Japán ​és kínai költők

Ismeretlen szerző - 1000 ​japán vers
Egyszerűség, ​tisztaság, bölcsesség - a japán versek tulajdonképpen nem is versek, hanem halványan ragyogó fénynyilak, amelyek felsejlenek az ember előtt, és valójában nem léteznek, mégis egy bizonyos irányba mutatnak. Olyanok akár a csillagok a bársonypuha, nyáresti égbolton: ragyognak, de elérhetetlenek, láthatóak, de mégis felfoghatatlanok. A néhány szótagban megfogalmazott érzések, hangulatok olyanok, akár a nyelvünk hegyén lévő szó, amelyet úgy szeretnénk már kimondani, de sehogy sem megy. Megfoghatatlan, a tudat víztükrének felszínét végigborzoló gondolatokat, bölcsességeket, életfilozófiákat közvetítenek. A kötet ezret tartalmaz a japán zen mesterek, híres szamurájok és gésák, a legismertebb költők haikuiból és wakáiból.

Ismeretlen szerző - Homér ​és Osszián I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Macuo Basó - Százhetven ​haiku
A ​17. századi, klasszikus japán költő verseit sokan fordították magyarra, Kosztolányitól Illyésig, Képes Gézától Tandori Dezsőig. Kötetünk számára készített haiku változataival még közülük is kitűnik Fodor Ákos, aki úgy mozog a tömör, kötött, nehéz formában és a keretei közé foglalt különös világban, mintha őmaga Basó reinkarnációja volna. Finoman formált, artisztikus soraiban - melyeknek hitelességét növelik, hogy Racskó József japánból való nyersfordításai alapján készültek - varázslatos elevenséggel szólalnak meg a természet örök igazságai.

Kemény Ferenc - Tengertől ​tengerig
Jó ​műfordító az, aki a renaissancekori humanista Julius Caesar Scaliger meghatározása szerint ex alieno ingenio poéta, ex suo tantum versificator. Vagyis aki csak másnak tehetségéből költő, magáéból csupán versfaragó. Kemény Ferencre teljesen ráillik e meghatározás. Ámde ma általában oly felfogás uralgó, hogy jó műfordító csakis az, aki eredeti költő is. Már pedig ez csak bizonyos fenntartással állja meg helyét. Sok kiváló költő teljesített jó műfordítást, de legtöbbjüknél megesik - egyeseknél ritkán, másoknál gyakran - hogy az idegen költemény magyar változatán saját eredeti költeményeik hangulata érezhető az eredetinek hangulata helyett. Hasonlítsa össze az olvasó például Georg Trakl Verklárter Herbst című versének e kötetben „Megdicsőült ősz" címmel lelhető fordítását ugyanennek Szabó Lőrinctől származó fordításával, és persze mindkettőt az eredetivel; ebből rögtön kiviláglik, hogy a magyar versfaragó változata jobban tükrözi az eredetinek hangulatát mint a tagadhatatlanul kiváló magyar költőé. Kemény Ferenc egyébként nem csupán idegen nyelvekről magyarra fordít verset, hanem magyarról idegenre, sőt idegenről idegenre is. Például angolról spanyolra és viszont, norvégról oroszra és viszont, s így tovább. Vagyis nem kevesebb mint 102 viszonylatot tesz ki versfordításainak összessége. De ez a Guinness Book of Records-ba nem vehető be, mert a szerkesztőség véleménye szerint ez „nagyon is sajátságos teljesítmény". Mert ugyebár nem oly egyszerű és világos, mint a leghosszabb prédikáció vagy leghosszabb szakáll. Végezetül még csak annyit, hogy költő és versfaragó viszonya olyan, mint zeneszerző és zongora- vagy hegedű-virtuózé.

Li Taj-Po - Tu Fu - Po Csü-Ji - Li ​Taj-Po, Tu Fu, Po Csü-ji versei
Válogatás ​a kínai költészetből.

