|
A magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa – a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet – már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek – Herman Ottó szerint is – “tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik.”
Kapcsolódó könyvek
Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.
Ismeretlen szerző - Kézművesség
A sorozat anyagi kultúrát bemutató kötetei közül elsőként a "Kézművesség" jelenik meg, mely különös érdeklődésre tarthat számot. Jóllehet a 60 évvel ezelőtt kiadott "Magyarság néprajza" már érintette a kézművességet is "Mesterkedés" című fejezetében, csak az utóbbi négy évtizedben kapott különös hangsúlyt a hazai néprajztudományban a kézművesipar történeti szemléletű kutatása, párhuzamosan a hagyományos leíró feldolgozással.
A bevezető tanulmány összefoglalja a kézművesség valódi történeti szerepét a falu anyagi kultúrájának alakításában, a falusi specialistán, háziiparoson át a falusi és mezővárosi - többnyire már céhes - kézműves iparosig. Ezt követően az egyes fejezetek iparcsoportonként haladva mutatják be a különböző mesterségeket. "A vásárok néprajza" című rész az árucsere rendjébe és szokásaiba vezeti be az olvasót, a Függelékben közölt ár- és bérszabályzatok pedig dokumentálják a falusi, mezővárosi árukereslet és -kínálat cikkeit.
A kötetet számos térkép, ábra, fekete-fehér és színes kép illusztrálja.
Ismeretlen szerző - Népszokás, néphit, népi vallásosság
A harmadikként megjelenő folklórkötet a szellemi kultúra fontos területeit ismerteti, tematikailag három részben.
Elsőnek a szokások témakörét dolgozza fel, ezen belül az emberi élet nagy fordulóihoz kapcsolódó népszokásokat, a születés, a házasságkötés és a temetés alkalmaihoz kötődő hagyományos viselkedésformákat. Ezt követi a jeles napok ünnepi szokásait ismertető fejezet, a népszokások kalendáriuma.
A második tematikus részt a népi vallásosság, a katolikusok, görög katolikusok, protestánsok, valamint a protestáns kisegyházak (nazarénusok, baptisták, adventisták és mások) népies hitéletét, vallási szokásait, ünnepeit és a vallási hagyományok mindennapokat befolyásoló szerepét tárgyaló tanulmányok alkotják.
A kötet harmadik nagy témaköre a néphit és a népi tudás színes világáról ad képet. Eddig még nem készült hasonlóan részletes áttekintés a népi hiedelmekről s a magyar mitológiáról. A népi hiedelmek és szokások, valamint az évszázados tapasztalatok jellemzik a népi gyógyítás hagyományait, s ez derül ki a népünk természetszemléletét bemutató fejezetből is.
Ezzel a kötettel egy terjedelmében is minden korábbit meghaladó korszerű összefoglalás jelenik meg parasztságunk szellemi kultúrájáról.
Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására.
Ízelítőül néhány a címszavakból:
ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ.
A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."
Kiszely István - A magyarság embertana - A magyar ember
A magyarság a világon embertanilag legjobban feldolgozott ország; e feldolgozásban oroszlánrésze volt Kiszely Istvánnak, aki biológiai végzettsége mellett geográfus is, így az ország lakosságát térben és időben el tudta helyezni. Az előző kötetekben az olvasók megismerhették a Föld minden országát és népét, a Sírok, csontok, emberek című munkában bepillanthattak a kutatás műhelytitkaiba. Jelen kötet alapján elhelyezhetik a magyarságot a világ népeinek sokaságába, és dinamikájában láthatják a 15 milliónyi magyarság embertörténetét a honfoglalás óta. Megdöbbentő olvasmány térben és időben látni a magyarság mozgását, és minden magyar ember megismerheti szűkebb hazájának múltját, amiből megértheti a jelenét.
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
_N%C3%A9pk%C3%B6lt%C3%A9szet.jpg?1662303820)
Ismeretlen szerző - Népköltészet
Kötetünk a széles értelemben vett népköltészetet mutatja be. Olyan alkotások rendszerezésére és elemzésére vállalkozik, amelyeket a nép teremtett, és a kollektív emlékezet őrzött meg évszázadokon át, s amelynek tehetséges előadóik és gyűjtőink munkáján keresztül jutottak el hozzánk.
