Adjon ​az Isten

Vihar Béla - Baráti ​asztal
Filozófiai ​ihletésű költészet Vihar Béláé, melyen mindig átcsillan az igaz líra sokfélesége. Versei a valóságos élethez kötődnek: az érzelmi és intellektuális gazdagság a társadalmi igazság megértését szolgálja költészetében. Elégikus játékosságtól, a megrázó tragédiáig ível ez a költészet. Rokonszenves mondanivalóit a költői látomás és a versben kifejeződő emberi gazdagság hitelesíti.

Vihar Béla - Önarckép ​1962
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vihar Béla - A ​négy felelet
Akik ​figyelték a költő munkásságát az utóbbi esztendőkben, észrevehették, hogy egyre erőteljesebben, egyre nagyobb erőfeszítéssel próbálja kibontani önmagát, megformálni költészetét. Ez a könyv szép bizonyítéka annak, hogy Vihar Béla igazi utat tett meg az utóbbi időben: költészete mély és meggyőző vallomás önmagáról és a korról. A költő, aki talán Babits Mihály és Radnóti Miklós lírai emlékezetét hordozza leginkább sejtjeiben, olyan versekkel köti le figyelmünket, mint a Jób tánca, Dózsa cigányai, Jeanne D'Arc utolsó estéje, Egy lovacska tűnődése az ókorban, vagy a Jelenés a Néva partján címűek. Kötetének talán legmegrázóbb, legnagyobb hatású verse az Egy katona megy a hóban című nagy vallomás, amely a hazatérés lírai eposza, a szenvedés útjáról való hazatérésnek, kegyetlen és fölemelő nehézségeinek, a hazaszeretetnek nagyzengésű éneke.

Csanády János - Atomkori ​próbatétel
Első ​verseinek megjelenése idején, 1955 nyarán, Csanády János huszonhárom éves volt, s dramaturgiát tanult a Színművészeti Főiskolán. Már addig is milyen zaklatott, zsúfolt életút volt mögötte! Kamaszkorában mezei munkát végzett – majd tizenhat éves korában Budapestre „szökött”, szívében az „emlékek dühével” s csillapíthatatlan sóvárgással a tudomány és a gépek világa után. Autószerelő lesz Budapesten, végül Salgótarjánban dolgozik. Szakérettségit tesz, s innen kerül a Színművészeti Főiskolára. Fölfedeztetését Veres Péternek, Simon Istvánnak, Király Istvánnak, Fodor Andrásnak köszönheti – a „Csillag” és a „15 fiatal költő 105 verse” című antológia hozza meg számára a költővé avatás szorongató pillanatait… 1958 óta öt verseskötete jelent meg Csanádynak. Válogatott verseit és új verseinek legjellegzetesebb darabjait tartalmazó mostani kötete egy küzdelmes alkotói pálya rangot adó állomása, amelyet felszabadítóan, igazságtevően előzött meg az 1965-ben elnyert József Attila-díj. A harmincévesek mezőnyének markáns arculatú képviselője, s emlékezetes, erős versei alapján nemzedéke legjobbjai között tarthatjuk számon. Indulatos, bátor, önmagával és a világgal állandó harcban álló költő. Líráját szüntelenül gyarapítja a kommunista tudatosság, a modern tudományosság eredményeivel, a kor emberének megrendítő tapasztalataival, eszmélkedéseivel. Az elmúlt néhány év alatt egyre inkább előtérbe került verseiben a gondolatiság, az emberi kapcsolatok etikájának szenvedélyes kutatása. Az összetett világképre való törekvése azonban nem jelenti nála a politikai harcosság, a szabadságukért küzdő népekkel való szolidaritás kifejezésének feladását: gazdag hangszerelésű, látomásos verseiben is új, érvényes korképre, a szocialista ember érzés- és gondolatvilágának méltó kifejezésére törekszik, s már most, harminchét éves korában komoly eredményeket ért el. Válogatott verseinek jelen kötete azokat is meglepi majd, akik eddig is nyomon követték és szerették Csanády János költészetét.

Orbán Ottó - A ​teremtés napja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vajda János - Vajda ​János válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​Ady-vers időszerűsége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berzsenyi Dániel - Berzsenyi ​Dániel válogatott versei
Kettős ​Berzsenyi-évfordulót ülünk 2006-ban: a költő születési dátuma 1776, halálának éve: 1836. A műkedvelő módra verselgető földesúrból az 1810-es évek elejére a korabeli magyar líra legnagyobb mestereinek egyike lett, noha tehetségét egyértelműen még a híres ítészek, Kazinczy és Kölcsey sem ismerték el, sőt, egy-egy levelük, recenziójuk éppenséggel kedvét szegte a poétának. Ám a magyar időmértékes verselésnek az a magas rendű foglalata, amely Berzsenyi Dániel költői életművében ma is gyönyörködteti, megrendíti az olvasót, e súlyos szavú versvilág a hazai felvilágosodás szószólója és tanúja napjainkig: kapunyitás a magyar romantikus költészet lángelméinek. Kötetünk válogatás ugyan, de voltaképp alig néhány nagyobb kompozíciót s egy-két kisebb művet hagy el csupán: tehát a Berzsenyi-teljességbe kalauzol.

