Aspects ​of Korean Civilization 2.

Juhász Katalin - Meg ​is mosakodjál
A ​paraszti tisztálkodási szokásokat bemutató, majdnem két évtizedes kutatómunka eredményeit összegző kötet nemcsak a hétköznapi gyakorlat puszta leírása, hanem annál jóval több: olyan ősi képzetekre, összefüggésekre világít rá, amelyek mélyen elrejtve még ma is bennünk élnek. _"Úgy harminc éve jelent meg egy könyvem az emberi cselekvésben megnyilvánuló rend-rendetlenségről. Még ma is piacon van. Jól használható a mindennapi életben, és jelen van az egyetemi oktatásban is. Már akkor kezdett érdekelni a tisztaság-piszkosság kérdése. Remek téma. Életünk fontos alkotórésze. Tudatosítani kellene belőle egyet s mást. Belebuktam, nem tudtam megbirkózni a feladattal. Most itt előttem a könyv a vágyott témámról. Elragadtatva olvasom. Színesebb, mint egy regény, szórakoztatóbb, mint egy krimi. Egyszerre ember- és történelemismeret. Felfedezések. Felismerések. Rácsodálkozás az életre. Ebben a könyvdömpingben, amiben élünk, fulladozunk, az élet egyik ajándéka. Kedves olvasó, én mindig őszinte vagyok. (Ez az erősségem.) Remélem, nem vagyok elfogult: másnak is élményt, örömöt nyújt majd ez a könyv."_ Polcz Alaine

Ismeretlen szerző - Helyszellemek ​kultusza Mongóliában
Akkor ​döbbenünk meg mindig igazán, mikor régi mongóliai gyűjtéseinket a kilencvenes évek elejéről elővesszük, s belőlük újra élednek a mesemondók, az énekesek, a barátok, akik soha nem sajnálták az időt, hogy nekünk meséljenek, énekeljenek, vagy csak hogy beszélgessenek velünk. Rádöbbentenek ezek a felvételek a mulandóságra és az örökkévalóságra. Nagyon sok mongol barátunk azóta nincs már köztünk... Szavaikat, nevetésüket, tudásukat megörökítették a hangszalagok, egyre inkább tudjuk így az évek távlatából, hogy milyen fontos is az, amit csinálunk. Megörökítünk egy olyan tudást, ami nélkülünk veszendőbe menne. A harmadik kötet, folytatva az első kettő hagyományait, az Expedíció gyűjtéseiből illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó kutatásokból válogat. Az 1991-ben indított Magyar–Mongol Nyelvjárás- és Népi Műveltségkutató Expedíció azóta is csaknem minden évben egy-két hónapot terepen tölt. Az expedíciós kutatások fő iránya továbbra is Nyugat- és Észak-Mongólia, de az azóta felnőtt tehetséges tanítványi kör emellett felfedezte magának és a tudománynak Kelet-Mongólia több területét is (Xentii megye népcsoportjai, Süxbaatar megyei darigangák).

Csoma Mózes - Korea
Korea ​a Távol-Kelet legkevésbé ismert területei közé tartozik. Ennek történelmi okai vannak: a Koreai-félsziget évszázadokon keresztül háttérbe szorult két hatalmas szomszédja mögött. Kína és Japán közelsége állandó fenyegetést is jelentett a koreai történelem során, a második világháború után pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyhatalmi vetélkedése formálta át a félsziget helyzetét. A könyv bemutatja a nagy múltú ország történetét, a félsziget megosztásának folyamatát, a két rivális koreai állam eltérő fejlődését, illetve egymáshoz való viszonyuk alakulását. A szerző külön foglalkozik az eltérő politikai rendszereken felülemelkedő nemzeti azonosságtudattal és megnyilvánulásaival. Így bemutatja a politikai vonatkozású koreai mozifilmeket is. A könyvben szereplő személyeket és fogalmakat 52 szövegközi kép illusztrálja, a kötet végén pedig 31 színes fényképből álló képmelléklet található.

