|
“Elek István 1988-ban jelentkezett első művével – Társadalomkritika és radikális reform címmel (890507) , s már akkor felhívta magára az irodalmi közvélemény figyelmét, főként a politikai publicisztika és politikai esszé, többször a politikai vitairat műfajába tartozó írásaival. Ez a kötete – amelynek nem egy darabja különféle folyóiratokban és napilapokban már megjelent – az 1988-tól 1993 végéig eltelt időszak magán és köztörténeti foglalata. Egy fiatal értelmiségi, a társadalom minden rezdülésére érzékeny közíró, politikus vallomásos naplója (Naplójegyzetek, 1988; Naplótöredékek, 1993) a demokrácia iránti vágyakozásról és a megvalósuló demokrácia botladozásairól. A rendszerváltozás nehézségeit saját hitén és bőrén megélő fiatal politikus tűnődései sok tanulságot kínálnak mindannyiunknak. A Magyar Demokrata Fórum politikusa, országgyűlési képviselő fokozatosan kerül szembe pártja prominens tagjaival, nyíltan vitába száll Csurka nézeteivel, majd e vita következményeként Elek Istvánt is kizárják a pártból (Végkifejlet). Egy politikus személyes válsága éppúgy tükröződik írásaiban, mint politikai pártjának nehéz időszaka. Az igazság (lehet-e pártos igazság?) morális kérdései, a hatalom és erkölcs mindörökkön jelenlévő dilemmája foglalkoztatja a szerzőt. – Akarva-akaratlan kordokumentum Elek István könyve, s mint ilyet, érdemes a hétköznapi politizálásra figyelő olvasóknak ajánlani.”
Kapcsolódó könyvek
Pünkösti Árpád - Szeplőtelen fogantatás
A szerző a rendszerváltás egyetemi ifjúsági előtörténetében 1969-ig, a Rajk szakkollégium alakulásáig nyúl vissza. Terítékre kerül az 1981-es Befőt, az Illés-koncert, a Neoprimitív együttes. Feltűnik Alcsút, Felcsút, egy lelkes úttörő, majd KISZ-titkár és konok katona...Orbán Viktor és társai történetét az 1989-es Nagy Imre újratemetésig kíséri végig a kötet, százötven kor- és sorstársuk, ellenfelük, mesterük visszaemlékezésével. Nemcsak a róluk szóló besúgói jelentéseket ismerhetjük meg - például a kísérletet Orbán Viktor beszervezésére -, hanem az egész politikai bizottság, közöttük Kádár János (de az akkor KISZ-vezető Gyurcsány Ferenc) véleményét is erről az "ellenzéki, ellenséges" gárdáról.
Habsburg Ottó - Így láttam...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szigorúan titkos '89
"Szigorúan titkos '89. Állambiztonság és rendszerváltoztatás. Első pillanatra magától értetődőnek tűnik ez a kapcsolat. Hiszen a diktatúra politikai rendőrsége ebben az évben is működött és dolgozott, sőt, belőle hozták létre a demokratikus jogállami rendszer titkosszolgálatait. Kézenfekvőnek tűnik tehát, ha valaki azt vizsgálja, hogy miként zajlott le ez az átalakulás / átalakítás, hogyan alkalmazkodtak az állambiztonsági szolgálatok a váltózóban lévő külső és belső körülményekhez. Vagy éppen azt nézi meg az illető, hogy a politikai rendőrség a maga eszközeivel hogyan alakította az eseményeket, volt-e befolyása azokra.
A rendszerváltoztatás történetének egyik slágerterülete az állambiztonsági szerveknek és a velük együttműködő hálózati személyeknek az átalakulás folyamatában játszott szerepe. Az 1989-es év kiemelkedő eseményei (a megsokasodó pártrendezvények, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások, Nagy Imre és mártír társainak újratemetése, a köztársaság kikiáltása) pedig még inkább ráterelik a figyelmet a színfalak mögött játszódó történetekre, azon belül is a korabeli politikai rendőrség működésére.
