A ​színidirektor

Ismeretlen szerző - Szabályzatok
Bombaként ​robbant a világháború utáni német irodalom vákuumába Max Frisch és Dürrenmatt. Húsz év alatt annyi sikert értek meg, mint kevesen; ők jelentették a svájci - s egy kissé a német - irodalmat is. A hatvanas években azonban már ott állt mögöttük egy érett, velük talán dacból sem azonosuló írónemzedék. Alig ért ereje teljébe W. M. Diggelmann, Jürg Federspiel nemzedéke - hogy csak a már nálunk is ismerteket említsük -, máris felsorakozott mellettük a negyven alattiak merőben más karakterű gárdája. Bár a svájci a legkisebb német nyelveterület, a némettől és az osztráktól élesen elváló, sokszínű irodalmat teremtett. Két legújabb nemzedéke, melynek bemutatására kötetünk vállalkozik, ezt a sokszínűséget folytatja újító, kísérletező kedvvel.

Franz Kafka - Az ​átváltozás
"Kafka ​elbeszélései rejtélyes, elemezhetetlen példabeszédek. Mágikus erejű, álomszerű metafora kibontása valamennyi. Hátborzongatóan képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük, de a hűvös, pedáns leírás a hétköznapi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei viszont kísértetiesen baljós színezetet öltenek. Mindezt ma már közkeletű szóval "kafkai"-nak szoktuk nevezni. Kafkától életében elbeszéléseinek csak egy része jelent meg nyomtatásban. A többi hagyatékban maradt, köztük számos töredékesen. Tele van novellakezdeményekkel Kafka naplója is. Ez a kötet Kafka elbeszéléseinek legjavát közli, a legjellegzetesebb és legmaradandóbb műveket. Az elbeszélések előző, teljes magyar kiadásától eltérően nem különíti el a Kafka életében megjelent és a hagyatékban fennmaradt novellákat. hanem nagyjából keletkezésük sorrendjében, ugyanakkor a Kafka által kiadott kötetek egységét is tiszteletben tartva válogat belőlük"

Ismeretlen szerző - Vissza ​a gyermekekhez
A ​Novella sorozat új darabja magyar írók gyermekekről szóló novelláit tartalmazza. A kötet szerzői között találjuk többek között Ady Endrét, Csáth Gézát, Füst Milánt, Gárdonyi Gézát, Heltai Jenőt, Hunyady Sándort, Juhász Gyulát, Karinthy Frigyest, Kosztolányi Dezsőt, Márai Sándort, Móricz Zsigmondot, Pap Károlyt, Szomory Dezsőt, Török Gyulát.

Ernest Hemingway - Novellák
"Ha ​a prózaíró eléggé ismeri azt, amiről ír, kihagyhat dolgokat, amiket ismer, s az olvasó, ha az író becsületesen ír, éppoly erősen érzi a kihagyott részleteket, mintha az író kimondta volna. Egy jéghegy mozgásának méltósága éppen annak tulajdonítható, hogy csak egy nyolcada áll ki a vízből..." - vallja Hemingway, akinek novellái nagyobb együttműködést kívánnak az olvasótól, mélyebben felzaklatják hasonló rejtett emlékeit, és a restségre hajlamos érzelmeit működni kényszerítik - éppen az elhallgatások révén. Ezek az elhallgatások teszik lírai íróvá Hemingwayt.

Stefan Andres - Wir ​sind Utopia
Mit ​dieser Meisternovelle begründet Stefan Andres seinen Ruhm als großer deutscher Erzähler. "In ihr entfaltet sich seelischer Reichtum und Menschlichkeit; hier offenbart sich innere Schönheit und Größe.ˇ" Alfred Weber