Török Gábor - A ​pecsétek feltörése
Tartalom Ajánlás ​az autonóm emberhez Meg lehet-e tanulni, hogyan olvassunk modern verset? Hogyan olvasunk? A líraolvasás játékszabálya Nem mind líra, ami átvitt értelmű! Pop-art líra: költőivé emelt talált tárgyak és tanulságaik A versben van a többértelműség vagy bennünk? Az elsőleges jelentés ellenállása A MODERN LÍRA REJTJELEZETT NYELVE Szökellő gondolatok, merész kapcsolatok Az ellhallgatás beszédessége Ponttalanul = pontatlanul? És mégis költészet lehet az írásjelekben! A feszített, a csonka meg a többi: az aktivizáló versmondat Nyelvtan: magánhasználatra? Korlátdöntögetés? Képzők a költő kezében Összekapcsolt és összekovácsolt szavak Lírai szavak vegykonyhája Jelentésjáték A költői "halandzsa" tanulságai A VERS SZERKEZETHÁLÓZATA, AMELY ELŐKELŐBBEN STRUKTÚRÁNAK IS MONDATIK A művészileg megértett-átélt disszonancia Szerkesztési elv - az azonos versmondatformákból Ismétlődő jelentésegységek lírai szőttese A lírai idő Térbeliség és filmszerűség A költő, a lírai én és az egyes szám első személy Ki a lírai vers címzettje? Végén csattan? A tárgyszerű, az "objektív" vers Mit mutat a vers szerkezetéből a versszak, a szakasz? Sorvég és mondatvég ellentéte Amit a nyomtatás láttat a vers szerkezetéből Számadatokká "nyomorított" versek, szentségtörő statisztikázás? A VERS ÉS AMI KÖRÜLÖTTE VAN Az "irodalmi" költészet Francia mondat magyar versben? Kollázs A VERS GYÖKEREI Élmény és vers Válasz a múltból - válasz a múlt nyelvén Szókincs a város pereméről Lírai nyelvünk pincéjéből - a kertjébe Anyag és forma a népköltészetből

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Jókai Mór - Jókai ​Mór költeményei I-II.
Jókai ​Mór 50 éves írói jubileumára a Révai Testvérek 100 kötetben megjelentették az író összes műveit. A „nemzeti díszkiadás” öt évet vett igénybe. Az 1898-ban megjelent 98. és 99. kötetben Jókai költeményei foglaltatnak, először könyv alakban összegyűjtve. Fellelhetők benne szózatok, hazafias-, politikai-, elbeszélő-, leíró-, alkalmi- és humoros költemények, szatírák, furcsaságok, tréfák, ötletek és hangulatok. A verseket olvasgatva kiderül, hogy Jókai nemcsak kitűnő regényíró volt, hanem nagyszerű költő is.

Orbán Ottó - Kocsmában ​méláz a vén kalóz
"Orbán ​Ottó, a hagyomány korszerű klasszicitását képviselő költő, akinek kisujjában van a posztmodern eljárások fölényes ismerete, a posztmodern teszi idézőjelek közé. Közelmúlt éveinek költészete a tagadás tagadása, ami sokak szemében esztelennek minősülő remény..." Domokos Mátyás

Jékely Zoltán - Lidérc-űző
Jékely ​Zoltán, a Nyugat-nemzedék jeles költője nyolc esztendő után ismét új verskötettel lép a nyilvánosság elé. Kötetet mintegy hatvan kisebb lírai verset s egy hosszabb verses mesét tartalmaz. A szerelemről s az örök emberi problémákról vall. Ma is fiatalos frissességgel, meggyőző művészi erővel mondja el véleményét a múltról és a jelenről. Verseit sajátos derű jellemzi. Az "Angalit és a remeték" című verses meséjében egy bonyodalmakkal teli, bájos szerelmi históriát mond el. Lidérc-űző című kötete nyilván újabb érdeklődőket vonz majd Jékely olvasótáborába.

Kátai Tamás - Távolodó, ​távolodó
Kátai ​Tamás makói költő és zenész (Thy Catafalque, Gire, stb.) első, szerzői kiadásban megjelent verseskötete

Gyóni Géza - Lengyel ​mezőkön, tábortűz mellett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Válogatott ​versek I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar költészet kis ABC-je 2. - DEF
Dsida ​Jenő, Eörsi István, Faludy György versei

Illyés Gyula - Különös ​testamentum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Várakozás ​a tavaszban
Egy ​hang él bennünk, egy különös tónus állandóan visszacsengő emléke Csoóri verseiből. Valami fojtott lobogás hangja, amely folytonosan újjáéled: hol panaszban, hol örömben, hol odaadó önkívületben és önmagát leszerszámozó elhagyatottságban. Költészetében a látvány és élmény, a kép és jelentés közötti rés egyre tágabb, egyre nehezebben követhető lett. Mintha különböző szférák keverése révén Csoóri mind tudatosabban távolodna a konkrét, a közvetlenül azonosítható mondatoktól az elvontabb, az általánosító jelentések irányába.

Ladányi Mihály - Élhettem ​volna gyönyörűen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.