A ​mogyeriektől Mohácsig A ​magyarság története 1526-ig

Ismeretlen szerző - Száz ​rejtély a magyar történelemből
Számtalan ​rejtély maradt megoldatlanul a magyar történelem zivataros évszázadaiban. Kutatók gyakran egy élet munkáját áldozzák annak, hogy egyetlen homályba rejtőző titokra fényt derítsenek. Kinek a fantáziáját ne mozgatnák meg az olyan kérdések, mint pl: Miért követtek el merényletet első királyunk ellen? Hogyan lett Szent László Új-Anglia királya? Mit csinált II. Endre a Szentföldön? Árpád-házi volt-e az utolsó Árpád-házi király? Miért szól délben a harang? Miért nem vett részt Szapolyai János a mohácsi csatában? Középiskolások, egyetemisták tanulmányaik során haszonnal, a történelem iránt érdeklődők pedig nagy élvezettel forgathatják ezt az olvasmányos, gazdagon illusztrált könyvet.

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Anonymus - Gesta ​Hungarorum
Béla ​király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről Hasonmás kiadásban megjelentette a Magyar Helikon Pais Dezső fordításában, Budapesten 1977-ben

Philip Dixon - Britek, ​frankok, vikingek
Az ​i. sz. 406. év telének derekán Mainz városának közelében befagyott a Rajna, a germaniai római provinciák és a közép-európai leigázatlan törzsek közötti határfolyó. A határt védő helyőrségek létszáma csökkent, a parancsnokok figyelmét az itáliai hadihelyzet kötötte le. December 31-én egy barbár horda átkelt a folyón, és rázúdult az északnyugati római provinciákra. Róma Rajna-vidéki szövetségesei nem tudtak nekik sokáig ellenállni, Mainz, Trier, Worms, Strasbourg, Tournai, Boulogne, Rheims és Amiens városokat feldúlták és kifosztották. Egy korabeli forrás beszámolója szerint a betolakodók megölték a remetéket, elevenen megégették a papokat, megerőszakolták az apácákat, elpusztították a szőlőskerteket, és kivágták az olajfákat. Lehet, hogy mindez csak szóbeszéd, de egy Salvianus nevű pap is megírta, emlékszik rá, hogyan hevertek a megcsonkított holttestek szülővárosnak, Triernek, a volt császári fővárosnak az utcáin. "Egész Gallia egyetlen temetési máglyaként füstölgött", írta Orentius gall püspök. Ilyen tragikus eseményekkel kezdődött az a történelmi folyamat, amely az egykor rendíthetetlennek hitt Római Birodalom széthullásához vezetett, majd a gót, a szász királyságok létrejöttét s Nagy Károly birodalmának megszületését, a Karoling reneszánsz csodálatos fejlődését eredményezte. Philip Dixon könyve a legújabb régészeti ásatások leleteit felhasználva azt beszéli el, hogy mi történt Nyugat- és Észak-Európában az i. sz. 5. és 10 század között, vagyis abban az időszakban, amelyet a népvándorlás korának szokás nevezni. Választ keres többek között arra a kérdésre, hogy vajon valóságos személy volt-e a Szent Grált kereső Arthur király, miként cseréltek gazdát egész tartományok egy-egy sikeres csata után, hogyan zavarták meg az államhatalom megszilárdítását Nyugat-Európában az északról érkező vikingek. Azt sem hallgatja el, hogy a "régész számára az írásbeliség megjelenését követő időszak »átkos« korszak", mert a régész a talált leleteket óhatatlanul összhangba akarja hozni a feljegyzett eseményekkel, s ez számos buktatót rejt magában. A könyv káprázatos színes képeken mutatja be, hogy a korszak történelemformáló eseménye volt az egyház győzelme; azokon a vidékeken, amelyen csak földbe ásott viskókat ismertek, kőből templomok, monostorok épültek, majd királyi paloták, olyan építmények, amelyek mértékeikkel a kor emberét nyűgözték le, racionális szerkezetükkel és nemes arányaikkal a mai szemlélőt ejtik ámulatba.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - Árpád ​örökében
Törzsekből ​egységes nemzet, gyepükkel határolt szállásterületből ország... keresztény birodalom született Árpád örökében egy olyan nemzeti dinasztia uralma alatt, amelynek nagyszerűségét a kor azzal ismerte el, hogy férfi és nőtagjai egész sorát avatta szentté, s nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, spanyol, olasz, görög földön is máig élő a tiszteletük. A Kelet és Nyugat népeit befogadó ország mindvégig megőrizte függetlenségét, véres háborúk sorából került ki győztesen, a tatár vész pusztításait nemcsak túlélte, hanem még erősebb is lett, mint annak előtte. Sajátos műveltség született Európa szívében, amelynek emlékei ugyan megtizedelődtek, de így is csodálatra késztetnek bennünket. Uralkodók és főúri nemzetségek, parasztok és polgárok, magyarok és nemzetiségek élete elevenedik meg e könyv lapjain, nemcsak egykorú ábrázolások és tárgyak fotóin, hanem életképeken is. Kitűnő grafikusok segítenek abban, hogy elképzeljük, milyen volt a királyi udvar, Visegrád vára, a falu, a kolostor, hogyan harcoltak IV. Béla lovagjai a Sajónál a tatárokkal, milyenek voltak legpompásabb városaink. Megelevenedik előttünk az egyszer volt magyar középkor ragyogása.

