Az ​olasz reneszánsz Kultúra ​és társadalom Itáliában

Massimo Montanari - Éhség ​és bőség
Homérosz ​kenyérevőnek nevezi az embert. Pithagorasz úgy véli, a világmindenség a kenyérrel kezdődik, s a rómaiak éppúgy barbárként vetették meg a bort nem ismerő tejivókat, ahogyan a Gilgames eposz szerint is a bor és a kenyér teszi emberré a vadakat. A nappal megfőzött, estére újra egészbe nőtt gigantikus vadkan mítosza, vagy az Edda tehene, melynek tőgyéből négy tejfolyam ered - a germánok másfajta szájaízét jelzi. Lucullus lakomáitól a kannibalizmusig, s a polgári asztal örömeiig - egyedülálló kultúrhistóriát szolgál fel Montanari professzor.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Georges Minois - Az ​életfájdalom története
Az ​„életfájdalom” kifejezés a XVIII. századból származik, de a rossz közérzet, amit jelöl, azóta létezik, amióta az ember életének értelmét keresi. Már az ókori orvosok is leírtak depressziós tüneteket mutató betegeket, és növényi alapú orvosságokat javasoltak gyógyításukra. Ugyanebben az időben a filozófusok is elgondolkodtak a „lélek betegségeinek” furcsaságain. Életuntság, acedia, búskomorság, levertség, nyugtalanság, spleen, nihilizmus, csömör, szorongás, depresszió – az életfájdalom sokféle formában jelent meg az idők folyamán, de mindegyikük az emberi létezés rossz érzésével függ össze. Lucretiustól Schopenhauerig tisztánlátó gondolkodók egész serege vette górcső alá ezt a rossz érzést. Arisztotelésztől Dosztojevszkijig sokan a „kiemelkedő emberek” jellemzőjét látták benne. Aiszkhülosztól Shakespeare-en át Cioranig a nyugati kultúra legkiválóbb szerzőit ihlette meg ez az életérzés. Prométheusz sorsa elleni lehetetlen lázadásától a szabadság csapdáival magát szembe találó modern ember szorongásáig könyvünk azt mutatja meg, hogy az életfájdalom az ár, amit a gondolkodás fejlődéséért fizetnünk kell. Georges Minois francia történészprofesszor számos összefoglaló művet írt már a nyugati kultúra történetéről, többek között az ateizmus történetéről (1998), valamint a nevetés és a gúnyolódás történetéről (2000) is.

Norbert Elias - A ​civilizáció folyamata
Ez ​az 1939-ben megjelent s a hatvanas években világsikerré lett munka hallatlanul gazdag, forrásértékű példaanyagon elemzi (a középkori udvari illemkódexektől 18. századi, szépirodalomban rögzült viselkedésformákig) az európai világszemlélet és magaviselet civilizálódását. Az értekezés szigorú tudományossága cseppet sem akadályozta, hogy a szerző olyan, ízig-vérig köznapi viselkedésformák között tallózzék, mint például a tüsszentés, a köpés, az étkezési vagy hálószobai jó modor stb. Norbert Elias - a példákból és elemzésükből kiindulva - impozáns civilizáció- és társadalomelméletet is felvázol, mely napjainkig is a viták kereszttüzében áll. A civilizáció folyamatát Freud interpretációjaként is lehet olvasni, hiszen kifejezetten freudi gondolat a civilizációt gátlásmechanizmusok kiépülésének látni. Elias azonban a freudi elméletnek inkább kritikusa, mintsem illusztrátora, ugyanis nem állítja szembe a társadalmiságot a viselkedések természeti meghatározottságával. Azt vizsgálja, miként alakulnak át a már meglévő társadalmi magatartáskódok, és miként eredményezi a magatartás átalakulása az egész személyiségstruktúra átalakulását: hogyan helyettesíti lépésről lépésre az egyénre nehezedő külső kényszert az önkényszerítés. És arra is rámutat, hogy mindez nem csak feltétele, de eredménye is a modern, erőszakmonopóliumon alapuló állam létrejöttének.

