Egy ​fillér

Fekete István - Tíz ​szál gyertya
Valóban ​tíz szál gyertya történetéről beszél ez a könyv. Az elsőt akkor gyújtják meg, amikor a novellafüzér egyik szereplőjét keresztelik, az utolsót akkor, amikor ez az ember éltes korában meghal. És minden egyes elbeszélésben meggyullad egy-egy szál gyertya. A gyűjtemény egységét természetesen nemcsak ez biztosítja, hanem főként az, hogy jelentős írói egyéniség szól a magyarság életének akkori sokféle arculatáról. Parasztfiatalok, öregek, vidéki vasutasok, vasúti igazgatók, kisvárosi vénasszonykák, eladó lányok, anyás kedélyű özvegyasszonyok, élhetetlen, de goromba pesti "naccságák" megkapóan természetes összevisszaságban keverednek a mű lapjain. Az új kiadást új rajzok díszítik.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Ismeretlen szerző - Májusfának ​levelei
A ​felvidéki írók - Márai Sándor, Jankovics Marcell, Szombathy Viktor, Pozsonyi Anna, Szenes Piroska, Tamás Mihály stb. - elbeszélései az érzelmi élet problémáit, konfliktusait, visszásságait ábrázolják, a férfi és a nő örök élményeit, emlékeit - az első szerelem rácsodálkozásától az életbevágó tragédiákig - idézik, s azt, ahogyan mindez a kisebbségbe került magyarság életviszonyai között jelentkezik.

Karinthy Frigyes - Betegek ​és bolondok
Karinthy ​Frigyes novelláinak gyűjteménye.

Ismeretlen szerző - Körkép ​89
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csáth Géza - Mesék, ​amelyek rosszul végződnek
Évek ​óta csillapíthatatlan érdeklődés övezi a 20. század egyik legkülönösebb prózaírójának, Csáth Gézának összegyűjtött novelláit. A kötet tartalmazza az író életében megjelent öt novelláskötetének anyagát, valamint azokat az elbeszéléseket, amelyek a korabeli napilapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. Az olvasó olyan remekművekkel találkozhat a könyv lapjain, mint az Apa és fiú, az Anyagyilkosság, A béka, A varázsló halála és A kis Emma. A magyar prózairodalom e maradandó érékei az életmű egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

Jókai Anna - Kötél ​nélkül
Egyéni ​hangú, szigorúan zárt novellákat és gazdagon motivált, érett elbeszéléseket tartalmaz Jókai Anna kötete. Témaköre, hangulata és előadásmódja rendkívül változatos. Írói világában, amely a "legjelenebb" jelen, feltűnnek öregek és fiatalok, tehetetlenek és küzdők, ügyesek és ügyeskedők, munkások és artisták, orvosok és betegek és persze pedagógusok is (Jókai Anna maga is tanár). Nyomát se leljük e kötetben a nőíróknál oly gyakori elérzékenyülésnek, de kegyetlenül kritikus megfigyelései mégsem lehangolóak, hanem ösztönzőek, mert túlmutatnak önmagukon.

Bajor Andor - Április ​bolondja
''Akár ​szatírát, humoreszket, paródiát, gyerekmesét írt Bajor Andor: mindvégig mesélt. A mesélés öröme, felszabadultsága érződik még a gonoszkodásaiban is. Az életmű egésze akár egyetlen regénynek is felfogható, mellékszálakkal és szereplőkkel, kitérőkkel és versbetétekkel. A főhős azonban mindvégig ő maga: az esendő, a kisemmizett kisember, az álmaiban csalódott gyerek, a nagyra törő és szárnyaszegett alkotó, és legfőképpen a szemlélődő, kutató ember, aki felismeri a mások hibáit, vétkeit és azon nyomban megbocsátja, minthogy magában is felfedezi mindezeket. Nem igazságosztó, hanem figyelő társ, esetenként akár őrangyala nemcsak saját gyerekkori énjének, hanem nevetsége tárgyainak is.'' (Csiki László) Bajor Andor 1927. szeptember 30-án született, Nagyváradon. Kolozsváron élt. 1991. január 24-én hunyt el a debreceni klinikán. Február 6-án helyezték örök nyugalomra, a Házsongárdi temetőben, Kolozsváron.