Angela Carter - A ​kínkamra és más történetek
Angela ​Carter mesét mond. Régen hallott tündérmeséket öltöztet új köntösbe, gyermekkorunkból ismerős figurákat elevenít meg, s a százszor elmondott történetek ismét felkeltik érdeklődésünket, mert a szerző új, gazdagabb értelmet ad nekik. Néha csak csavar egyet a mese fonalán, máskor teljesen új megvilágításba helyezi a történetet. Mestere a környezet költői ábrázolásának. Az erdők, melyekbe elvezeti olvasóját, igazi kelta erdők: sűrűek és titokzatosak, ahol az elővigyázatlan utazóval minden megtörténhet, ahol a mesék száműzött alakjai háborítatlanul élhetik világukat. Akár az ódon kastélyok vastag falai között, ahol az elmaradhatatlan varázstükrök minden titkok tudói. Ebbe a birodalomba vezet a fiatal és romlatlan lelkek útja, mert csak ide, ezekbe a sötét erdőkbe és ezekbe az ősöreg kastélyokba vihetik el a megváltást, hiszen ők a civilizációban már régen csak nevetség tárgyai.

Heinrich Böll - Doktor ​Murke összegyűjtött hallgatásai
"Mindig ​írni akartam, már korán megpróbáltam, de csak későn találtam meg a szavakat" - mondja Heinrich Böll 1958-ban a Magamról című rövid önjellemzésében. Ezek a megtalált szavak Böllt a XX. század második felének egyik legkiemelkedőbb, ma már a klasszikusok közé sorolható német írójává teszik. Számtalan elbeszélésében és feledhetetlen regényeiben (Biliárd fél tízkor, Csoportkép hölggyel) kezdetben a második világháború megrendítő élményét dolgozta fel, hatását a túlélők mindennapjaira és pszichéjére. S hiába, hogy a nagy háború már több mint fél évszázada elviharzott Európa felett, amit Böll elmond róla, az mindig és minden időben érvényes: a háborús gépezet darálóját véletlenül túlélő ember örök életére sérült marad. A háború alatt és közvetlenül utána játszódó novellái erről az őrületről, erről a kiszolgáltatottságról szólnak (A vonat pontos volt, A késdobáló, Odesszában, annak idején). És amikor az ötvenes évek elején felvirágzik a német gazdasági csoda, Böll írásai egyre ironikusabbak, egyre szatirikusabbak lesznek. Böll nem kedveli az újgazdagok világát, a hamar felejtőkét, a köpönyegforgatókét, a nácikból nácikra vadászókká átvedlettek világát. Böll nagyon nem kedveli a hazugságot. Ezért gyűjti össze kötetünk címadó novellájának szereplője, doktor Murke, az író alteregója, az egyik nagy rádióadó reményteljes, ifjú és tehetséges szerkesztője a magnószalagokról kivágott hallgatásokat, a csöndet, amely legalább nem hazudik. Ezt a csöndet hallgatja pihenésképpen a gazdagságért, a hírnévért, a sikerért folytatott nagy tülekedésben.

Gabriel García Márquez - Tizenkét ​vándor novella
"Egyik ​városnak se volt már semmi köze ahhoz, ami bennem élt róluk. Mindegyik, akárcsak az egész mai Európa, döbbenetes változáson esett át: a valóságos emlékeim a memóriám által teremtett kísérteteknek tűntek, a hamis emlékeim pedig olyan meggyőzőek voltak, hogy kiszorították a valóságot. Így aztán képtelen voltam megállapítani, hogy a csalódás és a nosztalgia közt hol húzódik a határ. Ez lett a végső megoldás. Mert végre megtaláltam azt, ami a legjobban hiányzott ahhoz, hogy be tudjam fejezni a könyvet, és amit csak az évek múlása adhatott meg: az idő távlatát. E kalandos útról hazatérve újra átírtam minden novellát, az elejétől a végéig, nyolc lázas hónap alatt, amikor nem kellett eltűnődnöm azon, hogy hol ér véget az igazi és hol kezdődik a képzelt valóság, mert akkor már az a jótékony és hasznos gyanú élt bennem, hogy abból, amit húsz évvel ezelőtt Európában átéltem, talán semmi sem igaz. Ettől olyan könnyen ment az írás, hogy olykor már úgy éreztem, csakis a mesélés gyönyörűségéért írok, ami talán az az emberi állapot, amely a legközelebb áll a levitációhoz."

