|
A kínai nép állandóan a halál pitvarában kuksol. Régi szent könyvei alapján azt hiszi, hogy a Föld négyszögletes, s az ég kerek. Helytelen csillagászati fogalmai vannak. De az ember helyét pontosan tudja a világegyetemben… Kína irodalma szakadatlan folytonosság, immár több, mint négyezer esztendő óta. Az elbeszélést – a mesét, a regényt – meglehetősen kevésbé veszik, nem is tekintik költészetnek. Szemükben csak a bölcselet nagy, s a vers, amely az élet sűrített kivonata, önfeledtség és önkívület, gyermekélet és örök élet. A japán haikut az európai epigrammákkal vetik egybe, de az csak külsőleg emlékeztet rá. Voltaképpen merőben más. A haiku egy természeti rajz, egy “rajz körvonala”, utalás egy festményre, vagy “ennek a festménynek csak a címe”. Ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik.
Kosztolányi Dezső
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Római költők antológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Macuo Basó - Százhetven haiku
A 17. századi, klasszikus japán költő verseit sokan fordították magyarra, Kosztolányitól Illyésig, Képes Gézától Tandori Dezsőig. Kötetünk számára készített haiku változataival még közülük is kitűnik Fodor Ákos, aki úgy mozog a tömör, kötött, nehéz formában és a keretei közé foglalt különös világban, mintha őmaga Basó reinkarnációja volna. Finoman formált, artisztikus soraiban - melyeknek hitelességét növelik, hogy Racskó József japánból való nyersfordításai alapján készültek - varázslatos elevenséggel szólalnak meg a természet örök igazságai.
Ray Bradbury - Fahrenheit 451
"Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég..." A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap... Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok...
Ismeretlen szerző - Olasz költők
A 13. század az olasz líra nagyszerű nyitánya. Dante mondja ki, hogy nemcsak latinul - olaszul is lehet ékesen szólni, édesen énekelni szerelemről, kárhozatról, üdvösségről. Ki ne tudná azóta is, kicsoda Beatrice, kicsoda Laura? Petrarca csodált mintája lett a világ költőinek. Michelangelo szonettjeiből, énekeiből is szobrai, képei roppant ereje sugárzik. Aztán a romantika: Leopardi a magány, a fájdalom, a fenyegető elmúlás felülmúlhatatlan énekese. És a 20. század: mi mindent tudtak a nagy modernek szorongásainkról, káprázatainkról? Kötetünk tizenegy költő legszebb verseiben az olasz líra foglalatát kínálja.
Ismeretlen szerző - Japán és kínai költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
József Attila - Vlagyimir Majakovszkij - Versek
Ez a könyv, melyet egyszerre vehet kézbe a magyar és a szovjet olvasó, megkísérli, hogy bemutassa: milyen módon, miféle eszközökkel fejezhette ki a világhoz, tágabb és szűkebb környezetéhez s a jövőhöz való viszonyát az a kommunista költő, akinek három millió koldus országában, a kibontakozó fasizmus légkörében kellett élnie és gondolkodnia, s hogyan írt az, akinek megadatott, hogy lássa a régi rendet elsöprő forradalmat, s ha bár gondokkal és konfliktusokkal teli világban élt ő is, de abban a tudatban, hogy szólhat a tömegek nevében úgy, hogy azok meghallják, meghallgatják, s közös ügyet szolgálnak vele. József Attila csak halála után lehetett valamennyiünk tanítója "nem középiskolás fokon", Majakovszkij költészete már életében köztulajdon lett. Életművük - József Attiláé a magyar költészetre, Majakovszkijé a szovjet lírára - máig hat. Azt, hogy miként váltak, válhattak mestereinkké, kötetünkben műveik, életüket elemző tanulmányok segítik megérteni azzal a reménnyel, hogy Vlagyimir Majakovszkij még közelebb kerül a magyar olvasókhoz, a szovjet olvasók pedig jobban megismerik József Attilát.
Ezra Pound - Ezra Pound versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tóth Árpád - Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."