Ismeretlen szerző - Ismerjük ​meg Japánt!
A ​Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Milyen a japán család? Milyen volt a szamurájok világa? Mit tanultak a császári udvarban? Milyen a japán információs társadalom? Ki tanul ma japánul? Mi az a kabuki és mi a nó? Milyenek a japán beszédhangok? Hogyan fordítsunk le egy japán levelet magyarra? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ egyrészt a hagyományos területek - történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelvtudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek - fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret - felől megközelítve, közérthető stílusban. A kép természetesen közel sem lehet teljes, a kötetnek - reményeink szerint - lesz még folytatása.

Ismeretlen szerző - A ​Volga-Káma-vidék finnugor népei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jamadzsi Maszanori - Japán
Részlet ​a szerző ajánlójából: "Ebben a könyvben megkísérlem a magyar közönség Japánnal kapcsolatos ismereteinek kiegészítését; bemutatom Japán múltját, hagyományait, amelyek erősen hatottak a mai Japán kialakulására, és bizonyára a jövő Japánjára is hatással lesznek. Remélem, hogy könyvem elolvasása után Japán valóságosabbá válik az olvasó számára, s ha mégis "csoda" maradna, akkor sem az ikebana, a geisák, a pagodák, a felkelő Nap országának csodája, hanem küzdelmes munkával épített, érdekes világ, amely érdemes arra, hogy foglalkozzunk vele - és nemcsak jelen sikerei miatt."

Amin Maalouf - A ​keresztes háborúk arab szemmel
A ​libanoni származású francia író, Amin Maalouf, aki mellesleg keresztény, talán elsőként írta meg a keresztes háborúk történetét az arabok szemszögéből. Könyve, ami 1983-ban a "Les croisades vues par les arabes" címmel jelent meg Párizsban, a korabeli arab forrásokat felhasználva hitelesen tárja elénk azt a korszakot, amikor a keresztes lovagok Jeruzsálem felszabadítására a Szentföldre mentek. A pápaság szent háborúnak nevezte, mivel a legfontosabb keresztény kegyhely felmentését várta tőle. Szinte rákényszerítette az összes, magát kereszténynek tartó államfőt, vagyen részt rajta. Az igaz vallásosság eszményképévé emelte a szentföldi harcokat. Természetesen nem mindenki követett ilyen szép eszményeket, sokan elsősorban a kalandok és a pénzszerzés miatt indultak útnak. Az arabok számára ugyanakkor mindez egy óriási tragédiát jelentett, ami lényegében még a mai napig is meghatározza a nyugati emberről kialakított képüket. Nem véletlen, hogy minden nyugatról jött, illetve európai embert bizalmatlanul szemlélnek, és még manapság is frandzsnak neveznek, ami a franciák arab elnevezéséből származik. A kortárs arab írók sose említik a keresztes háborúk kifejezését, mindenhol frank megszállásról vagy frank háborúról beszélnek. Maalouf könyve nagyon értékes adalékokkal szolgál arról, hogy a mit sem sejtő arab világnak - a maga belső ellenségeskedéseivel és hatalmi harcaival - micsoda megrázkódtatást jelentettek a rájuk törő európai lovagok. Sokan valamiféle isteni igazságszolgáltatásnak tartották ezt az új ellenséget, és csak viszonylag későn jutottak el odáig, hogy megszervezzék az ellenállást, amit ők is szent háborúnak, vagyis dzsihádnak neveztek el. Nem véletlen, hogy a mai ember számára is közérthető ez a kifejezés, bár már viszonylag megváltozott tartalommal, hisz mostanság inkább az Izrael elleni harcot jelöli. Azonban ez korántsem az egyetlen hasonlóság a mai és a korabeli szent háború között. Mindenki arra gondolna, hogy a terrorizmus teremtette az ún. öngyilkos merénylőket, de ez egyáltalán nem helytálló. Számomra megdöbbentő volt olvasni, hogy már ekkor - majdnem egy évezreddel ezelőtt - megalakult egy fanatikus szekta, akik politikai gyilkosságokat hajtottak végre. Az emberek rettegtek tőlük, mert aki egyszer szembekerült velük, az biztosan tudhatta, hogy valamikor bosszút állnak rajta. Nem kegyelmeztek senkinek, és akit egyszer kiszemeltek maguknak, azt csak valami isteni csoda menthette meg. Itt most senki se gondoljon valami önmagukat felrobbantó emberekre, de miután gyilkosságaikat mindig nyilvános helyen hajották végre, ahonnan semmi esetre sem menekülhettek volnak el, ezért lényegében nem sok különbség volt köztük és mai társaik között. Olyan pontossággal, hidegvérrel és alaposan megtervezetten gyilkoltak, és oly hihetetlen közönyösséggel mentek ezután a halálba, hogy sokan úgy vélték hasis hatása alatt állnak, és "hasisíjun" vagy "hasasin" néven kezdték emlegetni őket. A szó később az "aszaszin" változatban lett közismert, sőt 'orgyilkos' értelemben néhány nyelvbe be is került. Természetesen a fentiek csak egy részét képezik a könyv alapos és szerteágazó leírásainak, ahol szinte hónapról hónapra követhetjük nyomon a történéseket. Maalouf bár történelmi tanulmányt írt, mégis olyan olvasmányos, sőt regényszerű a munkája, hogy bárki nyugalommal a kezébe veheti - szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt. Ajánlanám ezenkívül azoknak, akik a másik oldal szemszögéből is meg akarják ismerni a világtörtélemnek ezt a véres időszakát. Érdemes elolvasni, mert sok mindent máshogy értékelnénk az arabok viselkedésében, és jobban megértenénk a közelmúlt egyes eseményeinek mozgatórugóit is. Forrás: Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel. Európa Kiadó. Budapest 2002