A magyar folklórt összefoglaló kötetünk sok újdonsággal szolgál szerkezetében, felépítésében egyaránt. A verses epikáról, a balladáról és a lírai népköltészetről olvasható nagyívű fejezetek mellett bő teret kapnak a közismert népi prózai műfajok: a népmese és a népmonda, de az ún. kisműfajokról - az anekdotáról, a közmondásról és szólásról, a találós kérdésekről - is minden eddiginél teljesebb képet kapunk. A ráolvasás és a vallásos népköltészet gazdag anyagának, az igaz történetnek, a história műfajának és a népszokások költészetének bemutatása a népköltészetről alkotott eddigi ismereteinket gazdagítja, és önálló fejezettel jelentkezik a munkásfolklór, a munkásdal is.
A rendszerező tárgyalást sokrétű - esztétikai, szociológiai és történeti szempontú - értékelés egészíti ki. Így a kötet nemcsak a néprajz és a rokon tudományok művelői, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.
Kerezsi Ágnes - Az udmurtok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dömötör Tekla - A magyar nép hiedelemvilága
Úttörő vállalkozás Dömötör Tekla műve, amely hatalmas ismeretanyag birtokában, az eddigi munkálatok figyelembevételével és saját gyűjtéseire, kutatásaira támaszkodva összefoglaló képet nyújt a néphit valamennyi ágáról, ismerteti a néphitkutatás történeti előzményeit, a szaktudomány eredményeit, gondjait, feladatait. A néphit tárgyalása során áttekinti a magyar népi hiedelemvilág mitikus lényeit. Külön kis fejezetek foglalkoznak a lidérchez, a szépasszonyhoz, a hazajáró halottakhoz, kísértetekhez, a természeti démonokhoz fűződő hiedelmekkel s az ördöggel, a Lucával, a betegségdémonokkal, a sárkánnyal, kígyóval és más mitikus állatokkal. Elemzi a néphit tudományosaival, a táltossal, a garabonciással, a halottlátókkal, az ördöngős kocsissal, a tudományos pásztorral és boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmeket, majd szól a mágia különböző fajtáiról - többek között a rontásról, igézésről, a serkentő mágikus eljárásokról, a szerelmi varázslásról - s a jóslás és a varázserejű szó szerepéről. A könyvnek külön értéke és színesítője a zömmel saját gyűjtésből származó idézetanyag. Az idézetek kiegészítik, hitelesítik, élményszerűvé teszik a tudományos megállapításokat.
René Bebeau - Középkori magyar várak és várromok
René BeBeau, amerikai diplomata, hosszú ideje foglakozik a középkori várak és kastélyok történetével. Szenvedélyes rajongása késztette őt arra, hogy sokfelé utazzon, és felkutassa Európa szerte a középkori emlékeket.1997 és 2000 között a Budapesti Amerikai Nagykövetségen dolgozott. Ez alatt az idő alatt alkalma nyit arra, hogy meglátogassa az összes Magyarországon fennmaradt várat és várromot.Különös értéke e könyvnek, hogy egy hazánkban dolgozó amerikai diplomata írta, aki hétvégéin felfedezte Magyarország várait, végiglátogatta a legkisebb várromokat is. Ez az útikönyv nemcsak a külföldi turistákat, hanem bennünket, magyarokat is arra ösztönöz, hogy induljunk el; és fedezzük fel országunk szépségeit, látogassuk meg ezeket az oly sokat .;szenvedett” köveket. Hisz épp ez volt a szerő fő célja.
Ismeretlen szerző - Védelmező istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az 1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.
Ismeretlen szerző - Korean Cultural Heritage IV
Our Survery of Korean lifestyles begins with Professor Kang Shin-pyo's article on traditional life. Kang considers the basis of Korean culture and customs: the relationship between the individual and the community; the Korean concept of nature; Korea's syncretistic religious and philosophical tradition; and the importance of family throughout Korean history.
