Kapcsolódó könyvek
Jókai Mór - Egy magyar nábob
"Ne vegye tőlem rossznéven, hogy oly ritkán és oly sokára írok. Kétannyi a dolgom, mint amennyi az időm: a lappal való foglalatosságok elveszik annyira egész nap az időmet, hogy csak estefelé pihenhetek meg - pihenésnek nevezem pedig azt, amikor leülök írni." 1853-ból datálódik e levélrészlet, melyet Jókai Mór írt édesanyjához. A pihenésképpen írott regény pedig az Egy magyar nábob volt. És valóban: olyan belefeledkező kedvvel, édes színeket szőve meséjének szövetébe, annyi természetes, üde bájjal, humorral adja azt elő, mint talán egyetlen regényét sem. A regény keletkezéséről több változatot ismer az irodalomtörténet; a szerző maga kétízben is megemlítette, hogy az alapötletet, "az első akkordokat" feleségétől kapta. Hogy így volt-e valóban, nem tudjuk, aminthogy az sem eldöntött, ki szolgált a regény főhősének, a nábobnak modelljéül. Talán - legalábbis így mondotta később Jókai - Józsa Gyuri, a hirhedt alispán, akiről adomák sora keringett akkor a két hazában. Mikszáth Kálmán szerint a regény valóságos történelmi alapja Kékkő várurának, báró Balassának története, aki hetvenéves korában egy fiatal, szegénysorsú lányt vett feleségül. Bennünket persze sokkalta jobban érdekel, hogy Kárpáthy János személyében Jókai a magyar középnemesség halhatatlan típusát alkotta meg, kinek öregkori megifjodása mintha távolról azt a másik, nagy változást is példázná, ahogyan egész Magyarország megújult a reformkor éveiben. Valóságos történelmi személyek rejtőznek Szentirmay Rudolf, István gróf, Miklós báró figuráiban is. E férfiak a reformkor vasakarattal, izzó értelemmel küzdő hősei; nem nehéz felfedezni bennük Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst. Hogy ösztönösen vagy tudatosan - nem fontos -, de Jókai egy ígéretesen tündöklő, gyönyörű korszak eszméit elevenítette fel az 1853-as esztendő szomorú Magyarországában.
Alekszandr Szergejevics Puskin - Anyegin
A verses regény főhőse a kor nemesi intelligenciájának alaptípusa, elégedetlenséget érző, de döntésre és ellenállásra képtelen ifjú, a "felesleges ember", aki kora társadalmától és a néptől egyaránt távol áll, s a kibontakozás útját nem találva egykedvű, életunt. Anyegin figuráján keresztül nemcsak Puskin két száműzetésének, majd a fővárosba való visszatérésének élményei épülnek a műbe, hanem a szerelem, párbaj, bál és színház motívumok hangsúlyos szerepével voltaképpen saját életformáját örökíti meg a kiábrándult dekadencia atmoszférájában. A mű - polifonikus kompozíciója révén - egyúttal hű és tárgyilagos képet rajzol a kor Oroszországának életéről, nemcsak a főváros, hanem a falvak és az udvarházak hangulatát is híven tükrözi. S bár közvetlen politikai vonatkozásai nincsenek, a sorok mögé bújva érezhető feszültséget teremt a forradalom szükségességének vágya.
