|
Kit ne érdekelnének híres emberek, művészek, uralkodók szerelmei, titkos vagy éppenséggel házassággal szentesített kapcsolatai? A téma örökzöld, hát még ha Európa egyik legnagyobb uralkodóházának, a ma is számtalan leszármazottal büszkélkedő Habsburg-oknak a szerelmeit dolgozza fel valamely vállalkozó szellemű történész. Mert bizony rengeteg anyagot kell átnéznie, hiszen a Habsburg-házat gyakorta kereste fel Ámor, hogy pajkos nyilával megsebezze az istenként tisztelt, ám mégis húsból-vérből való esedő uralkodókat, főhercegeket, hercegeket. Vad szerelmi szenvedélyek dúltak már a középkortól kezdve ebben a családban, Szép Fülöp és a szenvedélyes Őrült Johanna gyermekei minden bizonnyal egy pusztító szerelem gyümölcsei, s Ferenc József, a kötelességtudó hivatalnok-császár sem becsülte alább a női nemet (noha mindvégig imádta az ő gyönyörű Sissijét), mint csapodár fia, szinésznőcskék, táncosnőcskék kedvence, Rudolf trónörökös. Szórakoztató, ugyanakkor igényes olvasmány is a Salzburgban elő történész-író könyve, ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a történelem, mert hiszen a Habsburgok szerelmeinek krónikája történelmünk krónikája is.
Értékelések 4.0/5 - 1 értékelés alapján
Kapcsolódó könyvek
Fábián Janka - Lotti öröksége
Egy különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.
Ismeretlen szerző - Mi lett volna, ha...?
Mi lett volna, ha... ha a spanyol armada partra száll Angliában, ha Napóleon legyőzi Oroszországot, ha Ferenc Ferdinánd túléli a szarajevói merényletet, ha Japán nem támadja meg Pearl Harbort? Ezekre és ehhez hasonló "történelmietlen" kérdésekre adnak szakszerű, (ál)tudományos választ a legtekintélyesebb, ám játékos kedvű angol és amerikai történészek ebben a rendkívül érdekes és rendhagyó tanulmánykötetben. Szórakoztató szellemi kalandra invitálnak, amilyenre képzeletben talán mindnyájan gyakran vállalkozunk.
Mi lett volna, ha...
...a spanyol Armada kiköt Anglia partjainál?
...a "puskaporos összeesküvés" sikerül?
...I. Károly győz az angol polgárháborúban?
...az angolok győznek az amerikai függetlenségi háborúban?
...Napóleon győz Oroszországban?
...1861-ben háború tör ki Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között?
...Ferenc Ferdinánd túléli a szarajevói merényletet?
...Lenint megöli a merénylő a Finn pályaudvaron?
...Sztálin elmenekül Moszkvából 1941-ben?
...a japánok nem támadják meg Pearl Harbort?
...az IRA megöli Margaret Thatchert?
...Floridában nem számolják újra a szavazatokat?
Jean Sévillia - Az utolsó császár és király
1916-ban Ferenc Józsefet I. Károly osztrák császár, IV. Károly magyar király néven felszentelt uralkodó követte. A huszonkilenc évesen trónra lépő fiatalembernek határozott elképzelései voltak: békét és reformokat akart, béketárgyalásokat kezdeményezett a központi hatalmakkal. 1918-ban azonban le kellett mondania az oszták és a magyar trónról egyaránt. 1920 márciusában és októberében két sikertelen puccskisérletet hajtott végre, hogy visszaszerezze a magyar koronát.
2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Antonia Fraser - VIII. Henrik hat felesége
Számos művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul.
Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek.
Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés.
-Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is.
Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok.
Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.
Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor - Báthory Erzsébet
Báthory Erzsébet története a 18. század eleje óta fonódott össze a vérszomjas, kegyetlen, vérben fürdő, már-már vámpírszerű vonásokat viselő nő alakjával. A róla keringő mendemondákban nem nehéz felismerni a 18. század ponyvairodalmának motívumait: a kiszolgáltatott cselédlányt és az örök fiatalság után vágyakozó, gonosz úrnőt. Alakja háromszáz év alatt szimbólummá emelkedett: Drakula párja, a női Faust, aki az örök fiatalság reményében a sátánnal szövetkezik. Egyszerre megvetett tömeggyilkos, és csodált idol, sztár. Vajon kideríthető-e az igazság Báthory Erzsébet alakja körül? Sokan igyekeztek megfejteni az elmúlt évszázadok során ennek az asszonynak a rejtélyét. Megpróbáltak bekukkantani egyszerre rettegett és csodált életébe. Vajon mit rejt az ismert portré? Gonosztevő volt, vagy elmebeteg? Vagy csak a kor volt kegyetlen, amelyben élt? Vagy éppenséggel ő az áldozat? A korszak kiváló szakértői, Lengyel Tünde és Várkonyi Gábor az eddigi kutatások eredményeit felhasználva, azokat új szempontokkal kiegészítve igyekeztek megrajzolni a kora újkori arisztokrata nő minél tökéletesebb portréját: hogyan nevelkedett, milyen szokásoknak és elvárásoknak kellett megfelelnie, mennyire lehetett önálló, hogyan irányította életét. A könyv első része a társadalmi hátteret mutatja be, míg a második rész a korabeli tanúvallomások elemzését nyújtja azok számára is izgalmas stílusban, akik nem sokat tudnak a 1617. századi Magyar Királyság történelmének erről a nehéz, de sok tekintetben igen szép korszakáról. A témában való elmélyedést gazdag képanyag, jegyzetek, családfák és irodalomjegyzék segítik.
Éric Deschodt - Attila, a hunok királya
"- Legyőzhet engem bárki? - kérdezte Attila
- Mindenkit le lehet győzni - válaszolta az öreg sámán -, de a következő csatában a legádázabb ellenséged veszik majd oda.
- A legádázabb ellenségem én magam vagyok - felelte a hunok királya."
Attila (395-453) alakja körül nem oszlik a homály. A hunok egyetlen császára, a Belső-Ázsiától Európa szívéig húzódó területen kaotikus összevisszaságban élő nomád törzsek zseniális egyesítője, a kivételes diplomata és nagy hadvezér kevesebb, mint tizenöt év alatt az Aral-tótól a Dunáig nyúló, hatalmas birodalmat épített. Hiába győzte le és dúlta végig a Nyugatrómai és Keletrómai Birodalmat, különös módon egyik fővárosát sem szállta meg, Róma és Konstantinápoly pompájánál többre tartotta a saját, szétszedhető fapalotáját. 452-ben lerohanta Galliát, ám Champagne-ban, a catalaunumi csatamezőn megállásra kényszerítették. Megmagyarázhatatlan módonvisszavonult gyermekkori barátja, a római Aetius elől, majd nem sokkalazután, hogy megkezdte serege átszervezését, az újabb hadjárat küszöbén váratlanul meghalt.
Eric Deschodt újságíró, író - közel húsz kötet szerzője. Írt életrajzokat és történelmi regényeket.
Hannes Etzlstorfer - Mária Terézia a gyermekszobában
Mária Terézia elnehezedett, nyájas, cukormázzal bevont úrnője volt országainak, ugyanakkor kérlelhetetlen nevelő és uralkodó, aki konzervatív nézeteivel kudarcot vallott saját gyermekeinél. Szerető hitves és jó anya is volt, magánemberként pedig mélyen érző és sebezhető asszony. Talán éppen ebben rejlik töretlen népszerűségének titka: a mai olvasó számára is megmaradt emberi közelségben, mert képes volt kellő önkritikával és iróniával szemlélni önmagát s a látottakat őszintén feltárni.
Soltész István - Árpád-házi királynék
Valószínűleg még a múltban járatosabb Olvasók is könnyen zavarba hozhatók egy olyan kérdéssel, hogy mondjuk ki volt Könyves Kálmán királyunk felesége. Mert Katona József Bánk bánjából ismerjük Gertrudis királynő nevét, talán még Sarolta vagy Gizella neve sem teljesen ismeretlen, de a többiekről a század eleje óta nem jelent meg szinte semmi. Ennek a csendnek, ennek a hallgatásnak a falát szeretné ez a könyv áttörni, mert szerző és kiadó egyaránt úgy gondolja, hogy ezek a nemes hölgyek megérdemelnek némi ismertséget. Különböző módon és különböző mértékben, de valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt vagyunk, s hogy ilyenek vagyunk. Pedig többnyire ők sem voltak akárkik...
Fábri Anna - Magánélet Széchenyi István korában
A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
Sigrid-Maria Grössing - Sisi, a modern nő
Erzsébet királyné gyönyörű és elegáns nő volt, férje, Ferenc József császár élete végéig istenítette és szerette. Sisi nem a 19. század végének volt a jellegzetes nőtípusa, hanem már a 20. századi modern asszony életvitelét, gondolkodásmódját testesítette meg. Ezért sem találta helyét a konzervatív bécsi császári udvarban, s bolyongott magányosan egyik országból a másikba udvarhölgye kíséretében.
