Budapest ​Anno és Most Budapest ​Then & Now

Klösz György - Budapest ​anno
Három ​kisvárost egyesített itt 1873-ban az új, egységes közigazgatás. A házak nagy része földszintes volt, az utcák kövezetlenek. A szemetet rabok takarították, ha takarították, az ivóvizet "Donauwasser" kiabálással lajtos kocsikon szállították a Dunából. A Nagykörút helyén a Dunának egy holt ága kanyarodott, amelynek vizéből káposztáskerteket öntöztek, a körút két vége pedig lumpen elemek nem éppen biztonságosnak nevezhető tanyáját rejtette. A századfordulókor pedig itt állt egy milliós nagyváros, közművekkel, kövezett utcákkal, villamoshálózattal, öt híddal, csatornázással, vezetékes vízzel, élénk forgalommal, fejlett iparral: Európa korszerű nagyvárosainak egyike. Ennek a változásnak krónikása Klösz György, a maga fotóival. Ha csak az épületeket fotózta volna, az sem kevés: a városi táj is nagyon sokat változott a csaknem száz év alatt, abból is sok mindent őriznek ezek a képek, ami ma már nincs. De - és ebben jelent sajátos értéket a fotó a korábbi idők kőrajzaihoz, színes nyomataihoz képest - ott látható egyes képeken, véletlenül rajtakapva a pesti utca népe.

Ismeretlen szerző - Móricz ​Zsigmonddal Budapesten
Kolos ​Réka az építész szemével válogatott nagyapja Riportok című köteteiből és eddig nem közölt írásokból (Átszálltam a Nyugatinál, Tabáni kiskocsma). Móricz újságcikkein keresztül bejárhatjuk a 20. századi Budapest utcáit, és a fényképek segítségével belepillanthatunk a századelő fejlődő, modernizálódó Budapestjének mindennapi életébe. Hogyan alakult a lakosság élete a házak, utcák, terek változásaival? Hogyan tűntek el az idejét múlt házak, házcsoportok, és hogyan épültek helyükre a szükségszerűen más, újabb életterek? Az író hiteles történetei, tudósításai során nem egyszer aktuális problémákra ismerhet az olvasó.

Csányi Vilmos - A ​kutyák szőrös gyerekek
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Renzo Rossi - Magasan ​Toscana felett
Toscanát ​valóságos művészeti alkotásként hozta létre egy, csupán a szépséggel törődő nép, több nemzedék lassú, türelmes munkájával formálták a völgyeket és a domboldalakat egyedi tájjá, amelyben a zseniális emberi elme alkotásai tökéletes összhangba kerültek a természettel. Itt minden kellemes, itt minden megadatik a jó élethez: az emberek, a művészet, az éghajlat, a táj, az ünnepek, az ízek és az illatok valósággal hízelegnek az érzékeknek. A tartomány egész évben ünneplőbe öltözik.

Szilágyi István - Régi ​boltok krónikája
Majd ​háromszáz esztendeje, hogy ez a sok-sok képből összeálló, de végül is egységessé vált történet elkezdődött. Az első nyom 1700-ból való, amikor Mayer János német honból származó, de akkor már budai polgár a Vár romba¬dőlt házai egyikében felépítette kis bábsütő kemencéjét, és összeeszkábált boltocskájában elkezdte árulni mézesbábjait. Aligha gondolt arra, hogy e cselekedetével megalapította minden idők leghosszabb kort megélt magyar cégét, amelynek ajtaja fölött a kilencszázhatvanas évek közepén szólalt meg utoljára a halk szavú csengettyű, jelezvén, hogy vásárló érkezett. Igen, így kezdődött a Régi boltok krónikája, amelynek minden fejezete sok-sok érdekességet tartogat az olvasó számára. A Dunával párhuzamosan futó két főútvonal, a Lipót utca (Váci utca) és az Úri utca (Petőfi Sándor-Káro¬lyi Mihály-Kecskeméti utca) mentén alakult ki Pest városának kereskedelmi központja. A múlt század közepén az itteni boltoknak már olyan nagy hírük volt, hogy számos külföldi felkereste őket, sok más között Abdul Aziz török szultán is, aki úgy vélekedett, hogy Párizsban sem lehet különb választékot találni. Itt volt Mössmerr József „A menyasszonyhoz" címzett kelengyeboltja csakúgy, mint Holzer Simon fényes divatháza. A Belvárosban épültek föl az impozáns üzletházak, közöttük Kunz Józsefé, amely 130 éven át kínálta porté¬káit, vagy Fischer Simoné, aki létrehozta az első igazi áruházat. Itt nyitotta meg első magyar nyelvű könyvesboltját Ráth Mór a Vastuskóhoz címzett házban. A Kígyó utcában virágzott több mint másfél századon át Ádám Károly kézimunkaháza, s alig rövidebb időn keresztül Calderoni és Társa optikai boltja. A szomszédban Szénásy Béla árult levélpapírt, nem messze tőle pedig Meinl kávét és teát... Ezekből és még sok más színes mozaikból született meg a Régi boltok krónikája, számos egykorú metszettel, képpel, érdekes hirdetéssel tarkítva a csillogó képet, amely a pesti kereskedelem történeteiből összeáll. Hogy szere¬tett városunk ilyen kedves, vonzó lett, ahol otthon érezzük magunkat, abban nagy szerepük volt a letűnt idők kereskedőinek, akik segítettek ilyenné formálni.

