Hitler ​Európája

Stefan Heym - A ​Glasenapp-ügy
A ​prágai Parnasszus Bárban, a Moldva folyó partján, három német tiszt dorbézol. Az egyik szerelmi bánatában leissza magát, letámolyog a mosdóba - és eltűnik. Néhány órával később kiveti holttestét a Moldva. Glasenapp, a szürke, jelentéktelen német hadnagy nem hőse a műnek, hirtelen halála és az e köré csupa hazugságból ördögien felépített bűnügy csak ürügyül szolgál a náci Gestapónak, arra, hogy tömeges kivégzésekkel igyekezzék megfélemlíteni a leigázott, de legyőzhetetlen cseh népet. Így jön létre egy lélegzetelállítóan izgalmas regény, amely egyben történelmi dokumentum is, a cseh ellenállási mozgalom bátor harcosainak emlékműve.

Ken Follett - A ​Titánok bukása
A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI. A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe. Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik. A 2. kötet (megjelenés 2012) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig (megjelenés 2014) a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában. KEN FOLLETT (Cardiff, Wales, 1949. június 5.) Brit író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Művei rendszeresen a bestsellerlisták élére kerülnek. A kritikusok egyöntetűen állítják, hogy az Évszázad-trilógiájával újabb mestermű született.

Michael Reynolds - Acélemberek
Az ​1. Leibstandarte Adolf Hitler SS-páncéloshadosztály és a 12. Hitlerjugend SS-páncéloshadosztály normandiai történetét elbeszélő Acélpokol után Michael Reynolds e kötetben a két hadosztály II. világháború utolsó hat hónapjában vívott harcait mutatja be. Hitler terve, hogy az Ardennekben 1944 decemberében bénító csapást mérjen a nyugati szövetségesekre, mielőtt teljes erejével a bolsevikok ellen fordul, meghiúsult. Az I. SS-páncéloshadtestet alkotó 1. Leibstandarte Adolf Hitler SS-páncéloshadosztály és a 12. Hitlerjugend SS-páncéloshadosztály megsemmisült. Alig egy hónap elteltével a két hadosztályt újjászervezték, felfegyverezték, majd Magyarországra vezényelték. Kilenc nap alatt hét szovjet hadosztályra és egy gépesített hadtestre mértek vereséget, és több mint 400 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az ellenségtől. A Hakenkreuzot és az SS-rúnákat viselő katonák ezután a birodalom utolsó offenzívájában, a balatoni hadműveletben vettek részt. Amikor ez kudarcot vallott, és a szovjetek megindították ellentámadásukat, a bekerítés és a teljes megsemmisülés veszélye arra kényszerítette őket, hogy harcolva vonuljanak vissza a Nagynémet Birodalom keleti határaihoz, majd a Vaterland területére. A sors iróniája, hogy a hazájuk védelmében vívott kegyetlen küzdelemmel csupán meghosszabbították a háborút, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megsemmisüljön mindaz, amiért harcoltak.

Ken Follett - A ​megfagyott világ
A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI. A megfagyott világ ott veszi fel a történet fonalát, ahol az 1. kötet abbamaradt: az öt – amerikai, német, orosz, angol és walesi – család egymásba fonódott életét ismerhetjük meg a Harmadik Birodalom felemelkedésével kezdődő, majd a spanyol polgárháborúval és a második világháború nagyszabású drámáival folytatódó, az amerikai és az orosz atombombák felrobbantásáig tartó időszakban. Vagyis az 1930-as évek elejétől 1946-ig. A német apától és angol anyától született Carla von Ulrich egyszeriben úgy érzi, maga alá temeti a náci árhullám; óriási bátorságról tanúskodó és szomorú következményekkel járó tettre szánja el magát… Woody és Chuck Dewar, a titkokat rejtegető két amerikai fivér is ki akarja venni részét a fasizmus elleni harcban, egyikük Washingtonban, a másikuk pedig a Csendes-óceán véráztatta dzsungeljeiben… Lloyd Williams, az angol diák a spanyol polgárháború tűzkeresztségében eszmél rá, hogy a kommunizmus ellen ugyanolyan elszántan kell harcolnia, mint a fasizmus ellen… Daisy Peshkovot, az Amerikában élő milliomoslányt kizárólag a népszerűség és az élvezetek hajszolása érdekli, amíg a háború meg nem változtatja az életét, nem is egyszer, hanem kétszer is, miközben unokabátyja, Vologya olyan pozíciót harcol ki magának a szovjet hírszerzésen belül, amely az háború kimenetelére hatással lesz. A főszereplők élete kibogozhatatlanul összekuszálódik, miközben élményeiken keresztül kirajzolódnak a 20. század arculatát meghatározó kataklizmák. A történet a gazdagok dolgozószobájától a vérzivataros, füst borította csataterekig mindenütt egymásba gabalyodik, és az olvasó egyre bonyolultabb drámák tanúja lesz. Ahogyan azt Ken Follettnél már megszoktuk, a történelmi háttér briliáns bemutatása alapos kutatásokon alapul, a cselekmény gyors sodrású. Az szerző szenvedéllyel és mesteri kézzel vezet el bennünket egy olyan világba, amelyről azt hittük, jól ismerjük, ám amely a könyv elolvasása után már sohasem fog a régi színben feltűnni. A 2. kötet, A megfagyott világ a Párizs környéki békékkel kezdődik, és az amerikai és a szovjet atombomba feltalálásáig tart, szereplői az 1. rész hőseinek gyermekei.