Akutagava Rjúnoszuke - A ​vihar kapujában
Akutagava ​a huszadik század elején kibontakozó modern japán irodalom ún. „intellektuális iskolájához” tartozik. Ez az irányzat a francia naturalizmust kívánja ötvözni a japán hagyománnyal: kedveli a történelmi tárgyakat, lelki folyamatok csaknem hûvös elemzését nyújtja, szûkíti a témavilágot, de aggályosan ügyel az elbeszélés szerkezetére, technikáira és stílusára. Akutagava inkább talál, mintsem kitalál; soha nem elégszik meg egy-egy esemény történelmi jelentõségének ábrázolásával, hanem keresi a különös, furcsa, néha egyenesen valószínûtlen, sõt valószerûtlen helyzeteket. Mester az emberi természet ellentmondásos, olykor démoni vonásainak ábrázolásában. „Mindaz, amit hátrahagyok: négyszáz négyszögöl telek, egy ház, mûveim szerzõi joga, és kétezer yen megtakarított pénz” – mondta az író halála elõtt. Mondjuk mi így: néhány bámulatos elbeszélés, néhány gyöngyszem, amely megmentheti a feledéstõl. Akutagava Rjúnoszuke 1892-ben született Tokióban. Édesanyján néhány hónappal késõbb az elmebetegség jelei mutatkoznak, úgyhogy attól fogva a fiút az apa, Toshizo Niiharu, a sógor házában kívánja neveltetni. Akutagava egyetemi tanulmányai után angoltanárként helyezkedik el, 1918-ban kötött házasságából három gyerek születik. Az író rövid életében versek és esszék mellett mintegy 150 rövid történetet, elbeszélést publikál; a Bozótmélyben és A vihar kapujában címû novellákból készítette világhírû filmjét 1954-ben Akira Kuroszava. Akutagava 1927-ben hunyt el: önként távozott az életbõl. Kötetünk a nagy japán író tizenöt novelláját tartalmazza, a magyar kiadások közt elõször idõrendi sorrendben. Az eddigi köteteket négy új fordítással, életrajzi táblázattal, irodalomjegyzékkel, és a fordítókról adott rövid tájékoztatással egészítettük ki.

Thomas Mann - Trisztán
Thomas ​Mann e novellája, amely századunk első éveiben született, élet és művészet viszonyát ábrázolja. Az Einfried tüdőszanatóriumba új beteg érkezik, a törékeny ifjú Klöterjahnné robusztus kereskedőférje kíséretében. A szanatóriumban Detles Spinell érdeklődik a hölgy után, egyszer kettesben maradnak, és a hölgy eljátssza zongorán Wagner Trisztán partitúráját.........

Michael Ende - Tükör ​a tükörben
A ​Momó, a Végtelen történet és a Puncs Pancs szerzője különös, meglepő könyvet írt megint: furcsa történeteket, amelyekben az ember egy kissé torzító, de olykor meg is szépítő tükörben látja meg önmagát. Ez a tükör lehet valóságos és lehet a lelkünk tükre, ismerőseink tekintete és szerelmeink tekintete vagy csak egy tó sima felszíne. Ende édesapjának, a festőnek ajánlja ezt a könyvet, a színek és formák mesterének, mi pedig mindazoknak, akik eddig is szerették ezt a nagy mesemondót, XX. századi szomorú és vidám mesék kitalálóját.

Patrick Süskind - Sommer ​úr története
A ​bűvöletes, feledhetetlen könyvecskék mindig nagyon egyszerűek. Holott ki ne tudná, a gyerekkor megíratlanul is ilyen. Jó esetben! Még jobb esetben fényei, mókái, könnyei és fanyar szomorúságai vannak, melyeket a mesteri toll úgy örökít meg - mint itt Patrick Süskind jóvoltából -, hogy azt se tudjuk, nevessünk-e, sírjunk-e. Olyan szép könyv ez a bizarr kis dolog, melyet kezében tart az Olvasó, mint a "Summer"-nóta a Kamaszkorom legszebb nyara című filmből. Csak itt a 2. sz. főhőst hívják Sommer (Nyár) úrnak, és ahogy ködképként bolyong a történeten át, mintha azt is súgná: "Én Vagyok Elmúlás Úr, várj, nemsokára te is követsz." Egyik legkedvesebb fordításom, igaz, számos közül. Süskind itt igazán nagy volt! (Tandori Dezső)