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós összegyűjtött versei és versfordításai
Kiadásunk ​Radnóti Miklós lírai műveit: költeményeit és versfordításait tartalmazza. A jelen, harmadik, javított és bővített kiadás javította az előző kiadások sajtóhibáit, a tartalomjegyzékben feltünteri Radnóti első három kötetének belső cikluscímeit. Közli továbbá minden versciklusán belül az alcímeket, illetve ha ilyen nincs, a versek kezdősorát. A versciklusokon belüli alcímeket és a ciklus verseinek kezdősorait a mutatókban is megadja. Néhány vers keletkezési dátuma az újabb kutatások eredményeinek megfelelően módosult. A kötet anyaga négy új verssel bővült. Ezekről részletesebben az utószó zsengékkel foglalkozó részében esik szó.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összegyűjtött versei és versfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Japán ​haiku versnaptár
Európa ​a múlt század második felében kezdte valójában felfedezni a maga számára Japán kultúráját. Tudvalévő, hogy Van Gogh és festőtársai mennyire lelkesedtek a távol-keleti szigetország színes fametszeteiért, az irodalom megismerését azonban a nyelvi nehézségek egy időre még hátráltatták. De mikor századunk első évtizedében megjelentek a nyugati nyelvekre fordított első haiku-kötetek, valóságos irodalmi szenzációként fogadták az "impresszionista epigrammákat". Sőt, hatásukra már 1905-ben kiadták Franciaországban az első európai nyelven írt, önálló haiku-gyűjteményt. A színes fametszet elsősorban a francia impresszionista festészetre, a haiku pedig mindenekelőtt az angol-amerikai modernista költészeti irányzatra, az imagizmusra gyakorolt mély hatást, amely olyannyira tartósnak bizonyult, hogy 1963 óta American Haiku címen haiku-folyóiratot adnak ki, amely eredeti angol háromsorosokat közöl. A távol-keleti irodalmi műfajok közül mind ez ideig talán a haiku hatott leginkább a nyugati irodalomra, mégis gyakran joggal vitatják, hogy a modern haiku egyes költői vajon mennyire értik és követik poétikai hagyományait.

Macuo Basó - 333 ​haiku
Macuo ​Basó, Japán kétségkívül legnagyobbnak számító költője (a Macuo a családneve, de Basóként szokás emlegetni, vagyis személynevén, mint általában a híres történelmi alakokat, művészeket) 1644-ben született egy Ueno nevű kisvárosban, alacsony rangú szamurájcsaládból. A középkor vérengző évszázadai után már majdnem ötven éve tartott a Tokugava-béke, gyarapodtak az anyagi javak, nőtt a kultúrára is vevőképes városi polgárság lélekszáma, lehetővé vált a társadalmi mobilitás, az írni-olvasni tudás már nem csak a felsőbb osztályok privilégiuma volt. A haikai no renga (a komikus versfüzér) viszonylag új, közösségi jellegű műfaja a kereskedőket éppúgy vonzotta, mint a szamurájságot. Basó ifjúkorában számos ilyen „verstalálkozón” vett részt barátjával, az előkelő Tódó Jositadával, majd annak korai halála után előbb Kjótóba, azután Edóba (a mai Tokióba) költözött, egyre több (több száz) tanítványt és mecénást vonzva magához, népszerűvé és elfogadottá téve a renga önállósuló első szakaszát, az akkor még hokku-nak nevezett haikut. Élete utolsó éveiben hosszú vándorutakon ismerkedett hazája tájaival, s élményeit haikukkal tűzdelt naplókban örökítette meg. Ne higgyük, hogy ezek a Japánon kívül hagyományosan három sorba írt, 5--7--5-ös szótagszámú kis "epigrammák", ahogy első nyugati átvevői nevezték őket, minden esetben könnyed rögtönzések.

W. H. Auden - Achilles ​pajzsa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Olasz ​erato
Az ​erotikának máig nincs egyezményes meghatározása, azaz nincsenek megbízhatóan kijelölve a határai. Az ilyen témájú antológiáknak ezért mindannyiszor válaszvonalat kell húzniuk: mettől meddig merítsenek. Válogatásunkban mi a tárgy és a minőség kettős szempontját követtük: beválogathatónak tekintettünk minden olyan írást, amely érzéki vágyat közvetít, vagy annak beteljesülését jeleníti meg, amennyiben irodalmi értéket hordozóan teszi. Eszerint a burkolt és a nyílt, a finom és a nyers, a virágnyelven szóló és az obszcenitásig szókimondó erotika példái egyaránt helyet kaptak a kötetben. S noha a példatár korántsem hiánytalan - egyetlen szöveggyűjtemény sem lehet az -, kötetünk az olasz irodalom érzéki vonulatának valós keresztmetszetét adja.