Kötetünkben a diktatúra állambiztonsági szerveinek utolsó, 1989. évi munkabeszámolóit adjuk közre, amivel szándékunk az volt, hogy egy sajátos pillanatfelvételt készítsünk a rendszer végnapjairól." (A kiadó)
Ismeretlen szerző - Felgyorsult történelem
A kötet szereplői, ha nem is egyforma mértékben, de valamennyien formálták a magyar történelmet - a rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak vagy rendszerváltoztatásnak nevezett folyamatban. Irányították az állampártot, szervezeteket alapítottak, szervezték a különböző mozgalmakat, vitatkoztak a kocsmai, a társasági és tárgyalóasztaloknál, benn ültek a parlamentben, egyesek miniszteri vagy miniszterelnöki bársonyszékben. A különböző spekulációkkal ellentétben az általuk elbeszélt események hitelesek, érvényesek, vagyis perdöntőek a folyamat előkészítettségéről, megtervezettségéről, a háttéralkukról ma is zajló vitában. E kötet nem egyéb, mint további, bár remélhetőleg élesen látható ecsetvonás azon készülő képen, amely a magyar történelemnek e korszakát a maga összetettségében és szépségében ábrázolja.
A kötetben interjúalanyai: Áder János, Antall József, Bihari Mihály, Boros Imre, Bozóki András, Csoóri Sándor, Eörsi Mátyás, Giczy György, Hack Péter, Kis János, Kiss Gy. Csaba, Kónya Imre, Lengyel László, Mécs Imre, Pozsgay Imre, Szent-Iványi István, Torgyán József, Vitányi Iván
Sándor Iván - A karnevál harmadik napja
Az elmúlt két évben nagy olvasói érdeklődéssel fogadott kötetek; a Vízkereszttől Karácsonyig (A nyolcvankilences esztendő), és a Félelem? Remény? (A kilencvenes esztendő) után az olvasó most kézbe veheti Sándor Iván Hármaskönyvének befejező kötetét, a kilencvenegyes esztendő szellemi krónikáját. Az előző kötetek is mutatták a vállalkozás jelentőségét, következetességét, formátumát.
A karnevál harmadik napja összegzés és betetőzés. Az író mint egy új világkorszakba való átfordulás részét vizsgálja az év eseményeit. Esszében korszakdokumentáció és a bölcseleti távolságtartás szerves egységében van. Az ismeretlen megpillantása közben új jelenségeket keres új fogalmakat, új megnevezéseket. A politika eseményeinek értelmezésén és megítélésén, az értelmiség magatartás-változatainak elemzésén, reform és restauráció együttélésnek módozatain túl, a kultúra dilemmáival és az irodalom változásaival kapcsolatos kérdéseket is felteszi. Jelentős szellemi-írói teljesítmény, regényírói munkássághoz szervesen kapcsolódó korszakösszegzés Sándor Iván Hármaskönyvének újabb kötete, amely ezúttal megint a Forrásban jelent meg havi folytatásokban.
Sándor Iván - Vízkereszttől Karácsonyig
Ma már tudjuk, hogy a nyolcvankilences esztendő a század egyik legnagyobb fordulatát hozó éve volt. Sándor Iván - korábbi nagy visszhangot keltő esszéinek folytatásaként - nyomon követte a korszakfordító esztendő eseményeit. Azt kísérte végig, hogyan formálódott át az élet, hogyan alakult kis az ország, egész Európa új helyzete. Lehet-e az eseményekkel együtt haladva a "napok kútjából kilátva" valami érvényeset megpillantani és kimondani? Az író úgy vélte, hogy lehet, és 1989 Vízkeresztjének napján elkezdett, 1989 Karácsonyán befejezett szellemi naplójában kísérletet tett rá, hogy megrajzolja az események történelemmé válásának folyamatát. A kivételes, sorsunkat, a korfordulatot nyomon követő írói esszé máris jelentős korszakdokumentum.
