Szigetvári ​kis helytörténet

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
Társalogjon ​sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek. Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani". Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.

Ismeretlen szerző - Budapest ​Anno és Most
Különleges, ​időutazásra csábító fotóalbum, amelyben a XIX.-XX. század fordulójának budapesti életképeit és az adott helyszíneken, a korabelivel azonos nézőpontból napjainkban készített városképeket egyszerre láthatjuk. Így a saját szemünkkel győződhetünk meg róla, mi változott, mi nem, fényes fővárosunkban az elmúlt több mint egy évszázad leforgása alatt. A legismertebb belvárosi helyszínek mellett a Budai vár kacskaringós kis utcáiba és a főváros világhírű fürdőinek belső életébe is bepillanthatunk a kötet lapjain. A Kiscelli Múzeum gyűjteményéből válogatott bámulatosan jó minőségű régi fényképeket többek közt Erdélyi Mór és Klösz György készítette, az ezek nyomán 2009 és 2012 között „újrafotózott” városképek pedig Vancsó Zoltán és Almási Zétény alkotásai.

Legát Tibor - Közlekedik ​a Főváros
"Másfél ​évszázada még konflisok, omnibuszok keringtek Pest-Budán, utána rövid ideig a lóvasút volt a legdivatosabb. De miután 1873-ban létrejött Budapest, világvárossá válását nem csak a hatalmas beruházások, „égbe kiáltó” építkezések, no és az ezek nyomában feltörő kulturális pezsgés segítette elő. Legalább ennyire fontos volt a korszerű közlekedési hálózat megteremtése is, ami – sok máshoz hasonlóan – villámgyorsan kialakult, s szinte „percenként” fejlődött. Igaz, hogy az akkor még reményteljesnek tűnő XX. század csapásait a mai napig fájlaljuk, a fővárosi közlekedés fejlődése – ha nem is mindig a megfelelő ütemben – nem állt meg. E könyv a történelmi bevezető után elsősorban az elmúlt hatvan évre fókuszál – ezen belül is a BKV 2008-ban jubiláló négy évtizedére. Külön fejezetekben mutatja be a villamos, a HÉV, a trolibusz, az autóbusz és a metró fejlesztésének főbb állomásait. A szerző nagy érdeme, hogy úgy tudja tények, információk sokaságát közölni, hogy könyve mégis egyszerű, könnyen érthető olvasmány marad. Van, aki azért szeretheti ezt az albumot, mert a járművek szerelmese, hiszen az elmúlt hatvan év szinte minden közösségi közlekedési járműtípusáról olvashat. Mások azért, mert megismerkedhetnek azokkal a gyakran igen nagy nehézségek közepette bekövetkezett változásokkal, melyek során kialakult a mai Budapest közlekedési hálózata. De a nosztalgia, a retró iránt rajongók sem csalódnak, amikor egyforintos villamosjegyről, füttyös kalauzról vagy az 1960-as években átadott aluljárókról olvashatnak. Mindaz, amiről eddig szóltunk, elsősorban a BKV-archívumából származó gazdag illusztrációk segítségével jelenik meg: korabeli jármű- és utcaképek, bélyegek és gyufacímkék, a témához kapcsolódó tárgyak, térképek mutatják be, hogyan közlekedett és közlekedik a főváros." - Bookline

Legát Tibor - Nagy Zsolt Levente - Zsigmond Gábor - Számos ​villamos
A ​budapesti villamos hőskorában, a XIX. század végén színes tárcsákkal jelölték a különböző járatokat, például a nagykörúti villamost akkoriban egy pirosra festett körrel látták el. A ma is használatos számozást (viszonylatjelzést) éppen száz évvel ezelőtt vezették be, s úgy tűnik, a rendszer bevált. A Számos villamos nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy bemutatja az ehhez hasonló érdekességeket, és feldolgozza e 100 év villamosközlekedésének történetét: hányféle útvonalon jártak a villamosok a különféle számjelzésekkel, hogyan változott vagy épp nem változott útvonaluk az idők során, mikor szüntették meg, mikor indították el őket. A könyv több korszakot átölelve vezet végig Budapest utcáin. Jó utazást kívánunk, nemcsak az olyan megszokott járatokon, mint a 2-es, a 6-os vagy a 49-es, de azokon a több mint fél évszázada nem közlekedő budapesti villamosokon is, mint például a 39-es, a 77-es vagy a 93-as.