Füst Milán - Konstantin ​úrfi fiatalsága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Végh Antal - Ha ​az Isten Nyulat adott...
Két ​szatirikus kisregényt és elbeszéléseket tartalmaz a kötet: valamennyi írás a mai falu életéről tudósít. Vérbő szatíra a Téeszmetró: a Vörös Rák nevet viselő téesz fantasztikus vállalkozásának meglepő és mulatságos fordulatokban bővelkedő története. A csőd szélén álló téesz, helyzetének javítására, metrót épít a falunak, a vezetőség és a tagok teljes hittel és hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a terv megvalósításában. Először kézi erővel, aztán lopott gépekkel és a fővárosi metróépítkezéstől elcsalt szakemberekkel folyik az építkezés, de hajmeresztő korrupciókban, megvesztegetésekben sincs hiány - hisz csak ezek árán jöhet létre a világ első falusi metrója nyugati turisták szórakoztatására. A címadó írásban a "felsőbb szervtől" kirendelt szónok meggyőző beszédekben bizonyítja-magyarázza a téesz vezetőségének vagy a közgyűlésnek, hogy a jó elnököt miért váltják le, a szélhámost miért nevezik ki igazgatónak, a rossz elnök miért kap kitüntetést, a sikkasztó vezető milliós állami támogatást. S ezenközben elmondatik minden napjainkban dívó csalási, megvesztegetési forma és módozat. Az elbeszélések hősei többnyire idős szabolcs-szatmári parasztok, magányos emberek, utolsó képviselői egy letűnt korszaknak, a régi falu világának. A kötetzáró Élet-novella lírai hangvételű vallomás az író gyerekkoráról, családjáról.

Nagy Lajos - 1919 ​május
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - A ​csók
Kosztolányi ​Dezső elbeszélései és újságcikkei ma is úgy hatnak, mintha közvetlenül az olvasóhoz beszélne. Novellák, tollrajzok és elbeszéléseket tartalmaz ez a kis Bukarestben kiadott összeállítás Kosztolányi Dezső munkáiból, van benne két részlet Esti Kornél című novellájából ami 1933- ban íródott. Egy vonaton zajló jelenet, ugyanakkor ugyanebből a novellából még egy részlet olvasható a könyvben a Kücsük címmel. Ugyancsak további részletek olvashatók még a Tengerszem című művéből is ami 1936 ban íródott. A novellák egy része nyelvi-nyelvfilozófiai problémával foglalkozik. Kosztolányi a magyar kispróza egyik legnagyobb mestere. Klasszikusan letisztult novellái (A kulcs; Fürdés), elbeszélései (Kínai kancsó) a tudattalant is magukba foglaló finom lélekrajzukkal, az emberek közötti viszonyt árnyalt társadalomképpel vegyítő feszes szerkezetükkel tűnnek ki. Érdekes és sokszínű kötet varázsolja el az olvasót, Kosztolányi Dezső írásainak világába.

Spiró György - T-boy ​(rémnovellák)
"Rémnovellákat" ​ígér Spiró György kötetének alcímében, és tartja is magát ígéretéhez. Aki valóban horrorra, thrillerre vagy valami hasonlóra számít (mondjuk a szerző nem ismeretében), nem fog csalódni: eltűnt, meggyilkolt gyerekek, balkáni háborúk vérgőzös jelenetei, fantasztikus álmok, titokzatos képtelenségek rendre szerepelnek a többnyire rövid írásokban, novellákban. A meglepő legfeljebb az lehet, hogy Spiró ezeket az alpári fogásokat is a legmagasabb szinten képes produkálni, valahol Bierce magasságában, ha nem is egészen az ő módján. Akit azonban a szerző neve és nem ezúttal választott műfaja vonz a könyvhöz, szintén elégedetten fejezheti be az olvasást. Spiró természetesen nem változott meg, alapproblematikája is megmaradt, filozófiai-bölcseleti megközelítésmódja is a régi, a mindennapok, a banalitások iránti szenvedélyes kiváncsisága, a szinte ember alatti életformák és életvezetések bámulatos ismerete is rávall. Nem véletlen azonban a műfaji választás. Spiró ugyanis, egészen a legelsők között arra vállalkozott elbeszéléskötetében, hogy a világ 1989 utáni változásainak szépprózai tükrét adja. Persze nem direkten, célratörve és mintegy tematizálva is a problémát, de nem is parabolisztikusan, áttételesen, ellégiesítve- absztrahálva a dolgot. A rémnovellák nem allegóriák, hanem a valóság modelláló "tükrözései". Felépítésük igen sok hasonlóságot mutat. A kezdet általában egy verista novelláé, életképé, néha akár idillé. Ez a kép bomlik azután nemcsak ki, de meg is. Elrajzolódik, áttűnik, deformálódik, "rémessé" válik. Úgy azonban, hogy alapstruktúráját megőrzi, sőt szinte csak a rémségben bontja-mutatja-vállalja azt fel igazán (A Könyv; Reggel; Rekk; Csuszam; A probléma; Rőzse; Vita nova; Szinopszis stb.). - Kitűnő kötet, sokak figyelmére érdemes.

