Egyetlen ​világunk A ​tudomány és a teológia kölcsönhatásai

Richard Waterstone - India
Könyvünk ​India hindu, buddhista, dzsaina és más szellemi áramlatait ismerteti meg az olvasóval, különös tekintettel ezen hagyományoknak a nyugati világgal való kapcsolataira. Minden olvasó számára érthető nyelven, ám tudományos igényességgel értelmezi az alapvető fogalmakat. - Több, mint 250, nagyrészt színes kép mutatja be a művészet, a kézművesség és az építészet remekeit - hiteles dokumentumképek illusztrálják a múltat és a jelent. - Segít eligazodni az olvasó számára mindeddig ismeretlen hitvilágban, kötődve a történelemhez és korunk problémáihoz. - Választ kaphatunk az olyan - általunk talán csak felületesen ismert - fogalmak mibenlétére, mint a jóga, a karma, a meditáció, a tantra és a megvilágosodás. - A függelék gyakorlati útmutató: megtalálhatók benne mind a jóga alapvető gyakorlatai, mind pedig az Indiában ismert zarándokutak. A kötetet név- és tárgymutató, valamint szójegyzék egészíti ki.

Karen Armstrong - Buddha
A ​buddhista írások hűen követik Buddha tanításait, de kevés adattal szolgálnak életéről és személyéről. A történelmi bizonyítékok szűkössége miatt a tudósok sokáig azon az állásponton voltak, hogy Buddha nem is volt történelmi személy. A modern kutatók azonban úgy tartják, hogy bár a buddhista írásokban kevés "szent és igaz" olvasható Buddha életéről, mégis biztosak lehetünk abban, hogy Sziddhártha Gautama valóban élt. Karen Armstrong történelmileg hiteles életrajzot írt Buddháról. A könyv nyomon követi Sziddhártha életét, spirituális útkeresését és megvilágosodását, miközben áttekinthető képet kapunk a buddhizmus különböző irányzatainak kialakulásáról és Buddha korának történelmi eseményeiről. Miután Gautama teljes belső átalakuláson ment keresztül, sebezhetetlenné vált az élet szenvedéseivel szemben. Ekképpen vált Buddhává, azaz Megvilágosodottá.

David Hume - Beszélgetések ​a természetes vallásról
A ​világ, magasabb mércével mérve, nagyon is fogyatékos és tökéletlen, ezért csakis egy gyermekisten első, kezdetleges próbálkozása lehet. Hume vallásfilozófiai fő művét nem csak a szerző rejtegette fiókjában - halála után barátai sem merték kiadni. 255 év múltán most magyarul is olvasható az újkori filozófia egyik kulcsszövege.

Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) - A ​Názáreti Jézus II.
A ​világszerte nagy sikert aratott könyv második része nem okoz csalódást a folytatást régóta váróknak. A második kötetben a Szentatya az evangéliumi elbeszélést követi Jézus jeruzsálemi bevonulásától a feltámadásig. A reális, igazi Jézus bemutatására törekszik, hogy ezzel segítséget adjon mindazoknak, akik szeretnének találkozni Jézussal és hinni Őbenne. A pápa ott folytatja Jézus életének elbeszélését, ahol teológusként abbahagyta: Jézus kínszenvedéséről, haláláról és feltámadásáról elmélkedve, Jézus nyomában járva emberségét és istenségét tárja elénk. Arra is buzdítja könyvében a világ hatalmasait, hogy törekedjenek az igazság újra felfedezésére. Az ember korlátozott képességekkel rendelkezik: feltárta saját genetikai kódját, amely a teremtés csodálatos matematikai rendjében lehetővé teszi számára, hogy érzékelje Istent, de még nem fedezte fel „igazi valóságát” és „valódi életcélját”. Könyvében erre a felfedezésre hív bennünket a Szentatya közérthetően, az első kötetnél is erőteljesebb és érdekfeszítőbb módon.