Jonas Jonasson - A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Egy ​svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

Colin Beavan - Jedburgh-művelet
"A ​D-nap előtt háromszáz fiatal amerikai, brit és francia katona - egytől egyig önkéntes - ugrott le ejtőernyővel Franciaországban mélyen az ellenséges vonalak mögött. A szorongatott francia ellenállással együttműködve a "Jedek" gyors és döbbenetesen hatékony gerillahadjáratba kezdtek a német hadigépezet védtelen pontjai ellen. Colin Beavan, akinek a nagyapja segítséget nyújtott az OSS-nek a Jedburgh-művelet koordinálásában, többtucatnyi interjút készített a túlélő "Jedek"-kel és családtagjaikkal, hogy elmesélje ezeknek a fékezhetetlen fenegyerekeknek és kalandoroknak a hihetetlen történetét, akik végrehajtották Amerika első különleges bevetéseit - és örökre megváltoztatták az amerikai hadviselést."

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​Führer, Adolf Hitler egyszer s mindenkorra meghatározta, mi az SS becsülete, s meghatározását elitcsapatai jelmondatává tette. "Becsületed - mondta - a hűség." Azóta minden tökéletesen egyszerű és világos. A katonának nem kell többé lelkiismereti kérdésekkel bajlódnia. Elég, hogy hűséges, egyszóval engedelmeskedik a parancsnak.

Kurt Vonnegut - Az ​ötös számú vágóhíd
A ​könyv részben az író személyes emlékén alapul; amerikai hadifogolyként Drezdában élte meg a hírhedt 1945. februári bombázást, amelynek során a város nagy része és 150 000 ember elpusztult. Az író sajátos technikája: az idő felbontása és a háromsíkú cselekménybonyolítás magasabb művészi egységbe foglalja a szerteágazó eseményeket.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

James Jones - Most ​és mindörökké
A ​terjedelmes regény cselekménye Hawaiion játszódik, 1941-ben, egy amerikai támaszponton. Hősei túlnyomórészt egyszerű emberek, közkatonák, de igazi hőse talán nem is egyetlen ember, hanem egy teljes gyalogosszázad, amelyben az aljasságtól a heroikus emberi tisztességig megtalálható egy kis emberi közösség teljes erkölcsi skálája. A cselekmény a század mindennapi életének ábrázolása, s ennek során Jones könyörtelen kritikát gyakorol az amerikai hadsereg brutális, az emberi méltóságot semmibe vevő módszerei, fasiszta tendenciái felett. Ebben a hadseregben a gyűlölet mély szakadékai választják el egymástól a legénységet, az altiszteket és a tiszteket - lélekölő, pokoli világ ez, amely minden tisztességes embert katasztrófába kerget. Bár ebben a sötét világban is fel-felcsillan az emberi melegség, a humor, a regényt a tragikus alaphang jellemzi. Jones széles körképében nemcsak a második világháborús jelen időt érzékelteti, hanem megeleveníti a háborút közvetlenül megelőző amerikai múltat is - a nagy gazdasági válság általános illúzióvesztését és erkölcsi zűrzavarát: mindazt, amiből a mai Amerika ellentétekkel és ellentmondásokkal teli társadalma és világméretű hatalmi politikája kinőtt. Jones a XIX. század nagy epikus hagyományának méltó örököse. Regénye - hatalmas körképével, epikus távlatával, alakjainak gazdag egyénesítésével, tragikus emberi tisztaságeszményével - felejthetetlen élmény az olvasó számára.