Szabó István - A ​középkori magyar falu
E ​kötettel a magyar parasztság története kiváló kutatójának posztumusz művét ajánlja kiadónk az olvasónak. Szerző ebben a munkájában új kutatási eredményekre támaszkodva a középkori magyar falu gazdasági és társadalmi szerkezetével foglalkozik. A könyv ezenkívül megismertet a telekszervezet rendjével és a falusi lakosság rétegződésével is. Színesen festi a falu mindennapi életét, képet ad a kor jogi és vallási szokásairól, ezek alakulásáról. Legrészletesebben a XV. század már kialakult jobbágytársadalmát mutatja be, mivel ez időből származó írott forrásanyag, főleg oklevelek formájában, már bővebben álltak rendelkezésre. A munka tudományos megállapításai a középkori magyarsággal kapcsolatos eddig ismeretlen tényekre világítanak rá; egyes következtetései pedig az összeurópai kérdésekkel foglalkozó történettudományt is új eredményekkel gazdagítják.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Ismeretlen szerző - Történeti ​földrajzi kislexikon
Az ​emberiség történelmének két alapvető dimenziója az idő és a tér. A harmadik tényező az időt kitöltő, és a teret birtokló, alakító ember, aki a gondolataival és a cselekedeteivel írja a történelmet. A történeti földrajz a 18-19. század fordulója körül alakult ki, mint történeti segédtudomány. Tárgyához tartozik egy adott terület leíróföldrajzának (domborzati viszonyok, hegyrajz, vízrajz), tájegységeinek, etnikumainak, valamint a közigazgatási, az egyházi, a kulturális és a katonai igazgatási egységeik típusainak, jogállásának és területi változásainak, továbbá a történeti település, és gazdaságföldrajz adatainak vizsgálata. Ez a kötet a témával kapcsolatban mintegy 1000 szócikket és 1400 címszót tartalmaz. A szócikkek megírásánál a szerkesztők a földrajzi régiók szerint súlyoztak: a legnagyobb teret a közép - európai régió és benne a történeti Magyarország kapta, ezt követte általában Európa, a Mediterraneum, az észak-atlanti térség és végül a világ más részei. A „TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KISLEXIKON” című ezen kiadványt a történeti földrajz témakörén belül az 1000 szócikk, az 1400 címszó, a polgári, egyházi és katonai igazgatás 19 táblázata, a 3 egyházigazgatási térkép, valamint a bibliográfia iránt érdeklődő, a történelmet és a földrajzot külön-külön, mint önálló tudományokat is kedvelő olvasóinknak ajánljuk.

Kristó Gyula - Az ​Árpád-ház tündöklése és hanyatlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor István - A ​magyarság születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sebő Ödön - A ​halálra ítélt zászlóalj
Gyimesi-szoros, ​1944 Sebő Ödönt 1942 decemberében avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Katonai pályafutását az erdélyi hadszíntéren kezde a 32. határvadászzászlóaljnál. 1944. augusztus 28-án német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy visszavonulásukat fedezze. Ezzel a paranccsal szembeszegülve az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre a gyimesbükki helyőrség parancsnokaként. Az ozorai huszárok példájára emlékeztető hősies helytállás megállította a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget és egy lovas hadosztályt. A kitörés és a visszavonulás után katonáit - mint az Erdélyben harcoló magyar és német hadseregek utóvédzászlóalját - továbbvezette a Székelyföldön, majd Szlovákián keresztül egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig.

Fodor István - Diószegi György - Legeza László - Őseink ​nyomában
Kik ​vagyunk, honnan jöttünk? Erre a minden népet izgató kérdésre keresi és adja meg a választ ez a különleges képeskönyv. Szerzői - neves régész-történész professzor és két főiskolai tanár - arra vállalkoztak, hogy megismétlik eleink időben és térben egyaránt hosszú útját az Uráltól a füves pusztaságon át a Kárpát-medencéig. Sőt, tovább is, a kalandozók lovascsapatainak nyomát követve. Azokat a tájakat örökítették meg, amelyeken egykor a keleti hazákat váltogató ősmagyarok áthaladtak, nyomára akadtak a régmúlt hírmondóinak, épületeknek, nevezetes helyeknek, a földből előkerült régészeti leleteknek, s válogattak egykorú írott forrásokból, tudósításokból. Különleges történelmi útikönyv született hát, amely érdekes, újszerű kalauz lehet korai történelmünk színterein az Olvasó számára. És több is annál. Hiszen megelevenedik előttünk az a több ezer éves folyamat, amelynek során a magyarság keleti műveltsége kialakult, megismerjük az egykori hétköznapok mestereinek - fazekasoknak, kardkovácsoknak, ötvösöknek - magas színvonalú tudását, a szántóvetők munkáját, a harcosok haditechnikáját, amely oly félelmetes volt a nyugati ellenség előtt. Egyszóval: részeseivé válunk az egykori magyar életnek. Több mint 300 illusztráció - túlnyomórészt színes fotó -, valamint rekonstrukciós rajz, térkép gazdagítja kötetünket, amely reményeink szerint a millecentenárium kiemelkedő könyvújdonsága lesz.