Jules Supervielle - Jules ​Supervielle versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Ákos - Buddha ​Weimarban
"Elkészítési ​javaslat: versemet oldd föl / Életed Vizében: úgy, / ahogy neked jó."

Fodor Ákos - Még: ​mindig
ÉLET ​ÉS MŰ szellem az anyag örökégő házából menekít ezt-azt

Sylvia Plath - Zúzódás
"Halála ​valahogy beletartozik a képzelet kockázatába..." - írta Robert Lowell, amikor régi tanítványa, Sylvia Plath, a újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetsége 1963-ban öngyilkos lett. A hátrahagyott életművet George Steiner így méltatta: "Sylvia Plath költészete: legenda; közösségi érték és egyedülálló különlegesség. Megtalálható benne a kor érzelemvilágának pontos lenyomata, s ezzel együtt valami hasonlíthatatlan, makulátlan, kemény tökéletesség... A versek veszedelmes kockázatot vállalnak; a véghatárokig feszítik Sylvia Plath eredendően tárgyilagos, önemésztő érzékenységét. Keserű diadalt bizonyítanak, a költészetét, mely képes rá, hogy a valóságnak odakölcsönözze a képzelet maradandóbb nagyszerűségét." Sylvia Plath, pályája csúcsán: harmincegy éves, kétgyermekes amerikai asszony, és időtlen, görögtisztaságú tragédiahősnő. Alakját közel érezzük magunkhoz, és csillagtávolinak.

Szergej Jeszenyin - Szergej ​Jeszenyin válogatott versei
A ​Világirodalom Gyöngyszemei sorozatban másodízben jelennek meg Jeszenyin versei, kinek népszerűsége hazánkban, de az egész világon is jól kitapinthatóan növekszik. Mutatja ezt irodalomtörténeti, írói-költői hivatkozások sora, de még inkább a jeszenyini költészetet rajongva szerető olvasók nagy száma. Most már bizonyos, hogy Jeszenyin több volt, mint az orosz falu és a természet legnagyobb költőjeként említhető poéta. Erre ez a válogatás is jó példa, melyet Kiss Benedek készített, megmutatva a nagy szovjet-orosz költő igaz értékeit.

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós összes versei és műfordításai
Tragikus ​halála óta Radnóti Miklós a magyar nép köztudatában legnagyobb klasszikusaink közé emelkedett. Pogány köszöntő - ez volt első kötetének címe. Köszöntsd a napot - ez volt az első kötet első versének a címe. "Ha csak verscímein zongorázunk végig - mondta első költői korszakáról Bóka László, Radnóti halálának huszadik évfordulóján -, azok zöme az első hangütést visszhangozza. S noha az első hangütés frissessége után a kötetek hangja egyre szomorkodik-komorodik a nehezülő időben, nincs a magyar lírának még egy ilyen napragyogású, életteli, érzékletesen örömtudó életműve, mint Radnótié... Költészetében mintha helyreállt volna a természeti világ és az ember kapcsolata, valamint civilizáció előtti, pogány életöröm." Tartalmukkal és formájukkal lázadó fiatalkori versei után, az érett esztendők halálfélelemtől átitatott, letisztult remekművei, harcos antifasiszta költeményei pedig azóta a francia, orosz, olasz, német, angol olvasók ezreit is meghódították. De Radnóti költészetének "érdemét - figyelmeztet tanulmányában a fiatalkori hű barát, Ortutay Gyula - nemcsak a néhány tragikus nagyságú, világirodalmi jelentőségű verse adja; ezek a versek egyetlen ívű, következetes költői pálya fejlődésének részei, s éppen az a csodálatos benne, hogy még a külső költői eszközök is annyira organikusan nőnek előzményeikből. Radnóti költői erkölcsét az is jellemzi, hogy könyörtelenül elhagyott minden fölös sallangot, az izmusok minden borzas szecesszióját, de féltő gonddal őrizte minden bátorító, költői, ábrázoló, kifejező többletet adó újdonságát." Radnóti-kötetünk a költő verseinek és műfordításainak eddigi legteljesebb kiadása; gyűjteményünk az utolsó, az 1969-es kötethez képest újonnan megtalált versekkel bővült.