Ernest Hemingway - A ​Kilimandzsáró hava
A ​szív dobbanását is megállító feszes, remekbe szabott történetek szerelemről, halálról, tisztességről. A válogatás címadó darabja Hemingway legismertebb, különös hangulatú novellája, amit maga az író is egyik legjobb írásának tartott. A könyvből nagy sikerű film is készült, Gregory Peckkel a főszerepben. Henry, a híres író - akiben magát a szerzőt sejthetjük - sebesülten fekszik Afrika elhagyatott vidékén. Csak felesége és helyi kísérője van vele, autójuk lerobbant, a segítség kétséges. A férfi lába már üszkösödik. Még néhány nap, és orvosi ellátás nélkül biztosan nem éli túl a kalandot. Míg a betegszállító repülőgépre várnak, a kétségbeesését whiskeybe fojtó író emlékezetében leperegnek életének legfontosabb eseményei. A halál közelségében megérti a leopárd titkát: miért is fekszik több ezer méter magasban, megfagyva a Kilimandzsáró tetején... A kötetben A bokszoló, és A fehér elefánt formájú hegyek mellett helyet kapott még egy másik briliáns afrikai novella, a Francis Macomber rövid boldogsága is. A hobbivadász Macomber háromszor hibázik. Először: elfut a megsebesített oroszlán elől. Másodszor: nem érti, miért nem szabad a sebzett oroszlánt pusztulni hagyni. Harmadszor: arra kéri kísérőjét, Wilsont, a hivatásos vadászt, hogy hallgasson gyávaságáról. Ezeket "egyszerűen nem teheti meg az ember", gondolja Wilson. Másnap azonban fordulat következik, megvalósul Francis Macomber rövid boldogsága. Megtanulja a törvényt, habozás nélkül a sebesült kafferbivaly után megy a bozótba. A beteljesülés a halálát hozza, Macomber mégis elérte, amit elérhetett. Élete nagy pillanatában férfi volt. Hemingway-nek halála óta változatlan az értékelése: a 20. század egyik legnagyobb regényírója, és talán ő a legnagyobb novellistája. Könyvmolyképző Kiadó, 2007

Siegfried Lenz - Gyászperc
Siegfried ​Lenz a második világháború utáni írónemzedék legjelesebbjei közé tartozik, emlékezetes Németórá-t kapott tőle egyebek közt a magyar olvasóközönség. Gazdag életművében új szín ez a kisregény, a szerző első szerelmi tárgyú írása. Tanárnő és diákja, Stella és Christian szeretnek egymásba. A huszadik század második felében sem éppen szabályos história az ilyen, kivált egy tengerparti német kisvárosban. Siegfried Lenz szemérmes előadásában azonban úgyszólván magától értetődő. Az orvul lesújtó, értelmetlen, korai halál fényében éppen ez a látszólagos banalitás olyan fájdalmas: mert visszahozhatatlan. Halk tónusú művével óriási sikert aratott hazájában a nyolcvan fölött járó szerző. Nehéz órákban Siegfried Lenznek egy vigasza mindig lehetett: számíthat a közönségére. Csak épp sohasem engedményekkel fizetett ezért a hűségért. Sohasem szaladt az olvasók után, inkább udvariasan megkérte őket, legyenek szívesek vele tartani. Örömmel megtették, örömmel megteszik mindmáig, mert érzik, hogy nem a kritikusoknak vagy a pályatársaknak ír, sohasem fordít hátat a közönségnek, hanem mindenkor éppen velük, az olvasókkal törekszik szövetségre.

Ismeretlen szerző - A ​szerelem lexikona
A ​kötetben huszadik századunk nagy magyar íróinak szomorú és vidám történetei olvashatók a szenvedélyes fiatalkori és a bölcs öregkori szerelemről.