Sebők László - Magyar ​neve - Határokon túli magyar helységnévszótár
Az ​első világháborút követően Magyarország új határait a versailles-i Nagy Trianon palotában 1920. június 4-én aláírt békeszerződés rögzítette. A nagyhatalmak döntése alapján a Magyar Királyság területének és lakosainak nagy része a környező államokhoz került. A döntés előkészítésében és vitájában Magyarország nem vehetett részt, s mivel az új határokat az etnikai elv figyelembevétele nélkül állapították meg, több millió magyar kisebbségi sorsba került. A békeszerződés Magyarország (Horvát-Szlavónország nélküli) területét egyharmadára csökkentette: Magyarország 12,5 ezer településéből 9 ezer más országokhoz került. (Romániához 4100, Csehszlovákiához 400 [ebből Kárpátalján 500], Jugoszláviához 600, Ausztriához 327, Lengyelországhoz 25 és Olaszországhoz 1 [Fiume]. A számok kerekítettek, a rengeteg kettévágott település miatt a pontos számértékek szinte meghatározhatatlanok.) Az utódállamokhoz került magyarság keserű kisebbségi sorsának tárgyalása nem ennek az összeállításnak a feladata. Azt azonban feltétlenül meg kell említenünk, hogy még néhány évvel ezelőtt is a szomszédos országok nagy részében tilos volt leírni a települések magyar nevét. Sajnos a Magyarországon megjelent térképeken sem jelenhettek meg ezek a magyar nevek, így aztán az érdeklődő legfeljebb nagyobb könyvtárainkban tudott választ kapni kérdéseire. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni ezzel az összeállítással.

Rupp Jakab - Buda-Pest ​és környékének helyrajzi története
A ​könyv előszava: Negyven évig többnyire a magy. kir. kincstári levéltárban szolgálván, melyben hajdan Pray. Kaprinay. Hevenessy és mások búvárkodtak, búvárkodásuk eredményeit részben közzé is tették; és késeibb gróf Teleky József, herczeg Lichnowsky. Döbrentey és többen egyes munkákra adatokat gyüjöttek. 1861-ben nékem is megengedtetett a megszűnt kolostorok okmányai, és a többi levéltári forrásokból szülőhelyem Buda város történetére, valamint az ország középkori egyházi viszonyaira vonatkozó jegyzeteket tehetni. – 1862. nek vége felé. mint első sorjegyző (lajstromozó) nyugalomba lépvén, már tetemes adathalmaz felett rendelkezhettem, és jelen munka kidolgozásához fogtam, felhasználván a nevezetesebb írókat is hogy a már tudvalévőt kiegészítsem, a tényeket biztos alapra fektessem és az íróknak itt ott téves nézeteit eredeti okmányok alapján megigazítsam. Nem gondolván a kérdéssel, ha vajon ily munka korszerű volna-e, és a ráfordított sok fáradság és áldozatokéi fognának-e ismertetni oly korban, midőn a kedélyeket mindenütt a politika foglalja el az anyagi, érdekek túlnyomók és időhiány. vagy kényelem miatt tisztán tudományos foglalkozásra nem igen van mód? bevégzém művemet, és használat végett a levéltári hivatalnak átengedtem. Rupp Budapest Kiadta a MTA Történelmi Bizottsága 1868.