Rainer M. János - 1989 - A csodák éve Magyarországon és Európában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Rendszerváltás(ok) Magyarországon
"A szocialista rendszer bukása óta eltelt időszak közbeszédének máig meghatározó és vitatott kérdése, miként is értelmezhetjük az 1989-1990-ben lezajlott eseményeket. Jól mutatja a problémát, hogy még az akkori történések megnevezéséről sem alakult ki konszenzus; nem beszélve arról, hogy a rendszerváltás/rendszerváltoz(tat)ás kifejezést hányan hányféle értelemben használták már az elmúlt két évtizedben. (...)" (Részlet a Bevezetőből)
Bodnár Gábor - A magyarországi cserkészet története
Hazánkban az utóbbi időben újraéledt a cserkészmozgalom. A nagy érdeklődés kielégítésére hazai irodalom, sajnos, csak nagyon szűken áll rendelkezésre. Így merült fel a gondolat, hogy a külföldi Magyar Cserkészszövetségtől kérjünk segítséget. Bodnár Gábor, a Szövetség ügyvezető elnöke készséggel bocsátotta rendelkezésünkre a jelen könyvet és a nemsokára megjelenő "Cserkészkönyv" I–III. köteteit. A "Magyarországi cserkészet története" a megalakulástól 1947-ig foglalja össze a mozgalom hazai fejlődését, hangsúlyozottan a nyugaton élő magyar ifjúság számára. Természetesen ebből adódóan a szerző szemlélete és értékítélete eltérhet az itthoni megszokottól. A kiadás célja az, hogy hozzájáruljon a cserkészmozgalom többoldalú történeti megismeréséhez. Legyen ez a könyv olyan viták forrása, amelyből kialakulhat a mai, magyarországi cserkészet közösen elfogadott koncepciója!
Lengyel Zoltán - Budai cserkészek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mindszenty József - Esztergom, a prímások városa
Mindszenty József bíboros prímás, mint esztergomi érsek, tehát mint a valóság legilletékesebb ismerője és a hazai történelem magas tudományos felkészültségű ismerője, hosszú évek során kutatta Esztergom történelmét, a művészetben és a hitéletben betöltött szerepét és helyét.
E kötetből az olvasók megismerik Esztergom prímásainak, mint az ország államférfiainak, diplomatáinak és hadvezéreinek szerepét és helytállását a magyar történelem viharos korszakaiban, sorsuk változását, még ha az börtönt, vagyonfosztást vagy halált jelentett is. Felsorolja Esztergom 78 prímását, az elsőtől az író személyéig, emléket állít nevüknek és tetteiknek. Avatott tollal adja az egyes korok összképét, közel hozza az olvasóhoz Esztergom változóan fényes és gyászos napjait.
Hangnemének mérsékletét megtartja ott is, ahol saját huszonhárom éves fogsága és az Egyház akkori helyzete folytán joggal használhatna szenvedélyesebb szavakat is. Nem vádol, hanem hiteles történelmet ad, az olvasóra bízva az állásfoglalást.
Münnich Ferenc - A magyar tanácsköztársaságról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Murányi Gábor - A múlt szövedéke
Murányi Gábor újságíró, Pulitzer-emlékdíjas sajtótörténész a 20. század nevezetes vagy éppenséggel elfeledett históriáit gyűjtötte össze ebben a kötetben. A szerző 11 esztendeje a HVG munkatársa, s e hetilap hasábjain adja közre kéthetente rendszereken átívelő múltböngészésének aktuális felfedezéseit. Szívós oknyomozó újságíróként jár utána irodalom- művészettörténeti, történelmi pletykáknak és mindenestben dokumentumokkal támasztja az igazságot. A Baumgarten-alapítvány díjkiosztó döntései körüli anomáliák éppúgy felkeltik érdeklődését, mint József Attila szerelmi életének vagy öngyilkosságának rejtelmei, vagy Cholnoky László, Csáth Géza személyes tragédiája. Kutatásainak hőse többek között Márai Sándor, Radnóti Miklós, Szerb Antal s az ő tragikus életútjuk. A politika- és sajtótörténeti kuriózumok mellett figyelmét gyakorta fordítja a megbicsaklott század irodalmi történései felé, s az olvasóval együtt csodálkozik rá a Horthy Miklós, Rákosi Mátyás, illetve Kádár János nevével jelzett, egyébiránt igen különböző módon diktatórikus rendszerek működése közötti kísérteties hasonlóságokra. A most közreadott, több mint száz írást tartalmazó válogatás a HVG-ben megjelent cikkek némiképp bővített változata. A kötetet számos, eddig nagy nyilvánosság előtt soha meg nem jelent fényképek gazdagítják.