Bernard Lewis - Iszlám
Az ​iszlám sokak számára ma is rejtély. Bernard Lewis és Buntzie Ellis Churchill e könyve az iszlámot vizsgálja: miben hisznek követői, hogyan alakította őket, gazdag és sokszínű kultúrájukat és politikájukat a vallásuk az elmúlt több mint 14 században. A Nyugat egyik vezető iszlámszakértőjének tekintett Bernard Lewis Buntzie Ellis Churchill közreműködésével megvilágító erejű bevezetést írt azok számára, akik szeretnék megérteni a hitet, illetve azokat a globális kihívásokat, amelyekkel napjainkban szembenéz, illetve amelyeket maga jelent. Politikai, személyes és vallási nézeteitől függetlenül ez a könyv segítséget nyújt olvasójának abban, hogy megértse az iszlám valóságát.

Hamvas Béla - Az ​ősök nagy csarnoka I-IV.
"Az ​ősök nagy csarnoka részeit Hamvas Béla 1936 és 1961 között, egy-egy szabad órájában készítette. Mondhatnánk lopott időben, könyvtári munkaidejében, frontszolgálatok csendesebb pillanataiban, katonai szabadsága és hátországi szolgálatai idején, a negyvenes évek végén Szentendre Bubándombján, 'földműves korszakában', majd segédmunkás szerepben, a hőerőművek raktáraiban eltöltött hosszú évek alatt, titkokban, kihúzott íróasztal-fiókokban írva, nyomorúságos barakk-szobákban, és az erőművek mögötti árokpartokon, hajnali órákban, Inotán, Bokodon, Tiszapalkonyán. A négy könyv tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a "nagy archaikus egységek" köré rendeztük Hamvas tanulmányait, szövegelemzéseit és fordításait. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá szorosan kapcsolódó buddhista tradíció egy-egy elemét tartalmazza. A második kötet Kína taoista- és csan-hagyományából, a tibeti bön, a tibeti buddhizmus írásaiból és Japán zen szövegeiből válogat. A harmadik kötetben az Egyiptomi halottaskönyv, a Kabbala egy része (a Széfer jecira) és a iszlám misztika (szúfi) kapott helyet. A negyedik kötetben a görög hagyomány (Orpheusz, Empedoklész, Püthagorasz, Hérakleitosz), a közép-amerikai tradíció, rövid tanulmány az alkímiáról, egy Jakob Böhme-kommentár, és a Lélekről szóló negyven kérdés fordítása szerepel. Az ősök nagy csarnoka Hamvas életének egyik legnagyobb vállalása, még akkor is, ha ez az összeállítás mind tematikájában, mind arányaiban szükségképpen töredékes. Nagyon jól tudta, és az Interview c. esszéjében meg is írta, hogy nem egy emberre és emberöltőre szabott munkába kezd. E négykötetes gyűjteményből kimaradt számos olyan alapmű, amelynek szellem pedig Hamvas egész életművét áthatja: A Bhagavad-gíta éppúgy, mint Lao-ce Tao-te kingje, Eckhart Mester és a keresztény misztikusok köre csakúgy, mint a Zarathusztrák perzsa hagyománya, a Ji-King vagy az alexandriai héber és keresztény gnosztikus és hermetikus forrásanyag..." (Dúl Antal)

Helmuth von Glasenapp - Az ​öt világvallás
A ​kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám - ismerteti. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az "örök világtörvény vallásai" és az "isteni kinyilatkoztatás vallásai": a kereszténység és az iszlám között.