Zsigmond Enikő - Csomád ​hegycsoport, Szent Anna-tó és környéke
A ​Csomád-Büdös hegycsoport, az ezerarcú Székelyföld e kis darabja a turisták "nagy célpontjai" közé tartozik. Bár Erdély egyik leglátogatottabb tájegysége, amelynek gazdag népszerűsítő irodalma van - összefoglaló, minden részét bemutató kiadvány eddig nem jelent meg róla. E könyvben egy csokorba gyűjtve szerepel a tájegység földrajza, földtana, éghajlata, növényvilága, a környező települések fejlődéstörténete, letűnt történelmi korok rommaradványai, ritka növényi relikviákat tartalmazó védett területei, turistahálózata, vendéglátóipari és turisztikai létesítményei, gyógytényezői és kezelőközpontjai, valamint sok más hasznos tudnivaló.

György Lajos - A ​kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története 1579-1948
Erdély ​legrégibb, gazdagságában szinte páratlan könyvgyűjteményének alapjait még a Báthory István uralkodása alatt behívott jezsuiták vetették meg 1580 táján. A jezsuiták, később az őket felváltó piaristák mindenkor féltő gonddal óvták, gyarapították a bibliotékát, amely iskolai intézményként, majd 1779-től Erdély sokáig egyedüli nyilvános könyvtáraként az erdélyi magyar művelődés egyik fellegvára volt. György Lajos (1890-1951) a kiváló irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár 1929-től 1948-ig, kerek húsz esztendendőn keresztül maga is e könyvtár falai között dolgozott. Odaadással végzett fáradságos könyvtári munkájának köszönhetően a Lycemu-könyvtár kisebbségi sorsban is a magyarság szellemi műhelye maradt. Posztumusz megjelenő monográfiájában nem csupán az intézmény közel négy évszázados múltját rekonstruálja aprólékos részletességgel, hanem azokat a nemes művelődési törekvéseket is felidézi, amelyek létrehozták és századokon át fenntartották. György Lajos kevéssel az után készült el művével, hogy a könyvtár befejezte a maga önálló életét. 1948. augusztus 3-án államosították az akkor több mint 50000 kötetet számláló gyűjteményt. Erdély nagy múltú bibliotékájának állománya - közte számos pótolhatatlan kézirat, ősnyomtatvány, ritkaság - szétszóródott. Így amit a Lyceum-könyvtár sorsáról tudhatunk, azt egyedül György Lajos könyvének köszönhetjük.

Gere József - A ​szárnyaskerék katonái
A ​XX. század végére kiépült vasútvonalak mellékvonali csomóponttá tették Balassagyarmatot. Az itt szolgálatot teljesítő vasutasoknak mindennapos küzdelmet jelentett a nehezen járható hegyi jellegű pálya, és a térség mikroklímájából eredő szélsőséges időjárás. Ilyen körülmények között a szolgálat teljes odaadást és kitartást követelt. Ezt a többlet teljesítményt a vasutas társadalom is elismerte. Rangot jelentett balassagyarmati vasutasnak lenni. A munkával kiérdemelt elismerés a helyi vasutasságot egyfajta emberi tartásra is kötelezte. Ezzel is magyarázható, hogy az első világháborút követően a balassagyarmati vasutasok példa nélküli tettet hajtottak végre. A demarkációs vonalat átlépő Cseh Légió ellen fegyveres felkelést szerveztek, s azt a kormány tiltása ellenére a polgári lakosságot és a katonaságot is mozgósítva, 1919. január 29-én végre is hajtották. Cselekedetükkel a vasút iránti hűségükről és a hazaszeretetükről tettek tanúbizonyságot, amelynek nyomán érdemelte ki Balassagyarmat a „Civitas Fortissima", a „Legbátrabb Város" kitüntető címet. A történteket az elmúlt évtizedekben többféleképpen értékelték. Voltak olyan korszakok, amikor a résztvevőket ünnepelt hősökként tisztelték, máskor szándékosan hallgattak, s az eseményekben vállalt szerepüket is félremagyarázták. Mindezek ellenére a balassagyarmatiak lokálpatriotizmusának köszönhetően a harcoknak emléket állító márvány tábla mindvégig emlékeztetett a hősökre a városháza falán. Az esemény és annak csaknem egy évszázadot átívelő, fordulatoktól sem mentes utóélete Balassagyarmat legújabb kori történelmének szerves része, amely csak az utóbbi évtizedben kapott országos, sőt nemzetközi nyilvánosságot. Ami a nemzetközi értékeléseket illeti, több mint megnyugtató, hogy a témával foglalkozó közelmúltbeli tudományos konferencián az érintett országok kutatói is tisztán tudományos indíttatásból foglalkoztak az eseményekkel. Korábban Csehszlovákia, majd a Cseh és Szlovák Köztársaság, később Csehország és Szlovákia diplomatái is azzal tisztelegtek az emléktábla előtt, hogy a múlt sérelmeit félre kell tenni, és az egykori harcokban érintett népeknek egymással megbékélve, a közös jövőn kell munkálkodniuk. Ebben a szellemben született meg a „Civitas Fortissima" cím használatával kapcsolatos önkormányzati rendelet is, amely többek között azt tartalmazza, hogy az eseményekre emlékező ünnepségekre északi szomszédaink nagyköveteit is meg kell hívni. A szerző arra vállalkozott, hogy a témában fellelhető - csak szűkebb körben ismert - forrásokat és dokumentumokat kiegészítve az egykori résztvevők családjainál szájhagyományként tovább élő történetekkel, bemutassa az egykori eseményeket. Megismerteti azt a folyamatot, amíg a város felszabadító harcok nyomán Balassagyarmat eljutott a „Legbátrabb Város" kitüntető címig. Ajánlom e könyvet minden vasútbarátnak, és a történelem iránt érdeklődőknek. Kukely Márton a MÁV Rt. vezérigazgatója