Aron Gurevics - Az ​individuum a középkorban
Európa ​épül. E nagy kihívásnak - önmagának - csak úgy felelhet meg, ha számot vet történetével, mely nélkül elárvult és boldogtalan volna. Mert hár a ma a tegnap szülötte, a holnap pedig az elmúlt időé, nem kell a múIt fogságába esniük, ha a megtörténtek megértése az előrehaladás segítőjévé válik. A jövő arra az antikvitás óta - vagy talán már a „történelem előtti időktől" - az egységet és a sokféleséget ötvöző, roppant gazdag és kreatív kulturális örökségre épülhet, melyet ez az Atlanti-óceán, Ázsia es Afrika ölelésébe zárt, földrajza mintázta, történelme formálta, görögök elnevezte öreg kontinens őriz.Az Európa születése, mely öt különböző nyelvű és nemzetiségű kiadó - a müncheni C. H. Beck, az oxforcli Basil Blackwell, a barcelonai Critica, a római Laterza és a párizsi Séuil - kezdeményezésére jött létre, Európa kialakulását kívánja bemutatni - ennek esélyeit és nehézségeit. Csak a kontinens népeinek egységtörekvéseit kísérő belső viszályok, konfliktusok és ellentmondások megértése engedi megpillantanunk a jövőt.Sorozatunk címe ezért élő folyamatra utal, hiszen aligha érkezett el egy egyetemes Európa-történet megírásának ideje. Vezető kortárs történészek műveivel szeretnénk bejárni az európai történelem - gazdaság, politika, társadalom, vallás és kultúra - vidékeit. Szerzőink, kik nem feltétlenül európaiak, egyszerre támaszkodnak a régi, Hérodotosz megalapozta történetírási tradícióra, s azokra a történelemkoncepciókra, melyek az utóbbi évtizedekben alapjaiban újították meg századunk történettudományát. Tanulmányaink mindenki számára olvasható, világos stílusra törekednek. Arra a kulcskérdésre keressük a választ, mellyel mindenki szembesül, akit megérintett a születő Európa eszméje, vagy éppen részesének tudja magát: Kik is az európaiak? Honnan, s hová tartanak?

Georges Minois - A ​pokol története
Georges ​Minois kötete a pokolra vonatkozó elképzelések történetét mutatja be a nagy ókori civilizációktól a 20. század végéig. Vizsgálódásai főként a nyugati kultúrkörre koncentrálódnak, de kitekint Európán kívüli civilizációkra is. Az alvilág, illetve a pokol képzete nagyjából az emberiséggel egyidős. Minden kultúrában megtalálható, és az adott civilizáció fejlődésével párhuzamosan mindenütt változásokon megy keresztül: nem statikus képzetről van szó, hanem olyanról, amelyben az egyes társadalmaknak a történelmi korok kiváltotta szorongásai és kérdésfeltevései, valamint az erkölcsi rosszhoz való viszonyulása tükröződnek. A hatalmas műveltséganyagra támaszkodó szerző szemelvények sokaságával támasztja alá fejtegetéseit. A vallás- és mentalitástörténeten kívül Georges Minois alaposan ismeri a 20. század tudományfilozófiáját is, valamint irodalmi művek megidézésével örvendetesen cáfolja egyik interjújában tett kijelentését, miszerint legalább negyven éve nem olvasott volna regényt… A könyv kultúrtörténeti és mentalitástörténeti hiánypótló mű. A kötetet a velencei Alessandro Vellutello 1544-ben kiadott Dante-kommentárjaihoz Francesco Marconi nyomdájában készült fametszetek illusztrálják.