C. W. Ceram - A ​régészet regénye
Tanácsolom ​az olvasónak, hogy ne az első oldalon lásson hozzá e könyvhöz. Teszem ezt azért, mert jól tudom, milyen csekély hitelre talál a szerzőnek mégoly meggyőző ígérete is - hogy könyvében hallatlanul érdekes tárgyról készül írni -, nem is szólva arról, mennyit ér ez a kijelentés akkor, ha a könyv címe a régészet regényes történetét helyezi kilátásba, mivel a régiségtant a legszárazabb és legunalmasabb tudományok egyikének tartják. Javaslom tehát, hogy olvasóm kezdje a könyvet a 64. oldalon, az egyiptomi fejezetnél, vagyis "A piramisok könyvé"-nél. Ez esetben joggal remélhetem, hogy még a leggyanakvóbbak is megbarátkoznak témámmal és bizonyos előítéleteiket sutba dobják. Ez után a bevezetés után végül mégiscsak azzal a kéréssel fordulok az olvasóhoz, hogy lapozzon vissza, mert még a legizgalmasabb események megértéséhez is szükségszerű a tervszerű vezetés. Könyvünk nem lép fel tudományos igényekkel. Sokkal inkább arra törekszik, hogy egy meghatározott tudományágat a kutatók és tudósok munkájának belső feszültségén, drámai bonyolultságán és emberi kötöttségén keresztül mutasson be. Az említett cél érdekében nem riadunk vissza alkalomadtán az elkalandozások kísértő veszélyétől, sem a személyes véleménynyilvánítástól vagy aktuális vonatkozások megemlítésétől. Ennek aztán olyan könyv lett az eredménye, melyet a szakmabeli tudós kénytelen "tudománytalannak" bélyegezni. E váddal szemben csupán azt a mentséget tudom felhozni, hogy éppen ez volt a szándékom. Ugyanis meggyőződtem arról, hogy ez a gazdag tudomány, melyben kalandvágy párosul a szobatudós hangyaszorgalmával, romantikus kezdeményezés a szellemi fegyelmezettséggel, melynek hatósugara az idők mélyétől a tér globális végtelenségig terjed, mind ez ideig a szakirodalom hűvös és csaknem megközelíthetetlen magányába zárkózott. Bármily felbecsülhetetlen értékkel bírtak és bírnak is e tudományos értekezések - mégsem abból a célból készültek, hogy "olvasmányul" szolgáljanak. Különös és feltűnő, hogy eddig mindössze három-négy kísérlet történt arra, hogy a történelmi múltba indított kutató expedíciókat izgalmas kalanddá sűrítsék. Különös ez azért is, mert valóban alig akadhat ezeknél izgalmasabb kaland - amennyiben kalandon a szellem és tett keverékét értjük.