Nemeskürty István - Krónika ​Dózsa György tetteiről
Híradás ​a Mohács előtti időkről. Főhőse: a középkori Magyarország legnagyobb parasztmozgalmának, az 1514. évi parasztháborúnak vezetõje és hadvezére. Ez a könyv Dózsa György születésének 500. évfordulójára jelent meg.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Gál Éva - Lejáratás ​és bomlasztás
A ​Kádár rendszer politikai rendőrségének tevékenységéről jó néhány mű jelent meg az utóbbi időben. Ez a kötet kiemelkedik közülük azzal, hogy különlegesen érdekes ügyeket dolgoz fel, és azzal is, hogy itt egy kitűnő történész szól az olvasóhoz. Noha személyesen és közelről érintették a kötetben leírt események, mentes minden elfogultságtól; objektíven, kiegyensúlyozottan számol be a történésekről, és részrehajlás nélkül értékeli azokat. A kötetben olvasható tanulmányok a politikai rendőrség forradalom utáni megtorló tevékenységének néhány jellemző mozzanatát, konkrét egyedi esetét mutatják be, korábban hozzáférhetetlen, szigorúan titkos dokumentumok alapján. Az első, legrészletesebben feldolgozott ügy Mérei Ferenc és társai ,,ellenforradalmi szervezkedése". Ennek az ügynek a dokumentumanyagában tárultak fel a kutató számára az államvédelemnek a ,,belső ellenség" ellen folytatott küzdelmében alkalmazott gátlástalan, aljas, körmönfont módszerei. A hosszabb-rövidebb tanulmányok nemcsak a besúgók beszervezésének és felhasználásának változatos, visszataszító módszereit vázolják fel, hanem azt is, hogyan állt bosszút a titkosrendőrség azokon, akiket még zsarolással sem tudtak beszervezni. A minden titkosrendőrségre jellemző paranoid viselkedést szemléletesen ábrázolják azok az írások, amelyekből megismerhetőek a szinte mindenkiben - főként a Magyarországra érkező nyugati tudósokban - kémet látó államvédelem pénzt és fáradságot nem kímélő erőfeszítései a gyanús külföldiek (köztük egy leendő Nobel-díjas) teljes körű, megalázó - és végső soron tökéletesen haszontalan - megfigyelésére. Biztos vagyok abban, hogy a kötet nemcsak a téma történész szakértőinek érdeklődését fogja felkelteni, hanem mindazokét, akiket ma is foglalkoztatnak a Kádár-korszak eseményei. A politikai perek, a politikai rendőrség tevékenysége mindenki életére hatást gyakorolt. Bárki veszi is a kezébe ezt a könyvet, nem egyszerűen ismeretek forrása lesz, hanem izgalmas olvasmány. Kornai János

Fonyódi Tibor - Keleten ​kél a nap
A ​Keleten kél a nap Szörényi Levente Árpád népe című misztikus operájának alapjául szolgáló novella. A Szent László legendakört feldolgozó novellasorozat felvezető írása a megvakított Vászoly fiainak, Andrásnak, Leventének és Bélának története, akik rusz földről hazatérve szövetkeznek Vata pogány seregével, hogy letaszítsák a magyar trónról Orseolo Pétert...

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története
A ​Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

Georg Ostrogorsky - A ​bizánci állam története
Talán ​Moravcsik Gyula 1940-ben megjelent könyvismertetésével ajánlhatjuk leginkább Osztrogorszky munkáját a magyar olvasók figyelmébe: "Egy minden részletre vonatkozólag alaposan tájékozott és önálló felfogású történész saját kutatásain alapuló és egyéni, de mindenkor objektív kritikáján átszűrt, modern szempontok szerint megrajzolt képe ez a bizánci államnak, amelyhez specialisták és távolabb állók egyaránt teljes bizalommal fordulhatnak, tehát azok is, akik kutatásaik közben egyes részletkérdésekre keresnek feleletet vagy tájékoztatást, és azok is, akik a korábban annyira félreismert Bizáncnak mint önálló államtestnek az életét akarják megismerni."

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.