Shulamith Shahar - A ​negyedik rend
Valóban ​a nők alkották a középkori társadalom "negyedik rendjét"? Erre a kérdésre keres választ Shulamith Shahar, a tel-avivi egyetem középkori történeti tanszékének vezető professzora, a _Gyermekek a középkorban_ című, a közelmúltban nálunk is megjelent könyv szerzője. Széles körű kutatásokra alapozott monográfiájában a 12-15. századi nyugat-európai nőkkel kapcsolatos különböző attitűdök teljes kérdéskörét taglalja. Hiánypótló könyvében elsődleges és másodlagos források aprólékos feldolgozásával átfogó képet rajzol a különféle élethelyzetekben tevékenykedő nőkről: apácákról és férjes asszonyokról, parasztokról és nemesekről, városokban élőkről, eretnekekről és "boszorkányokról".

Max Weber - Tanulmányok
A ​kötet Max Weber alapvető, az oktatásban alapszövegnek tekintett tanulmányait tartalmazza Erdélyi Ágnes és Wessely Anna új, javított fordításában, összeállításában és szerkesztésében. A tartalomból: -A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés "objektivitása" -A szociológiai és közgazdasági tudományok "értékmentességének" értelme -A tudomány mint hivatás -A karizmatikus uralom és átalakulása -A nem legitim uralom (A városok tipológiája) -A racionális állam s a modern politikai pártok és parlamentek(Államszociológia)

Bodó Béla - Tiszazug
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Koncsol László - Albár-Füss
A ​háromkötetesre tervezett többnyelvű honismereti szöveggyujtemény a Csallóköz történelmi, földrajzi, statisztikai, településtörténeti enciklopédiájának is mondható. Benne a szerző az eddig megjelent magyar, német, latin és szlovák nyelvű helytörténeti lexikonokból gyűjtötte össze a Csallóköz településeire vonatkozó szövegeket. A terjedelmes kötetet a szerző-szerkesztő rövid előszava egészíti ki, név- és tárgymutató zárja.

Koncsol László - Gancsháza-Kulcsod
A ​háromkötetesre tervezett többnyelvű honismereti szöveggyűjtemény a Csallóköz történelmi, földrajzi, statisztikai, településtörténeti enciklopédiájának is mondható. Benne a szerző az eddig megjelent magyar, német, latin és szlovák nyelvű helytörténeti lexikonokból (Korabinsky, Vályi, Ludovicus Nagy stb.) gyűjtötte össze a Csallóköz településeire vonatkozó szövegeket. Az idegen nyelvűeket eredetiben és magyarul is közli. A terjedelmes kötetet a szerző-szerkesztő rövid előszava egészíti ki, név- és tárgymutató zárja.

Koncsol László - Lakszakállas-Vök
A ​háromkötetes, többnyelvű honismereti szöveggyűjtemény a Csallóköz történelmi, földrajzi, statisztika és településtörténeti enciklopédiája. Benne a szerző az eddig megjelent magyar, német, latin és szlovák nyelvű helytörténeti lexikonokból (Korabinsky, Vályi, Ludovicus Nagy stb.) gyűjtötte össze a Csallóköz településeire vonatkozó szövegeket. Az idegen nyelvűeket eredetiben és magyarul is közli. A terjedelmes köteteket a szerző-szerkesztő rövid előszava egészíti ki, név- és tárgymutató zárja.

Max Weber - Gazdaságtörténet
Jelen ​kötet felszabadulásunk óta immár a harmadik terjedelmes válogatás a 20. század legjelentősebb polgári szociológusának és gazdaságtörténészének, Max Webernek műveiből. Ez a tény és a benne kifejezésre jutó érdeklődés a több mint fél évszázada elhunyt kiváló tudós és gondolkodó életműve iránt nem elszigetelt jelenség nálunk. Világszerte valóságos reneszánszát éli az iránta való kritikus érdeklődés. Marxisták és nem marxisták ma is, vagy talán ma inkább, mint még néhány évtizeddel ezelőtt, szükségesnek érzik, hogy korunk forradalmi mozgalmakban, háborúkban és a gazdasági, politikai és szellemi-erkölcsi válságokban gazdagodott tapasztalatait szembesítsék annak a jelentős személyiségnek gondolatvilágával, akit nem minden ok nélkül, de mindenképpen szellemesen vezetek "a burzsoázia Marxának". A hazai marxista kutatás egy jelentős monográfia keretében és több kisebb terjedelmű tanulmányban ismertette és értékelte a polgári szociológia egyik megalapozójának és az empirikus szociológia mindmáig egyik legnagyobb egyéniségének életművét.

