Őrizd ​meg...

Bronislaw Szatyn - Árja ​papírokkal
„E ​kései memoár – írja a könyvről Kovács István – egy lengyel zsidó ügyvédnek a hitlerista megszállók különféle katonai, félkatonai, rendőri, polgári-hivatali hóhérapparátusával vívott egyszemélyes harcát mutatja be. […] A magára hagyott és hagyatkozó ember gigászi ütközete 1939. szeptember 1-jétől 1945 februárjáig tart. A harc Szatyn diadalával végződik. Győzelmének erkölcsi jelentőségét fokozza, hogy a saját és a felesége családját is sikerül az életnek megóvnia. Az előbbit a przemysłi, az utóbbit a krakkói gettóból menti ki.”

Tomáš Radil - Az ​auschwitzi fiúk
A ​lágeréletet, a legkülönfélébb tragikus sorsokat taglaló memoárirodalom skálája meglehetősen széles, ám Tomás Radil könyve egy új aspektussal gazdagítja az emlékező irodalmat: az 1942-ben induló történet 1938-ig visszanyúlóan részletezi egy tizenkét éves, koraérett gyerek nézőpontjából a zsidótörvények bevezetését, a jogfosztottság időszakát. A dokumentarisztikus hűségű, ám olvasmányos regényként is remekül helytálló memoár értékes, egyedi képet fest a korai negyvenes évek Párkányáról és Esztergomjáról.

Ernst Schnabel - Anne Frank - Anne ​Frank naplója / Anne Frank nyomában
Tavalyelőtt ​lett volna ötvenéves Anne Frank. Életről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schnabel tovább nyomoz. Anne Frankfurt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942-1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március 2-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: "Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni. Másnap meghalt."

Gerald Jacobs - Szentjátékok
Hammer ​Miklós budapesti zsidó fiatalembert 1941 őszén munkaszolgálatosnak hívják be, később Auschwitzba deportálják. A tábor kiürítésekor a hírhedt halálmenetbe kerül \'Gross-Rosen-Buchenwald-Dachau e pokoli út főbb állomásai \', de csodával határos módon túléli a haláltáborok borzalmait. Történetében, amelyet a Jewish Chronicle irodalmi szerkesztőjének lebilincselő előadásában vehet kézbe az olvasó, kegyetlen és tébolyult világ tárul fel, ahol az udvarias, kulturált orvos vérengző szadistává válik, és a fiút arra kényszeríthetik, hogy megölje az apját. A ma Londonban élő Hammer Miklós visszaemlékezései alapján született regény félelmetes erővel idézi meg a kort, amelyben nem csak a gazemberekből, hanem minden ingatag és félrevezethető, közömbös emberből szörnyeteg válhat, és arra készteti az embert, hogy önnön lelkébe nézzen.

Betty Schimmel - Szerelem ​a halál árnyékában
Ártatlan, ​bimbózó elso szerelem történetét tárja elénk a könyv, no nem mintha nem minden kamaszlány érezné ugyanezt, csakhogy a nagy többséggel ellentétben, ez a megrázó történet két ifjonti szívvel egymásra találó emberpalántáról valóban életfogytig tartónak bizonyul. Mindez a vészkorszak egyre komorodó légkörében, egyre fenyegetobb árnyai között. Ilyen nincs! Nem, ilyen szituációt csak pihent agyú hollywoodi forgatókönyvírók kasszasikert hajszoló elszabadult fantáziája agyalhat ki - mondhatnánk. De Betty Schimmelnek hihetünk, o dokumentumregényt írt. Arról, hogy a vészkorszak után minden, és mindennek az ellenkezoje, így még ez az újbóli egymásra találás is megtörténhetett, mert megtörtént. Betty Schimmel dokumentumregénye az igazi felfedezés erejével hat, hiszen ez az eredetileg 1999-ben publikált, majd azóta tucatnyi idegen nyelven kiadott, de magyarul most eloször megjeleno amerikai bestseller voltaképpen a magyar holokauszt rettenetének dokumentuma, szubjektív eseménykrónikája, amelyet a civil szerzo személyiségének varázsa, leírásainak megjeleníto ereje, plaszticitása tesz hitelessé.