Pais István - A ​görög filozófia
Az ​ókori művészet számos örökbecsű, bizonyos értelemben ma is mintaként szolgáló és utánozhatatlan alkotást hagyott ránk. Joggal mondhatjuk ugyanezt az antik görög filozófiáról is, amelyet a valóságszemlélet frissessége, a gondolkodásmód nyitottsága és az általános, gyakran rendkívül elvont összefüggések érzékletesen pontos megragadása jellemez. Régi, sokszor fájón emlegetett igényt elégít ki Pais István, amikor sokévi kutatómunkájára és oktatói tapasztalataira támaszkodva, az eredeti művek és a mértékadó szakirodalom alapján összefoglalóan elemzi az ókori hellén bölcseletet. Részletesen bemutatja az egyes iskolák és gondolkodók tanítását; megvilágítja a filozófiai tanok belső logikáját, ismeretelméleti és osztálygyökereit, társadalmi szerepét, s arról sem feledkezik meg, hogy felhívja rá a figyelmünket: nagyon régi gondolatok is lehetnek élők, segíthetnek mai kérdéseink megválaszolásában. Elemzései gondosan árnyaltak, tudományosan megalapozottak. Az igen nagy - egyetlen más magyar olvasható munkában sem található - ismertanyag elrendezése világos, jól áttekinthető, olvasmányos. A könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akik egyéni érdeklődésüket követve akarnak alaposabban megismerkedni az európai műveltség egyik ősforrásával, és tankönyvnek is kiválóan megfelel.

Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A ​japán világ atlasza
A ​japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Conrad Totman - Japán ​története
"Az ​elénk táruló történet... tele van kérdőjelekkel, s a történet mesélői - ez alól magam sem vagyok kivétel - soha nem tudják maradéktalanul kiszolgálni hallgatóságukat" - jelenti ki a Bevezetőben a szerző, aki könyvében i. e. 8000-től egészen napjainkig tekinti át a szigetország történelmét, sőt az utolsó fejezetben a lehetséges jövőképeket is felvázolja. Mindezt egyetlen kötetben, ami figyelemre méltó vállalkozás, annál is inkább, mert Totman professzor szakít a hagyományos Kelet-Nyugat, ipari-feudális és más, a nyugati történetírásban megszokott ellentétpárokkal. A mű ökológiai megközelítésben vizsgálja a japán történelmet. Ennek megfelelően teljesen új korszakhatárokat állít fel, amelyekbe azután belefoglalja a "hagyományos" kronológiát. A politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokat ember és környezet állandóan változó viszonyrendszerébe ágyazva tárgyalja, ami első hallásra talán kissé szokatlan, de éppen ez az, ami különlegessé teszi a könyvet. Az olvasó előtt tehát egészen újszerű megközelítésben tárul fel ennek a távoli országnak a történelme, s minden bizonnyal új gondolatokat ébreszt benne, hiszen, ismét csak a szerzőt idézve: "Az ökológiai megközelítés megköveteli tőlünk, hogy másként tekintsünk mindarra, amiről azt gondoljuk, hogy jól ismerjük."

