A ​megfagyott forradalom Értekezés ​a jakobinizmusról

Hahner Péter - A ​Bastille bevétele
"...július ​13-án egymás után szólaltak meg a párizsi templomok vészharangjai, és aki felment a Bastille tornyaira, minden irányban füstoszlopokat láthatott. Pergett a dob, néha egy-egy lövés is csattant... Ezen az éjszakán hétszer dördültek el lövések az erőd tőszomszédságában. Launey mindannyiszor riadóztatta a helyőrséget, s mialatt a svájciak odalent puskaporos hordókat gurítottak a pince felé, a tornyokról nézelődő invalidusok elé különös látvány tárult. Párizs fényben úszott, minden ablakot kivilágítottak, mintha ünnep lenne... Mire készül ez a város? És mi történik itt egyáltalán? A katonák többsége már a második éjszakát töltötte álmatlanul, fáradtan álltak őrhelyeiken, és várták a hajnalt. 1789. július 14. hajnalát."

Orczy Emma bárónő - A ​Vörös Pimpernel
A ​Vörös Pimpernellel egy világsikert kap a kezébe az olvasó, s egyúttal egy irodalmi legenda kulcsát. A magyar származású, gyermekkorában Angliába került, majd ott népszerű angol írónővé befutott Orczy Emma bárónő 1907-ben írta ezt a romantikus regényt a Vörös Pimpernel fedőnevet használó angol lordról, aki az 1792-es szeptemberi vérengzések idején, kalandos körülmények között sok francia arisztokratát ment át Angliába. Siker volt a regény már megjelenése idején is, és sikere újra meg újra megismétlődött, valahányszor filmre vitték: 1934-ben, Leslie Howard és Merle Oberon főszereplésével, majd 1941-ben ismét Leslie Howarddal, ezúttal egy jelképes erejű, modernizált filmváltozatban, olyan történelmi helyzetben, amikor Anglia újabb menekülteknek adott otthont. Mégis, a háború után másfajta nimbusz övezte nálunk A Vörös Pimpernelt. "Index"-re került (legalább is ez az, ami a köztudatba beszivárgott a többnyire csak címe alapján, hallomásból ismert könyvről) egy korlátolt történelemszemlélet jegyében, amely nem tűrhette el, hogy a francia forradalom megítélésében bárminő elítélő elemek fölmerülhessenek. Pedig hát mit vétett A Vörös Pimpernel? Ha politizál ez a romantikus kalandregény, akkor pusztán a terror véres túlkapásait ítéli el, s romantikus regényhez illően tisztán látja a józanság, a türelem, a segítőkészség emberi erényeit, s fest ma is hiteles portrét a karrieristákról, az átnyergelőkről és túllihegőkről.

Marczali Henrik - A ​forradalom és Napoleon kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Albert Soboul - Népi ​mozgalom és forradalmi kormány Franciaországban 1793 - 1794
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete István - Végtelen ​út
A ​történet a francia forradalom idején játszódik, amikor is egy ifjú gróf (akit "rókalelkű" bátyja üldöz) menekülni kénytelen. Álruha, álnév, ekhós szekér jelentik a menekülés útját. Mindenesetre az ifjú (apja kíséretében) végigkocsikázik Franciaországon, Németországon, Ausztrián, hogy azután Magyarországon pihenhessen meg, leljen végre békét és - minden jel szerint - új otthont. Útközben persze vagy már majdnem felismerik, vagy az üldözők közelednek, vagy a brigantik jelentenek veszélyt, ám áldott lelkű asszonyok és lányok is akadnak, akik a szép ifjú kedvéért hajlandók segíteni. Az egyik ilyen leányba bele is szeret az ifjú gróf. Szerelmük beteljesül ugyan, de el kell válniuk, egy későbbi utazás reményében. E találkozás meghiúsul, a szegény lány ugyanis meghal, egy fiúgyermeket hagyva hátra.

Emmuska Orczy - The ​Scarlet Pimpernel
Based ​on the 1903 play of the same name, the novel was published shortly thereafter and was an immediate success. The Scarlet Pimpernel follows the story of Marguerite Blakeney--a beautiful French actress--and the anonymous hero who rescues condemned aristocrats out of France during the Reign of Terror following the French Revolution. The book's anonymous hero of dual identity is a precursor to latter heros and superheros such as Superman, Zorro, The Lone Ranger, and Batman.

Lengyel Balázs - A ​szebeni fiúk
Izgalmas ​történelmi regény a negyvennyolcas szabadságharc idejéből. A nagyszebeni gyerekek gondtalan csatajátékából, romantikus várépítéséből váratlanul országos méretű hőstett válik. Egy kihallgatott beszélgetés hírét elviszik Bem apónak, ezzel segítve hozzá a nagy tábornokot, hogy zseniális módon kiűzze az osztrákokat Szeben várából. A fordulatos, szép történetben fel-feltűnik a negyvennyolcas események sok ismert alakja, a szebeni fiúk a rajongásig szeretett költővel, Petőfi Sándorral is találkoznak.

