Ajax-loader

Dénes ​Zsófiát nem véletlenül nevezte kiváló kortársa, Hatvany Lajos a riport poétájának. A kilencvenedik évében járó írónő emlékeit is a friss élmény megragadó elevenségével tudja felidézni, olyan érzékletesen és izgalmasan, hogy kevés fiatal szállhatna versenybe vele. Könyve a század eleji Párizsba és Budapestre viszi el az olvasót, az avantgarde-művészet születésének idejébe, mikor a képzőművészet, a zene, az irodalom alkotói a forradalmi újítás lázában égtek. Amikor Picasso, Apollinaire, Ady, Bartók, Sztravinszkij, Kodály és a többiek az ifjú emberek vakmerőségével indultak harcba azért, hogy a XX. század jusson kifejezésre műveikben. Dénes Zsófia személyes közelségbe hozza őket és egész korszakukat.

Értékelések
5.0/5 - 1 értékelés alapján

_Andrea_
5.0/5

Dénes Zsófia eddig számomra csupán egy félredobott nő volt, akit Ady majdnem feleségül vett, de Csinszka lecsapta a kezéről a nagy költőt. (És erre rosszul is emlékeztem az irodalomórákról, mert az anyja tiltotta tőle.) Nem is foglalkoztam a munkásságával, pedig érdemes lenne! Ha már csak nosztalgiából is – a Nyáry Krisztiánt olvasó, régmúlt idők érdekességei közt bogarászó olvasók ideális írójának nevezném.
Ebből a kötetéből a művészeti élettel való kapcsolatán túl az életútja is kibontakozott valamelyest. Az első oldalakon egy kissé ügyetlen és bizonytalan, de ambíciózus nő kiforratlan írói lépéseitől eljutunk a szó fegyverét magabiztosan forgató, veterán újságíróig, akit megedzett az élet és a háború (meg az a néhány szerelem és házasság.) Számomra most elsősorban mint személyiség volt érdekes annak ellenére, hogy a művészettörténeti vonatkozásai miatt vettem kezembe a könyvet.
Dénes Zsófia életén szépen nyomon követhetjük századelő társadalmi változásait és modernizációját. A sikeres és vállalkozó szellemű, dolgozó magyar nők első generációjában találjuk – akik már nem a hagyományos nemi szerepek által kiutalt pályákon mozognak: az ápolónő, tanítónő, gépírónő szentháromságban. (Vagy gyári munkásként.)
Zsófia egy rosszul sikerült házasságból, hosszan betegeskedő férje mellől szabadul – de még rabságában is arra készül, hogy jó újságíró legyen. Művászeti és irodalmi tanulmányait a kortárs művészetek ismeretével egészíti ki: kiutazik Párizsba és Réth Alfréd társaságában felfedezi a modern művészeti irányzatokat. Ez az első fejezet apropója – a naivitás és tudálékosság színezi (el) néhol ezeket az oldalakat. A 26 éves, művelt és értelmes nő szégyellni látszik magát azért, mert anyja és anyósa intelmeire hallgatva mindezidáig lebírta magában tettvágyát és ambícióit – egy férjes asszony mégsem dolgozhat pénzért. Azonban nem adja fel ilyen könnyen: tanul és képezi magát, gyakorol és próbálkozik. És végül egy modern szemléletű és ízlésű újságíróvá válik, aki a művészeti élet legújabb és sokszor a szerkesztői számára is abszurd momentumait is többnyire a helyén kezeli és tudósítja.

→ Az értékelés eredetileg itt jelent meg:

https://moly.hu/ertekelesek/2610899


Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
5.0/5

Statisztika

5.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók