Szőts István

Ismeretlen szerző - David ​Lynch
Fontosabb ​filmjei: Inland Empire David Lynch-Rövidfilmek (szín.-ff., am. dokumentumf., 2002) rendező, forgatókönyvíró A sötétség útja - Mulholland Drive Straight Story - Az igaz történet Lost Highway - Útvesztőben Twin Peaks - Tűz, jöjj velem! Twin Peaks (szín., am. tévéfilm sor., 1990) Veszett a világ Kék bársony Az elefántember Radírfej

Simon V. László - Valahonnan ​Európából
Íme ​egy késői tudósítás az egyik nagy magyar világjáróról. Simon V. László könyve Radványi Gézáról, a filmrendezőről szól, de arról is - néha rejtve, néha kimondva -, hogy miért késett ez a tudósítás. Azok, akik ismerték Radványit és dolgoztak vele, szolgáltak nála, adósnak érzik magukat, rossz a lelkiismeretük, s emiatt vele kapcsolatban megbénul agyuk, fantáziájuk, tollat tartó kezük. Monográfiára ilyen lélekkel nem telik, legfeljebb egy-egy szösszenetre vagy közös emlékekről lelkendező kisebb értekezésre. E mostani és úttörő könyv szerzője más okból várt idáig. Neki nincs oka a lelkifurdalásra. Hiszen ha valaki, hát ő elmondhatja, hogy fiúi szeretettel kísérte élete utolsó szakaszában könyvének hősét, egészen a sírig. De hát éppen őt is ez a szeretet bénította a szívszorongató élmények elmondásában. Simon V. László szereti írásainak főszereplőit, s ez kiváltképpen így van Radványi Gézáról szóló könyvében. A szerző a riport, a szociográfia és a pikareszk kalandregény műfaji tapasztalatait ötvözve teremtett egy elejétől a végéig feszült, izgalmas olvasmányt. Nem egyszerűen életrajzi beszámolót ír egy híres emberről, hanem kordokumentumot közöl arról a "hobó" életformát élő nagy tehetségű világpolgárról, aki élete végén, vallási megtérése után hazájába is megtért, és sorsa beteljesedésével vált egyértelművé, hogy világéletében magyar volt. Radványi valóságos mivoltában folytatta olyan magyar mesehősök útját, mint Háry János, János vitéz, Kakuk Marci. Mintha számára valahol írtak volna egy forgatókönyvet, melyet életében s életéről végig kellett játszania. Ezt a megvalósult forgatókönyvet két dolog teszi hitelessé: a tehetség és az életmű. Simon V. László regényéből erről kapunk meggyőző, szép bizonyítékot. Ezért izgalmas és jó olvasmány ez a könyv. Megérdemli a figyelmet. (Pozsgay Imre)

Ismeretlen szerző - Filmrendezőportrék
A ​Magyar filmrendezőportrék című kötet pontosan azt tartalmazza, amit a címe ígér. Nem akar filmtörténet lenni, nem akar a kortárs magyar film szisztematikus feldolgozása lenni. Azokat a jelentős magyar filmrendezőket akarja bemutatni, akik aktívan részt vesznek a kortárs magyar filmélet alakításában, akiknek alkotásai figyelemre méltók, nemegyszer vitára ingerlők. A kötet ily módon kíván értékeket közvetíteni, s nem tekint semmilyen protokoll-listára. Az írások összessége reményeink szerint emlékezetes lenyomatát adja majd a kortárs magyar filmnek.

Miloš Forman - Jan Novák - Fordulatok
"1985. ​március 25-én szmokingban és fényesre suvickolt cipőben ültem a Los Angeles-i Dorothy Chandler Pavilon egyik elülső sorában, körülöttem a flitteres ruhák némelyike többe került, mint egy autó. Peter Shaffer színművének, az Amadeusnak a filmre viteléért jelöltek Oscar-díjra. A darab a Habsburgok udvari zeneszerzője, Salieri és Wolfgang Amadeus Mozart gyűlölködéséről szólt. Az Amadeus volt a kilencedik filmem. Azelőtt négy filmet rendeztem Csehszlovákiában, ahol születtem, négyet pedig az Egyesült Államokban. Az Amadeus egy hozzám hasonló hibrid: egy Csehszlovákiában készült amerikai film, amely tízéves száműzetés után váltott nekem repülőjegyet Prágába...”