John Gribbin - Az ​idő születése
Korunk ​egyik nagy tudományos talányának történetét tartja a kezében az Olvasó: a világegyetem korának titkát és a rejtély megoldását. A XIX. században a csillagászok, a geológusok, és az evolúció kutatói először vetették fel, hogy – a Biblia tanításával ellentétben – a Föld és a Nap (legalább) néhány millió éves. A XX. század elején sok csillagász már hallgatólagosan azt tételezte fel, hogy a világegyetem végtelenül öreg. Az 1920-as években Edwin Hubble felfedezte a világegyetem tágulását. Ezt Einstein általános relativitáselméletével összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Világegyetem történetének kellett, hogy legyen egy kezdőpontja – az Ősrobbanás. Hubble korai méréseit szóról szóra elfogadva azonban az derült ki, hogy a világegyetem fiatalabb, mint a Föld. Úgy tűnt, hogy Walter Baade az 1950-es évek elején fel tudta oldani ezt az ellentmondást, kimutatta ugyanis, hogy a világegyetem kétszer olyan nagy és kétszer olyan öreg, mint ahogy azt azelőtt feltételezték. Amikor azonban a csillagászok kezdték megérteni a csillagok működését, kiderült, hogy egyes csillagok öregebbek, mint maga az egész világegyetem. A csillagászat tudománya súlyos válságba került. Az 1970-es és 1980-as években nemcsak a munka, hanem a vita is folytatódott. A szakma nagy reményeket fűzött a Hubble-űrtávcsőhöz (HST). A HST mérései azonban 1994-95-ben szertefoszlatták ezt a reményt, ugyanis úgy tűnt, hogy a viszonylag fiatal világegyetem képét támasztják alá. A HST mérései világszerte arra késztették a csillagászokat, hogy újult erővel keressék a titok nyitját. A Sussex Egyetemen (Nagy Britannia) John Gribbin és munkatársai új módszert dolgoztak ki a Hubble-állandó egyértelmű és pontos mérésére. 1997 közepén sikerült az áttörés. A HST adatait felhasználva sikerült bebizonyítani, hogy a világegyetem valóban öregebb, mint a benne található csillagok. Az idő születése a hamis nyomok és zsákutcák félhomályos útvesztőlében az igazság felé araszolás hiteles története, amelyet az a ragyogó tehetségű tudományos író beszél el, aki kutató csillagászként maga is részese volt a döntő ütközetnek.

Mircea Eliade - Vallási hiedelmek és eszmék története
Mircea Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástörténésze. Romániában, majd 1945-től Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig az Egyesült Államokban, Chicagóban tevékenykedett. Fő műve eredetileg három kötetben jelent meg. A kiadó most egy kötetben adja ki ezt a jelentékeny művet. Az első kötet az őskori ember vallási hiedelmeinek ismeretével kezdődik, majd végigvezet Mezopotámia, az ősi Egyiptom, Izrael, az európai és indiai megalitikus kultúrák, a hettiták isteneinek világán, az indoeurópai vallások kezdetein, megismertet a korai görög pantheon alakjaival és az eleusziszi misztériumokkal. A második kötet az ősi Kína vallásaitól a brahmanizmuson, a hinduizmuson, a római valláson át a kereszténység születéséig és győzelméig, míg a harmadik kötet Mohamedtől a reformkorig taglalja a vallástörténet eseményeit. A köteteket bőséges jegyzetanyag és kritikai bibliográfia egészíti ki.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Mérő László - Új ​észjárások
Miben ​rejlik a racionális gondolkodás ereje, és mik a korlátai, amelyek szükségessé teszik az okosság más formáinak a fennmaradását is? A racionális gondolkodás erejének és korlátinak megismerése segít saját gondolkodásunk mélyebb megértésében, valamint nyitottabbá tesz a mienktől eltérő gondolkodásmódok iránt. Bár a könyvebn van szó tudományról, ismeretet is terjeszt talán, mégsem tudományos ismeretterjesztő mű. Szellemi kalandot ígérő és gondolkodásra késztető, ugyanakkor szórakoztató olvasnivaló. Ez a könyv a nagy sikerű Észjárások című könyv újraírt változata, a szöveg mintegy fele teljesen új. Az újraírt könyvet, miután a szerző korábbi Mindenki másképp egyforma című könyve 1999-ben elnyerte az "Év tudományos könyve Németországban" díjak egyikét, 2002-ben kiadják az Egyesült Államokban és Németországban is.

Samuel P. Huntington - A ​civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A ​hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai. Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

Raymond M. Smullyan - A ​tao hallgat
„A ​keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.” Raymond Smullyan egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény.

Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A ​japán világ atlasza
A ​japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.