Szabó Lőrinc - Szabó Lőrinc összes versei
E két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.
Ismeretlen szerző - Japán haiku versnaptár
Európa a múlt század második felében kezdte valójában felfedezni a maga számára Japán kultúráját. Tudvalévő, hogy Van Gogh és festőtársai mennyire lelkesedtek a távol-keleti szigetország színes fametszeteiért, az irodalom megismerését azonban a nyelvi nehézségek egy időre még hátráltatták. De mikor századunk első évtizedében megjelentek a nyugati nyelvekre fordított első haiku-kötetek, valóságos irodalmi szenzációként fogadták az "impresszionista epigrammákat". Sőt, hatásukra már 1905-ben kiadták Franciaországban az első európai nyelven írt, önálló haiku-gyűjteményt. A színes fametszet elsősorban a francia impresszionista festészetre, a haiku pedig mindenekelőtt az angol-amerikai modernista költészeti irányzatra, az imagizmusra gyakorolt mély hatást, amely olyannyira tartósnak bizonyult, hogy 1963 óta American Haiku címen haiku-folyóiratot adnak ki, amely eredeti angol háromsorosokat közöl. A távol-keleti irodalmi műfajok közül mind ez ideig talán a haiku hatott leginkább a nyugati irodalomra, mégis gyakran joggal vitatják, hogy a modern haiku egyes költői vajon mennyire értik és követik poétikai hagyományait.
Ismeretlen szerző - A magunk kenyerén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ady Endre - Léda és Csinszka
Ötven esztendeje, 1919 januárjában halt meg Ady Endre. A Szépirodalmi Könyvkiadó a költő két nagy szerelméhez, Lédához és Csinszkához írott költeményeinek megjelentetésével emlékezik meg az évfordulóról, ünnepi kiadásban adja közre az Ady-mű e két halhatatlan fejezetét, amelyek nem csupán a magyar líra történetének, de a világ szerelmi költészetének is legragyogóbb teljesítményei közé tartoznak. A versszerető olvasó számára aligha szorul ismertetésre e kötet tartalma - a Héja-nász az avaron izzó, egymást tépő szenvedélye, az Elbocsátó, szép üzenet kegyetlen, fáradt gesztusa vagy a háború iszonyatában összebúvó férfi és nő fájdalmas-szép vonzalma egyformán elevenen él valamennyiőnk emlékezetében. - Kötetünket Juhász Ferenc kisérőtanulmánya és borsos Miklós rajzai teszik méltóvá a költő emlékéhez.
Ismeretlen szerző - Mai orosz líra
A fiatal szovjetorosz költőnemzedék érdekes, új hangú, színvonalas költészetére az egész irodalomszerető Európa felfigyelt már. A XXII. kongresszus levegős ege alatt újat keres, újat próbál a költészetben ez a generáció, egyazon világnézeten, de más-más jellegzetesen egyéni hangon. Modern Könyvtár-sorozatunk a nemzedék négy kiemelkedő tagját: Jevtusenkót, Vinokurovot, Voznyeszenszkijt és Rozsgyesztvenszkijt mutatja be kötetében, Garai Gábor, Illyés Gyula, Rab Zsuzsa, Weöres Sándor és más kitűnő fordítók tolmácsolásában.
Ismeretlen szerző - XVI. századi költőkből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tim Burton - Rímbörtön
A zseniális amerikai filmrendező abszurd rajzai és versei. Tim Burton rendezőt ötletesen hátborzongató vizuális zsenialitása tette világhírűvé. Egyedi látványvilágú animációs filmjeinek – ezeknek a keserédes, modern tündérmeséknek – köszönhetően mára beírta magát a filmtörténelembe. A saját maga által illusztrált kötet hősei egytől egyig meg nem értett, tragikus sorsú kölykök, akik mindent megtesznek, hogy szeretetet és megértést találjanak kegyetlen világunkban. Burton természetesen olyan morbid és abszurd, ugyanakkor kedves humorral ír róluk, hogy mikor olvasás közben kicsordul a könnyünk, nem tudjuk: a sírástól vagy a nevetéstől.