Herepei János - A ​kolozsvári Farkas utcai templom történetéből
A ​jeles történész és levéltáros hagyatékából újabb csemegét adunk az Olvasó kezébe. A Mátyás király alapította kolozsvári Farkas utcai templom a legnagyobb egyhajós gótikus istenháza a Kárpát-medencében. Nemcsak az Erdélyi Református Egyházkerület első számú temploma, amelyet negyedfélszáz esztendeje folyamatosan használ, épít, szépít az egyházközség híveinek serege, de minden kolozsvári, minden magyar számára a legszentebb történelmi helyek egyike. I. Rákóczi György fejedelem elhatározta, hogy a 17. század első éveiben vallási türelmetlenség áldozatává vált, használaton kívüli romos templomot rendbehozatja, és évszázadokra előretekintően - tulajdonképpen mindmáig meghatározó módon - biztosítja fennmaradását, anyagi és szellemi gyarapodását. A szerző történelmi hitelességgel, korabeli dokumentumok felidézésével, oknyomozó alapossággal tárja fel az első erdélyi műemlékfelújítást az építkezés ünnepélyes megkezdésétől a templom újrafelavatásának ünnepéig. Az eddig közöletlen, sőt részben az azóta immár a történelmi események martalékává vált forrásanyag megvallatásával a templom korabeli berendezését és felszerelését is ismerteti. Kolozsvár, Erdély 16-18. századi történelméről lesznek teljesebbek eddigi ismereteink a példás alapossággal megírt könyv alapján a jó megelevenítő érzékkel megáldott Herepei jános munkája nyomán. A Herepei-hagyaték rejtett kincsei között is kiemelkedő fontosságú kéziratot Sas Péter művelődéstörténész gondozásában tesszük közzé, a mai Farkas utcai református templom alapításának 517., helyreállításának 356. esztendejében.