Sisi fontosnak tartotta a sportolást, rendszeresen diétázott, hogy megőrizze karcsúságát, liberális újságírókkal barátkozott, szerette H. Heine költészetét, s maga is sok verset írt a nagy német költő stílusában.
A szerző erős pszichológiai beleéléssel mutatja be ennek a tragikus sorsú királynénak a személyiségét, akinek öntudatos egyéniségével korának társadalma nem tudott mit kezdeni.
Ismeretlen szerző - Magyarország története
A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.
Gabriele Praschl-Bichler - Sisi, a fitnesz és a fogyókúra királynője
A sportot és a vele kapcsolatos mozgalmakat nem tartották fontosnak a 19. század emberei. Különösen nem a legelőkelőbb körökben forgolódó lányok és asszonyok. A korszak egyetlen s persze elegáns sportjának a lovaglás számított. Sisi, Erzsébet királyné azonban - s ezt már igazán nem tartották úri dolognak - szinte hivatásszerűen űzte ezt a sportot. Tehetségekre jellemző komolysággal, szorgalommal és örömmel végezte az iskolalovaglást, de a cirkuszi akrobatika gyakorlatait is. Erzsébet a lovaglás mellett kitartóan tornázott, bár ezt a sportot végképp nem tartották elegánsnak. A királyné ennek ellenére naponta buzgón végezte gyakorlatait a kastélyaiban kialakított "tornatermekben".
Sisi a lovaglás mellett kitartóan tornázott, ugyanakkor híres gyalogló, hegymászó, úszó, kerékpározó és vívó is volt. Mindennapjait azonban talán a sportnál is erősebben alakította az a közismert tény, hogy pompás alakja és híres szépsége megőrzése érdekében szigorú - jórészt saját elgondolása által meghatározott diétát tartott. Aki hasonlóképpen kíván cselekedni, útmutatást talál a királyné fitnesz és fogyókúraprogramjában.
André Castelot - Joséphine
Trois-Ilets, egy kis falu Martinique szigetén, 1778-ban. A híres karibi jósnő, Eliama kunyhójába két fiatal lány lép be. A jövőjükre kíváncsiak. A látogatók egyikét jól ismeri a jósnő. Marie-Rose Tascher de la Pagarie, a közeli cukornád ültetvény urának tizetöt éves leánya ő. Eliama hosszan fürkészi a felé nyújtott reszektő tenyeret, aztán felemeli tekintetét és csodálattal néz a fiatal lányra. - Nemsokára férjhez mész - mondja halkan -, ez a frigy nem lesz boldog, megözvegyülsz, és akkor... több leszel, mint egy királyné!
A jósnő igazat mondott. Marie-Rose egy boldogtalan házasság után valóban többre vitte, magasabbra jutott még egy királynénál is. Császárné lett belőle, a franciák eslő császárnéja, Joséphine néven. A bájos, szeretetre méltó, eszes kreol nő 1796-ban ment feleségül Napóleon Bonaparte, illetve akkor még Napóleon Buonaparte tábornokhoz, akinek ha nem is mindig hű, de ügyes és hatékony segítőtársa volt a hatalomhoz vezető úton. S bár Napóleon 1809-ben elvált tőle, mert Joséphine nem ajándékozhatta meg a várva várt trónörökössel, a franciák császára első hitvesére emlékezve őszintén, szívéből mondta: - Páratlan Joséphine! Minden nő közül őt szerettem legjobban.
Erről a különleges képességű és sorsú, népek-nemzetek történelmét formáló-befolyásoló szépasszonyról szól a kiváló francia történész, André Castelot tudományos igényű, ám vérbeli szépíróhoz méltóan érzékletes, már-már mesébe illő fordulatokban, intimitásokban és eddig ismeretlen részletekben bővelkedő monográfiája, amely remekül kiegészíti, tovább rajzolja a Napóleon-sorozat első 2 darabját, a Napóleon és Napóleon és a nők című művét.
Hubert Pointinger - Ferenc József titkos szerelme
Ferenc Józsefnek sok szeretője volt, akiket jól ismerünk. A történeti kutatás számára azonban a császár kapcsolata Theresia Pointingerrel, a sóhercegnővel újdonságként hatott, pedig az asszony hét gyermeke közül kettőnek Ferenc József volt az apja. A szerző – szintén Pointinger – ükanyja sok éven át tartó titkos szerelmi viszonyát meséli el családi fotókkal és korabeli naplórészletekkel.