Macuo Basó - 333 haiku
Macuo Basó, Japán kétségkívül legnagyobbnak számító költője (a Macuo a családneve, de Basóként szokás emlegetni, vagyis személynevén, mint általában a híres történelmi alakokat, művészeket) 1644-ben született egy Ueno nevű kisvárosban, alacsony rangú szamurájcsaládból. A középkor vérengző évszázadai után már majdnem ötven éve tartott a Tokugava-béke, gyarapodtak az anyagi javak, nőtt a kultúrára is vevőképes városi polgárság lélekszáma, lehetővé vált a társadalmi mobilitás, az írni-olvasni tudás már nem csak a felsőbb osztályok privilégiuma volt. A haikai no renga (a komikus versfüzér) viszonylag új, közösségi jellegű műfaja a kereskedőket éppúgy vonzotta, mint a szamurájságot. Basó ifjúkorában számos ilyen „verstalálkozón” vett részt barátjával, az előkelő Tódó Jositadával, majd annak korai halála után előbb Kjótóba, azután Edóba (a mai Tokióba) költözött, egyre több (több száz) tanítványt és mecénást vonzva magához, népszerűvé és elfogadottá téve a renga önállósuló első szakaszát, az akkor még hokku-nak nevezett haikut. Élete utolsó éveiben hosszú vándorutakon ismerkedett hazája tájaival, s élményeit haikukkal tűzdelt naplókban örökítette meg. Ne higgyük, hogy ezek a Japánon kívül hagyományosan három sorba írt, 5--7--5-ös szótagszámú kis "epigrammák", ahogy első nyugati átvevői nevezték őket, minden esetben könnyed rögtönzések.
Ismeretlen szerző - Rád gondolok
Az egyik pályatársam, aki leginkább orosz verseket fordít, azt mondta nekem egyszer, hogy mesélni talán oroszul lehet a legjobban. Ironizálni viszont franciául - tette hozzá nyomban. Vitatkozásra és szószapora csevegésre viszont az olasz nyelv a legalkalmasabb.
Az angol főleg üzleti tárgyalásokra való. Ökonomikus nyelv: a legtöbb tárgyat, fogalmat egytagú szóval jelöli. Gyors, lényegre törő megbeszélésekre tehát valóban a legmegfelelőbb. És furcsa módon szerelmi vallomásokra is, éppen emiatt. Mert - ahogy már írtam valahol - az igaz szerelem sohasem bőbeszédű.
Vallomás - angolok esetében? Az ember úgy hinné, hogy a hidegvérű brit lovag inkább csak közli, mintsem megvallja szerelmét. Tárgyszerűen, röviden. Egytagú szavakból álló kurta mondatokban. Nálunk még ez a fajta tényközlő szerelmi vallomás is legalább kétszer annyi ideig tartana. Az angol főnevek, igék magyar megfelelői ugyanis rendszerint többtagúak. Ezért aztán bajban van az, aki formatartó szigorral fordít angol verseket magyarra.
Istennek hála, sokan vállalták - és vállalják ma is - a veszélyt. S az ilyenek előtt csodálatos birodalom tárul fel, mint ahogy a befogadók előtt is. Újra megbizonyosodhatnak arról, hogy a költészetre csak a saját öntörvényei érvényesek. Ennek a jól nevelt, szigorúan erkölcsös, alapjában véve konzervatív népnek is megvoltak a maga botrányt botrányra halmozó, polgárpukkasztó fenegyerekei, mint Lord Byron, a szülői akarattal szembeszegülő, romantikus szerelmesei, mint Elizabeth Barrett és Robert Browing - vagy éppenséggel az érzelmi „másságot” dacosan vállaló lázadói, mint Oscar Wilde. És nemcsak a szabadosabb századokban már, hanem sokkalta előbb: Christopher Marlowe éppen olyan korhely, bűnözőkkel cimboráló kocsmatöltelék volt a tizenhatodik században, mint a francia Villon az előzőben. Ha szerelemről van szó, a legendás angol hidegvér is éppen úgy felforr alkalmasint, mint a lobogásban sohasem lankadó latinok vére.
