Bestiális ​emberek Sorozatgyilkosokkal ​négyszemközt

Murakami Haruki - 1Q84
1984 ​már nem létezik. 1Q84 van. Kicserélődött a levegő, kicserélődött a táj – két hold ragyog az égbolton. Mindenkinek be kell illeszkednie az új világ rendjébe. Mint amikor új vad kerül be a vadonba, és megváltozott szabályok között kell életben maradnia. Murakami legújabb, minden korábbinál grandiózusabb – zenei és matematikai összefüggésekre komponált – trilógiája a világ teljességét igyekszik megragadni, eltörölve a valóság és a misztikum eddig ismert határait. A földi világ és az életek bonyolult hálózata az olvasót sem hagyja érintetlenül, menthetetlenül a könyv légies szövedékű gubójába kerül, egyre azt várva: mikor és miként születhet újjá – a másik világra…

Bret Easton Ellis - Amerikai ​psycho
Irodalmi ​alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre - ha mégoly kelletlenül is - ráismerünk. A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni - mindhiába. A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomása.

Stephen King - Titkos ​ablak, titkos kert
Nagyobb ​csapás nem érhet egy írót, mint ha plágiummal vádolják. Morton Raineynek amúgy is elég baja van. Nemrég vált el, az utóbbi időben nem megy neki az írás, most meg délutáni szunyókálásából azzal veri tel egy őrült pasas, hogy ellopta a sztoriját. Beleolvasván a kéziratba, Mortnak el kell ismernie: valóban, a szöveg szinte szóról szóra egyezik azzal, amely meghozta számára a hírnevet és a sikert. De hát egy kiadott mű útja nyomon követhető, a megjelenés évéből kiderül, melyik írás keletkezett előbb. Igen ám, de minden erre utaló bizonyíték eltűnik... és ezzel kezdetét veszi a rémálom. Történt valami a múltban, olyasmit tett, amit a tudata legmélyére süllyesztett, mert nem volt bátorsága szembenézni vele? És most itt ez az ember, aki emlékezteti a bűnére? Mort végül már semmiben sem biztos, legfőképpen abban, melyikük az őrült...

Stephen King - A ​halálsoron
A ​Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat - Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát. "Vad" Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert - főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglára azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben, Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása… Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényét - melyből nagy sikerű film is készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével - most egy kötetben izgulhatja végig, Kedves Olvasó!

James Joyce - Ulysses
Az ​Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma. (Hamvas Béla, 1930) Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész. (Szerb Antal, 1941) Noha Joyce megszállottja a reklám-közhelyekből, handlékból és szirupos érzelgésből összeragadt Dublin városának, érdeklődése mégis egyetemes: az egész világ, az egész és örök ember érdekli, nem egyetlen osztály, vagy egyetlen korszak. Teljesen különbözik a századforduló naturalizmusától abban is, hogy műve tele van forma-játékkal: minden fejezet más és más kompozíciós ötlettel dolgozik: van dráma és van egy szuszra leírt belső monológ, van viktoriánus-érzelmes stílus-paródia, és van egy óriás katekizmus – műve realitás-tartalma így sokkal, de sokkal inkább érvényesül, mintha egyenletes regényformába öntötte volna. (Szentkuthy Miklós, 1947) Joyce művében az európai kultúra abban a pillanatban látható, amikor irtózatos robajjal hullik, omlik szerteszét, s csak a törmelékek, a romok utalnak arra, hogy mindez valaha, ha egyáltalán, egységes egészként működött. Thomas Mann a zárt forma, James Joyce a nyitott forma apostola. Thomas Mann a hit mitikusa, s ezért olyan komoly, James Joyce a hitetlenség mitikusa, s ezért olyan derűs. (Nádas Péter, 1978/2000) Ő akkor semmihez se kapcsolódva hirtelen azt mondta: „Tudod, mit szerzek, András fiam?” A magas ember fölvonta magát. „No?” „Egy hatalmas James Joyce-képet. – És aztán úgy, ahogy Marci úr a bajuszt mutatja: – Vumm! Az egész szobafalra!" (Esterházy Péter, 1979) Az új magyar kiadás szövegében is új: Szentkuthy Miklós fordítását a Magyar James Joyce Műhely tagjai, Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, és Szolláth Dávid dolgozták át. Az utószót Kappanyos András írta.

Lionel Shriver - Beszélnünk ​kell Kevinről
Eva ​soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával. A regény egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat keltő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik.

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Stephen King - Állattemető
Dr. ​Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával - feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat... Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára... Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud - jó, vagy rosszakaratból? - az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér - de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Gage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé...