Ismeretlen szerző - Tokugawa ​Japan - The Social and Economic Antecedents of Modern Japan
The ​foundations of modern industrial Japan lie to a great extent in the government and society that preceded it: the two and a half centuries ruled by the Tokugawa shogunate (1603-1868). In this volume nine Japanese scholars focus on a variety of aspects of the Tokugawa period: the government system, village society, commerce, the growth of cities, the transportation and communications network, and ukiyo-e and kabuki. The high levels attained in the refinement of the political administration, in agricultural productivity, in popular culture and literacy, and in the beginnings of the capitalistic form of economy wre among the many achievements of this period, wich enjoyed a relative peace in seclusion from the rest of the world. Cumulatively, these essays offer a fascinating account of how the country was run and what life was like in Tokugawa times. This volume, translated and edited for a foreign audience, will provide interesting reading for scholars and students of Japan. Chie Nakane is emeritus professor of University of Tokyo. Shinzaburō Ōishi is professor at Gakushuin University. Conrad Totman is professor at Yale University. "Anyone interested in Tokugawa history will enjoy and benefit from a reading of this attractive work." - _Monumenta Nipponica_ "This is the first major, well-rounded English-language collection of articles on Tokugawa Japan to appear in a generation, and will be ideal for college-seminar use." - _The Japan Foundation Newsletter_

Patrick Daillier - Alain Pellet - Kovács Péter - Nguyen Quoc Dinh - Nemzetközi ​közjog
A ​tankönyv a francia nyelvterületen jelenleg használatos leghíresebb tankönyv magyar fordítása és egyben adaptációja. A nemzetközi közjog ismeretanyagát átfogóan mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi bírósági joggyakorlat legfontosabb tételeinek pontos idézésére. A hivatkozások az Állandó Nemzetközi Bíróság és a mai Nemzetközi Bíróság ítéleteire és tanácsadó véleményeire ily módon a nemzetközi jogi gondolkodásmód elsajátítását is elősegítik. A kötet általános nemzetközi közjogi ismeretanyagába az adaptáció során beépült a magyar alkotmányjogi, alkotmánybírósági és szerződéskötési gyakorlat ismertetése is. A kötet a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hivatalos tankönyve, ugyanakkor kézikönyvszerűen is használható a jogalkalmazó és az érdeklődő olvasó által.

Wolfgang Kaschuba - Bevezetés ​az európai etnológiába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hankiss Elemér - Az ​emberi kaland
Itthon ​vagyunk-e ebben a világban? Körülöttünk forog- e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk? Mik az esélyeink itt ezen a bolygón? Túlélnek-e minket a pillangók? Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba? Hogyan ejtettük foglyul a Sátánt? Miért nem akarta Kepler elhinni önmaga számításainak, hogy a bolygók elliptikus pályán keringenek? Miért vakította meg önmagát Oidipusz? Mi köze a játéknak a világ teremtéséhez? Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus? Miért flörtölnek a viccek az idegen világgal? Mi köze a szépségnek a rettenethez? Mi köze az autóknak és parfümöknek a transzcendenciához? És így tovább. A könyv, amelyet kezében tart az Olvasó szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De szándékom s meggyőződésem szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve. Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan világban, ahol a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és a szeretet küzd egymással.