Zórád Ernő - Tabán ​- A lebontott romantika
Budapest ​"Montmartre"-jának, az 1930-as évek elején lebontott Tabánnak szinte csak a neve maradt meg, de hajdani romantikáját, a girbe-gurba utcák, macskaköves terek hangulatát, jellegzetes figuráit s az őket körülvevő tárgyi világot Zórád Ernő képemlékeivel nemzedékek számára látvánnyá tette, "ecsettel lefényképezve" az utókor számára a helyszíneket. Az albumban szereplő 84 kép jórésze eleddig kötetben meg nem jelent alkotás. A könyv irodalmi szemelvényei az eltűnt városrész hangulatát idézik, a térkép és az utcák jegyzéke, várostörténeti leírása pedig topográfiailag pontosítják az olvasóban a kötet forgatása közben már közössé vált képemlékeket. "Egy város ábrázolása pontosabban: megjelenítése a topográfia, az építészet hitelességére kötelez. És a díszlet belvilága, intim hangulata? Az a sajátos atmoszféra, színek, zenék esték! Mert nők és holdvilág nélkül ugyan ki tudta volna elképzelni a Tabánt? Igen, az a bizonyos couleur locale - mindez emlékeim szép korszakából hangzott fel újra. Ebben az érzelmi állapotban ismertem fel, hogy a Kortárs Művészet semmiféle áramlatába nem vagyok már képes beilleszkedni. Tudatosan visszafelé, a múlt általam megélt, minden részletében megtapasztalt irányába fordulok. Az "akkor" társa leszek. Ez volt a Tabán feltámasztása." Zórád Ernő

Barsi Ernő - Tóth Tibor - Győr ​- a hangulatos város
"Ha ​a város folyóinak partján vagy ódon falai között sétálunk, utcáinak köveit koptatjuk, azok szinte beszélnek nekünk a régi időkről, népünk alkotó erejéről. Figyeljünk csak reájuk!" - írja dr. Barsi Ernő az új albumban (Győr - a hangulatos város), amely városlakóknak és vendégeiknek, turistáknak való. A néprajztudós mellett Tóth Tibor fotóművész jegyzi a könyvet, majdnem félezer színes és fekete-fehér fotón keltve életre a települést mind a négy évszakban.

Ismeretlen szerző - Itthon ​Európában
Közös ​hagyomány – közös jövő A 2003. április 12-i Európai Uniós népszavazás eredményesen zárult – Magyarország választópolgárai úgy döntöttek, hogy hazánk az Európai Unió tagja legyen. Néhány nappal később, április 16-án Athénban aláírásra került a csatlakozási szerződés. Most, hogy immár bizonyossá vált, hogy 2004. május 1-től Magyarország teljes jogú tagként versz részt az EU munkájában, mindennapjaiban, időszerű feltennünk a kérdést: mi, Heves megyeiek milyen hozományt adunk az uniónak, milyen sajátos értékeket viszünk a közös Európába?...

Ismeretlen szerző - Egri ​séták nemcsak Egrieknek III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Egri ​séták nemcsak Egrieknek II.
Gál ​Elemér: Naplótöredék Egerről Löffler Erzsébet: Az érseki palota Szecskó Károly: Emlékezés a megkínzott püspökre Szalainé Király Júlia: Az idegenből hozott szőlővessző (Gárdonyi Géza és Eger) Hernádi Ferenc: "Az én iskolám..." (A Dobó Gimnázium) H. Szilasi Ágota: "... Ő királiy feje, szent koronával menyből tiszteltetett és böcsültetett..." Renn Oszkár: Zsinagógák Egerben Surányi Imre: A tudomány és szépség találkozóhelye, az Egri Főegyházmegyei Könyvtár Bujdosné Papp Györgyi: Az Eger-patak és hídjai Fodor László: Török fürdők Egerben Szecskó Károly: Az egri zsidó temető Kiss Lajos: Az egri mozik története Veres Gábor: A látogatottság kötelez Fodor László: Az Egert körülvevő középkori és késő középkori városfalakról Ludányi Gabriella: Az egri "Rossz templom" története Lengyel Gyula: Az egri Fájdalmas Anya kegyhely története Renn Oszkár: Árpád-házi Imre király emléktáblája előtt N. Lutter Katalin: A tablók árulkodnak (Az irgalmasrendi kórház) Szecskó Károly: Az egri Kisasszony temető - A Hősök temetője