John Keegan - Hat ​hadsereg Normandiában
A _Hat ​hadsereg Normandiában_ a világhírű hadtörténész, John Keegan egyik alapműve. A második világháború egyik leginkább drámai és sorsdöntő eseményét, a szövetségesek normandiai partraszállását és az azt követő eseményeket meséli el sodró, olvasmányos formában. A címben ígért hat hadsereg igazából hét. Külön fejezetet kap az amerikai, a kanadai, a skót (!), az angol (!), a német, a lengyel és a szabad francia. A magyar olvasónak revelációt jelenthet, ahogyan az angol-brit Keegan megmutatja a hazája szárazföldi haderőnemét alkotó részek markáns nemzeti jellegzetességeit, amelyek a fegyvernemválasztást és a harcmodort is erősen befolyásolták (és befolyásolják mind a mai napig). Keegan tanári pályafutása első évtizedeiben a brit katonai akadémián, Sandhurstben együtt oktatott a háborút megnyerő tisztek javával. Ez a közvetlen érintkezés egyedülálló lehetőséget biztosított a számára, hogy megértse a második világháborús hadviselés alapkérdéseit. A könyv több izgalmas témát is vizsgál: többek között, hogy milyen hadsereget állít ki egy-egy társadalom, és az a fegyveres erő mennyire képezi le az illető társadalmat; és ezzel összefüggésben pedig mi tette „a modern idők szakmailag leghatékonyabb” hadseregévé a németet, amelyet nemcsak hogy egy, a végletekig gonosz és aljas, de gazdasági és társadalompolitikai szempontból csak a Szovjetunióéhoz foghatóan kevéssé hatékony és irracionális rezsim állított ki. Keegan szakszerűsége és intellektuális mélysége mellett nagy mesélő is, és ebben a könyvében sem okoz csalódást olvasóinak.

Maurice Druon - Az ​elátkozott királyok IV-VI.
E ​második kötetben folytatódik Civakodó Lajos és új feleségének a történet. Magyarországi Klemencia alázattal szereti szertelen, gonosz hajlamok sarkallta férjét, s már-már úgy látszik, sikerül felébresztenie benne a bűntudatot, és Civakodó Lajos jóvá fogja tenni vétkeit, de az ország nagyjai folytatják kíméletlenül harcukat a hatalomért, rangért, vagyonért, é ennek áldozatul esik Lajos is: méreg végez vele. Annyira áhított gyermekét, örökösét már nem láthatja meg. A főurak a gyász idején készülnek a nagy összecsapásra: vajon kinek sikerül megkaparintania a hatalmat? S az országos bonyodalmakba belefonódik az előző részekből ismert Guccio Baglioni itáliai bankár és egy bájos francia nemeskisasszony sorsa: titkos házasságuk drámai események elindítója. Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elveszett férjét, X. Lajost. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született... Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónja századok óta először áll üresen. Király nincs, de pápa sincs! Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia nagy sietve egy ősi törvényre hivatkozva a fiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajos királynak meggyilkolt első feleségétől már ugyan van lánya, csakhogy Johannának, úgy hírlik, nem Lajos az apja... Klemencia végre gyermeket szül: fiút! De kereszteléskor a csecsemőt megmérgezik. Postumus János csak néhány napig élt. A régens, a Vaskirály kisebbik fia azonnal önmagát koronáztatja meg, V. Fülöp néven. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII: János segíti. Igaz, a megmérgezett csecsemő nem királyfi, hanem egy cseregyerek, de ezt csak kevesen tudják! A titkot szigorúan őrzik.

Jean Rouaud - Jeles ​férfiak
A ​fonnyadt és kegyes Marie nagynéni még mindig a kis kerti lakban éldegél, a francia autókkal továbbra is akadnak problémák, és Rouaud most is a francia nagypolgári élet egyik leghitelesebb és legfinomabb tollú krónikása. A trilógia első kötete, amely A dicsőség mezején címmel jelent meg, a mesélő anyai nagyszüleinek életét rajzolta elénk, és azt a drámai fordulatot, ahogy az első világháború romba döntötte az apai ág egzisztenciáját. A Jeles férfiak a narrátor apjának, Josephnek a történetét meséli el. Ez a gondoskodó, tevékeny és szeretetteli férfi heti hat napon át porcelánt árulva járja be keresztül-kasul Bretagne-t, hogy a hetediken aztán autóba vágja családját, és kimenjenek a hegyekbe. A közös, nagy túrákon egy szökőkúthoz gyűjtenek köveket, amely azonban már soha sem készül el. Joseph életét ugyanúgy alapjaiban alakítja át a második világháború, ahogy a nagyszülők generációjáét az első. Ez a könyv talán az első kötetnél is elevenebb és gazdagabb, telve szeretetteljes módon ábrázolt abszurditással. Rouaud stílusa elegáns és nagyvonalú, képei pedig teli vannak melegséggel.