Anna Porter - Kasztner ​vonata
"A ​vonat 1684 utast vitt ki a német megszállás alatt lévő, háborús Magyarországról. Az utasok legidősebbje 85 éves, legfiatalabbika mindössze egy hónapos volt... A budapesti zsidók 1500 amerikai dollárt fizettek minden egyes családtagjukért, a gazdagok néha egész vagyonukat odaadták, a szegényeknek nem kellett fizetni. A kiválasztás rengeteg szörnyűséggel járt. Emléke mély és fájdalmas nyomokat hagyott azokban, akiknek rokonai nem élték tól a holokausztot..."

Dawid Rubinowicz - Dawid ​Rubinowicz naplója
A ​napló, melybe a kis Dawid feljegyezte a maga élményeit és megfigyeléseit, bánatait és örömeit, a rettegés és a hiábavaló reménykedés napjait, 1940. március 21-vel kezdődik. Dawid ekkor tizenkét éves. Éli a korabeli fiúk életét - iskolába jár, biciklizni tanul, játszik pajtásaival, és gyermeki kiváncsisággal figyeli a bevonuló hitleri csapatokat. Ám nagyon is hamar megismeri a hitlerista barbárságot is, a megalázások és üldözések sorozatát. A napló 1942 tavaszával szakad meg - a kis Dawidat szeptemberben vitték valamelyik megsemmisítő táborba. A kis falusi fiú az embertelenség közepette is megőrzi emberi méltóságát. Naplóját méltán helyezhetjük Anne Frank naplója mellé.

Hanna Krall - Egy ​lépéssel az Úristen előtt
Az ​európai zsidóság pusztulásának kivételes fejezete a varsói gettófelkelés. A Zsidó Harci Szövetség néhány száz alig felfegyverzett harcosa három hétnél is tovább tartóztatta fel a páncélosokkal, nehéztüzérséggel megerősített német hadosztályokat. Marek Edelmann, akit e riportkönyv írója most megszólaltat, az ellenállás egyik vezetője volt. Lódzban él, szívspecialista. Évtizedekig nem beszélt a történtekről, most se szívesen teszi. S ha elolvassuk ezt a könyvet, megértjük, miért: alapvető fogalmaink életről, halálról, bátorságról, becsületről akkor és ott érvényüket vesztették. Edelman úgy érzi, tapasztalatai átadhatatlanok, minden közlése félreértést szülhet csak. S mégis, vagy éppen ezért olyasmit sikerül velünk megértetnie, amit az övénél készségesebb kitárulkozás soha. Ami történt, az emberi tudat számára túlélhetetlen. S ha valaki - egy a néhány száz közül, aki a gettó félmilliós tömegéből megmaradt - mégis túlélte, emlékezetében olyan tényeket őriz, olyan ítéletekhez hű, olyan döntésekért felel, melyek sértik az utókor igényeit. Inkább hallgat, s hagyja, hogy cselekedetei beszéljenek helyette a béke hétköznapjain.

George Gabori - Amikor ​elszabadult a gonosz
Gábor ​György könyve néhány esztendővel ezelőtt először angol nyelven látott napvilágot Torontóban és akkora sikert aratott, hogy Kanada számtalan közkönyvtárának mindegyikében megtalálható, rendesen nem a polcon, hanem a várakozási listán. Magyar dolgok iránt Kanada angol polgárainak érdeklődése csekélynek mondható, de Gábori sikere ennek ellenére könnyen magyarázható. Kevesen élnek, akik a német nácik és a szovjet kommunisták ellen egyformán kiálltak és mindkét sötét hatalom kínzókamráit és haláltáborait, Dachaut és Recsket megjárták. Gábori önéletrajzi írásának fő érdekessége nem a Majestic szálló, illetve az Andrássy út 60 borzalmainak leírása, hanem szerzőjének jelleme. Gábori magától értetődőnek találta, hogy kamaszkorában náci tankokat röpítsen a levegőbe és kínzóinak mindig a szemébe mondta, mit gondol róluk, a teljes igazságot. A század borzalmait éppen ezért úgy élte végig, mint egy pikareszk regényhős a múltban. Alighanem ez a könnyedség és természetesség az oka a könyv kanadai maradandó sikerének. Várható magyar sikerének még több indoka lehet. Elsősorban, hogy izgalmas olvasmány, vakmerő ember szerény vallomása és vonzó történelmi dokumentum, a történelmi dokumentumok nagyképűsége nélkül. _Faludy György_