Radnóti Miklós - Erőltetett menet
Radnóti a fasiszta barbárság tombolása közben jutott el a klasszicitás, a művészi tökély magaslatára. E magaslatig hosszú és nehéz utat kellett megjárnia. Költői tehetségének néhány alaptulajdonsága, a békéhez, az idillhez, az antikizáló buklikához való vonzódása, valamint a társadalmi lázadás, a kor haladó politikai mozgalmaival rokonszenvező és változást sürgető igény már korai köteteiben is megnyilatkozik (Pogány köszöntő; Újmódi pásztorok éneke; Lábadozó szél), de a kifejezés költői erejét ekkor még gyengíti a divatos avantgarde megoldások erőltetése. A világháború közeledte, a fasizmus kibontakozása, saját halálraítéltségének tudatosodása költészete nemes egyszerűsödését, legbenső hajlamai felszabadítását váltotta ki a Járkálj csak, halálraítélt!, de főként a Meredek út c. kötettől kezdve. Akár József Attila, mindvégig pontosan megkülönbözteti előre megpecsételt egyéni sorsát és a jó ügy későbbi diadalának perspektíváját (Sem emlék, sem varázslat). Kiküzdött, megszenvedett magyarságáról vall e korszak verseinek nyelvi tisztasága, a régebbi magyar líra örökségének egyéni adaptációja, s több nagy vallomás hazaszeretetéről, a "búvó otthoni táj" vonzásáról (Nem tudhatom..., Negyedik Ecloga). Antifasizmusa is az érett és tűnődő, kevésszavú alázat nyelvén, tényközlő hitelességgel, bosszúvágy nélkül, de a fojtott felháborodást mindvégig éreztetve fogalmazódik meg (Eclogák, Töredék, Razglednicák).
Tóth Árpád - Válogatott versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kisfaludy Károly - Kisfaludy Sándor - A Kisfaludyak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kölcsey Ferenc - Rebellis versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Madách Imre - Az ember tragédiája
A tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni.
A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.
Charles Baudelaire - A romlás virágai
A Fleurs du Mal a XVIII. század legmaradandóbb hatású verseskönyve. Művészi hatása rendkívül sokirányú, megjelenését követően egyre termékenyítőbben hatott minden írónemzedékre Franciaországban, sőt az egész világon. 150 évvel ezelőtt jelent meg először.
Felolvassa: Gálffi László
Hésziodosz - Szapphó - Alkaiosz - Anakreón - Ibükosz - Szimónidész - Pindarosz - Kallimakhosz - Aszklépiadész - Theokrítosz - Fohász a múzsákhoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Rainer Maria Rilke - A párduc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jókai Mór - Az arany ember
A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.
Ady Endre - A tűz csiholója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Shakespeare - Romeo és Júlia
William Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.
Jókai Mór - És mégis mozog a Föld
Az És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk. De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf "nagystílű" csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.
Szijj Ferenc - A nagy salakmező
Szijj Ferenc harmadik kötete egyszerre építkezik versből és versszerű prózából, a már az első kötetben is beépített elemként felmutatott szerzői rajzokból és a második könyv borítójáról ismerős camera obscurás fényképekből. E többféle közegből egybefűzött kötet egybeáll, s még csak nem is elsősorban az ugyancsak az előző kötetek nyomán is megfigyelhető erősen ciklusos szerkesztés miatt, hanem egy merész kísérlet folytán: a sorok egy erősen kihegyezett, mindenekelőtt fény-, másodsorban hangérzékelés origójából indulnak ki.
A középtengely balján tizenöt próza, egyenként három bekezdéssel, a jobbján tizenöt vers, s mindegyikük között, a beillesztett rajzok és fényképek.
Ismeretlen szerző - 99 híres magyar vers
Ennek a kötetnek a magyar költészet a főszereplője. Mi sem természetesebb, mint hogy nemcsak a lírai darabokat vonultatjuk fel, hanem a költők portréját és a versek értelmezését is. Miközben az ihletett sorok belső izgalmaira fény derül, a kötet egy-egy metszete kirajzolja a magyar tájköltészet, a gondolati, majd a szerelmi líra vagy az istenes versek fejlődésvonalát.
Tóth Árpád - Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."
Ismeretlen szerző - Szép versek 1973
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1993
"az azért jót tesz a napnak, ha van helye benne a versnek, mások lesznek a fényviszonyok, szépen meglassulhat a nap, persze nem a verstől, hanem az olvasójától, de hát ha nincs vers, olvasó sincs." (Esterházy Péter)
Ismeretlen szerző - 222 új magyar vers
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.