Ismeretlen szerző - Az ​év természetfotói 2004
Ez ​a kötet a 2004-es Év Természetfotósa pályázat 90 díjnyertes felvételét tartalmazza. A képek a világ legismertebb természetfotósainak objektívjein keresztül tárják fel az olvasók előtt az élővilág csodáit, és reményeink szerint inspirációt nyújtanak mindenkinek, aki érdeklődik a természetfotózás iránt. A válogatás különböző témájú és stílusú képeket tartalmaz - portrékat, életképeket ugyanúgy, mint absztraktabb felvételeket. A pályamunkákból szelektáló zsűri a szakmai és esztétikai szempontok mellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a felvételek természetes környezetben készüljenek.

Alberto Siliotti - Egyiptom ​- Templomok, istenek, fáraók
Ez ​a könyv barangolás a fáraók földjén, a régészek nyomában, a Földközi-tengertől a Nasszer-tóig. Egy királyi hajó méltóságával haladunk lefelé a Níluson, és kikötünk az ókori Egyiptom történelmének legfontosabb állomásain. Láthatjuk a zseniális utazók és tudósok: Belzoni, Champollion és Carter felfedezéseit Thébában, Pierre Montet-éit Taniszban. A napjainkban folyó munkálatok sem hiányoznak: a franciáké Szakkarában vagy az egyiptomiaké és az amerikaiaké Nefertari sírjában. Eltávolodva a leghíresebb egyiptomi lelőhelyektől kevésbé látogatott, sőt alig ismert tájakra is elkalandozunk: a Deltába, a Fajjúmba, a Líbiai-sivatag oázisaiba, de még a turisták számára ma már nehezen elérhető núbiai templomokhoz is. Az olvasmányos szöveg a történettudomány legfrissebb eredményeinek felhasználásával íródott, amelyet nagyszerűen kiegészít a kiváló minőségű képanyag: a világ legjobb fényképészeinek esztétikus és technikailag kifogástalan művei. A bemutató fotó mellett minden lelőhelyet egész sor kép illusztrál az egyes emlékek finom részleteivel, például az építészet vagy a szobrászat remekművei teljesen új dimenzióban jelennek meg. Az alaprajzok, a térképek és a perspektivikus metszetek felbecsülhetetlen értékű ismereteket nyújtanak. A mélyebben érdeklődő olvasó a könyv végén tájékoztató bibliográfiát talál, valamint az egyiptomi régészet szakkifejezéseinek magyarázatát.

Colin Monteath - Új-Zéland
Új-Zéland, ​a maorik és a bevándorló európaiak kultúrájának találkozási pontja, a szélsőségek országa: végtelen zöld síkságokat, sűrű trópusi őserdőket, széles legelőket, rendezett kiviültetvényeket, hallal teli tavakat, fenséges, hófödte csúcsokat, sőt élénk, zajos nagyvárosokat egyaránt találhat itt a látogató.

Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

Brigitte Hamann - Sisi
"A ​császárné a legszebb asszony a világon" - írja Széchenyi István a naplójába, egy másik helyen pedig asszonyi angyalnak nevezi, aki a magyarság érdekeiért még felséges férjével is képes szembeszállni. Ez a két dolog, a csodálatos szépség és az őszinte magyarbarátság magyarázza, miért volt I. Ferenc József szomorú sorsú feleségének mindig is kultusza Magyarországon. Brigitte Hamann nem idealizálja hősnőjét, nem csak az elragadtatás szavait ismeri: Erzsébet nehezen kezelhető tulajdonságait sem próbálja leplezni. Emberközelbe hozza ezt a szabadságvágytól fűtött, az udvari etikett börtönében inkább csak vergődő, lázadó asszonyt, hatalmas képzeletvilágról árulkodó költészetét, tudásszomját, és mindeközben képet kapunk a tizenkilencedik század második felének társasági (és társadalmi) életéről, szépségápolási és gyermeknevelési praktikáiról, politikai mozgalmairól, a Monarchia boldog békeéveiről, valamint Erzsébetnek a magyar kiegyezésben játszott szerepéről. Érdekes portrét rajzol egy nem mindennapi egyéniségről a gondtalan bajorországi gyermekkortól a fényes bécsi napokon, a budai koronázás pompáján és a királyné nyugtalan világkóborlásain át egészen meggyilkolásáig.

Kondor Vilmos - Magda, ​a bestiális Népszínház utcai mindenes
Az ​1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek - két dolog közös bennük. Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak. Kondor Vilmos, „a magyar krimi megalapozója”, novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is.

Kondor Vilmos - Bűnös ​Budapest
1939 ​szeptembere. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt. Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz. Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés. „Szuggesztív és reményteljes módon teremti meg a magyar krimi 21. századi potenciális (nemzetközi) karriertörténetét.” Rácz I. Péter, prae.hu „Kondor stílusa letisztultabb, a helyzet viszont, melyben főhősét mozgatja, egyre elszomorítóbb lett. Szabó M. István

Kaiser Ottó - Lipp Tamás - Kastélyok, ​várak, paloták
Kastélyok, ​várak, paloták... Vajon kik építették ezeket a gyönyörű épületeket? Nyilván azok, akiknek pénzük volt. De nemcsak pénz kellett a nagyszabású építkezésekhez, hanem magas rang, hivatal, tájékozottság, s főként - jó kapcsolatok. Érdemes ebből a szempontból is megvizsgálni a bőkezűen építkező nemesi famíliákat: a családi birodalmak alapjait megvető főurak legtöbbje a 'kamaránál' tevékenykedett. 1848-ig a Magyar Kamara volt ugyanis a kincstár jövedelmeinek legfőbb felelőse, kezelője, gondozója - a korabeli Kincstári Vagyonkezelő Rt. De lehetett az építkező főúr vármegyei ember: főispán, táblabíró. Akkor is közel volt a tűzhöz. 2003.

Ismeretlen szerző - Torockó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szendi Gábor - Paleolit ​táplálkozás kezdőknek
A ​"Paleolit táplálkozás kezdőknek" azoknak szól, akiknek eddig nem állt módjukban vagy nem volt idejük alaposan elmélyedni a paleolit táplálkozás rejtelmeiben. Szendi Gábor könyve arra vállalkozik, hogy röviden és lényegre törően az ő számukra is bemutassa a legfontosabb, legalapvetőbb paleo ismereteket. Hiszen rendkívül sokan vannak, akik elfoglaltságaik, rohanó életük mellett is szeretnének lehetőséget kapni arra, hogy a természet rendje szerint táplálkozva megőrizhessék vagy visszanyerjék egészségüket. A "Paleolit táplálkozás kezdőknek" kedvcsináló egy sorsfordító étrend bevezetéséhez és a témában való további elmélyüléshez. Megtudhatjuk, miért és hogyan okoznak a nyugati életmód által átalakított táplálkozási szokások olyan civilizációs betegségeket, amelyek a természeti népeknél ismeretlenek, hogyan okoz a túlzott szénhidrátfogyasztás szív- és érrendszeri megbetegedéseket, hogyan győzhetjük le könnyűszerrel a paleolit étrend segítségével a 2-es típusú cukorbetegséget, valamint hogy miként vezet a paleolit táplálkozás elveinek követése koplalás nélkül is gyors fogyáshoz és az egészséges testsúly folyamatos fenntartásához. Szendi Gábor legújabb könyvében is a tőle megszokott tudományos alapossággal foglalja össze kutatásainak eredményeit, hogy megértsük ezt a forradalmian új, minden tekintetben tudományosan megalapozott, az ember evolúciójára épülő táplálkozástant.