Stephen King - A ​coloradói kölyök
Maine ​partjainál, egy szigeten halott férfit találnak. Nincs nála irat, testén nincs ismertetőjegy, így személyazonossága megállapíthatatlan. A rendőrség hamar lezárja az ügyet. Csupán a helyi lap két újságírója és egy végzős diák szívós munkájának köszönhető, hogy több mint egy év után fény derül az áldozat kilétére. És itt kezdődik az igazi rejtély. Ugyanis minél többet tudnak meg az áldozatról, illetve halálának körülményeiről, annál kevésbé érthető az eset. Mi ez? Képtelen bűnügy? Vagy valami még ennél is furcsább? A kimeríthetetlen fantáziájú Stephen King ezúttal a krimi műfajban, ám a tőle megszokott módon, pillanatnyi lazítást sem engedélyezve kalauzolja az olvasót a lélek sötét mélyére.

Stephen King - Coffey ​a halálsoron
Egy ​napon megérkezik a parancs Coffey kivégzésére. Edgecombe blokkparancsnok az utolsó pillanatban kideríti a kettős gyilkossággal kapcsolatos rettenetes igazságot, és az idővel versenyt futva próbálja megmenteni magát és Coffeyt. Mert a halál néha megváltás, tetteink következményeivel együtt élni viszont maga a pokol.

Stephen King - A ​szem
Valamennyien ​hátrahőköltek, ahogy Flagg ökle - mely most kékes fényben izzott - ismét lecsapott az ajtóra. Ágyúdörrenésszerű robajjal, egyszerre szakadt sarokvas, zár és retesz. A repedéseken át keskeny nyalábokban áradt befelé a kékes ragyogás - aztán engedek a deszkák is; tömegével szállt a forgács. A tönkrezúzott ajtó inogott egy darabig, majd recsegve-ropogva bedőlt. Flagg ott állt a küszöbön, a csuklya ezúttal nem takarta a fejét. Krétafehér volt az arca, máj-vörös ajkai vonaglottak, látni engedték vicsorát. Szemében pokoltűz égett. S markában ott villogott a súlyos hóhérbárd...

Stephen King - Ezüst ​pisztolygolyók
A ​hold minden lelkes, avatott vagy amatőr bámulójának feltünhetett, hogy jó néhány pontatlanságot engedtem meg magamnak a történeti elképzelt ideje, az 1984-es év holdciklusait illetően. Ezúton üzenem azon kedves olvasóimnak, akik talán azt gondolják,hogy jobb jutott eszembe, hogy de igen… csak túlságosan nagy volt a kísértés, és nem tudtam neki ellenállni.

Stephen King - Rémálmok ​és Lidércek
Stephen ​King harmadik, válogatott novellagyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyeket a Szerző hétévente állít össze. Nem véletlenül... mármint nem véletlenül hétévente! Mert mint tudjuk, a 7 nemcsak prím-, hanem misztikus szám is! Akik rendszeresen olvassák műveit, tisztában vannak vele, hogy King önmagával szemben a legszigorúbb. Így ebbe a kötetbe is csak a legjobb írásait válogatta, sőt beemelt néhányat a még nem publikáltak közül is, hogy valódi nóvumokkal örvendeztesse meg olvasóját. Ahogy ő mondja, s joggal: "Állandó Olvasóját". Ebben a kötetben huszonegy elbeszélést tár az "Állandó Olvasó" elé. Egyik-másik már-már kisregény terjedelmű, de "Á. O." ezt aligha bánja... Hiszen Stephen King a tőle megszokott fantáziadús lendülettel tartja ébren olvasói érdeklődését, bújjon ki akár egy elképesztően hosszú ujj a lefolyóból, keljen életre egy vásári fogsor afféle igazságtevőként, vagy kalandozzon el szerzőnk a sci-fi világába, ugorjon akár ötven évet is az időben ide-oda, hogy hátborzongató módon keverje össze írót és főhősét... Stephen King nem ígér békés álmot novellái elolvasása után. Legfeljebb oldódást. Mert az általa leírt borzalmakat sokkal jobb érzékletesen hiteles leírásai alapján elképzelni, mint megélni. Csattogó, életre kelt fogsorral persze ritkán találkozunk, mint ahogy ritkán adódik alkalmunk bosszúból eltemetni egy túlméretezett Cadillacet a sivatag közepén... ócska tornacsukák is ritkán árválkodnak felfordult döglegyekkel borítva egy férfivécé fülkéjében... De éppen erről van szó! Arról, hogy Stephen King még azt is kitalálja, amiről kínzó rémálmainkban kapunk csak futó benyomásokat - hogy aztán gyorsan elfeledjük őket. A modern lélekgyógyászat alapja a kibeszélés, a dramaturgiailag megfontoltan előlegezett, verbális tett. Talán ezért olvassuk oly sokan King műveit. Mert King levezeti az indulatokat. Tudja, hogy vízió az egész, de azért "éjjelente - biztos, ami biztos - égve hagyja a fürdőszobai lámpát"... Fél talán? Lehet. De ki nem fél manapság? Valódi vagy képzelt szörnyektől? Javasoljuk az "Á. O."-nak: ő ne a fürdőszobai, hanem az ágy melletti olvasólámpát hagyja égve... Jobban jár... Ezt a könyvet úgysem tudja eltenni...