Zsolt Ágnes - Éva ​lányom
Heyman ​Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul és héberül is. Magyarul 1948-ban jelent meg. 1948 óta most, 2011-ben adták ki először újra. Éva, aki körül napról napra esett szét megszokott világa, az utolsó pillanatig próbálta élni a kamaszlányok szokásos életét: szerelem, barátságok, család... Azután a napló 1944. május 30-adikán félbeszakad..." „- No, nézd csak – üvöltött Mengele –, még rühes is vagy, te béka! Mars fel az autóra! – Mengele sárga színűre festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai számára. Évát, szemtanúk szerint, maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Így végződött a tizenhárom éves Éva élete, éppen Lengyelországban, amitől 1941 óta félt.” „Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!”

Martin János - Sorsvállalás
„Az ​út, melyet hetvenhét életévem alatt bejártam az én sorsom, és egyszersmind része annak a kemény életútnak, melyben részt kellett vennie mindenkinek, aki Közép-Európa keleti részén született a XX. század első felében. A Kárpátok ölében sohasem volt könnyű az élet. A táj elragadó szépségű, a föld gazdag. Többszáz éves templomaink, iskoláink, egyetemeink, színházaink gazdag és színes lelki életről, magas műveltségről tanúskodnak. Az itt nevelkedett emberek, akárhova is kerültek, helyüket mindig megállták. Életrajzomnak a _Sorsvállalás_ címet adtam. Vállaltam először zsidó sorsomat, majd keresztény életemet. Születésemtől halálomig pedig magyarságomat.” – írja Martin János visszaemlékezéseiben, amely nehéz életútját mutatja be, amin mégis átvilágít keresztény elkötelezettsége és magyarságszeretete. A könyv _Befejezés_ című fejezetében összefoglalja az antiszemitizmusról és holokausztról kialakult véleményét és a katolikus hitre való áttérésének legfontosabb körülményeit.

Neomi Sadmi - Márta ​és Neomi
A ​"Márta és Neomi" egy rendkívüli könyv. Két történetet tár elénk: Mártáét, egy zsidó kislányét, akinek a nácik által megszállt Budapesten sikerül túlélnie a korszak szörnyűségeit, miközben ötéves kisöccse kezét sem engedheti el; és Neomiét, aki kivándorolt Izraelbe, kibuctag lett, tisztként szolgált az izraeli hadseregben és megalakította a rendőrnők egységét az izraeli rendőrség kötelékén belül. Csak Bergen-Belsenben, a holokauszt áldozatainak emlékművénél - anyja és családja egyetlen sírkövénél - értette meg a könyv szerzője, Neomi Sadmi, hogy Márta és Neomi egy és ugyanaz a személy. Ahogy ő írja: _"Itt állok előtted, Anukám, teljes szívvel-lélekkel. Emlékszem utolsó ölelésedre és hangod színére, hallom a hozzám intézett szavaidat: »Márta, nagy lány vagy, felelősségteljes lány, bízom benned.« Ez a mondat egész életemen át elkísért. Most itt vagyok veled, Izrael Állam képviselőjeként, a rendőrnők parancsnokaként. Nem okoztam csalódást neked, hiszen bíztál bennem. Összeszedtem életem darabjait, legyőztem a válságokat és új életet építettem."_ Ez egy lebilincselő, igaz történet a túlélésről, a múlt romjaiból való újjászületésről, a harccal és vég nélküli odaadással egybefűzött személyes győzelemről.

