mutató egyéniség. Egészen emberi, aki ugyanakkor mély és megélt hittel kötődik Istenhez. Ahhoz, hogy hiteles képet rajzoljon meg szent Erzsébetről, az író hosszabb időt töltött az eredeti történelmi helyszíneken, így Eisenachban, Erfurtban, Weimarban, és többször ellátogatott a wartburgi várba is. Mély megrendüléssel állt meg Szent Erzsébet sírjánál, a marburgi templomban. Regényírás közben igyekezett úgy bemutatni Erzsébet életének eseményeit, s bennük a csodákat is, hogy az a mai olvasó számára is reálisan hasson. A könyv nemcsak szent Erzsébet életét tartalmazza, hanem az adott kor képét is megrajzolja: a kereszteshadjáratokat éppúgy, mint Assisi Szent Ferencet, a lovagrendeket, a székesegyházakat és várakat, a nagy szentek korszakát. Hitelesen az olvasók elé állítja a kor szörnyetegeit is, mint II. Frigyes német-római császárt, vagy marburgi Konrádot, Erzsébet gyóntatóját. Ez a mű Jan Dobraczynski talán legnagyobb történelmi regénye. Rámutat benne a közös lengyel-magyar vonatkozásokra is, valamint az Egyháznak abban a korban élt kimagasló egyéniségeire, mint Erzsébet keresztlányára, Szent Hedvigre, valamint Boldog Kingára és Boldog Jolánra, akiknek Erzsébet a nagynénjük volt. A regény németre is lefordították, megjelent az NDK-ban, az NSZK-ban pedig a Herder Kiadónál látott napvilágot. További külföldi fordításai folyamatban vannak. A könyv eredeti lengyel címe: "Przyszedlem rozlaczyc" ("Azért jöttem, hogy elválasszam...") Máté evangéliumának egyik részletére utal (Mt 10, 35). A magyar nyelven kifejezőbb "A szeretet foglya" címváltoztatás a szerző hozzájárulásával történt.

Szilágyi Rita - Szent ​királylányok
"Az ​első magyar nők, akik nem voltak királyok feleségei, mégis széles körben ismertté váltak, szent királylányok voltak. Erzsébet hercegnő, II. András király lánya volt az első és talán máig a legismertebb magyar nő. A korabeli házastársi és vallási alázat mintaképe lett, akit ez egész keresztény világban már 800 éve tisztelnek, templomok sokasága viseli a nevét. Nem sokkal Erzsébet halála után, a tatárjárás idején született IV. Béla lánya, Margit, aki az unokahúga volt az előbbinek. Őt szülei eleve, fogadalomból apácának szánták. Igyekezett túltenni minden vele szemben állított elváráson, életét "engesztelő áldozatnak" tekintette... Érdekes módon az ő szentté avatása nem volt olyan gördülékeny és problémamentes, mint a nagynénjéé. Mint következő köteteinkben is, a főszereplők mellett jó néhány nőalak megjelenik még könyvünk lapjain. Megemlékezünk egy olyan nőről, akit a görögkeleti egyház tisztel a mai napig szentként. Piroskáról, László királyunk leányáról van szó, aki Bizáncban az Iréné nevet kapta. És voltak még jó néhányan, akiket -noha sohasem avattak szentté- számos helyen tisztelnek, tiszteltek."