Ismeretlen szerző - Az ​év természetfotói - Magyarország 2004
Ez ​az album Magyarország legjobb természetfotóinak gyűjteménye. A felvételeket a neves szakértőkből álló zsűri a "Találkozás a Természettel - az Év Természetfotósa 2004" fotópályázatra beérkezett mintegy 4000 természetfotóból választotta ki. A bírálók az esztétikai minőséget tekintették elsődlegesnek, de elengedhetetlen követelményként fogalmazták meg, hogy a fotók a szabadban, természetes körülmények között készüljenek, és elkészítésük ne járjon természetkárosítással. Ez a lenyűgöző kötet újabb bizonyítéka annak, hogy a természetfotózás igen magas színvonalon áll hazánkban.

Zórád Ernő - Tabán ​- A lebontott romantika
Budapest ​"Montmartre"-jának, az 1930-as évek elején lebontott Tabánnak szinte csak a neve maradt meg, de hajdani romantikáját, a girbe-gurba utcák, macskaköves terek hangulatát, jellegzetes figuráit s az őket körülvevő tárgyi világot Zórád Ernő képemlékeivel nemzedékek számára látvánnyá tette, "ecsettel lefényképezve" az utókor számára a helyszíneket. Az albumban szereplő 84 kép jórésze eleddig kötetben meg nem jelent alkotás. A könyv irodalmi szemelvényei az eltűnt városrész hangulatát idézik, a térkép és az utcák jegyzéke, várostörténeti leírása pedig topográfiailag pontosítják az olvasóban a kötet forgatása közben már közössé vált képemlékeket. "Egy város ábrázolása pontosabban: megjelenítése a topográfia, az építészet hitelességére kötelez. És a díszlet belvilága, intim hangulata? Az a sajátos atmoszféra, színek, zenék esték! Mert nők és holdvilág nélkül ugyan ki tudta volna elképzelni a Tabánt? Igen, az a bizonyos couleur locale - mindez emlékeim szép korszakából hangzott fel újra. Ebben az érzelmi állapotban ismertem fel, hogy a Kortárs Művészet semmiféle áramlatába nem vagyok már képes beilleszkedni. Tudatosan visszafelé, a múlt általam megélt, minden részletében megtapasztalt irányába fordulok. Az "akkor" társa leszek. Ez volt a Tabán feltámasztása." Zórád Ernő

Szendi Gábor - Mezei Elmira - Paleolit ​szakácskönyv II.
A ​szerzőpáros új szakácskönyve ezúttal is bizonyítja az olvasóknak, hogy a paleolit étrend és a kulináris örömök jól megférnek egymással - miközben minden egyes ízletes paleo falattal közelebb jutunk egészségünk helyreállításához, vagy épp a gyógyuláshoz korunk jellegzetes betegségeiből! S mindezt a természet csodálatos rendje szerint... A recepteket összekötő elemzéseiben Szendi Gábor kitágítja a paleolit táplálkozás és a civilizációs betegségek összefüggéseit. Rámutat, hogy a mozgásszervi bajoktól kezdve az allergiás megbetegedéseken át egészen a hiperaktivitásig a legtöbb mindennapi baj szoros összefüggésben áll a táplálkozásunkkal. Mezei Elmira több mint 140 új paleolit receptje pedig bizonyítja, hogy a paleolit táplálkozás nem jár lemondással: változatos, ízletes és rendkívül kreatív ételkölteményei bárkit meggyőznek arról, hogy a paleolit elveknek megfelelő ételekkel a hétköznapokon és az ünnepek alkalmával is könnyen megőrizhetjük egészségünket, miközben lenyűgözhetjük családunkat, barátainkat. Az új kötet különlegessége, hogy az egyes civilizációs betegségek kapcsán konkrét étrendi javaslatokat is megfogalmaz. Olyan receptgyűjteményt kap tehát kézhez az olvasó, amelyből bármikor biztonsággal válogathat!

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Kondor Vilmos - Budapest ​novemberben
A ​Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része. Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.