Kodolányi János - Futótűz
A ​regény egy nyár története a világháború utolsó évéből. Erre a nyárra a forradalom őszi vihara zúg le s ez a vihar sodorja el egymástól a regény szereplőit s szakítja el a gazdag történet fonalát. De a forradalom viharában ott zúg az első szerelem vihara is a fiatalság minden vágyával és érzelmi válságával. Ez a vihar tép bele két ifjú barát életébe. Barátságukat, amelyen a gyermekkori pajtásság pecsétje ég, csaknem széttépi egy mesteri tollal megrajzolt, ravasz kis falusi démon cselszövénye. Vergődő, ábrándos rajongás és egészséges férfiszerelem ütköznek itt össze. Az utóbbi győz, de józan életszemléletével ez segíti át barátját is az első csalódás nagy válságán. A kettős szerelem-feszültségnek drámai hátteret ad a forradalom felé érő helyzet izzása, amelynek villamos légkörében szinte monumentális körvonalakat kap Kodolányi többi mesterien megformált alakja is. A regény komoly, nagy értéke az újabb magyar szépirodalomnak.

Jacques Bainville - Franciaország ​története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maurice Druon - A ​vaskirály / A megfojtott királyné
Az ​olvasó e kötettel az utóbbi évtizedek legsikeresebb történelmi regényciklusának első kötetét veszi kézhez. Az író Az elátkozott királyok összefoglaló címen hat könyvben megeleveníti a XIV. század Franciaországát: Az utolsó Capetingek uralmát és a százéves háború kezdetét. Ebben a kötetben A Vaskirály Szép Fülöp uralmának utolsó szakaszát dolgozza fel lebilincselően. A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a francia trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.

Kocsis Noémi - A ​dajka
Egy ​kislány, egy nagymama, egy sötét erdő. Egy titok, amely az életük része, anélkül, hogy tudnának róla. A 18. századi Franciaország asszonyai, akik helyüket keresik a Felvilágosodás férfiak irányította rendszerében. Kicsodák valójában a kor dajkái? Milyen sors jut a gyerekeknek ott, ahol a világosság sokszor a legmélyebb sötétet hivatott elfedni? És dönthet-e a saját életéről egy nő, akinek elege van ebből a sötétségből?

Hahner Péter - Franciaország ​története
Franciaország ​történetének megírása az egyik legnehezebb - ám egyben leghálásabb - történetírói feladat. Kevés európai nemzetnek van annyi élő - és egyben ellentmondásos - mítosza, mint a franciának: a középkorban "az Egyház legidősebb leánya", az újkorban a felvilágosodás és a forradalom antiklerikalizmusa éppúgy a nemzeti öndefiníció szerves része, mint a XIX. századtól a jakobino-szocialista szellemiségű bal- illetve az ultramontán katolikus és ultranacionalista jobboldali radikalizmus hagyománya. (Nekünk magyaroknak Trianon traumája külön is megnehezíti a "francia kapcsolat" tisztán tudományos vizsgálatát.) Hahner Péter könyve bravúrosan veszi az imént felsorolt akadályokat, s az adott terjedelmi korlátok között kiválóan oldja meg Franciaország történetének feldolgozását - csak annyi elfogultsággal, amennyi élményszerűvé teszi a történelmi anyag bemutatását a történészi tárgyilagosság csorbulása nélkül.

Cennerné Wilhelmb Gizella - Köpeczi Béla - Vadász Sándor - Képek ​a nagy francia forradalom történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juliette Benzoni - A ​szökevény
Folytatódnak ​Hortense avagy Lauzargues márkiné kalandjai. Főhősnőnk útja először Párizsba vezet, hogy segítségére siessen börtönbe zárt barátnőjének, Feliciának. A következő állomás Bécs, ahol veszélyes tettre szánja el magát: ki akarja szabadítani Napóleon fiát. Sokak vágyát teljesítené, ha a Sasfiók elfoglalhatná az őt megillető helyet a hatalomban. A merész tervek azonban még merészebb tetteket követelnek. Lehet, hogy az összeesküvés Metternich kancellár életébe kerül? S hogy védi meg magát Hortense a legnagyobb veszedelemtől, Patrick Butlertől? Vajon sikerülnek-e a nagyszabású hazafias tervek? S a sorsdöntő események után vajon mit tartogat a jövő Hortense számára?

Maurice Druon - Az ​elátkozott királyok I-III.
Az ​I. kötet a Vaskirály Szép Fülöp uralmának utolsó szakaszát dolgozza fel lebilincselően. A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a franica trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.

Juliette Benzoni - Virradat
Hortense ​Párizsba szökik, hogy végre érvényt szerezzen az igazságnak.Itt találkozik egykori barátnőjével, az időközben Morosini grófnévá lett Feliciával, aki segítségére siet - jóllehet, ő is bajban van: titokzatos körülmények között eltűnt bátyja után kutat. Közben a főváros forrong, kitör az 1830-as forradalom. Lajos Fülöp személyében új király kerül a trónra. Vajon ő igazságot szolgáltat Hortense-nak szülei gyilkosaival szemben? S a kegyetlen Lauzargues márki miben mesterkedik? Vajon lesz-e hősnőnknek elég bátorsága, hogy még egyszer visszatérjen ősi hajlékába, a félelmek és örömök földjére?

Maurice Druon - Liliom ​és oroszlán
A ​Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirathamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.