Szegő György - Két ​ima egy istenhez
Dr. ​Szegõ György, az Ausztráliában élõ neves pszichiáter izgalmas, fordulatos életét írja le, amelynek központja a holocaust sorsfordító élménye. A könyv fõ erénye, hogy szociologikuma bepillantást nyújt a két világháború közötti magyar zsidó vidéki értelmiség életébe, gondolkodásába, kultúrájába. Abba a világba, amely visszavonhatatlanul elpusztult.A Múlt és Jövõ ezzel a könyvvel sorozatot is indít, amely hasonló memoárokkal szeretné legalább rögzíteni a lesüllyedt kort, amely oly gyorsan tűnt el, hogy szinte nyomot sem hagyott maga után.

Anne Frank - Jan Otčenášek - Anne ​Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség
Számtalan ​nyelven, számtalan kiadásban jelent meg eddig a cseh Otcenásek regénye és a hollandiai zsidó kislány, Anne Frank naplója. Pavel, az érettségiző cseh diák és Eszter, az üldözött zsidó lány tragikus szerelmének története a németek megszállta Prágában éppúgy világsiker lett, mint az éveken át bujkálni, rejtőzködni kényszerülő Anne Frank megkapóan őszinte, kordokumentumként is értékes naplója. Mindkét mű vallomás az elvadult világ farkastörvényei közepette továbbélő emberségről, szeretetről, önfeláldozásról, a tiszta, gyöngéd érzésekről. A világhírű regényt és naplót azonban nemcsak a téma hasonlósága rokonítja, hanem az előadásmód rendkívül egyszerű eszközökkel elért drámaisága is. Kevés olyan alkotás akad a világirodalomban, amely ennyire pátoszmentesen és mégis ennyire megrázóan ábrázolja a megszállás fojtogató légkörét. A megejtő szépségű szerelmi történetet és a döbbenetesen hiteles naplófeljegyzéseket éppen az írói eszközök rendkívüli egyszerűsége és tisztasága emelte valóban szenvedélyes tiltakozássá az életet színeitől megfosztó, örömet, emberséget kilúgozó elnyomás ellen.

Stanisław Benski - A ​cádik dédunokája
Stanisław ​Benski 1922-ben született Varsóban. Édesapját a nácik végezték ki, édesanyja és két fiútestvére a varsói gettóban pusztult el. Ő maga túlélte a szörnyűségeket, s már huszonhárom éve vezeti a lengyel fővárosban a Wojtówska utca szociális otthont, ahová a világháború után azokat a magányos, gondozásra szoruló zsidókat vették föl, akik megmenekültek a haláltáborokból. _A cádik dédunokája_ című kötet elbeszéléseinek ők a hősei. Valamennyien az emlékezés megszállottjai, akiket visszatérő álmok üldöznek, s akik megszakítás nélkül beszélnek, idézik a múltat, mintha csak attól rettegnének, hogy mihelyt elhallgatnak, újra rájuk tör a haláltáborok csöndje. A könyv sajátos keveréke a szikáran tömör kisregénynek, a hűvösen objektív riportnak s "a szövegen túli" lírának. Hanna Krall híres, Egy lépéssel az Úristen előtt című könyvére emlékeztet. Benski négy elbeszéléskötetet és egy regényt publikált idáig. Elbeszéléseit olasz, német, francia, angol és holland nyelvre fordították le.