E. M. Cioran - Füzetek ​1957-1972
Cioran ​1957 és 1972 között afféle naplót vezetett. A harmincnégy füzetben, amelyeket soha senkinek sem mutatott meg és amelyeket halála után az íróasztala fiókjában találtak meg, alkalomszerűen rögzítette reflexióit a rá jellemző aforisztikus tömörséggel. A feljegyzésekben szó esik filozófiákról és filozófusokról, írókról, politikáról, zenéről és persze Cioran közismert obszesszióiról: a nyugati civilizáció hanyatlásáról, az álomtalanságról-álmatlanságról, a haladás káros rögeszméjéről, a "román átokról", hitről s hitetlenségről, egyszóval a világ és az ember minden dolgairól. És mindez tömör, megragadóan tiszta, gondosan árnyalt, szellemes, sziporkázó stílusban megírva.

Thomas Hylland Eriksen - Kis ​helyek - nagy témák
Thomas ​H. Eriksen, a szociálantropológia professzora az oslói egyetemen ennek a brit hagyományban inkább szociálantropológiának, az amerikai hagyományt követően inkább kulturális antropológiának nevezett, nálunk viszonylag új, és egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó diszciplínának legfontosabb területeit tárgyalja tematikusan és élvezetesen. Egyebek között olyan témákat, mint rokonság, az etnicitás, a rítusok, a hatalmi viszonyok. Példák gazdag tárházából merít, hozzáférhetővé és kezelhetővé, elemezhetővé és oktathatóvá téve az antropológia hatalmas összegyűjtött és feldolgozott empirikus anyagának legjavát, demonstrálva az erre a tudományterületre olyan egyedülállóan jellemző komparatív, összehasonlító módszer rendkívül ösztönző és tanulságos voltát. A könyv a legkorszerűbb, legszélesebb értelemben tárgyalja ennek a tudománynak a vizsgálódási körét, belefoglalva a komplex modern társadalmak antropológiai kutatását is, ezáltal kulcsfontosságú alapozó tankönyvet lehet nemcsak a szűkebb szakterület, hanem minden társadalomtudomány oktatói és diákjai számára. A klasszikus nagy antropológiai kutatásokból készült monográfiák ismeretanyagát használja fel, azokból hozza a példáit az egyes témák elméleti megalapozottságú tárgyalása során.

Dr. Róheim Géza - Primitív ​kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata
Róheim ​Géza a néprajztudomány nemzetközi hírű művelője volt. A 30-as évek elején politikai okokból el kellett hagynia Magyarországot, a New York-i Columbia Egyetem tanára lett, s itt tanított 1953-ban bekövetkezett haláláig. A néprajztudomány magyar művelői közül az egyetlen, aki hosszú ideig tartó terepmunka tapasztalatait felhasználva vonta le elméleti következtetéseit. Róheim azonban nem csak a néprajztudomány művelője volt, hanem a magyar pszichoanalitikus iskola egyik jelentős tagja is. E kétfajta elkötelezettség képesítette arra, hogy egy addig nem művelt kutatási módszer, a pszichoanalitikus indíttatású néprajz úttörője legyen. A mítoszok, hiedelmek, vallási elképzelések, álmok, mesék értelmezésében a pszichoanalitikus módszer új, gyümölcsöző felismerésekre vezette, s a tapasztalati anyagnak ez az új megközelítése egy új kultúraelmélet születésénél is bábáskodott: eredménye Róheim "ontogenetikus" kultúraelmélete, amelynek összefoglaló kifejtését kötetünkben találja meg az olvasó. Szerepelnek a tanulmányok között magyar néprajzi indíttatású írások, a magyar és vogul mitológia összehasonlító elemzése, a magyar sámánizmus értelmezése, nemzetközi folklórtémák (például a fény elrablásának története) pszichoanalitikus szemszögből, végül pedig az ausztráliai terepmunka tapasztalatait összefoglaló és gazdag anyagot bemutató írások. Éppen a tapasztalati anyagnak ez a bőséges felsorolása teszi élvezetes olvasmánnyá tanulmányait, amelyek egyúttal tudománytörténetileg is jelentős eredményeket sorakoztatnak fel.