Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.
Kapcsolódó könyvek
Weöres Sándor - Három veréb hat szemmel
Weöres Sándor életművében kiemelt szerepet kap a Három veréb hat szemmel című, első kiadásban 1977-ben (Szépirodalmi), majd bővített változatban 1982-ben (Magvető) megjelent antológia, amely a költő szavaival rokontalan könyv a világon. A középkortól a XX. század kezdetéig tesz közzé "lappangó, rejtett, ismeretlen költői szépségeket, különös izgató zamatú, rendhagyó műveket, amelyekkel éppen különlegességük miatt nem tudtak mit kezdeni, évszázadokig hevertették hajdani nyomtatványokban új kiadás nélkül vagy éppen kéziratban, kiadatlanul".
Több mint negyedszázad után a Helikon Kiadó az életmű-sorozatban teszi újra közzé az eredetileg a nagyközönségnek szánt "temető-feltáró" antológiát, ami nemcsak rendkívül szórakoztató és tanulságos gyűjtemény, hanem sajátos vonással gazdagítja Weöres Sándorról alkotott képünket. A két kötetet az 1982-es változat szerkesztője, Steinert Ágota gondozta. Helyet kap a műben Kovács Sándor Iván forrásjegyzéke és bevezető tanulmánya, valamint Bata Imre esszéje.
Radnóti Miklós - Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Tragikus halála óta Radnóti Miklós a magyar nép köztudatában legnagyobb klasszikusaink közé emelkedett. Pogány köszöntő - ez volt első kötetének címe. Köszöntsd a napot - ez volt az első kötet első versének a címe. "Ha csak verscímein zongorázunk végig - mondta első költői korszakáról Bóka László, Radnóti halálának huszadik évfordulóján -, azok zöme az első hangütést visszhangozza. S noha az első hangütés frissessége után a kötetek hangja egyre szomorkodik-komorodik a nehezülő időben, nincs a magyar lírának még egy ilyen napragyogású, életteli, érzékletesen örömtudó életműve, mint Radnótié... Költészetében mintha helyreállt volna a természeti világ és az ember kapcsolata, valamint civilizáció előtti, pogány életöröm." Tartalmukkal és formájukkal lázadó fiatalkori versei után, az érett esztendők halálfélelemtől átitatott, letisztult remekművei, harcos antifasiszta költeményei pedig azóta a francia, orosz, olasz, német, angol olvasók ezreit is meghódították. De Radnóti költészetének "érdemét - figyelmeztet tanulmányában a fiatalkori hű barát, Ortutay Gyula - nemcsak a néhány tragikus nagyságú, világirodalmi jelentőségű verse adja; ezek a versek egyetlen ívű, következetes költői pálya fejlődésének részei, s éppen az a csodálatos benne, hogy még a külső költői eszközök is annyira organikusan nőnek előzményeikből. Radnóti költői erkölcsét az is jellemzi, hogy könyörtelenül elhagyott minden fölös sallangot, az izmusok minden borzas szecesszióját, de féltő gonddal őrizte minden bátorító, költői, ábrázoló, kifejező többletet adó újdonságát."
Radnóti-kötetünk a költő verseinek és műfordításainak eddigi legteljesebb kiadása; gyűjteményünk az utolsó, az 1969-es kötethez képest újonnan megtalált versekkel bővült.
Weöres Sándor - Egybegyűjtött írások
Weöres Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.
Weöres Sándor - Egybegyűjtött prózai írások
Ez a kötet Weöres Sándor egybegyűjtött prózai írásait tartalmazza a teljesség szándéka nélkül.
A méltán ismert A vers születése vagy A teljesség felé közreadott alkotások mellett – zömmel kötetben most először megjelenő – rendkívül vegyes műfajú, érdekes munkákat ismerhetünk meg. Akad közöttük elmélyült tanulmány, színes útirajz, aforizma, cikk, jegyzet, visszaemlékezés elhunyt pályatársakra, kritika, recenzió, novella, költői estek bevezetője, kiállítási megnyitó, különböző kiadványokhoz készült utószó, vallomás. Habár a költő nem azonos igénnyel írta valamennyi itt olvasható művét, irodalmi arcképének megrajzolásához egyik sem nélkülözhető. Hiszen még rövid recenzióiban sem csupán ismert és kevésbé ismert szerzők méltatására vagy kritikájára kell figyelnünk, hanem azokra a sorokra, amelyek az irodalomról vallott nézeteiről árulkodnak, amelyekben pontosan felismerhető az a művészi etalon, amihez mind a saját, mind mások műveit méri.