József Attila - József ​Attila összes versei
A ​jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.

Charles Baudelaire - A ​Rossz virágai
[A ​2., javított kiadás fülszövege:] Magyar nyelven eddig _A Romlás virágai_ címmel ismert, Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításában kiadott művet most TORNAI JÓZSEF tolmácsolásában veheti kézbe a verskedvelő olvasó. A jelenlegi cím: _A Rossz virágai_ a francia eredeti szöveghű változata. Baudelaire legendás kötete a líra újjáteremtődésének legjelentősebb teljesítménye. Nemcsak mássága miatt emelkedik ki a XIX. századi életművek közül, hanem radikálisan megújított költői eszköztára miatt is. Szakított a romantika áradó retorikájával, száműzte a zsánerképeket, hátat fordított az anekdotizmusnak. Tökéletes versekben tudósított a személyiség kettősségéről, a magányról, a szenvedés belső pokláról. 1857-ben jelent meg Párizsban; magyarul először Reviczky Gyula fordított egy verset a kötetből 1886-ban. A teljes könyv fordítása 1923-ban látott napvilágot Magyarországon. A korabeli, párizsi konzervatívok és egyéb prűd honatyák a könyvet istengyalázó és erkölcstelen mivolta miatt ügyészség elé citálták, bár betiltását nem rendelték el, hat vers kihagyására tettek javaslatot. Baudelaire, ahogy Victor Hugo mondta, "új borzongást" hozott a lírába. A szenvedélyek és a végtelen utáni vágy örvényeiben gyötrődő lélek: a lelkifurdalás költője, a szerelem, a művészet és az izgatószerek mámorainak hírnöke. Szokatlan gondolatait és érzéseit, elemző értelmének és érzékeny idegrendszerének költői megfigyeléseit, sejtelmes nosztalgiáit kristálytiszta formában, kivételes verskompozíciós készséggel fogalmazta meg. Nagy költői felfedezése a színek, illatok és hangok korreszpondenciája, egymásba játszása. A könyv az első, 1991-es publikáció után most második, javított kiadásban lát napvilágot a _Les Fleurs du Mal_ megjelenésének 150. évfordulója alkalmából.

Omar Khajjám - 293 ​rubáí
Omar ​Khajjám egyike a világirodalom nagy rejtélyeinek. A legnagyobb költők között tartják számon, jóllehet egyetlen írott verssora sem maradt ránk. A kortárs krónikások mint kiváló matematikust, csillagászt, filozófust becsülték, a költőt csak halála után száz évvel fedezték fel. Attól fogva egyre szaporodtak a neki tulajdonított négysorosok, ma már több százra tehető a számuk. Omar Khajjám egyműfajú költő: a perzsa négysoros, a rubáí nagymestere. A rubáí a rögtönzésen alapul: kollektív műfaj, közösségi alkalmakkor születik, fontos ismérve a megjegyezhetőség, különlegessége a kettős rímelés. A költő Khajjám alakját a rubáí hagyománya alkotta meg. Azt a kristályos magot, amihez hozzátapadtak a versek, a keserű bölcs, a dacos szabadgondolkodó, a bor és a szerelem apostolának mintáját azonban bizonyára ő maga szolgáltatta. A "khajjámok" jellemzője a létfilozófiai mélység, az erkölcsi tartás, az illúziókkal való leszámolás. Legfőbb érték az élet, legfontosabb dolgunk az öröm, legféltettebb kincsünk a függetlenség. Omar Khajjám négysorosaiból ez az eddigi legbővebb, forma- és tartalomhű válogatás magyarul. A műfordítás Halasi Zoltán munkája, az eredeti perzsa nyelvből készült, nyersfordítás segítségével. 293 rubáí szólal meg most azzal a természetességgel és világossággal, amely a szép magyar versek sajátja. A fordító utószava kalauz a versekhez és a mai olvasónak is izgalmas képet nyújt a középkori perzsa kultúráról.