Lengyel József - Igéző
Hogyan ​lehet az igazságtalanság fájdalmas érzését, a történelmi és az egyéni tragédiát megérteni, "megemészteni", áthasonítani úgy, hogy a tragikus élményt feloldás kövesse? András magányos, keserű, kemény. Páncélt von köré az igazságtalanság, az értetlenség érzése. Szinte alig észlelhető, éppen csak kitapintható hajszálrepedéseket, réseket üt a magány e látszólag áthatolhatatlan falába Misa, az öreg szénégető s a kutya, Najda, "aki" több mint egyszerűen vegetáló élőlény: az emberi feloldódás és közeledés lehetséges szimbóluma

Kosztolányi Dezső - Furcsa ​dolgok
"Kötetünkben ​Kosztolányi Dezső önmagáról, műveiről, alkotói hitvallásáról, írói módszeréről szóló vallomásainak válogatott gyűjteményét lapozhatja fel az olvasó. Önéletrajzait, melyeket különböző kiadványok számára készített, időrendben adjuk, miként a napló, vallomás, emlékezés műfaját már címükkel is jelző publicisztikai írásait s egyéb, apró életrajzi elemeket is tartalmazó cikkeit. Az időrendet némiképp megbontva, külön ciklust alkotnak az író családját, rokonságát felidéző kisportrék. A "Furcsa dolgok" összeállításakor nagy segítségünkre volt, hogy a folyóiratbeli, hírlapi megjelenések erősen megrostált töredékét már Kosztolányi néhány vegyes műfajú kötetébe felvette, Hátrahagyott műveiben a cikkekből Illyés Gyula bővebb válogatást adott, a mindmáig legteljesebb életműsorozatban pedig Réz Pál kutatómunkájának eredményeként az író publicisztikájának túlnyomó többsége megtalálható. Ily módon szinte a maradéktalan egészből válogathattunk kötetünk tematikus szempontjainak megfelelően. A publicisztika elsősorban köznyelvi stílust igényel, ezekben a tárcákban alig-alig fedezhetünk fel egyéni szóalkotásokat, ritkán használt, elavult és tájnyelvi szavakat. A szöveget alapvetően mai helyesírással közöljük, egyes esetekben megtartva azonban Kosztolányi sajátos írásmódját, különösen az idegen eredetű szavak közlésekor." (Fráter Zoltán)

Nagy Lajos - Képtelen ​természetrajz
Kötetünk ​Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza, Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb tényekben, az általános figyelmet sokszor elkerülő részletekben lásson rá jelentékeny és jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem a társadalmi és emberi fonákságokat. Karcolataiból a Horthy-korszak szinte teljes képe bontakozik ki: Nagy Lajos kíméletlen iróniával tesz nevetségessé mindent, ami az akkori társadalomban természet- és emberellenes. Vérbeli szatírairó: nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással hanem az akkori társadalmi és emberi fonákságok nevetségessé tételével győzi meg.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Márai Sándor - A ​négy évszak
A ​négy évszak a Füves könyv előzménye és kiegészítője. Mindkét kötet tökéletes stílusművészettel, erkölcsi igényességgel, rezignált bölcsességgel megírt „prózai epigrammák” gyűjteménye az élet apró és sorsdöntő jelenségeiről, de az először 1938-ban megjelent A négy évszak még erősebben lírai fogantatású.

Bohumil Hrabal - Véres ​történetek és legendák
A ​kötet az 1948 és 1986 között írt időszak elbeszéléseit gyűjti egybe, amelyek sokáig csak íróasztalfiókban hevertek. Magukkal ragadó kis történetek ezek, szórakoztatóak, és elgondolkodtatóak is egyben, néhol szürreális, néhol meg fűtött erotikával teli. Szóval nagyon is Hrabali. Ajánlom mindenkinek.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél kalandjai
Kosztolányi ​Dezső legismertebb írásai közé tartoznak az Esti Kornél-novellák: "Emlékezetem nem oly régi, mint barátságunk... - írja Kosztolányi Esti Kornél alakjáról. - Mióta az eszemet tudom, közel volt hozzám. Mindig előttem vagy mögöttem, mindig mellettem, vagy ellenem. Imástam vagy utáltam. Közönyös sosem voltam iránta." Esti Kornél figurája a húszas évek közepén született, aztán egyre nagyobb szerepet kapott Kosztolányi novelláiban, sőt verseibe is belopózott. Ki ez az Esti Kornél, Kosztolányi novelláinak e halhatatlan hőse? A költő alteregója, jobbik vagy rosszabbik énje, akinek alakját megteremtve önmagáról vall: fordulatos, játékos, költői elbeszéléseiben Kosztolányi az emberi élet fonákságait írja meg, mély lírával.