Günter Ogger - A ​Fuggerek
Mai ​világunk kialakításában hatalmas szerepe volt egy augsburgi bankárcsaládnak, a Fuggereknek. A dinasztiát 1367-ben alapította egy szegény, vidéki takács, Hans Fugger. Alig százötven évvel később már a Német-római Birodalom vagyonának egytizede az ő kezükben volt. Pápák, királyok és császárok ostromolták őket folyamatosan újabb és újabb hitelekért, amelyeket minden esetben busás haszon ellenében folyósítottak. A Fuggerek zseniális újítók voltak. Felismerték, hogy az üzleti életben az információ a legnagyobb érték. Titkosszolgálatokat megszégyenítő hírhálózattal rendelkeztek, így sokszor már akkor lecsaptak egy-egy lehetőségre, amikor versenytársaik még nem is hallottak róla. Arra is rájöttek, hogy az információk alakításával további előnyökhöz juthatnak, és gyakorlatilag megteremtették a hírszerzést, az üzleti újságírást, de ők vezették be a hármas könyvelés rendszerét is. Rövid időn belül szinte az egész európai kereskedelem a felügyeletük alatt állt a rabszolga-kereskedelemtől a fűszerimporton át az egyházi feloldozást adó búcsúcédulák terjesztéséig. Egy idő után rájöttek, hogy a bányászatban milyen hatalmas profit rejlik, ezért a teljes bányaipart igyekeztek az irányításuk alá vonni. Mindenhol megjelentek, ahol pénzt szimatoltak. Európa összes nagyobb városában nyitottak kirendeltségeket, de jelen voltak Amerikában és Afrikában is. Ugyanakkor ők alapították 1514-ben Augsburgban a világ első szociális települését - mely a mai napig működik - szegény, katolikus vallású, augsburgi polgárok számára. Az ott lakóktól mai értéken számolva évi 0.88 euró bérleti díjat kérnek, ezen felül elvárják, hogy az alapítványtevő és családtagjai lelki üdvéért mindennap mondjanak el három imát: egy hiszekegyet, egy miatyánkot és egy üdvözlégyet. A maga korában Anton Fuggert a világ leggazdagabb emberének tartották, családjuk igazi nemzetközi hatalmassággá vált, de könyörtelen üzletpolitikájuk és mérhetetlen kapzsiságuk rengeteg ellenséget szerzett nekik. Társadalmi megítélésüket jól példázza, hogy a magyar nyelv "fukar" szava a család nevéből ered. Mottónak az alábbi mondatot választották: "Addig akarok pénzt keresni, amíg tudok!"

Újvári Edit - Bevezetés ​a kulturális antropológia történetébe
A ​Bevezetés a kulturális antropológia történetébe című oktatási segédanyag célja e kultúraelméleti tudományág legfőbb irányzatainak és törekvéseinek bemutatása. A teljesség igénye nélkül, a kiemelt antropológiai iskolák és irányzatok ismertetését az egyes irányzatok meghatározó kutatóinak munkássága, egy-egy művük, kiemelkedő eszméjük áttekintése követi. A művelődésszervező képzés céljaihoz igazodva elsősorban a kultúra sajátságait, lényegi vonásait középpontba helyező elméleti nézetek dominálnak, szemben a kulturális antropológia-kutatás módszertani és gyakorlati oldalaival. A kötetet az antropológiai irányzatok áttekintő táblázata, a legfontosabb antropológiai szakkifejezések magyarázata és szakirodalmi jegyzék zárja.

Ismeretlen szerző - Finnugor ​kalauz
A ​magyarok nyelvrokonai Skandináviától Nyugat-Szibériáig népesítik be Észak-Eurázsiát. Az utóbbi években sok változás történt életükben. E kötet szerzői helyszíni tapasztalatok birtokában hiteles képet adnak az egyes népek mai helyzetéről. A bevezető fejezetek nyelvrokonsággal kapcsolatos, őstörténeti, történelmi kérdéseket tárgyalnak. A kötetet térképek, fotók, könyvajánló, címjegyzék és mutatók egészítik ki.

Romsics Ignác - Történelem, ​történetírás, hagyomány
Monográfiák ​és kézikönyvek mellett Romsics Ignác rendszeresen publikál tanulmányokat és esszéket, tart előadásokat külföldi és hazai konferenciákon, sőt alkalmanként a napilapok hasábjain is jelentkezik cikkeivel. Kötetünk az utóbbi években különböző hazai és külföldi kiadványokban már megjelent rövidebb írásainak a javát tartalmazza. A szerzőt elsősorban továbbra is a 20. századi magyar történelem foglalkoztatja. A dualizmus utolsó évtizedeiről éppúgy van mondanivalója, mint a két világháború közötti Magyarországról és a Kádár-korszakról, vagy éppen Trianonról és az 1947-es párizsi békéről. A kötet néhány írása ugyanakkor a szerző érdeklődésének idő- és térbeli kitágulásáról tanúskodik. A könyv nyitó tanulmánya például a középkortól a rendszerváltásig tekinti át a magyar politikai gondolkodás történetének egyik fontos, Magyarország helyére és a magyarság szerepére vonatkozó vonulatát. Egy másik, megjelenésekor nagy visszhangot kiváltott írásában viszont Finnország sikerességének a 19. századig visszanyúló okait járja körül. Több írás reflektál az elmúlt évek történetpolitikai vitáira, így például az ún. "két Magyarország" problémára és a magyar demokratikus hagyományra is. Tematikai sokoldalúsága és szakmai igényessége alapján Romsics Ignác új kötete minden történelem iránt érdeklődő olvasó figyelmére joggal számot tarthat.