Ismeretlen szerző - Egy népfelkelés dokumentumai 1956
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hegedüs András - Élet egy eszme árnyékában
E riportsorozat, amelyet a Szabad Európa Rádió sugárzott először, igazi politikai szenzációt keltett. Hegedüs András, a volt miniszterelnök, a változatos pályát befutott független közéleti személyiség vallomásának történelmi jelentősége van. A politikus, aki sok tekintetben egyedülállóan tájékozott tanú is, őszintén, nyíltan szól a sztálinizmusról, az eszméről, s arról az árnyékról, amely évtizedekig uralta ezt az országot.
Ismeretlen szerző - A magyar történelem képeskönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Rakonczai János - Új évezred küszöbén
Esszéket, olvasónaplókat, recenziókat gyűjt egybe a kötet. A szerző a múlt sorsfordító eseményeit vizsgálva a jelen kérdéseire keresi a választ. Arról elmélkedik, a hajdan oly sikeres nép, mely Európa e táján jelentős szerepet játszott, hogyan vált a történelem játékszerévé, kiszolgáltatottá, „kis nemzeté”.
A Mátyásig felfelé ívelő nemzeti lét Mohácsnál törést szenvedett. Elveszítettük szuverenitásunkat, és azt csak Trianonban nyertük vissza, de nagy árat kellett fizetnünk érte: elveszítettük területünk kétharmadát, magyar lakosságunk egyharmadát. Kerestük helyünket az új Európában, mely jóindulatú közönyt tanúsít nemzeti kérdéseink iránt.
A szerző Bibóval keresi a kiutat, melyhez a múltban talál támaszt, útmutatást. A több mint hetven éve gyakorló pedagógus esszéi, olvasónaplói, recenziói közül néhány cím: Mátyás és kora, Ahogyan Görgey látta, Cseres Tibor: Vízaknai csaták, Szolzsenyicin: Együtt, Ortutay Gyula: Napló, Trianon 90 év után.
Ismeretlen szerző - Kádár János és a 20. századi magyar történelem
Kádár János 2012-ben lett volna száz éves – a Politikatörténeti Intézet 2012 májusában kétnapos tudományos konferenciát rendezett Kádár és a 20, századi magyar történelem címmel ebből az alkalomból. A korszakkal foglalkozó történészek a saját, speciális kutatási területükön belül vizsgálták és mutatták be Kádár János szerepét és politikáját. A tanulmányok két nagy fejezetre oszlanak: az első négy Kádár János és Magyarország történetével foglalkozik, míg a második csoportba olyan szövegek kerültek, amelyek Kádár egy-egy hazai vagy nemzetközi konfliktusban játszott szerepét teszik vizsgálat tárgyává.
A kötet szerzői és szerkesztői tisztában vannak azzal, hogy a Kádár nevével fémjelzett időszak Magyarország 20. századi történelmében rendkívüli fontossággal bír. A korszakot és névadójának politikáját továbbra is kutatni kell, hiszen számos problémát nem, vagy csak hiányosan ismerünk. Őszintén reméljük, hogy e kötet hozzájárul e tudásanyag bővítéséhez.
Almási Tibor - Draskóczy István - Csapó Csaba - A magyar történelem kronológiája
A _Magyar Századok_ című összefoglaló magyar történet azt tűzte ki célul, hogy a legújabb kutatási eredmények alapján összegezze a magyar történelem utolsó ezer évének históriáját. E szintézis nem csupán századonkénti bontása miatt, de újszerű megközelítési módjával is eltért a korábbi összefoglalásoktól. A sorozat komplex képet kívánt közvetíteni, amelyben az eseménytörténet háttérbe szorult. Éppen e jellegzetessége miatt vált szükségessé egy külön kronológiai kötet létrehozása, amely szigorú évenkénti felsorolásban ismerteti a magyar történelem legfontosabb eseményeit. Így ez az összefoglalás lényegében a sorozat pótkötetének tekintheti, de önállóan is megállja a helyét.
Gosztonyi Péter - Szálasi Hitlernél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