Kőrösi Zoltán - Budapest, ​nőváros
"Vannak ​női városok és vannak férfivárosok is, némelyikről csak hosszú tapasztalás révén derülhet ki, hová is tartozik, sőt, van olyan, hogy egy város az idő múlásával megváltoztatja a nemét, olykor csak apróságok döntenek, Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát, ezt akárki megláthatja, ha a Dunára néz, a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre..." - olvashatjuk Kőrösi Zoltán új könyvében. A nyolckötetes szerző; prózaíró legújabb könyve Budapestet és főleg szűkebb lakhelyét, Belső-Ferencvárost jeleníti meg. Az irodalmi lapokban megjelent novelláiból (Élet és Irodalom, Jelenkor, Alföld stb.), illetve a Népszabadságban publikált sorozatából (Budapest, nőváros) a szerző egy sajátos városrajzot alkot. E szubjektív várostérkép központja a Ferenc tér, a Tompa utca, a Balázs Béla utca, de feltűnik az írásokban Ferencváros múltja, keletkezésének története, illetve a kerület mindermapjainak sok jellemző vonása a Páva utcai hajdani zsidóközösségtől a bolgár kertészekig, vagy a Castro vendéglő szerb közösségéig.

Ismeretlen szerző - Kolozsvár ​1000 éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Egri ​séták nemcsak Egrieknek I.
Tartalom: Löffler ​Erzsébet: Az egri Bazilika kriptájában nyugvó személyek Kiss Péter: Százesztendős az egri Dobó szobor Ludányi Gabriella: Marco Casagrande egri alkotásai Löffler Erzsébet: Rác templom H. Szilasi Ágota: Kis palota nagy erények Renn Oszkár: A Magyar Szent Korona Egerbe menekítése 1809-ben Ifj.Herman István: A Hatvanasezred emlékmű Ludányi Gabriella: Három festő, három freskó Renn Oszkár: Honvéd emlék a városházán Kiliánné Jakab Viktória: Az egri ciszterci templom építésének története és művészettörténeti elemzése Havas Horváth István: Grőber temető Herczegné Székely Anita: Az Érsekkert története Nagyné Lutter Katalin: Az egri Szent Vince Kórház története Tóth Sándor: Fegyverkincsek Egerben Ludányi Gabriella: Az egri minorita templom

Cholnoky Jenő - Veszprém
A ​Dunántúl közepén, tehát a legépebben megmaradt magyarság országrészének szivében fekszik ez a kis intelligens város. Lakósainak számához képest nagyon sok az értelmiséghez tartozó emberek száma, valóságos kis művelődésbeli középpont. Nevezetes történelmi multra tekinthet vissza, különösen püspöksége révén mindig nagy jelentősége volt csekély lakossága mellett is. Nagy területű vármegyének székhelye, úgy hogy a püspökségi, káptalani, megyei, városi, törvényszéki stb. tisztviselőinek serege kirívóan városi jelleget adnak ennek a csodálatos kis fészeknek. Hisz az Alföldön csak nagy falu volna, talán nem is igen ismernék a nevét. Vannak az Alföldön nála jóval nagyobb falvak is. Az erdélyi magyar városokkal való összehasonlítás is messze kiemeli Veszprémet a hasonló nagyságú városok közül, annyira, hogy az egész történelmi Magyarországon nagyon kevés olyan várost találunk, amelynek értelmisége, intelligens osztálya olyan nagy számarányú volna, mint Veszprémé.

Prakfalvi Endre - Római ​katolikus templomok
Kötetünkben ​a Budapest születését követő 130 év alatt épült római katolikus templomok közül válogattunk. Azokat mutatjuk be, amelyek révén (az adott keretek között) szemléletes építészet- és stílustörténeti, művészet-, egyház- és társadalomtörténeti kép bontakozhat ki. Jellegzetes és jellemző épületeket választottunk, hogy egy-egy konkrét példa alapján villantsuk fel az időszak templomépítészetének sajátosságait. Végigtekintjük a történelmi stílusok eltérő megközelítésű felújításait, a századforduló magyaros-szecessziós példáit, a két világháború közötti modernista és konzervatív szemléletű műveket, majd a hosszú szünet után újra lehetőséghez jutó modernitás különböző kísérleteit.