Tomaž Weber - A ​vikingektől az űrhajósokig
Az ​ember felfedező. Amióta lemászott a fáról, kézbe vette első szerszámait, szüntelen kutat, hogy megismerje, birtokba vegye a világ még ismeretlen részeit. Hihetetlen az a szívósság és gyorsaság, amellyel ez az aránylag fiatal faj benépesítette az egész földet, megteremtve a különféle törzsek, népek egymástól olyannyira különböző, mégis egységesen emberi kultúráját. Tomaz Weber is a kalandozók közé tartozik. Egy különleges gonddal szerkesztett könyv lapjain járja be újra a világ felfedezésének sikeres és siekertelen útjait. Elsősorban képeivel gyönyörködtet. A régi térképek, festmények, szobrok éppúgy megragadják képzeletünket, mint a legmodernebb színes fényképek segítségével megörökített mélységek és kozmikus magasságok. A szöveget - nagy hozzáértéssel - eredeti dokumentumokból válogatta össze a szerző. Így kortárs szemtanúk kalauzolják el az olvasót Nagy Sándor, Hannibál hadjárataira, a kínai császár, az azték uralkodó udvarába, még a Himalája tetejére vagy a világűrbe is. Ez a könyv kiválóan alkalmas, hogy a modern történelem- és kultúraoktatás iskolai segédkönyve legyen. Ám korhatár nélkül minden olvasónak ajánljuk.

Jacques Attali - A ​nomád ember
Vándorélet...Az ​ember az utazások szülötte; úgy testileg, mint lelkileg vándorlásra teremtetett...A nagy ívű, érdekfeszítő könyv óriási, élményekben gazdag és kalandos időutazásra csábít. Olvasása közben az általában tanítottól egészen eltérő kép rajzolódik elénk a szkíták, a hunok, a magyarok kultúrájáról és e népek történelemben betöltött szerepéről. Az elmúlt dolgok összefüggéseinek rendezésével egyben rohanó korunk és civilizációnk jövője is új megvilágítást kap Attali mester gondolatainak fényében....

Yoshiro Tamura - Japanese ​Buddhism: A Cultural History
Buddhism, ​founded in India some twenty-five hundred years ago, reached Japan in 538 C.E. Assimilated into Japanese culture and refashioned as Japanese Buddhism, it became one of the most enduring and far-reaching cultural and intellectual forces in Japans's history. The stamp of Japanese Buddhism is unmistikable in the nation's poetry, literature, and art; and the imprint of Japan's indigenous culture is clear in such unique facets of Japanese Buddhism as the amalgamation of pre-Buddhist worship and esoteric Buddhism in the practice of the Shugendo ascetics. Japan's Buddhism and the nation's cultural matrix are so inextricably linked that it is impossible to explicate the one without understanding the other. Thus the present book is both a history of Japanese Buddhism and an introduction to Japan's political, social, and cultural history. It examines Japanese Buddhism in the context of literary and intellectual trends and of other religions, exploring social and intellectual questions that an ordinary history of religion would not address. YOSHIRO TAMURA (1921-89) was one of Japan's most outstanding scholars of Buddhism. At the time of his death, he was a professor at Buddhist studies at Tokyo's Rissho University.

René Girard - Látám ​a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből
René ​Girard a jelentős francia filozófus és irodalomtörténész tudományos és oktatói pályája jórészt az Egyesült Államokhoz köthető, ahol több neves egyetemen is tanított. 2005 óta a Francia Akadémia tagja. E könyvében a kereszténység kritikai apológiáját nem teológiai alapokon, hanem racionális bizonyítások útján írja meg. Valójában a zsidó-keresztény vallási tradíció rendkívül eredeti antropológiáját tárja az olvasó elé, magáévá téve Simone Weil egyik gondolatát, miszerint az Evangéliumok mindenekelőtt egy „emberelméletet”, egy antropológiát tartalmaznak, és csak ez után tekintendők „Istenelméletnek”, teológiának.