Charles Chaplin - My ​Autobiography
As ​a child, Charlie Chaplin was awed and inspired by the sight of the glamorous vaudeville stars passing by his home, and from then on he never lost his ambition to become an actor. Chaplin’s film career as the Little Tramp adored by the whole world is the stuff of legend, but this frank autobiography shows another side: his childhood of grinding poverty in the south London slums and early debut on the music hall stage, his lucky break in America, the struggle to maintain artistic control over his work, the string of failed marriages, and eventual exile from Hollywood after persecution for his left-wing politics and personal scandals. My Autobiography is an evocative and compelling account of one of the twentieth century’s most remarkable lives. ‘Tells so much about this curious, difficult man … a wonderfully vivid imagination’ The New York Times With an Introduction by David Robinson

Nemes Károly - Alfred ​Hitchcock
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentgyörgyi Rita - Redford
Robert ​Redford amerikai színész-rendező rövid életrajza a 80-as évek közepéig. CHARLES ROBERT REDFORD Születési adatok: Kalifornia, Santa Monica, 1937 08 18. Lakhely: Utah állam, Sundance város Foglalkozás: színész, rendező, producer Iskolai végzettség: 2 év Colorado Egyetem, 1 év Pratt Intézet, fél év Drámaművészeti Főiskola Családi állapota: elvált Különös ismertetőjele: Robert Redfordnak hívják Óriások örökébe léphet, mint Gary Cooper, Cary Grant, Spencer Tracy. Egyikükre sem hasonlít, mégis olyan, mint ők, egyedülálló, zavarba ejtő, tökéletes egyéniség - mondta róla Sydney Pollack filmrendező.

Vermes Judit - Korda ​Sándor, a filmmogul
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Werner ​Herzog
A ​gyakran a német filmművészet romantikus látnokának nevezett Werner Herzog a kalandor, csavargó és fenegyerek rendező jelképes figurája lett. A róla készült dokumentumfilmek - melyek közül a leghíresebb a Les Blank-féle Burden of Dreams ("Az álmok terhe", 1982) - egyaránt megszállott, félőrült művésznek ábrázolják, aki képes kockára tenni az életét egy filmért. Főszereplői, a lázadó álmodozók és eretnekek, fanatikusok és mániákusok mind a független rendező alakmásolatai, aki minden nehézség ellenére megpróbálja valóra váltani elképzeléseit. Minden filmje a másságot kutatja és engedi érvényesülni; a legtöbb egzotikus tájakon játszódik, például a dél-amerikai dzsungelben, mint az Aguirre, Isten haragja (1972) vagy Afrikában, mint a Cobra Verde (1987). Még szűkebb pátriája, Bajorország is mint a modern kor előtti, távoli vidék jelenik meg (Üvegszív, 1976). Az, hogy filmjei felölelik az egzotikus és primitív tradíciókat, egyben azt is jelenti, hogy radikális, gyakran apokaliptikus kritikát gyakorolnak a nyugati civilizáció és a benne uralkodó racionalitás felett.

Andrej Tarkovszkij - A ​megörökített idő
Andrej ​Tarkovszkij (1932-1986), a közelmúlt filmtörténetének egyik legnagyobb alakja összesen hét egész estés játékfilmet rendezett. Az Iván gyermekkora, az Andrej Rubljov, a Szolaris, a Tükör, a Sztalker, a Nosztalgia és az Áldozathozatal kritikusai szerint "egyetlen óriási mű hét fejezete". Műveinek középpontjában az ember és a világ, az ember és a transzcendens szféra kapcsolata, még inkább konfliktusa áll. Hőse az ember, aki a szenvedés és a fájdalom útján etikai személyiséggé szeretne válni, áldozathozatal által szeretne belépni a közösségbe. A megörökített idő a filmalkotással, a filmkészítés műhelyproblémáival, metafizikai kérdésekkel kapcsolatos gondolatait tartalmazza.

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Andrej Tarkovszkij - Napló
Tarkovszkij ​1970 áprilisától 1986-ig, haláláig vezetett naplót, melyben feljegyezte filmjeivel kapcsolatos alkotói feladatait, valamint viaskodását a szovjet hivatalos szervekkel. Még ha visszafogott módon fogalmaz is a Napló írója, a műből képet alkothatunk egy mélyen gondolkodó személyiség titkairól, a filmről, irodalomról, filozófiáról szóló nézeteiről. Megtudhatjuk, hogy milyen intellektuális-érzelmi kapcsolat fűzte Tolsztojhoz, Dosztojevszkijhez, Hesséhez; kortársaihoz, Fellinihez, Paradzsanovhoz, Zanussihoz stb. A modern filmművészet egyik csúcspontját jelentő Tarkovszkij-életmű megértéséhez, a filmművészet avatott szakértőit is próbára tevő, talányos alkotások elemzéséhez igen nagy segítséget nyújthat a Napló, melyből az alkotói folyamatot illetően is fontos következtetések vonhatók le.