Stephen King - Csontkollekció
Békésen ​pihen tóparti nyaralójában családjával, amikor fergeteges vihar kerekedik, kitombolja magát, majd elvonul. És akkor leszáll a köd. Egyre közeledik, és furcsa csápok, nyúlványok, tapadókorongok kúsznak elő belőle, és amit megragadnak... A klubban kártyázik, de hiányzik egy játékos. Sebaj, az ott ülő jól nevelt idegen felajánlja, hogy beszáll. Csakhogy nem hajlandó kezet fogni bemutatkozáskor. Ez a gesztus ugyanis végzetes következményekkel járhat. Megrendeli a tejet, narancslevet, hisz milyen jó is az, ha házhoz szállítják! Hajnalban jön a tejesember, és lerakja az ajtó elé az árut... ja, hogy esetleg földúsította az üvegek tartalmát? Talán mégis jobb, ha elugrunk a boltba! A kimeríthetetlen fantáziájú Stephen King vérfagyasztó történeteinek újabb kötete garantálja, Kedves Olvasó, napi borzongásadagját. Nyugodt álomról azonban szó se essék!

Stephen King - Peter Straub - A ​talizmán
1981. ​szeptember 15-én egy Jack Sawyer nevű gyermek áll a szárazföld és a víz találkozásánál, keze a farmernadrágja zsebében, tekintete a végtelen Atlanti-óceánon... Jack még nem is sejti, milyen iszonyatosan nehéz feladat vár rá: a Sors őt szemelte ki arra, hogy megküzdjön a minden szépséget elpusztító gonoszsággal, s nemcsak Amerikában, hanem egy fantasztikus másik világban, a Territóriumokban is, ebben a csodaszép, szűz, a civilizációtól érintetlen országban, ahol az emberek varázslatban élnek, de ahol most épp gonosz erők készülnek megragadni a hatalmat. Jack még csak annyit tud, hogy anyja, Lily Cavanaugh, a B kategóriájú filmek koronázatlan királynője beteg – talán halálosan beteg - egyre csak menekül valami elől. A tizenkét éves Jack hamarosan nagy útra indul, hogy veszedelmes kalandok során át megszerezze a csodatévő Talizmánt, és megmentse vele anyja életét... s egyúttal az egész világot, a Territóriumokat, a Territóriumok Territóriumait, a világegyetemet! Förtelmes mutánsokkal, eleven, vérszomjas fákkal, farkasemberekkel s még ezer veszéllyel kell megküzdenie, de Jack Sawyert kemény fából faragták, s ha kell, le tudja győzni saját gyávaságát, önzését, bosszúvágyát is. A hallatlanul népszerű amerikai horrorszerző és Peter Straub borzongatóan szép mesét írt, amelyből azért a hamisítatlan Stephen King-i horror sem hiányzik.

Stephen King - Atlantisz ​gyermekei
Barátság, ​szerelem, édes, visszahozhatatlan ifjúság, vér, Vietnam: az utolsó romantikus nemzedék regénye Atlantisz, az elsüllyedt város erről szólt az ezerkilencszázhatvanas évek végén Donovan híres dala. Ez volt az a korszak, amikor az Egyesült Államok véres háborúját vívta Vietnamban, amely máig ható, kiheverhetetlen traumát okozott az amerikaiaknak. Ez volt a rock and roll, a hippimozgalom, a forradalmi eszmék, Marcuse és Che Guevara, Woodstock, az LSD, a szelíd motorosok, Malcolm X, a Fekete Párducok, a diáklázadások Amerikája, egy új kultúra születése és kiteljesedése. 1960. A tizenegy éves, félárva Bobby Garfield és hasonló korú barátai, Carol Gerber és Sully-John kisvárosi gyerekek. Életük a szokásos mederben csordogál: iskola, nyári tábor, baseball, mozi, fagylaltozás, vidámpark, apróbb stiklik, családi problémák, gyerekszerelmek. 1966. A Maine Egyetemen megkezdődik a tanév. A gólyák egyike Pete Riley, akinek számos társához hasonlóan legfőbb tantárgya a hearts nevű kártyajáték. Éjjel-nappal verik a blattot, ám rohamosan közeledik a vizsgaidőszak: nemcsak az ösztöndíj veszhet el, de aki kibukik, azt beszippantja a sereg, és irány Vietnam! 1983. Vak Willie vietnami veterán mindennap a templom előtt áll, nyakában tábla, mellette pohár, abba gyűlik a jótét lelkek könyöradománya. 1999. Sully-John egykori katonatársa temetésére utazik. Elmaradhatatlan kísérője az idős vietnami asszony szelleme, akit egy falu lerohanásakor koncoltak fel. Ez a barátságról, szerelemről, az édes, visszahozhatatlan ifjúságról, a háború szörnyűségeiről, a tisztességről és helytállásról szóló gondolatgazdag, lebilincselő regény újabb bizonyítéka annak, hogy Stephen King nem csak a thriller meg a horror kiváló művelője. A könyvből film is készült Anthony Hopkinsszal a főszerepben.