Friedrich Weissensteiner - Nők a Habsburgok trónján
Erzsébet, Ferenc József extravagáns hitvese mitikus alakká lett az idők során, úgyhogy az emberek többsége immár őt tekinti az osztrák császárnénak. Az igazság azonban az, hogy Erzsébet természete és akarata ellenére kényszerült bele a császárné szerepébe. Talán e szerepvállalási kényszernél is érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan alakult azoknak a császárnéknak a sorsa, akik 1864 és 1918 között kerültek férjük révén az osztrák trónra. Izgalmas feladat kideríteni, hogy I.Ferenc, a „biedermeier császár” döntéseibe beleszólhatott-e a politika iránt igencsak élénk érdeklődést tanúsító Mária Terézia. S ha igen, milyen döntésekbe? Talán ennél is érdekesebb megtudni, miért nem sikerült I.Ferenc és Mária Ludovika szerelmi házassága. Érdekfeszítő munka feltárni a császár utolsó feleségének , Karolina Augusztának, a „szegények és szükséget szenvedők anyjának” hétköznapjait, melyeket főként jótékonykodás töltött ki, de jutott a hitves idejéből arra is, hogy a kor leghíresebb drámaírójának , Grillparzernek egyik- éppen magyar vonatkozású – darabját kiragadja a cenzorok kezéből. Különös sors jutott osztályrészül Mária Annának , annak a császárnénak, aki évtizedeken át csöndes belenyugvással és odaadással ápolta epilepsziában szenvedő férjét, I. Ferdinándot . Zita, az utolsó osztrák császár , I. Károly energikus , politikai értelemben becsvágyó felesége, Habsburg Ottó édesanyja viszont szinte szenvedélyesen akarta a császárnéi szerepet. Kettejük izgalmakban bővelkedő életét és elődeik sorsának alakulását rajzolja elénk érdekfeszítő, színes és szemléletes stílusában a kitűnő osztrák szerző.
Mária Valéria - Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója
Soha senki nem látta olyan közelről és olyan meghitt pillanatokban Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét, mint Mária Valéria főhercegnő, a "magyar gyermek". Ezért tartják az egyik legfontosabb történeti forrásnak itt olvasható naplóját. Az eredeti szövegek és feljegyzések egy mind mostanáig hozzáférhetetlen magánlevéltárban találhatók. A müncheni Állami főlevéltárban azonban felfedezték a híres történész, Richard Sexau hagyatékában a Mária Valéria naplójából készült válogatást. Az igen megbízható, gépírásos változat alapján készült az a könyv, amit most kézhez vehet az olvasó.
Gyáni Gábor - Magánélet Horthy Miklós korában
A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
Sophie Royer - Catherine Salles - Francois Trassard - Magánélet a görög aranykorban
A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
William Shawcross - Erzsébet, az anyakirálynő
Valamikor a kilencvenes évek közepén Michael Parker őrnagy egyszer együtt teázott
Diana walesi hercegnővel és az anyakirálynővel.
Amikor a hercegnő azt mondta: - Már úgy várjuk a századik születésnapját -, az
anyakirálynő így válaszolt: Ó, ezt nem szabad mondani. Szerencsétlenséget hoz,
illetve hát lehet, hogy elüt egy nagy piros busz. Parker erre azt mondta, ez igen
kevéssé valószínű, mire az anyakirálynő: Nem, nem szó szerint, hanem átvitt
értelemben. Mert nem lenne rémes, ha az ember egész életében azt csinálná, amit
kell? Nem inna, nem dohányozna, nem enne finomakat, sokat edzene, meg minden
olyasmit tenne, amihez nincs sok kedve, és akkor egyszer csak elüti egy nagy piros
busz, és ahogy a kerekek szétlapítják, közben arra gondol: "Ó, istenem, milyen jól
berúghattam volna tegnap este!” Az embernek úgy kellene élnie, mintha másnap
elütné egy nagy piros busz. Parker akkor arra gondolt, az anyakirálynő pontosan így
élt. Sőt, tette hozzá: "minden napot csodás meglepetésként köszöntött."
A szép és fiatal Erzsébet királyné népszerű alakjával A király beszéde című Oscar-díjas filmben találkozhatunk.
Ismeretlen szerző - Magyarország az első világháborúban
A Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.