Domanovszky György - A magyar nép díszítőművészete
Munkájában a szerző átfogó képet rajzol a magyar nép díszítőművészetéről. Nemcsak magukkal a népművészeti alkotásokkal, hanem olyan elméleti kérdésekkel is foglalkozik, amelyekre eddig kevés figyelmet fordítottak. Elemzi a hagyomány, ízlés, stílus összefüggéseit, az egyén szerepét a népművészetben, a tipikus és egyedi ellentétpárost, az alkalom- és hivatásszerűen dolgozók szerepét. Helyet kap a tárgyalásban mindaz, ami a művészi tárgyak létrejöttével kapcsolatos: a felhasznált anyagok, a munka eszközei, a forma, a motívum, a kompozíció és a szín kérdései. A szerző felvázolja a nép díszítőművészete egyes ágazatainak történeti útját, s a népművészet keretében tartozó alkotásokat művészeti áganként, ezen belül pedig tájegységenként ismerteti. Ismertetése kiterjed a Kárpát-medence valamennyi, népművészeti szempontból jelentős magyarlakta területére. Mindkét kötetet gazdag képanyag, illetve a legfontosabb szakirodalom jegyzéke teszi teljessé.
Balassa M. Iván - A Felföld népi építészete
A Felföld népi építészetéről először jelenik meg ilyen összefoglalás. A Kárpát-medence északkeleti része kisebb tájairól vagy az egyes épületekről, mindenekelőtt a lakóházakról, az építkezéshez felhasznált anyagokról, az alkalmazott technikákról nem utolsósorban e kötet szerzőjének is köszönhetően számos feldolgozás látott napvilágot.
Ez a könyv nemcsak összegzi mindezeket, hanem számos új, eddig közöletlen kutatási eredményt beépítve átfogó képet ad a nagytáj magyar népessége népi építészetének elmúlt századairól, változatos megjelenési formáiról. Nemcsak a legjobban ismert épületeket, lakóházakat ismerteti a szerző, hanem a gazdasági rendeltetésüket is a csűröktől a gabonás-kamrákon, kapukon és kerítéseken át az egyes vidékeken nagyon fontos pincékig stb. és mindenütt érzékletesen foglalkozik díszítésükkel is.
Mircea Eliade - Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok
A jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.
Mircea Eliade - A samanizmus
Sámánok - különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.
Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A japán világ atlasza
A japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.
Ismeretlen szerző - A magyar folklór
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Táj, nép, történelem
Nemzeti kultúránkat, különösen a művészetet, az irodalmat és a zenét szoros szálak kötik a népi kultúra örökségéhez. Ezt a hagyományegyüttest rendszerezi, elemzi és értelmezi a nyolckötetes "Magyar néprajz", melynek létrejöttét Ortutay Gyula és Tálasi István kezdeményezte. A sorozat megújult szemlélettel kamatoztatja az elmúlt évtizedekben felhalmozódott néprajzi ismereteket, új kutatási eredményeket, de egyben szellemi örököse is szeretne lenni "A magyarság néprajza" című, több mint fél évszázada megjelent, már régen hozzáférhetetlen becses összefoglalásnak.
A sorozat I. kötete feldolgozza a magyar nép történeti-táji tagozódását, a népi műveltség fejlődési szakaszait és a néprajz hazai kutatástörténetét.
_T%C3%A1rsadalom.jpg?1662285853)
Ismeretlen szerző - Társadalom
A Magyar néprajz kiadásának terve 1955-ben született meg, első kötete mégis több mint harminc év várakozás után jelent meg.
A részletes és szakorientált bibliográfiával, különböző mutatókkal és tárgyi illusztrációkkal teljes kötet méltóan illeszkedik a hazai néprajz tudományos-tájékoztató forrásai közé. Felhasználva a rokon- és segédtudományok kutatási eredményeit, a Magyar néprajz európai érdeklődésre is számottartó - kézikönyvvé válik, amely a szakma és a művelt nagyközönség számára egyaránt fontos.