Ismeretlen szerző - A ​jövő nem a miénk
„Irodalmi ​pillanatfelvétel, keretbe foglalt állókép, mely mégis árulkodik a változás hevességéről.” – Diego Trelles Paz A latin-amerikai irodalom évtizedek óta megérdemelten áll a világ figyelemének középpontjában. Ez a nagy visszhangot kiváltó, programadó antológia Európában először nálunk jelenik meg nyomtatásban. A dél-amerikai próza egy új, nagyszerű fiatal generációját mutatja fel, amely műveivel már bizonyított, de magyarul szinte teljesen ismeretlen. Olyan írókat, akik ezúttal együtt lépnek színre, miközben nagyon különbözőképp beszélnek egy csak számunkra egzotikus világról. De főleg magányról, szexusról, erőszakról és csodáról. „Miközben a nagyközönség a latin-amerikai kortárs irodalom alatt még mindig a 60-as évek nagy generációját érti és ismeri, most egy minden szempontból újdonságokkal teli és átfogó novellaválogatás látott napvilágot. (...) Az antológiára az »üdítő frissesség« nem csupán az időbeli közelség miatt érvényes: az olvasmányainkon alapuló, Latin-Amerikára vonatkozó elképzeléseinket is »újraformatálja« és átrendezi a textusok stiláris, tematikus, strukturális sokfélesége. Ezekben az írásokban ugyanis a régről »ismert« latin-amerikai sikátorok világa és a tenger sós illata éppúgy megtalálható, mint az európai és az ázsiai irodalmi hagyományok vagy az amerikai tömegkultúra kitörölhetetlen nyomai.” (Balázs Eszter Anna utószavából) A kötet szerzői Oliverio Coelho, Samanta Schweblin, Giovanna Rivero, Santiago Nazarian, Antonio Ungar, Juan Gabriel Vásquez, Ena Lucía Portela, Andrea Jeftanovic, Lina Meruane, Ronald Flores, Tryno Maldonado, Antonio Ortuño, María del Carmen Pérez Cuadra, Carlos Wynter Melo, Daniel Alarcón, Santiago Roncagliolo, Yolanda Arroyo Pizarro, Ariadna Vásquez, Ignacio Alcuri, Slavko Zupcic

Ismeretlen szerző - Anyának ​lenni
Az ​anyaság érzése az anya gyermek kapcsolat az emberi élet egyik legfontosabb területe, a legerősebb érzések, érzelmek kötődnek hozzá. Kötetünk a magyar irodalom legjobb íróinak anyáról, nagyanyáról szóló írásait gyűjti össze. Szerepelnek többek között: Ady Endre, Csáth Géza, Füst Milán, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Örkény István, Pap Károly, Tamási Áron, Tömörkény István, Veres Péter és Zelk Zoltán művei.

Hans Henny Jahnn - Óloméj
Elbeszéléskötetünknek ​remélhetőleg sikerül árnyaltabban bemutatni a huszadik századi német irodalom e rendkívüli jelenségét, a borongós északi hangulatok leírásának mesterét s a perzsa mondavilág és történelem kiváló ismerőjét egyaránt. Mindegy, hogy megtörtént eseményt íre-e le, mint a Szászánida király című novellában, vagy fiktív történetet, minden elbeszélése arról szól, miként vergődik az ember az indulatok, a természet, a vaksors hányattatásai közepette. Novelláinak többsége, mint a Ragna és Nils, A lekvárevők vagy akár Az órás - meghatározhatatlan időben játszódik, éppúgy, mint az Óloméj, amelynek fiatal, homoszexuális hajlamú hőse éppenséggel a Holtak Birodalmában tévelyeg, nyomasztó hangulataival, mélységes szorongásával küszködve.

Thomas Mann - Elbeszélések ​/ Fiorenza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karel Čapek - Történelmi ​görbe tükör
Szeretné ​hallani, mi volt Janácek, a neandervölgyi ősember véleménye ezekről (azokról!) a mai fiatalokról? Kit és miért kért Arkhimédész, hogy ne zavarja a köreit? Mi Rómeó és Júlia igazi története? Čapek névtelen hősei kommentálják a legendás történelmi pillanatokat Benedek Miklós hangján. Őt, őket hallgatva ráeszmélünk: nincsenek is oly távol tőlünk: kései leszármazottaikkal találkozunk nap mint nap...