Glikl Hameln - Glikl ​Hameln emlékiratai
Glikl ​Hameln zsidó kereskedőasszony német földön élt a 17. és 18. század fordulóján. Hamburgban született és a lotaringiai Metzben hunyt el. Jiddis nyelven írott emlékiratai (melyet a nagy tudású Kaufmann Dávid adott ki 1896-ban MajnaFrankfurtban) a még nem asszimilálódott zsidó polgárság életének alapvető dokumentumai. A memoár a világ számos nyelvén megjelent már, magyarul pedig most lát először napvilágot. Glikl asszony Európa északi és középső részén tevékenykedett, mely térséget Askenáznak nevezték. Rendszeresen járt Frankfurtba, Lipcsébe, Braunschweigbe, a kor legjelentősebb vásáraira, északon Koppenhágáig, északkeleten Danzig és Stettin városokig, keleten Prágáig, délkeleten Bécsig, nyugaton Amszterdamig, délnyugaton Metzig jutott el. Ebben a német kereskedelmi szférában folytatott tevékenységét írja le legrészletesebben a gyermekei számára készített, bensőséges hangulatú memoárban. Emellett persze megismerjük írásából a zsidó polgárság életmódját, ünnepeiket, házassági szokásaikat és a korabeli élet számos érdekességét.

Stefanie Zweig - Hontalanul ​Afrikában
Kenyában ​játszódik a felső-sziléziai zsidó családról szóló regény. Walter Redlich csak 1938-ban menekül el Leobschützből Kelet-Afrikába, és az utolsó pillanatban még maga után tudja hozni feleségét, Jettelt és ötéves kislányát, Reginát. Walter elhatározza, hogy új életet kezd az országban, amely megóvta őt és családja kis részét a legrosszabbtól. Ami nem sikerül neki, aki szenved a Németország iránti szeretetétől, azt megvalósítja lánya, Regina. Ő nagyon hamar megadja magát Afrika varázsának, a lenyűgöző természetnek, az embereknek rítusaikkal és hagyományaikkal, akik a barátaivá válnak, és az állatoknak, akik egyedüli játszótársai lesznek. A magányos farmon Owuor, a háziszolga a család barátja és támasza lesz. Waltert behívják a hadsereghez, Regina pedig az internátusba jár, vágyakozva várva a szünidőt, amelyet a szüleivel tölt az egykori előkelő szálloda, a Hove Court egyik kis szobájában. A szálló az európai emigránsok menedékévé válik, olyan különböző egzisztenciák sajátos kozmoszává, akik feudális emlékeiket szegezik szembe a vigasztalan jelennel. 1946-ban valóra válik Regina hőn áhított vágya, megszületik öccse, Max. Akkor azonban Walter végleg haza akar térni Németországba...

Art Spiegelman - A ​teljes Maus
"Ezek ​nem emberek!" Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani. E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a _Maus_. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit. A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a _Maus_ fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe. Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A _Maus_ eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a _Maus_ 1992-ben - a képregény-irodalomban elsőként - Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.

Anne Frank - Anne ​Frank naplója
1943. ​JÚLIUS 26. _"Mussolini lemondott, és az olasz császár és király vette át a hatalmat._ _Üdvrivalgásban törtünk ki. A tegnapi borzalmak után végre valami jó hír... és újabb reménység! Annak reménye, hogy egyszer vége lesz, és béke lesz."_ Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. A 75 éve megjelent napló jubileumi kiadása új elő- és utószóval, kronológiával, illusztrációs anyaggal, valamint a korábbinál bővebb, 16 oldalas képmelléklettel lát napvilágot. _"Az egész világ ismeri Annét. Hogy miért? Mert írt. Mert naplójában a múltat jelenné változtatta, a holtakat élőkké. A szavak csodája által. Az irodalom csodája által. Anne Frank naplója nemcsak a szenvedés, a zsidó sors dokumentuma, hanem egyben egy olyan gyereknek a története is, aki ebben a sorsban, ennek a sorsnak a következtében talál önmagára. ... Megtanult szeretni, ítéletet alkotni, megbocsátani, kinevetni, megérteni - megtanulta, mi a félelem és az elégedettség, a szerencse és a szerencsétlenség -, és mindent regisztrált, amit szavakban átélt. "Szenvedélye lett az írás, benső szükséglete, ennek köszönhető, hogy naplójából irodalom lett, nevéből pedig mindazoknak a jelképe, akiknek sorsában osztozott." _ Heller Ágnes Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Úgy tervezte, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála - nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt hunyt el a bergen-belseni koncentrációs táborban - megakadályozta terve megvalósításában. Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták.

Fekete János - Shalom, ​barátaim!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.