Angol - pontosabban brit - költők szerelmes verseiből kínálunk önöknek egy karcsú válogatást. Azért pontosítok, mert például a skót Burns éppen úgy helyet kap benne, mint - mondjuk - az ír Yeats. Meglepve tapasztalják majd, hogy a világ szerelmi lírájának slágerversei közül mily sokat „szállított” a ködös Albion.
Melengessenek bennünket ezek a ködön át érkező sugarak is az általános világhűlésben.
(BARANYI FERENC - ELŐSZÓ)
Ismeretlen szerző - Idegen költők
Kosztolányi Dezső írja a műfordításról: "A fordítás mindig ferdítés is. Ha az értelmet híven, szóról szóra tolmácsoljuk egy másik nyelven, akkor szükségképp megváltozik a szavak alakja s ezzel együtt a mondat hangulati velejárója is. Ha csak a hangzást utánozzuk, a mondat muzsikáját, a betűk színét, akkor ennek a gondolat adja meg az árát. E két nehézség között tétováz az, aki idegen verset akar átültetni. Valahogy módot kell találnia, hogy mind a két követelménynek, az értelminek és zeneinek is eleget tegyen. Minden fordítás csak egyezmény, kompromisszum Eszmény és Valóság között, megalkuvások sorozata, a föladat legügyesebb megoldása - ha úgy tetszik, elmés csalás... A műfordítás alkotás és nem másolás. A művész azzal a verssel, melyet a nyelvén új formába önt, olyan kapcsolatban van, mint az életével, melynek rezzenéseit tulajdon verseiben rögzíti meg. Élmény számára egy idegen költő verse. Lélekkel, a saját lelkével kell átitatni, különben nem kel életre. Ennek az a következménye, hogy mindig rajta hagyja egyéniségét. Ha ezt eltünteti, akkor megbénítja a verset, megöli az ütemet. Az igazi műfordítás nem is úgy viszonylik az eredetihez, mint a festmény ahhoz a tárgyhoz, melyet ábrázol: a festmény hűbb, becsületesebb, igazabb, mint a fotográfia." Kosztolányi esztétikai nézeteivel, sőt műfordítói gyakorlatának némely vonásával is lehet vitatkozni - sokan meg is tették, egyesek elméletben, mások műfordításait elemezve vagy a verseket újrafordítva. Az azonban nem kétséges, hogy századunk magyar műfordítási irodalmának kiemelkedő alakja, immár klasszikus. Műfordításainak válogatása legutóbb nyolc évvel ezelőtt jelent meg. Azóta - különféle elfeledett kiadványokban s a hírlapi hagyatékban - újabb versfordításai bukkantak fel. Ez a kiadvány sem törekszik teljességre, de hetvenhét verssel bővítette az anyagot, köztük nem egy remekművel. A Szépirodalmi Könyvkiadó bibliapapíron jelenteti meg Kosztolányi Dezső műfordításainak mindeddig legteljesebb gyűjteményét.
Ismeretlen szerző - Századvég és avantgarde
Ez az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült.
Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.
Molnár Krisztina Rita - Kőház
A kötet versei - melyek klasszikus formákból építkeznek, de legalábbis a forma emlékét őrzik - nem csupán személyes kérdéseket járnak körül. A koordináták közül kibillent világban keresik és talán találják is meg a kapaszkodókat, a lehetséges kontúrokat. A mindennapok személyes eseményei (egy elveszett mobiltelefon, egy balesetben meghalt fiú, a férfi és női lét különféle nehézségei vagy egy vitrin tárgyai) mellett megjelennek a világhoz való lehetséges, illetve lehetetlen kapcsolódások, az elveszett nagy mítoszok képei (Küklopsz-fal, kőoltár, jelenések, Fra Angelico cellája) is.