Györffy Miklós - Ingmar ​Bergman
"Feneketlen ​szakadék választ el a magyarázóimtól. A motívumoknak ezt a keresését és az elemzésnek ezt a módját az irodalomtól örököltük, az irodalmi kritikától, ahol az őrületig hajszolták. Belehelyezik a művet valamilyen kontextusba, mindenféle szenzációs, csodálatos következtetéseket vonnak le belőle, s végül a rejtvényt sikerült olyan pompásan megfejteniök, hogy a szerzőnek nem is lehet semmi hozzáfűzni valója..." Bergman sokat nyilatkozik. Nyilatkozataiban előszeretettel hangoztat hasonló kijelentéseket. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elzárkózik művei értelmezése elől, mint a legtöbben, hanem sokszor cáfolja, belemagyarázásának minősíti a kritikusok állításait. Lehet póz is ez az antiintellektuális magatartás, egy ízig-vérig intellektuális művész érthető önvédelmi póza, nemcsak a kritikusokkal, hanem önmagával szemben is...

Ismeretlen szerző - Pedro ​Almodóvar
Pedro ​Almodóvar napjaink egyik legszínesebb, legsikeresebb filmalkotója (Oscar-díj, négy César-díj, cannes-i kitüntetés, két Európa-díj), akinek majd mindegyik új filmje vitákat vált ki, heves ellenérzéseket és lelkesült csodálatot egyaránt keltve mind a közönség, mind a kritikusok körében. 1980-ban mutatják be első játékfilmjét (Pepi, Luci, Bom és a többiek), azóta szorgalmasan készíti filmjeit, mind ez ideig tizenötöt. Legtöbb filmjét a magyar közönség is ismerheti - visszafelé haladva az időben -, a Rossz neveléstől kezdve a Beszélj hozzá!, Mindent anyámról, Titkom virága, Kika, Tűsarok, Kötözz meg!, Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, Matador című filmeken át egészen az 1982-ben forgatott Szenvedélyek labirintusáig. Szenvedélyek labirintusa? Igen, talán e filmcím jellemzi leginkább hőseinek útvonalát, nyugtalan lelkük, felizzó drámáik sorsvonalát. A szenvedélyek és a nemi identitás, a végzet és a véletlen egymásba kapaszkodó, jószerivel kibogozhatatlan kapcsolódásai jelennek meg filmjeinek feszült képsoraiban, kegyetlen őszinteséggel leplezve le az álszemérmet, a hazugságot, de mindig érzelemcentrikusan, már-már szentimentálisan. Frédéric Strauss, a kitűnő francia kritikus és szerkesztő kérdéseivel épp a legilletékesebbet, magát Pedro Almodóvart ostromolja tiszteletre méltó kitartással és lendülettel.

Ismeretlen szerző - Jean ​Renoir
Jean ​Renoir (1894-1979) was, like his father Auguste, a virtuoso in his field. From early films such as La Fille de I'Eau and La Chienne through later masterpieces like Rules of the Game and The Grand Illusion (widely considered to be two of the greatest films ever made), Renoir forged a reputation as France's most important filmmaker. Highly prolific (he directed over 40 films), Renoir worked in a multitude of genres, though social realism was his most powerful mode of expression.