Reynold A. Nicholson - Az ​iszlám misztikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alister E. McGrath - Tudomány ​és vallás
A ​tu­do­mány és a val­lás az em­be­ri­ség vizs­gá­ló­dá­sá­nak egyik leg­fi­gye­lem­re­mél­tóbb te­rü­le­te. A nö­vek­vő ér­dek­lő­dést mi sem jelzi job­ban, mint az Is­ten­nel és a fi­zi­ká­val, a spi­ri­tu­a­li­tás­sal és a tu­do­mánnyal, az em­be­ri ter­mé­szet és sors nagy rej­té­lye­i­vel fog­lal­ko­zó köny­vek és fil­mek iránt meg­nyil­vá­nu­ló fo­ko­zott fi­gye­lem. E könyv célja az, hogy meg­is­mer­tes­se az ol­va­sót a val­lás és a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok ta­nul­má­nyo­zá­sá­nak leg­fon­to­sabb té­ma­kö­re­i­vel és kér­dé­se­i­vel. Így azok, akik ren­del­kez­nek némi elő­ze­tes is­me­ret­tel a tu­do­mánnyal és a val­lás­sal kap­cso­lat­ban, egyes fe­je­ze­te­ket is­me­rős­nek ta­lál­nak majd – az elő­ze­tes is­me­ret­tel nem ren­del­ke­zők szá­má­ra vi­szont hasz­nos lesz ez a rész­le­tes­ség. A kötet el­sőd­le­ges cél­ki­tű­zé­se a tu­do­mány és a val­lás érint­ke­zé­si pont­ja­i­nak fel­tá­rá­sa. Ezért akik tud­nak már va­la­mit a tu­do­mány­ról vagy a val­lás­ról, e tu­dá­su­kat új né­ző­pont­ból vizs­gál­hat­ják felül, és vi­lá­go­san lát­hat­ják is­me­re­te­ik kap­cso­ló­dá­sát a könyv té­má­já­hoz.

Hoppál Mihály - Sámánok ​Eurázsiában
Manapság ​szinte divatba jöttek a sámánok, pedig sok a félreértés körülöttük. Ez a könyv képekkel igyekszik felszámolni azt a sokféle képtelenséget, ami e fontos kulturális jelenségre rakódott. Az első részben a sámánok szerepköreit ismerteti a szerző, majd a sámánság kialakulásának kultúrtörténetéről ad képet. A középső rész enciklopédiaszerűen sorra veszi az egyes népek sámánjainak jellegzetességeit sok képpel, régiekkel és újakkal, illusztrálva azok jellemző vonásait. Végül a sámánok tárgyi világának bemutatására kerül sor, feltárva azokat a jelképeket és jelenségeket, amelyek az egyes tárgyakhoz (dob, öltözet, sámánbot) fűződnek, s amelyek e széles körben elterjedt jelenség megértéséhez szükségesek. A kötetet több mint ötszáz kép illusztrálja.

Simonyi Károly - A ​fizika kultúrtörténete
A ​több kiadást megért, nagy sikerű könyv a fizikai fogalmak, kísérletek és elméletek eszmetörténetét ismerteti. Bemutatja a fizika fejlődését a kezdetektől napjainkig, a fejlődés szempontjából fontos új fogalmakra, kísérletekre és érvelésekre helyezve a fõ hangsúlyt. Mindenütt felhívja a figyelmet a tudományos kutatás hátterében élő filozófiai és szakmai gondolkodás fejlődésére, vagy éppen arra utal, hogy hogyan kellett a tudósoknak megvívniuk harcukat a konzervatív gondolkodással. Simonyi Károly ebben a kiadásban az utóbbi évtizedek legújabb tudományos eredményeit is feldolgozza. A fizika fejlődésének történetét, az egyes nagy jelentőségű felfedezéseket és a művelődéstörténeti "hátteret" számos érdekes ábra illusztrálja.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
ÚJ, ​BŐVÍTETT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁS Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. Az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és kiszélesíti a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Volt-e kezdete az időnek? Folyhat-e visszafelé az idő? Végtelen-e a Világegyetem, vagy vannak határai? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Stephen Hawking klasszikussá vált mesterművében érint. Bevezetésként áttekinti a mindenségről alkotott legjelentősebb elméleteket Newtontól Einsteinig, majd elmerül a tér és az idő legrejtettebb titkaiban az ősrobbanástól a spirálgalaxisokon és az erős kölcsönhatáson keresztül a fekete lyukakig. Az idő rövid története tömör és világos nyelvezete milliókkal ismertette meg az univerzumot és annak csodáit. Ez az új kiadás Hawking utolsó gondolatait is tartalmazza a határ nélküli elképzelésről, a sötét energiáról, az információs paradoxonról, az örökké tartó felfúvódásról, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megfigyeléséről és a gravitációs hullámok felfedezéséről.