David Baker - Adolf ​Galland
Adolf ​Gallandot, a II. világháború leghíresebb vadászpilótáját élete végéig nagy tiszteletben tartották korábbi ellenfelei. Nemcsak tehetségéért és bátorságáért, hanem mert azon kevesek közé tartozott, akik a totális háború poklában is meg tudták őrizni becsületüket és tisztességüket. Katonai karrierje óriási haditechnikai fejlődést ível át: huszonévesen a spanyolországi légi háborúban még nyitott pilótafülkés, egyszerű biplánokon repül, a világháború végnapjaiban már a repüléstörténet első sugárhajtású vadászrepülőgép-alakulatának vezére. Alig harmincéves, mikor a harcokban nyújtott kimagasló teljesítményének elismeréseképpen tábornokká léptetik elő. A vadászrepülők szemlélőjeként alkalma nyílik közelebbről is megismerni a Harmadik Birodalom vezetőit. Élete utolsó éveit Galland dr. David Baker repüléstörténet-kutatónak szentelte, aki megírta életrajzát, melyet a tábornok saját fotóalbumából származó képek illusztrálnak.

Horváth Jenő - Paragi Beáta - Csicsmann László - Nemzetközi ​kapcsolatok története
Ezt ​a könyvet elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán BA-szinten tanuló diákjainknak szánjuk. Természetesen nagy örömmel vennénk, ha más egyetemeken is használnák a hasonló tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók. Tartalmát és műfaját tekintve könyvünk valahol félúton jár az egyetemi jegyzet és az egyetemi tankönyv között. Terjedelmét tekintve jóval rövidebb és tömörebb a mai egyetemi tankönyveknél, a régi egyetemi jegyzeteknél viszont hosszabb és részletesebb. A könyv tartalmát tekintve összefoglalja A nemzetközi kapcsolatok története 1941–1991 című kurzus előadásainak és szemináriumainak anyagát; természetesen nem fedi le teljesen azt, inkább összefoglalja a vizsgára való felkészüléshez a legfontosabb ismereteket.

Gasparovich László - A ​rettegés ötven napja
1944 ​karácsonyán bezárult Budapest körül a szovjet Vörös Hadsereg gyűrűje, és ezzel a városban rekedtek számára elkezdődött a rettegés ötven napja. Az orosz hadsereg ötven napig ostromolta a várost, és ez az ötven nap a borzalmak beláthatatlan láncolatává vált mind az ostromlók, mind a védők számára, és százszorosan is az lett a mindent passzív kívülállóként elszenvedő lakosság számára. Ez a kötet Budapest ostromáról szól, de a száraz tények számbavétele mellett a harcok résztvevőinek visszaemlékezéseire épül: a lakosok – nagyszüleink – történeteire, a magyar, a német és az orosz katonák szóban és írásban fennmaradt visszaemlékezésére. A történetekből kikerekedik egy másik igazság is az eddig ismert mellett. Minden igaz, amit az ostromról tudunk, és igaz az ellenkezője is: igaz, amit a hősiességről, a kitartásról, az elszántságról tudunk, de igaz az is, amit a csüggedtségről, az árulásról, a kapzsiságról, az önzésről hallottunk. Igaz, amit a kegyetlenkedésről írtak, de az is igaz, hogy nem csak a németek és a nyilasok kegyetlenkedtek... Mint ahogy az oroszok sem voltak kizárólag primitív fosztogatók. Vagy nem csak ők voltak azok. A legfőbb igazság azonban, ami minden résztvevőt kínoz mind a mai napig, ha visszaemlékszik a rettegés ötven napjára, az a lerombolt városról készült képek láttán merül fel a leggyakrabban: Uramisten, mit tettünk?!

Steve Crawford - Harckocsik ​a II. világháborúban
A ​harckocsi átalakította a II. világháború harctereit. 1939–41-ben a német Blitzkrieg elsöprő sikereit páncélosok ezrei vezette gépesített oszlopok aratták, míg 1943–45 szövetséges győzelmeit a tömegesen harcba vetett amerikai, brit és orosz harckocsihadosztályok. A kötet az európai, észak-afrikai és csendes-óceáni hadszíntér döntő fegyvereiről, a páncélozott harcjárművekről ad áttekintést.

Szabó Imre - A ​II. világháború képes atlasza
A ​II. világháború miközben feldúlta a világ minden szegletét több mint 57 millió áldozatot követelt. Öldöklő harc folyt Észak-Afrika sivatagaitól a csendes-óceáni szigetvilág egyenlítői dzsungelein keresztül egészen a sarkkörökig. Katonák harcoltak földön, vízen, levegőben, és még a tengerek felszíne alatt is. Összecsaptak pár fős kommandók, hatalmas, többezres páncéloshadseregek, kicsi, gyors vadászgépek, nagy , lassú bombázók, óriási csatahajók és repülőgép hordozók. Ez a háború az emberiséget a halál, a félelem és a rettegés hatéves sötét időszakába taszította, és örökre megváltoztatta az egész világot.