Stephen King (Richard Bachman) - Sorvadj ​el!
Megszokott ​amerikai kisváros, szokványos középosztálybeli jómód, unalmas élet, melynek minden lépése előre tudható, előre kiszámítható. Vagy mégsem? Mert közbejön egy városi piknik, annak a közepébe pedig váratlanul berobban egy egyáltalán nem kívánatos cigánykaraván. Amíg csak zsonglőrködnek, tenyérből jósolnak, akit tudnak, szemfényvesztéssel megkopasztanak, addig még hagyján... de aztán kopjanak le idejében! Ez a cigánybanda azonban más, ez még ősi erőkkel rendelkezik, ősi hagyományokat ápol, s ha valaki keresztezi az útját, azt megátkozza, méghozzá úgy, hogy az átok meg is fogan. Már csak ez hiányzott a kisváros menő ügyvédjének, aki véletlenül, de leginkább felesége áldásos közreműködésével, elüti a cigányvajda lányát. Az Isten legyen hozzá irgalmas... De lesz-e?

Stephen King - Minden ​haláli
Az ​emberrel bármi megtörténhet. Például hazamegy, és otthon egy üzenet várja, amelyből kiderül, a felesége elhagyja. Mivel meg kell beszélniük a válást, beülnek egy étterembe az ügyvédjük társaságában, ahol is a főúr egy hatalmas konyhakéssel támad a vendégekre! Vagy: 1408. Ha összeadjuk a számjegyeket, 13-at kapunk, ami szerencsétlen szám. De ha ráadásul egy szállodai szoba száma, amelyben az ember eltölt egy éjszakát... már ha túléli! Vagy... de tudja mit, Kedves Olvasó? Üljön bele kedvenc karosszékébe, és olvassa el Stephen King tizennégy idegborzoló, lélegzetelállító, vérfagyasztó elbeszélését.

Stephen King - Egér ​a halálsoron
Az ​idők során sok zavart lélek töltötte életének utolsó napjait a siralomház komor falai között, ám a leggonoszabb nem mindig kerül rács mögé: Az E-blokkban egyenruhát és fegyvert visel, s aljassága nem ismer határokat. Elátkozott hely ez, ahol azonban megváltás néha a legvalószínűtlenebb formában érkezik.

Stephen King - Peter Straub - A ​fekete ház
Egy ​elárvult bicikli meg egy fél pár tornacipő hever az idősek otthonát övező sövény mellett. Hová tűnt Ty Marsall, a tizenhárom éves kisfiú? Csak nem a rettegett Halász ragadta el? French Landing nyugalmas kisváros, nemigen kerül a lapok címoldalára. Ám most felütötte fejét a Gonosz. Kisgyermekek tűnnek el, némelyikük rettenetesen megcsonkított holtteste előkerül, de a többinek örökre nyoma vész. Gilbertson rendőrfőnök kutyaszorítóban van, egy tapodtat sem jut előre az ügy megoldásában, úgyhogy igénybe veszi régi barátja, Jack Sawyer segítségét. Jack a Los Angeles-i rendőrség fiatalon visszavonult sztárnyomozója, s nem mellesleg ő Utazó Jack, az egykori kisfiú, aki tizenkét évesen nagy útra indult: bejárta a Territóriumokat, hogy megtalálja a Talizmánt, melynek segítségével megmentette anyját és a világot. Most a nyomok a titokzatos Fekete Házhoz vezetnek. Ugyan mit rejt a nyomasztó építmény, hová nyílik a pincelejáró? Miféle tompa dübörgés hallatszik, s mitől zavarodik meg az arra tévedő tudata? Horror, misztikum, borzongás minden adott, Kedves Olvasó, hogy lélegzet-visszafojtva végigizgulja Stephen King és Peter Straub legújabb könyvét, A Talizmán mesteri párregényét.