Weöres Sándor - Egybegyűjtött költemények I-III.
Ez a könyv Weöres Sándor életműkiadásának első kötete. A költő tizenöt éves korától ötvenes éveinek derekáig írt költeményeinek legjavát tartalmazza, azokat, amelyeket a korábban megjelent Egybegyűjtött Írásokba ő maga válogatott be az adott időszak terméséből. Az elkövetkező években az életmű további részeinek közlésével folytatódik Weöres teljes életművének kiadása. Ajánljuk a sorozatot mindazoknak:
akik egyaránt szeretik a virtuóz klasszikus és modern verseket,
akiket a rafinált gyermeki játékosság éppúgy vonz, mint a gondolati igényesség és elmélyültség,
akiket elbűvöl anyanyelvünk gazdagsága, szépsége és költőisége,
vagyis mindazoknak,
akik ismerik és értékelik egyik legnagyobb költőnk munkáit,
akik kíváncsiak elfelejtett, kötetbe nem rendezett, kiadatlan verseire, színjátékaira, prózai írásaira, leveleire, műfordításaira, és
akik most kívánják felfedezni e nagyszerű életmű teljességét.
Juhász Gyula - Juhász Gyula összes költeményei
Juhász Gyula verseinek és műfordításainak e kötete az Akadémiai Kiadó 1963-ban megjelent szövegkritikai kiadásán alapszik. Az érdeklődő a versek időrendjére, keletkezéstörténetére, forrásaira és változataira vonatkozó adatokat ott találja. A költői alkotásokat - az életmű jellegének megfelelően - öt nagy csoportban közöljük. Az első a költő eredeti és jelentős költeményeit tartalmazza 1899-től 1934-ig. A második csoportba soroltuk az alkalmi ihletésű, személyes jellegű, aktuális és tréfás verseket, utánzatokat, dedikációkat, rögtönzéseket,töredékeket. A harmadik, az előbbieknél jóval kisebb csoportot a költő énekkari szövegei alkotják. Ezeket főként zeneszerző sógorának, König (1934-től Király) Péternek (1870-1940), a szegedi zeneiskola igazgatójának kérésére írta. Sógorának e szerepéről így vallott: "Egyszer a Tisza-kantáta szövegét húzza ki belőlem, máskor halottas éneket vagy irredenta nótát írat velem, azonkívül Liszt Ferenc, Beethoven és Koessler dicséretére készteti pallagi lantomat." (Hétfői Rendkívüli Újság, 1923. április 3.) E tekintetben kuriózum, hogy 1918-ban előbb IV Károly szegedi látogatását várva Királyhimnuszt, az őszirózsás forradalom után hamarosan Köztársasági himnuszt írt. Amikor 1925-ben Dobay Gyula (1870-1937) ügyvéd, ellenforradalmi kormánybiztos-főispán a költőt bíróság elé citálta, és ezt is szemére hányta, Juhász Gyula szellemesen így válaszolt: "Ez nem annyira Királyhimnusz, mint inkább Könighimnusz volt." A negyedik csoportot a viszonylag ugyancsak csekély számú műfordítások, az ötödiket pedig a zsengék (1898) adják.
Karinthy Frigyes - Nem mondhatom el senkinek
Aki szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni.
A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg.
Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.
József Attila - József Attila összes versei
A jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.
Pilinszky János - Pilinszky János összes versei
Amikor a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló metafizikai és erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények, s a hozzájuk kapcsolódó prózai és drámai műformák gazdagodtak - de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt.
Beck János - Szépfalusi József - Turi József - Susog a nád
Három szerző munkáját tartalmazza a könyv.
Turi József novellái megindító emberi sorsokat tárnak az olvasó elé. A másik két szerző kellemes, játékos verseivel, műfordításaival szórakoztatja az olvasót.
A Goethe-fordító Beck János és a költő Szépfalusi József a hazai német kisebbség képviselője. Közös kiadványuk az egy hazában élő, különböző nyelvű írók, költők együttmunkálkodásának szép példája.
Ezt a kezdeményezést méltatja előszavában a német kisebbségi önkormányzat szegedi elnöke, Kendl György
Weöres Sándor - Ha a világ rigó lenne
Weöres Sándor gyermekeknek szóló, klasszikus verseskönyve régóta, több mint tizenöt éve hiánycikk. A kiadó egyedi vállalkozása, hogy az "eredeti", a szerző által jóváhagyott, Lengyel Balázs által szerkesztett és Hincz Gyula rajzaival illusztrált könyvet adja ki újra. Remélhetőleg az új nemzedékek is Weöres Sándor gyermekversein nőnek fel.
Pomogáts Béla - Versek közelről
Tartalom
Bevezetés
Kassák Lajos: Óda 1948
Fodor József: Óh dinnyék illata
Illyés Gyula: Óceánok
Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot
Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz
Takáts Gyula: Fakutyán, fényben
Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz
Weöres Sándor: Canzone
Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén
Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak
Pilinszky János: Harbach 1944
Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez
Kormos István: Tél Normandiában
Váci Mihály: Édes hazám
Nagy László: Tűz
Simon István: Almafák
Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában
Fodor András: Hegyek és tavak
Garai Gábor: Koránkelők
Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak
Tandori Dezső: Egy vers születése
Bella István: Halotti beszéd
Veress Miklós: A néhai poétára
A versek lelőhelye
Irodalmi tájékoztató
Kosztolányi Dezső - Kosztolányi Dezső válogatott versei
Kiadásunk megkísérli a versek keletkezésének, illetve első megjelenésének meghatározását; a dátumot a költemények alatt adjuk. A keltezés megállapításában Paku Imre és Vargha Balázs adataira, Bakos Endre és Hitel Dénes kéziratos bibliográfiáira, különböző folyóiratok repertóriumaira és saját kutatásainkra támaszkodtunk; lehetséges, hogy a további kutatás korábbi közléseket talál majd, s egy-két esetben módosítani-pontosítani fogja keltezéseinket. - Néhány vers keletkezésének idejét nem tudtuk megállapítani. - Ahol maga Kosztolányi megadta a költemény keletkezésének pontos dátumát (olykor helyét is), azt közöljük a vers alatt.
Ismeretlen szerző - 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.
Radnóti Miklós - Radnóti Miklós művei
"A világirodalomban legendaszerű teljesítmény Radnóti Miklós utolsó tíz verse. Nehéz és értelmetlen vállalkozás volna, ha e teljesítményben a téma és helyzet páratlan voltát el akarnók választani a művészi eredménytől. Holott e versek önmagukban véve is a költészetnek azokhoz a ritka remekműveihez tartoznak, melyek a művészi tökéletességet az erkölcsi tökéletességgel párosítják. A tökéletességnek és biztonságnak ezen fokán éppen egyetemességükkel és általánosságukkal örök és diadalmas tiltakozások a fasizmus, _mindenfajta_ fasizmus ellen... Radnóti nemcsak egy izgalmas művet, tökéletesen nagy verseket hagyott ránk örökbe, hanem az emberi és művészi helytállás zavarbaejtő, képtelen és mégis kötelező példáját."
Vas István
Szabó Lőrinc - Szabó Lőrinc válogatott versei
"Szabó Lőrinc verseinek válogatása során az ember belekényszerül abba a módszerváltásba, melyet ő saját életművén is megvalósított: a lineárisból a visszatérőbe, a privatizálóan magyartól a világirodalmi társaságúan magyarig, az egyszerű és egyszeri összefüggésektől a mély áramok föltárásáig kell eljutnunk. Ez a válogatás arról szól, hogyan lett jó, aztán nagy, aztán nagyobb költő Szabó Lőrinc." (Vörös István)
Ady Endre - Ady Endre összes versei
Ady óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt.
Illyés Gyula
Ismeretlen szerző - Szép versek 1975
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tüskés Tibor - Versről versre
„Tüskés Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."
Fodor Ákos - Addig is
A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.
Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká.
Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.
Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást.
Fodor Ákos