Annie Lauran - Hitler ​sapkája vagy a felejtés kora
Koncentrációs ​táborok egykori lakói, szerencsés életben maradottak mondták magnetofonszalagra emlékeiket Annie Laurannak. Francia, német és izraeli gyerekek válaszoltak a szerző által kiosztott kérdőív egyszerű kérdéseire. A francia újságírónő azt kutatja riportkönyvében, hogy alig harminc évvel a háború után, egy olyan világban, amelyben nem vált ki hangos botrányt, ha elárverezik Hitler fejfedőjét, és a kiadók ízléstelen szenzációhajhászó könyveket reklámoznak a Führer nemi életéről és a Gestapo kínzási módszereiről, hogy érzik magukat azok, akik a legtöbbet szenvedtek, hogy tudnak együtt élni hajdani szenvedéseik emlékével, és hogy a sznevedés korát valóban a felejtés korának kell-e követnie.

Kirády Attila - Emberkísérletek ​a náci haláltáborokban
Az ​emberiség egyik legsötétebb korszaka volt a második világháború. A senkit és semmit nem kímélő világégés legmegdöbbentőbb epizódja pedig talán a náci orvosok élő embereken végzett kísérletsorozata volt. A sokféle helyszínen (elsősorban a koncentrációs táborokban) folytatott mindenféle beavatkozások ismertetése a legszörnyűbb horrorregényekbe illik. Mégis tudnunk kell ezekről a dolgokról, mert meg kell akadályoznunk azt, hogy újra megtörténhessenek. Kirády Attila magyar túlélőket kérdezett meg szörnyű tapasztalataikról. Az interjúkat kordokumentumok egészítik ki.

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Bohumil Hrabal - Szigorúan ​ellenőrzött vonatok
…Hrabal ​a sínekhez vezette a bizottságot. Miután – hogy be ne piszkolja egyenruháját – a földre terített egy zsebkendőt, letérdelt a vágány mellé, és fülét a sínre szorítva így szólt: „A 804-es számú vonat most haladt Kamenné Zbožin.” „Ezt hol tanulta?” – álmélkodott a vizsgabiztos… Így kezdődött Bohumil Hrabal forgalmista-karrierje, amelynek élményeit Jiři Menzel Oscar-díjas filmjének köszönhetően egy csapásra világhírűvé lett kisregényében, a _Szigorúan ellenőrzött vonatok_ban dolgozta fel. A mű a második világháború utolsó napjaiban, egy cseh kisváros vasútállomásán játszódik. A történet hőse Miloš, az ifjú forgalmista, akit sikertelen öngyilkossága után (az ereit vágta fel, merthogy nem sikerült férfivá válnia szerelmével a kis kalauzlánnyal) kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra jelentkezik az állomáson, ahol különös társaság verődött össze. Először is itt van Hubička forgalmista úr, a nagy szoknyavadász és bohém életművész, aki egy unalmas szolgálati éjjelen az összes fellelhető hivatalos bélyegzőt rányomja a távírász kisasszony pucér ülepére, amiből is éktelen skandalum kerekedik. A botrány legfőbb kárvallottja természetesen nem Hubička forgalmista, hanem az állomásfőnök úr, a megszállott galambtenyésztő, aki csak ezekért az apró szárnyas jószágokért él-hal. Galamblelkűnek nem mondható neje, az esténként az irodában horgolgató főnökné asszony viszont nemes természetességgel nyisszantja el nyulak-baromfiak nyakát. Ebbe a kisszerű, ám a háborús körülmények között mégis idillinek tetsző világba robog bele egy szigorúan ellenőrzött vonat, egy lőszerszállító katonai szerelvény, amelyet Hubička forgalmista úr szíve szerint felrobbantana. A hősi feladatra az immár férfivá érett Miloš vállalkozik… Hrabal játékosan, humorral-iróniával fűszerezve írta meg az alaptónusában tragikus és végkicsengésében felemelő történetet, hogy ezáltal még szembeszökőbb legyen a náci megszállás, a második világháború komor valósága. „Mennyiben lehet egymás mellé állítani két motívumot…” - töpreng Hrabal saját kisregényén. „A nevetségesség, az obszcén a tragikus esemény tőszomszédságában, mely utóbbi fölött ott magasodik a fő motívum: az ellenséggel vívott harc.” Hrabalnak ezúttal is sikerült bravúrosan megoldania a feladatot: remekművet írt.

Prantner Zoltán - Háborús ​krónikák 3. - Otto Skorzeny
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.