Marx József - Jancsó ​Miklós két és több élete
Jancsó ​Miklós két és több élete - bár ez az első pillanatban triviálisan hangzik - Jancsó Miklós nélkül nem tudott volna elkészülni. Két évtizeden át nem úgy ültem Jancsó Miklós asztalánál, hogy kezem ügyében jegyzetfüzet vagy magnetofon lett volna. A Jancsó Miklósra vonatkozó adatok, történetek döntő többsége mégis közvetlenül tőle származik. Amikor róla beszélek, akkor is többnyire ő vagy legszűkebb környezete szólal meg, hiszen az életrajz szépírói kitalálását - két dokumentum közötti űr kitöltését - nem tartottam feladatomnak. Mivel képtelen voltam rá (és fölöslegesnek is tartottam), hogy szétválasszam egy-egy bekezdésen, netán mondaton belül Jancsó Miklós betű szerinti és tartalom szerinti "adatközlését", a fogalmazás felelőssége teljes egészében az enyém. A könyv jelentős része nem könyvtárban készült, hanem beszélgetésekben formálódott, bár a beszélgetéseknek a célja - egy-két kivételtől eltekintve - nem a megjelenés volt. Természetesen a hitelesség arra kötelezett, hogy alaposan elmerüljek a Jancsó-irodalomban is. Hasznomra volt. Ugyanakkor másodlagos forrásként olyan kortársi naplókat is felhasználtam, melyeknek adatait természetesen nem ellenőriztem. De úgy idéztem őket, hogy a szöveg megőrizze eredeti értelmét. Remélem, hogy a naplók szubjektivitása is szolgálja az életrajzi esszé célját: részletekben gazdag portrét adni egy olyan személyről, aki meghatározta filmművészetünk arculatát. Beszámolni arról a korról, amely - noha vannak, akik úgy gondolják, hogy már lezárt múlt - még kézzel fogható közelségben van.

Grigorij Kozincev - A ​filmszalag nem ég el
"A ​filmszalag nem ég el, ha átszellemíti a művészet" - vallja Bulgakov nyomán Kozincev. A szovjet némafilm korai korszakának avantgardista művészei között indult. "1919-et írtunk... Ellenzős sapkájukon és kucsmájukon vörös csillagot viselő harcosok szabadították fel Kijevet; elűzték a megszállókat és a banditákat... néphatalmat teremtettek. És a forradalmi városban máris kivirágzott az alkotás minden formája". E műve visszaemlékezés és napló, filmtörténet és esztétikai hitvallás, körkép a húszas évek sokszínű művészeti életéről, az új filmművészet születéséről, az ötvenes évek és napjaink filmművészetéről. A témák sokasága, a nyelvi kifejezés ereje egyaránt csodálatra ragadja az olvasót. A Don Quijote, a Hamlet és a Lear király című filmjeire jól emlékszik a magyar néző. Rendezőjük 1975-ben lett volna 75 éves.

Ismeretlen szerző - Rainer ​Werner Fassbinder
Rainer ​Werner Fassbinder (1945-1982) német filmrendező, az új német film kiemelkedő egyénisége, másfél évtizeden át a német kultúra fenegyereke. Tragikusan rövid élete során több mint negyven filmet rendezett, köztük a filmművészet egyik legcsodálatosabb filmregényét, a Döblin nyomán forgatott Berlin, Alexanderplatzot. Fiatalon drámákat írt s vitt színre társulataival (Action-Theater, antiteater). Színészként is remekelt, színpadon és filmvásznon egyaránt. Filmjeiben a német társadalom egyik legkövetkezetesebb kritikusának bizonyult, és mindvégig elkötelezettje maradt az elesetteknek, a számkivetetteknek és a kiszolgáltatottaknak. Legjobb alkotásait a témaválasztás szégyentelen radikalizmusa s a drámai kifejezés új filmformáinak keresése jellemzi. A zöldségkereskedő, A félelem megeszi a lelket, a Petra von Kant keserű könnyei, a Küsters mama mennybemenetele, az Amikor 13 újhold van egy évben, a Maria Braun házassága, a Lili Marleen, a Lola, a Veronika Voss vágykozása, a Querelle és más filmjei ismertek a magyar filmszerető közönség körében is. Kötetünkben Rainer Werner Fassbinder összes filmmel kapcsolatos írása megtalálható, kiegészítve a hagyatékából nyilvánosságra került szövegekkel, valamint interjúkkal és beszélgetésekkel, melyek közvetlen betekintést engednek életébe, gondolatvilágába s rendezői műhelyébe.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Bernardo Bertolucci - Nagyszerű ​rögeszmém, a film
A ​kötet a világhírű olasz rendező 1962 és 2010 között folyóiratokban megjelent írásaiból: esszéiből, visszaemlékezéseiből, a vele készült beszélgetésekből nyújt válogatást. Bertolucci írásaiban nemcsak a saját filmművészetéről beszél, hanem a filmművészetről és egyben a világról alkotott elképzeléseiről is. Bertulucci rendkívül szókimondó és szuggetív alkotó – könyve letehetetlen olvasmány.